Új Nógrád, 1990. július (1. évfolyam, 76-101. szám)

1990-07-03 / 77. szám

MEGYEI NAPILAP Harc nélkül Az önkormányzati vá­lasztások remélhető­leg nem változnak csa­tározások színterévé. Írásunk az 5. oldalon. Edzenek az üvegesek Megkezdte a felké­szülést a Síküveggyár NB 11-es labdarúgó- csapata. Balás Róbert tudósítása a 7. oldalon. Balassis öregdiákok találkozója A balassagyarmati Balassi Gimnáziumban 52 éve érettségizettek tartották találkozóju­kat vasárnap. A 38 vég­zett diák közül kilen­cen jöttek el a találko- j zóra. A róluk készített ’ ünnepi ..tabló" a 8. ol- • dalon található. Folytatta munkáját a parlament rendkívüli ülésszaka Toporgás, vagy előrelépés? A parlament rendkívüli ülészaka hétfőn folytatta mun­káját. A plénumot iSzabad György megbízott házelnök nyi­totta meg. Elsőként Göncz Árpád ideiglenes köztársasági el­nök adott tájékoztatást arról, hogy miért szeptember 30-ra írta ki a helyhatósági választásokat. Meggyőződését fejez­te ki, hogy a helyhatósági választások esetleges késedelme, s az elnökválasztás módjának elhúzódó tisztázatlansága bi­zonytalanságot szül a hazai politikai életben. Emiatt jutott arra az elhatározásra, hogy kérje a Tisztelt Házat: tegye törvényesen lehetővé a népszavazás lebonyolítását a jelen­leg érvényes jogszabályok szerinti időpontnál egy hónappal korábban, azaz július 29-én. Így a tanácsok megbízatásának lejárta után egy héttel meglehet tartani a helyhatósági vá­lasztásokat. Még ugyancsak a tárgyso­rozat megállapítása előtt Demszky Gábor (SZDSZ) rendkívüli ügyben kért szót. Azokra a veszélyekra hívta fel a figyelmet, amelyeket a távozó szovjet csapatok hátrahagyott és szétszórt fegyverei, lőszerei jelente­nek az emberek egészségére és környezetére. (Folytatás a 2. oldalon.) Körbejárjuk a Keglevich-kastélyt... Egy levél nyomában Csecsén és Pasztán Ki beszél itt eladásról? Kinek van joga eladni a bélahalmi kastélyt? címmel nyolc aláírással ellátott — vizsgálatot követelő! — levélfélét és egy, Juscsák Györgytől (MAG) származó, telefaxüzenet-másolatot kapott szerkesztőségünk a közeli múltban. Az aláírók az SZDSZ pásztói szervezeteként szerepelnek. Beszámolnak ar­ról, hogy nemrégiben nyugatnémet vendégeik voltak — ők kérték meg Wolfgang Heuert és Nándor von Farnádyt, hogy személyesen számoljanak be tapasztalataikról a bélahalmi (Csécse) kastély eladási ügyében. Mert zavaros hírek, plety­kák keltek szárnyra. „A lepusztult épületen munkáskezek dolgoznak, nyugatné­met tőkebefektetéssel tatarozás kezdődött. Az épületet a MAG (Mátraaljai Állami Gazdaság — a szerk.), vagy egyik újonnan alakult kft.-je kívánja eladhi a jelenleg nyugatné­met illetőségű volt tulajdonosnak”. A pásztói SZDSZ-esek tudni vélik, hogy a jóhi­szemű egykori tulajdonos (? !) a félrevezetés áldoza­ta. A MÁG nem adhatja el a volt Keglevich-kastélyt, mert csak kezelői joga van. a kastély az államé. A sza­baddemokraták vendégei elmondták még, hogy ők szépreményű tervekkel és sokmilliós márkabefekte­téssel (pásztói kórház, ide­genforgalom, infrastruktúra stb) segítenék szívesen a szép pásztói környéket, ami­re nagy szükség lenne (va­lóban). Így például szállói szerepet szánnának a béla­halmi kastélynak is, de lám, a volt pártállam egyik vezetője. ... az állam tu­lajdonát árulja. Csécsén a temetőtől bal­ra kanyarodva éktelenül rossz úton jutok a kastély­park bejáratáig. Az épület Janus arcot mutat, valóban félújították a főbejárati homlokzatot, sőt Freistaat Bayern felirattal. címerrel újonnan ellátott a bejárati falrészlet, ami eléggé előre­haladott állapotot mutat, hiszen az udvar felőli rész szinte romokban hever. A park gaztalanításával foglalatoskodó csécseiek- kel beszélgetve kiderül, hogy június 22-én, pénteken, itt már szerveztek egy találko­zót az új bérlők vagy tu­lajdonosok. A Patyomkin- kastély földszinti nagyter­me is elkészült már, hát éppenséggel volt hol koc­cintani a jövőre. Csak az (Folytatás a 3. oldalon) Mi van az áremelés hátterében? Kényszerpályán Bár meglehetőseit kel­lemetlenül érint. derült égből villámcsapásként aligha érhetett bennün­ket a napokban bejelen­tett áremelési csomag. Az ügy voltaképpen már az idei költségvetés elfoga­dási óta „érett”. Egyfe­lől azért mert a háztar­tási energia ára emelé­sét még a Némethkor- mány határozta el, másfe­lől viszont azért, mert ez a költségvetés már elfoga­dásakor igen feszített volt, s a felborulásához igazán nem sok kellett. Amint az közismert: a Nemzetközi Valutaalap 10 milliárd forintos deficithez kötötte a vele való meg­állapodást. amihez viszont a külföldi bankok kötötték, a magyar gazdaságnak adott további hiteleket. Égetően szükség volt tehát a deficit leszorítására. A költségvetési deficit ugyan­is azt jelenti, Jiogy a ki­adások összege nagyobb, mint a bevételeké. A különb­ség két módon finanszí­rozható: az ország belső megtakarításaiból, vagy a külföldi eladósodás nö­veléséből. Miután azon­ban nálunk sem a gaz­dálkodók. sem a lakosság megtakarítási hajlandó­sága nem elegendő ehhez, az eladósodás jelentős növelésének terheit vi­szont az ország nem tud­ja elviselni: muszáj volt minél kisebbre szorítani a deficitet. Az élet túlhaladt a ter­veken. Míg a bevételek szükebben csordogáltak, a mindig jóelőre elköltött kiadások rendre túlszár­nyalták az elképzeléseket. Az első negyedévben még tartottuk a megállapodás­ban rögzített értéket, az­óta viszont már jóval meg­haladtuk. Nyilvánvalóvá vált: intézkedések híján, az év végére akár meg­duplázódhat a deficit. Egyes szakemberek 50— 60 milliárd forintra be­csülik a várható hiányt, ami az IMF-megállapodás felborítását jelentené. A bevételek elsősor­ban az áremelések révén növelhetők, így ugyanis több adó jut a költségve­tés kasszájába. A számí­tások szerint a benzin és a gázolaj árának emelése 6 illetve 3 milliárd fo­rintos többletet jelent. Mintegy 2 milliárd forint­tal növeli a bevételeket az is, hogy szűkül a vállal­kozási nyereségadó-ked­vezményben részesülők köre, s mintegy 4 ynilli- árd forintot jelent, hogy az állami vagyon utáni osztalék 18-ról 25 száza­lékra nő. A költségvetési egyen­súly javításának további lehetőségei a kiadási olda­lon lelhetők fel. Az egyik legnagyobb tétel a mező- gazdasági i exporttámoga­tás 2,7 milliárdos csök­kentése. Ezenkívül csökken a költségvetési intézmé­nyek támogatása. A kedve­zőtlen adottságú terme­lőszövetkezetek támoga­tása, a központi műszaki fejlesztésre jutó támoga­tás. összességében a fen­ti intézkedések 27,7 mil­liárd forinttal javítják a költségvetés pozícióit. Mindez ugyanakkor még nem elég a kormány prog­ramjában szereplő vállal­kozásélénkítésre, szoci­álpolitikára, az önkor­mányzatok anyagi alap­jainak megteremtésére. Ezért még ,a nyáron to­vábbi intézkedések vár­hatók, amelyek azonban több alkalommal is hang­súlyozták: nem járhatnak áremeléssel. Reményke­dünk, hogy ez így is lesz. Bár ez majdhogynem tel­jesíthetetlen kívánság. — MTI — az SZKP kongresszusa A Kreml kongresszusi palotájában hétfőn délelőtt, moszk­vai idő szerint, tíz órakor megnyílt az SZKP XXVIII- kong­resszusa. A legfőbb szovjet pártfórum a korábbi gyakorlat­tól eltérve, külön elszámoltatja a Politikai Bizottság tagjait és póttagjait, a KB titkárait is. Az SZKP XXVIII. kongresz- szusának résztvevői egyúttal úgy döntöttek, hogy a tanács­kozás 10 napig fog tartani. Ez utóbbi elhatározást né- órásra nyúlt egyeztetések mileg megkérdőjelezi, hogy miatt Mihail Gorbacsov az már a hétfő délelőtti napi- eredeti programtól eltérve, és ügyrendi vita is jócskán elhúzódott. A több mint két- . (Folytatás a 2. oldalon.) Megszólaltak a bányászok Mégpedig az oroszlányiak. így: „Türelmünknek vége. A vállalat vezetősége nem akar változást. Továbbra is éhbérért akar sanyargatni bennünket. Most megmu­tatták igazi arcukat. Ök, akik a munkásság nevében sanyargatták a dolgozó tö­megeket, most sem hajlan­dók változtatni helyzetün­kön. A problémák elkendő­zése megkezdődött. Ahe­lyett, hogy munkára fog­nák a nyakunkra ültetett apparátot, szétszórnak ben­nünket. Az „oszd meg és (Folytatás a 2. oldalon.) 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom