Új Nógrád, 1990. július (1. évfolyam, 76-101. szám)

1990-07-10 / 83. szám

IZEJUZU 1990. JÚLIUS 10., KEDD Egy napirendi pont - egy nap (Folytatás az 1. oldalról.) a képviselők jogosítványait. A házbizottság ülésén egyet­értés volt abban, hogy egy ülésre minden képviselőcso­port legfeljebb három inter­pellációt, vagy kérdést nyújt­son be. Az interpellációk is­mertetése öt perc, a válasz­ra két perc áll rendelkezésre. A kérdés elmondására há­rom perc jut. A házbizottság egyetértett abban is, hogy a napirend előtti, rendkívüli ügyekben a képviselőcsoport nevében kapjanak szót a törvényhozók. E szándéku­kat a frakció vezetőjével előzetesen egyeztetni szük­séges. A házbizottság egyet­értésével már most keddtől az ülések 10 órakor kezdőd­nek. Ax soros elnök, Szűrös Mátyás kérte, hogy ezeket az ajánlásokat az Ország- gyűlés vegye tudomásul. Ezután az Országgyűlés — a tárgysorozatban szereplő te­mérdek témakörre való te­kintettel — úgy döntött, hogy a rendkívüli ülésszak idején minden szerdán, dél­után, 14 órai kezdettel, rend­kívüli ülésszakot iktatnak a parlament munkájába. A most elfogadott indít­ványnak megfelelően, az Országgyűlés ma 10 órakor, vélhetően az 1990. évi pénz­ügyi egyensúly javítására szolgáló törvényjavaslatok és országgyűlési határozati javaslat megtárgyalásával, folytatja a munkát. (MTI) * (Az önkormányzati tör­vényjavaslat vitájában részt vett dr. Bilecz Endre nóg­rádi képkiselő is. Hozzá­szólásának rövidített válto­zatát alább közöljük.) Dr. Bilecz Endre hozzászólása: fl megyerendszer konzerválhatja a régi apparátust „Az előttünk lévő, most terítékre kerülő önkor­mányzati törvényjavaslat — melyet az új. demokra­tikus kormány terjesztett elő — bevallottan támasz­kodik az európai közigaz­gatási önkormányzati ha­gyományra, illetve a ma­gyar közigazgatás hagyo­mányainak az értékeire. Azonban ez az önkormány­zati. közigazgatási hagyo­mány — megítélésem sze­rint — azt a veszélyt rej­ti magában, hogy azon tradícióknak retrográd, centralizáló intézményét fogja tovább erősíteni, il­letve életben tartani. A törvényjavaslat ugyanis le­hetőséget biztosít, a vár­megyei hivatal fenntartá­sa révén például arra, hogy a régi közigazgatási appa­rátus jelentős részét pozí­cióban tartsa, vagy akar- va-a.ka.ratlanul a hatalom­átmentés eszközévé váljon. Másfelől Nyugat-Európá- han is léteznek centralisz- tikus jogintézmények, il­letve centralizációs hatás­körök. azonban Nyugat- Európábnn mindezek a fej­lett. kialakult civil társa­dalmi háttérhez csatlakoz­nak. Magyarországon vi­szont eav viszonylag fejlet­len. kialakulatlan civil társadalomban nagyon is hiányosak a szabadságnak a kis körei. Ugyanis a tár­sadalmi önszerveződésnek a lehetőségei hiába adot­tak, de még nem váltak ténnyé. Ilyen szempontból nyilvánvaló, hogy Magyar- ország gyenge társadalmi önszerveződése mellett egy prefektusi intézmény beve­zetése nem ugyanazt jelen­ti. mint például a civil tár­sadalommal rendelkező Franciaországban vagy más nyugat-európai or­szágban. Megítél'sem — és a sza­baddemokraták megítélé­se szerint is — a szabad társulások rendszere a jö­vő járható útja a magyar közigazgatás szervezésé­ben. Magyarországon na­gyon fontos lenne a tele­pülési önkormányzatok sza­bad társulásaiból a, követ­kező formákat kialakítani: a hatósági igazgatási tár­sulás, intézményirányítási társulás, valamint az eh­hez kapcsolódó közös kép­viselő-testületek intézmé­nyének továbbfejlesztése. Megyei szinten pedig olyan értelemben tudom elkép­zelni a megyei intézmény fenntartó társulásának a létezését, amely tulajdon­képpen a körzeti szükség­leteket kielégítő középfokú közszolgáltatást nyújtó in­tézmények hálózatát jelen­tené. Ugyanakkor ha megnéz­nénk, hogy a magyar vá­rosok bármilyen formában elfogadnák a megyerend­szer továbbélését, bizo­nyára más és más lenne az egyes települések adott megyén belüli megítélése. Nógrád megyében más a nézőpont Salgótarjánból, illetve Balassagyarmatról nézve. Egyáltalán nem va­gyok biztos abban. hogy például Gyöngyös és Hat­van városa és tágabb von­záskörnyéke is — akár ön­kormányzati formában — föltétlenül fönn kívánja tartani Heves megyét, mint további politikai közigaz­gatási jogintézményt. De sorolhatnám gyakorlatilag végig az ország térképét. Ebből is látszik, célsze­rű lenne tehát konkrétan meggondolni a Tisztelt Ház­nak azt, hogy a megye- rendszer szabad társulásos formában való laza fenn­tartása mellett, komoly tör­vényi lehetőségeket teremt­sen a városkörnyéki szabad társulások létrehozására is. — szőke — A Külügyminisztérium közleménye 1990. július 1-jétől kezdő­dően, mint a sajtó, korábbi híradásaiból ismeretes, a Magyar Köztársaság tiranái nagykövetségére 40 albán ál­lampolgár menekült. A nagykövetségen kiala­kult súlyos helyzet megol­dása érdekében Szokai Im­re helyettes államtitkár ma­gához kérette a budapesti albán nagykövetség ideigle­nes ügyvivőjét, és a magyar kormány nevében határozot­tan kérte az albán kormányt, hogy a diplomáciai kapcso­latokról szóló 1961-es bécsi konvenció 22. pontja értel­mében a humanitárius elve­ket és az emberi jogokat fi­gyelembe véve,- biztosítsa a tiranai magyar nagykövet­ség normális működéséhez szükséges feltételeket, tegye lehetővé, hogy a külképvise­letünkre menekült albán ál­lampolgárok elhagyják a nagykövetség területét, aka­dályozza meg hasonló ese­tek megismétlődését. Hang­súlyozta, hogy a helyzet megoldásának kulcsa az al­bán kormány kezében van. A balkáni sokoldalú együtt­működésben részt vevő or­szágok kormányait budapesti képviselőik révén felkérte, hogy vizsgálják meg, milyen módon lehet felhasználni e regionális együttműködés kereteit a helyzet rendezése érdekében. A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma üdvö­zölte és üdvözli az Albániá­ban megkezdődött belső de­mokratizálódási folyamat el­ső jeleit, az európai bizton­sági és együttműködési fo­lyamathoz való csatlakozás kinyilvánított szándékát, a balkáni sokoldalú együttmű­ködés fejlesztésében vállalt aktív szerepet és a kétolda­lú kapcsolataink fejleszté­sére mutatott készséget. Az albán féllel folytatott meg­beszéléseken magyar részről kifejezték azt a reményt, hogy Albánia az EBEÉ-köte- lezettségek vállalásával és azoknak a belső gyakorlat­ba való átültetésével mi­előbb az európai együttmű­ködési folyamat teljes jogú résztvevőjévé válhat. Ennek kapcsán sajnálattal állapí­tották meg, hogy a legutób­bi tiranai eseményekben ta­pasztalt hatósági magatartás nem mindenben felel meg a helsinki folyamat szellemé­nek, s több ponton ellenke­zik az éppen véget ért kop­penhágai találkozó témájául szolgáló emberi dimenzió előírásainak. Aláhúzták, bí­zunk abban, hogy az albán fél további konkrét lépések­kel erősíti meg azon őszin­te szándékát, hogy a közö­sen vallott értékek alapján részt vegyen az EBEÉ-ben tömörült államok politikai, biztosági gazdasági és hu­manitárius tevékenységében. Az Albán Szocialista Nép- köztársaság Népi Gyűlése július 7-ei rendelete mente­síti, a menekülőiket a bünte­tőeljárás alól, és lehetővé teszi, hogy útlevelet és ki­utazási engedélyt kapjanak. A Magyar Köztársaság mindent megtesz annak ér­dekében, hogy a tiranai nagykövetségen tartózkodó albán állampolgárok ügye mielőbb, valamennyi érintett fél megelégedésére megol­dódjék. Ezt szolgálják azok a folyamatos intézkedések és konzultációk, amelyeket a Külügyminisztérium az ér­dekeltekkel folytat. (M fi) Egységes vámszabályok az NDK—NSZK területén SZKP­kongresszus Az SZKP főtitkára és helyettese, valamint a köz- társasági első titkárok al­kotják majd alapvetően az SZKP új Politikai Bizott­ságát. Rajtuk kívül a Köz­ponti Bizottság beválaszt­hat a testületbe más fon­tos tisztségviselőket is. Er­ről hétfő délutáni ülésén dötött az SZKP kongresszu­sa. Az ülés napirendjén a szervezeti szabályzat felet­ti vita szerepelt. Gorbacsov javasolta, hogy a kongresszus fogadja el ki­indulási alapnak a szerve­zeti szabályzat tervezetét, s ezután a választott pártszer­vek, így mindenekelőtt a KB, valamint a főtitkár és helyettese megválasztásá­val kapcsolatos pontokról kezdjen vitát. Az alap­szabály többi pontját csak ezután vitatnák meg. Az indítványt a tanácsko­zás elfogadta, majd közel négyórás vitában, nem kis részt Gorbacsov és az el­nöklő Anatolij Lukjanov ,,politikai érzékének’' kö­szönhetően a dokumentum idevonatkozó pontjait lénye­gi változtatások nélkül meg­szavazta. Ennek értelmében a Központi Bizottságot a kongresszus az egyes köz­társaságoknak, valamint kü­lön az alapszervezeti párt­titkároknak biztosított kvó­ták alapján, a kongresz- szus küldöttei közül választ­ja meg, várhatóan ma. A Vám- és Pénzügyőrség , Országos Parancsnoksága az NDK vámigazgatóságától ka­pott értesítés alapján az alábbi tájékoztatót adta ki: A német valuta-, gazda­sági és sz°ciális unió életbe lépésével július 1-jétől az NDK és az NSZK egész te­rülete egységes vámterületté alakult. Ennek megfelelően egvséges vámjogszabályok ér­vényesülnek a be- és kiuta­zással járó vámkezelésekre is. Az NDK új vámrendelke­zései szerint lényegében min­denféle kiviteli tilalom — például hús, húsáru, cipő, bőrruházat stb. — megszű­nik, kivéve a közbiztonsági, állat-egészségügyi vagy mű­vészetvédelmi okokból meg­határozott árukat, mint pél­dául a fegyvereket, kábító­szereket, állatokat, növénye­ket, amelyekre továbbra is érvényesek a korlátozási, vagy tilalmi rendelkezések. Vámmentesen vihető bp pz országba a személyes útihol­mi. így ha az utas lagalább 17 éves, akkor egyebek kö­zött 200 db cigaretta, 1 liter Két személlyel a fedélze­tén lezuhant egy Z—142-es típusú, kétüléses, motoros sportrepülőgép hétfőn dél­után Hatvan közelében, Ke- rekharaszt térségében. A tömény szeszes ital, 2 liter bor után, illetve, ha az utas legalább 15 éves, akkor 500 gr kávé, 100 gr tea, 50 gr parfüm után nem vetnek ki vámot. A gépkocsi üzemanyagtar­tályában és egy 10 literes tartalék kannában lévő üzemanyag szintén vámmen­tes. Gyógyszert csak az utas személyes. szükségletere, más áruféleségeket 115 DM értékig vihetnek be az or­szágba vámmentesen. A szabadon bevihető mennyiséget meghaladó áruk után — 420 DM értékig — 15 százalékos* vámot kell fi­zetni. A postán kis csomagban küldött áru küldeményeként 100 DM értékig vámmentes. Postai kis csomagokban azonban tilos gyógyszert, ká­bítószert, egyes növényeket és állatokat, védett állatok­ból és növényekből készített termékeket, lehallgatóké­szülékeket fegyvereket, rob­banószereket küldeni. Budaörsről indult gép piló­tája és utasa szörnyethalt. A vizsgálat megkezdődött; a szerencsétlenség okai egyelő­re nem ismeretesek. (MTI) Repülőgép-szerencsétlenség Nyári egyetem ’90 (Folytatás az 1. oldalról.) ri kapcsolatok, a nemzeti kisebbség jogainak a korlá­ta. Végső megoldást az össz­európai tudat általánossá válása jelenti — mondotta zárógondolatként. Palánki Tibor, a közgaz­daságtudományi egyetem neves professzora a napok­ban érkezett haza az Ame­rikai Egyesült Államokból és megosztotta tíz hónapos kinttartózkodásának tapasz­talatait a nyári egyetem hallgatóival. Tisztul a perspektíva, lát­ható az események fejlődé­sének az iránya, de ennek ára van. az Európához való visszatérés nem probléma- mentes. Bevezető gondolatai után arról szólt, hogy eddig — a KGST következtében — zárt gazdaság voltunk, rossz integrációs, koncepciós in­tézmény akadályozta a lé­péstartást a nyugati orszá­gokkal. Forráspazarló or­szággá váltunk. Ha a nyu­gat-európai országokhoz ha­sonló módon integrálódunk, akkor ma egyharmaddal több a nemzeti jövedelmünk, utalt rá többek között. A továbbiakban is arról szólt, hogy felkészültek vagyunk-e a társulásra és Európa kész-e integrálni minket. Ennek nem kedvez a kritikus mér­tékű eladósodás. Sürgős vál­toztatásokra van szükség gazdasági és társadalmi vo­natkozásban. Meg kell gyor­sítani a rekonstrukciós és modernizációs folyamatokat. Utalt arra, hogy Európa üd­vözli a magyar és a közép­európai változásokat, de jel­zi az érdekellentétet is. Ne­vezetesen a két „többletpo­zícióban” levő ország, az NSZK és Japán is tétovázik a magán- és az állami tőke befektetése területén. Hazánknak a regionális és a közép-európai integráció­hoz is csatlakozni kell. En­nek konszolidációs, az előké­szítő és az átmeneti időszak feladatai rendkívül sokrétű­ek. Végrehajtásukat egyér­telműen az határozza meg, hogy a politikai vezetők mi­ként döntenek a „politika oltárán”. Az a tapasztalat, hogy az érdekek közös egyez­tetését a sok belső gond ne­hezítette és várhatóan aka­dályozza a jövőben is. * Ma a városháza első eme­leti tanácstermében Kiss J. László kandidátus, a Magyar Külügyi Intézet osztályveze­tője „A felbomlás és újra- - kezdés között, egy új euró­pai struktúráért” címmel tart — 9—13 óráig — előadást és vezet konzultációt. Rácz András mlREKt 1 ... J 1 — Súlyos vasúti szeren­csétlenség történt vasárnap este a karéliai Petrozavodszk közelében. A fénysorompó­val felszerelt vasúti átjáró­ban egy hatvan utast szállí­tó autóbusz összeütközött egy személyvonattal. Hu­szonegy utas azonnal, továb­bi tíz pedig sérülései követ­keztében életét vesztette. Az áldozatok valamennyien az autóbusz utasai voltak. — Bonn engedélyezni fog­ja a beutazást azoknak az albán menedékkérőknek, akik hazájukból az NSZK- ba akarnak távozni — jelen­tette be egy vasárnapi tele­víziós interjúban Hans-Diet- rich Genscher nyugatnémet külügyminiszter, egyben re­ményét fejezve ki, hogy a többi érintett ország is ilyen álláspontra helyezkedik majd. — A szerdára tervezett til­takozó sztrájk elhalasztásá­ra szólította fel az ország bányászait Mihail Gorba­csov. A szovjet párt főtitká­ra munkásokkal tartott va­sárnapi találkozóján leszö­gezte: elfogadhatatlannak tartja a bányászok nyomás- gyakorlási kísérletét. Egy­úttal kifejezte reményét, hogy a bányászok józansá­got tanúsítanak, mert a mostani időszakban nem ul­timátumokra, hanem gyakor­lati tettekre van szükség. — Magyarország és Jugo­szlávia privatizációs elkép­zeléseit ismerheti meg több fejlődő ország a Budapes­ten hétfőn megkezdődött há­romnapos nemzetközi ta­nácskozáson. Az ENSZ fej­lesztési programja (UNDP) által rendezett konferencián e két ország privatizáció el­képzeléseivel való ismerkedés mellett, saját tapasztalatait is közreadja Szíria, Irak, Marokkó és Szomália kül­döttsége. — A KNDK központi párt­lapjának kommentárja sze­rint „szellemi fogyatékos­nak” kell lennie annak, aki a nyugati típusú demokrá­cia meghonosítását szorgal­mazza. A Nodong Színműn érté­kelése úgy hangzik, hogy a szabadságjogok érvényesí­tésének sürgetése része az „imperialista országok” azon erőfeszítéseinek, amelyekkel a szocialista országokat a kapitalizmusba akarják \usz- szatéríteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom