Új Nógrád, 1990. július (1. évfolyam, 76-101. szám)

1990-07-10 / 83. szám

1990. JÚLIUS 10.. KEDD / WdslMiJ 5 Tűzoltókocsi ajándékba Bárcsak soha ne lenne szükség rendeltetésszerű használatára annak a tűzol­tóautónak, amit a ceredi ön­kéntes tűzoltók kaptak ajándékba az ausztriai Ilz községből. Az adományra a helyi termelőszövetkezet kapcsolata révén tettek szert, s már készítik a hozzá szükséges nagyméretű víz­tartályt. Legutóbb á hetvenes években volt nagyobb tűz Cereden: egy magtár lett a lángok martaléka. A to­vábbiak kivédésére, bizton­ságérzetük érdekében a helybeliek fontosnak tart­ják az önkéntesek jó felsze­relését. A kapott ajándék éppen ezért számukra két­millió forintnál - ennyi ugyanis a kocsi felbecsült értéke - jóval többet ér. Kéthavonta kopog, kisegít... Amikor a villanyszámlás csenget Magas, karcsú, csinos fiatal- asszony a díjbeszedő. Ponto­sabban a villanyszámlás. Az is igaz, hogy ez nem irigyelt mes­terség mostanában. Mert ebben a pénzszűke világban külön mű­vészet kicsalogatni az emberek zsebéből a forintokat. Már, amikor sikerül. Az is előfordul, hogy nem. Encsi Tivadarné négy eszten­deje járja Salgótarjánban a szá­mára kijelölt körzet házait.- Merrefelé?- Enyém az Arany János ut­ca, (fe megfordulok Pálfalván is, szedem a pénzt a főutcán, egészen föl a strandig, beleértve a vele szemben lévő üdülőháza­kat is. , Meséli, elsősorban azért sze­reti ezt a munkát, mert ő maga osztja be idejét: mikor, hova megy? Egy a lényeg, hogy min­den hónap 20-áig elszámoljon a vállalatának.- Két gyerek mellett ez jó be­osztás. Reggel útbaindítom őket az iskolába, gyorsan rendet ra­kok, aztán én is nekilódúlok a városnak. Már kialakítottam magamnak egy útvonalat. Tu­dom, mikor, hova kell men­nem, hogy fizessenek is az em­berek. Ha például fi Ferenc-tele- pet nem járom végig kéthavonta 12-én, a fizetés napján, akkor másnap már olyan válaszokat kapok, sajnos nincs pénzünk, elfogyott... Az elmúlt négy esztendő ki­tűnő emberismeretre szoktatta. Altban biztos lehet, hogy a nyugdíjasok a nyugdíjhordás napján elrakosgatják a kis pén­züket. beosztva, hogy csak-csak jusson erre is.- Amikor megyek, tudom, hogy oda van dugdosva a pénz a bögre alá. Aztán a nagy sóhaj, de jó, hogy ez is ki van fizetve... Sajnos, egyre többen akadnak olyanok, akik szégyenkezve mentegetőznek: - Jaj aranyos­kám, elfogyott a pénzem, most aztán mi lesz? Ilyenkor mit tehet az ember? Segít, ha tud. Most is van ná­lam, a táskámban öt-hat olyan számla - ötven-hatvan-hetven forintosak -, amit majd én fize­tek be. Kisegítem őket, mert tu­dom, hogy amint tehetik, visz- szaadják. Olyan hálásak tudnak lenni, hogy elönt a melegség. Ók fillérre számon tartják kis adósságukat. Azt viszont nem szeretem, amikor valaki sirán­kozik az ajtóban, hogy így nincs pénze, úgy nincs pénze, nem fizet. Aztán öt perc múlva meg hallom a lépcsőházban, hogy üvegekkel csörömpöl lefelé. Előfordulnak persze szo­morú esetek is. Az áramszolgál­tató vállalat szigorú. Ha valaki nem fizet, nyolc nap után megje­lennek a villanyszerelők, és ki­kapcsolják az áramot. Akkor jön a szaladgálás a visszakap­csolásért, mert a huszadik szá­zadban azért villany nélkül nem lehet élni. A visszakapcsolás persze nem ingyenes, azt is meg kell fizetni.- Sok száz családhoz vagyok „bejáratos”, sok embert megis­mertem, sokféle emberi sorsot kísérhetek figyelemmel. Pa­naszkodik ez is, az is, van, aki az örömét mondja el. Ilyenkor arra gondolok, vannak az én mesterségemnek jó oldalai is. Mert amíg a várost járom, be­csöngetek a lakásokba, legalább nem a magam bajaival, vagyok elfoglalva...-cs­Szélhámos horoszkópkészítők? A kompakt hanglemezek karrierje A digitális, lézerrel lejátszandó hanglemezek (kompakt hanglemez, CD) diadalútjukat járják. Érdekes helyzetképet fest erről a Science et Vie című francia folyóirat. Franciaor­szágban 1988-ban 700 ezer darabot adtak el belőlük, 40 százalékkal töb­bet, mint egy évvel előbb. Közben az egyszerűbb lejátszókészülékek ára 2000 frankra (kb. 19 000Ft)csökkent. Az NSZK-ban két éve 1,6 millió olyan hanglemez kelt el, míg 3 éve 1 millió. Bizonyos készülékeik ára a franciáé­nál is jobban, 1700 franknak megfe­lelő összegre csökkent. Nagy-Britan- niában a megfelelő számok: 1,5 mil­lió, illetőleg 737 ezer hanglemez. Nyugat-Európában a lejátszókészü­lékek forgalma az 1987. évi 4,7 millió­ról - az előrejelzések szerint - 1990-re 11 millióra és 1993-ra 17,5 millióra növekszik. Nagy előretörés várható az Egyesült Államokban is (1987: 4,3, 1990: 8,9, és 1993: 12,5 millió beren­dezés), míg Japánban a szakemberek a felfutás után némi visszaeséssel szá­molnak: 1987-ben 4,1 millió lejátszó­készüléket adtak el, s ez a szám 1990- ben várhatóan 6,1 és 1993-ban 6 millió lesz. A spanyol királyi akadémia alelnöke, valamint az asztrofi­zikai intézet igazgatója 250 tu­dósra hivatkozva nyilatkozatot tett közzé, amelynek az a lénye­ge, hogy „elég a horoszkópké­szítők szélhámosságaiból, en­nek nincs semmiféle tudomá­nyos alapja; akik ezzel foglal­koznak, mind sarlatánok." A felháborodott kutatók frontális támadásának legfőbb érve, hogy az ősrégi csillagképek ma már korántsem egyeznek a ho­roszkópokban jelölt naptári időpontokkal. A precíz számí­tások és magának az égboltnak a változása arra utal, hogy vég­leg el kell vetni a csillagképek­hez fűzött hiedelmeket. Ke­ményekről és a mágikus erők hataímába vetett hitekről kel­lene lemondani. Annál is in­kább, mert bizonyítható, hogy a Bika, már nem Bika, hanem közelebb áll a Koshoz, a Rák is ( elmozdult a helyéről, az Ikrek is a szomszéd felé tartanak, és így tovább. A dolog tudomá­nyos magyarázata, hogy a Föld­nek nincs fix tengelye, pörgő csigaként forog, ennélfogva, az évmilliók során megváltoztak a csillagok koordinátái is. A Kos például nem adja át április 21- én a helyét a Bikának, hanem május 14-ig is érvényesítené jó­tékony, vagy éppen káros hatá­sát a „horoszkópfüggőkre.” Merthogy már ilyenek is van­nak a kábítószer- és alkoholde- pendensek mintájára - írja a Cambio. A támadásra a csillagjósok is válaszoltak, jól hangzó földi ér­vekkel: a tudósok voltaképpen a pénzt irigylik tőlük, azt, amit a horoszkópkészítéssel szerez­nek. Egyébként is a történelem azt tanúsítja, hogy számos ese­mény meg volt írva a csillagok­ban. A legújabban éppen az, hogy Borisz Jelcin kerül a hata­lom csúcsára a Szovjetunióban. Az adomány eltűnt Karancsi kápolnakáosz A karancsi kápolna csak nem akar felépülni! - panaszkodott szer­kesztőségünkben két asszony. - Már a pénzt is összegyűjtötték rá a miséken. Szabó Józsefnél van, ha ugyan még megvan! Szabó József plébánost (aki egy közéleti lap állításával szem­ben nem föesperes) Karancske- sziben kerestük meg.- Siralmas állapotban volt már a kápolna - kezdi a történetet amikor ’89 elején elhatároztuk,- A karancslapujtői tanács ’89 február végén területi koordiná­ciós egyeztetést hívott össze, s erre 25 meghívót postáztak.- Ezen a megbeszélésen nem vettem részt. Ekkor úgy tervez­ték, idén szeptemberre felújítják a kápolnát. Szőllős Géza, a ka- rancskeszi ÉMÁSZ-kirendeltség vezetője felvállalta a koordiná­lást. Beindították a munkálato­kat. A litkei tsz-elnök, dr. Miklós Zoltán biztosította a különféle építőanyagokat, ám ezt csak a kőbányáig szállították a fuvaro­zók- Azt senki sem vállalta, hogy onnan felvigye a hegyre, a kápol­nához. Közben miséket tártottunk, melyeken pénzt gyűjtöttünk. Egy szertartást a karancslapujtői plé­bános, hármat én. A három szentmise után összesen körülbe­lül 48 ezer forint gyűlt össze Ke­- Pénzügyi helyzetükön más módon is próbáltak segíteni?- Limbacher Gáborral, a gyar­mati múzeum főmunkatársával ’89 nyarán hozzájutottunk -egy dokumentumhoz, Hetény János Karancs-hegyi leírásához. Ezt szerettük volna átdolgozva, könyv alakban kiadni, cs a bevé­telt a kápolnára fordítani, ám a kiadással kapcsolatos előzetes tervek nem valósultak meg. E leírás és levéltári anyagok alapján az Országos Műemlékvé­delmi Felügyelőség véleménye az hogy rendbe hozzuk. Gondot je­lentett a határ közelsége, mivel akkor még nem voltak ennyire rendezettek a határállapotok, és ott volt 300 méterre az MSZMP rádióadója, s ezért a pártnak nem is tetszett az ötlet. sziben, az egyház elkülönített számlájára.- Már akkor is akadtak pénz­ügyi gondjaik?- Tisztázni kell, hogy a kápol­nát az egyház működteti, tehát a felelősséget is neki kell vállalnia. A pénzzel az egri érsek felé kell elszámolni. Ezt jogi személyként az egyház teheti meg. Minden évben elmondjuk a templomban: hogyan is alakul az egyházközség számvitele? Szőllős Géza elkért tőlem 20 ezer forintot. Azt ígérte, hogy a munkálatokról majd hozza a számlát. Később pénzügyi zárást kellett csinálni, ezért szóltam ne­ki, szükségünk van a számlákra. Erre ő azt válaszolta: nem hozza!- Akkor kénytelen leszek el­mondani a templomban, miért hiányzik a pénz - feleltem. - Erre válaszolta ő, hogy kiprédikáltam a templomban... volt: műemléki szempontból nincs jelentősége a kápolnának, ezért a segélyigénylést elutasítot­ták.- Azaz: pénz a misék adomá­nyaiból gyűlt össze, és postán ér­kezett 1500forint körüli összeg.- Igen. A számvizsgáló bizott­ság zárszámadásán dr. Tóth Géza (aki a munkálatok anyagi ügyeit intézi) is meggyőződött róla: ez a pénz betétkönyvben „létezik". Szabó József nevén, mert így bár­mikor kivehető. A lapujtői plébá­nos sértve érzi magát, hangsú­lyozva: - mi köze van Keszinek a kápolnához? Annyi, hogy az ér­sek őt és engemet bízott meg az ügyek intézésével, a számvizsgá- lással pedig a Somoskőújfalui plé­bánost. „Ez egy káosz”- Húzódott, halasztódott tehát a kápolna ügye. Valamit tenniük kellett. A lapujtői tanácson újabb megbeszélést hívtak össze, '90. április 20-ára. Ezen kiosztották a feladatokat?- Igen. Ami engem érintett: gondoskodtam az építéshez szük­séges vízről. Templomi hirdetés útján felkértem a kőműveseket és a segédmunkásokat. A működé­séhez szükséges engedélyt meg­kértem. Erre a mai napig nem érkezett válasz, mivel az érsek úr úgy látja: ez egy káosz, és előbb ide kell jönnie megnézni, mi fo­lyik kápolnaügyben.- Van a történetnek egy másik szála is, a Búcsú, illetve az Elő Búcsú című lapok.- A PoliPress Kft. azzal a cél­lal kezdte el a Búcsú kiadását, hogy hasznából 100 ezer forint jut a kápolnára, vagy egyházi segély­re. Körlevelet küldtünk minden plébániára, kértük a kollégákat, segítsenek adományaikkal. Az adományok a kft. címére érkeztek. Én, mint főszerkesztő, máig nem tudom, mennyi ez az összeg, sőt: az szőrén-szálán el­tűnt! Mi egy fillért sem láttunk belőle. Közben el kellett szakadnunk a kft.-tői, mert az egyházi és MSZMP/MSZP vonal nem fér össze. A ’89-es karácsonyi és a '90-cs húsvéti számok nem jelen­tek meg. így az Élő Búcsúval - amely már Karancskeszi Kato­likus Egyházközség kiadványa - a nulláról indultunk. Az idén már nem miséznek a kápolnában, mert az épület élet- veszélyes. Az építőanyag még mindig nem került fel a helyszín­re. 8(X) ezer forint kellene, de csak 63 ezer van. Dudellai Ildikó Misék a kápolnáért ígéretek, sértődések Kamerák karrierje A videotechnika nagy előnye a filmmel szemben az, hogy míg a filmet elő kell hívni ahhoz, hogy megnézhessük, mit rögzített gé­pünk, a videokamerában a felvé­tel után azonnal - a szalag vissza- pörgetése után - megnézhető a felvétel. Ha pedig a gép haszná­lója úgy ítéli meg, hogy a képsor nem jó, letörölheti azt, és újat készíthet. A videoszalag így - hasonlóan a hangmagnó szalagjá­hoz - igen sokszor újra felhasz­nálható. (A törlés is ugyanúgy történik, mint a hangmagnón: vagyis az új felvétel készítésekor az előző jelsort a gép automatiku­san törli.) Az első, elektroncsöves áram­körökkel megépített, színes kép­rögzítésre is alkalmas stúdió célú képmagnók még bizony eléggé terjedelmes és súlyos eszközök voltak. Az elektronika rohamos fejlődése azonban nagy hatással volt a terjedelem- és árcsökke­nésre, a kép- és hangminőség javulására, valamint a rögzíthető műsoridő növekedésére. Az áll­ványzattal használt, „mindentu­dó” stúdiókamerák ma is eléggé terjedelmesek, a közhasználati célú (amatőr) videokamerák azonban - fokozott tökéletessé- ük mellett is - egyre kisebbek és önnyebbek. Pedig az újabb ka­merákba márbeépítik a felvevő­mikrofont is, így a kísérőhang a képpel szinkronban rögzíthető. A kis videokamerák szinte mindegyikébe variaobjektívet (ZOOM) is beépítenek, amejy a gyújtótávolság változtathatósá­gával a nagyobb távolságra levő tárgyak közeli fényképezését is lehetővé teszi. Folyamatosan ja­vítják a felvevőkamerák kezelési kényelmét is. Képünkön a világ-pillanatnyi­lag - legkisebb és legkönnyebb videokameráját láthatjuk, a ja­pán ipar termékét. A tenyérnyi kamera mindössze 160 gramm sú­lyú. A vállon hordható kép­magnó és a teleptartó együttesen 530 grammot nyom. (MTI Kül­földi Képszerkesztőség)

Next

/
Oldalképek
Tartalom