Új Nógrád, 1990. július (1. évfolyam, 76-101. szám)

1990-07-09 / 82. szám

1990. JULIUS 9„ HÉTFŐ 3 Monopolhelyzetben az Egervin? Szívesen idézett konkurensek Felzárkózásban a „pezsgöíronton” — Az év itala az Szt. Johannes I» hiányol« üj arcok A munkavállalók pártja v... Tisztújító és tisztázó kongresszus után van az MSZP. amely a most zajló megújulá­si folyamatnak vetette meg az alapját, s jelölte ki a politizálás irányát, annak med­rét. Salgótarjánban, az MSZP összevont taggyűlésén is megtörtént a tisztségvise­lők cseréje. Ebből az alkalomból megkér­tem dr. Rozgonyi Józsefet, a városi el­nökség új elnökét, aki kongresszusi küldött volt, hogy válaszoljon a téma iránt érdek­lődő és a párttal szimpatizáló, embereket foglalkoztató kérdéseimre. — Mitől szabadult meg a párt, miben jut kifejezésre mai karaktere? — Egyértelművé vált a párt szociáldemok­rata jellege, amely kifejezésre jut abbap is. hogy elfogadta a Szocialista Internacionálé irányelveit. Megszabadult azoktól a kommu­nista maradványoktól, ami nemcsak zavart okozott, hanem jelentős és állandó támadási felületet adott az ellenzéknek a választási kampányban, amit sikeresen fel is használ­tak ellenünk. Véglegesen szakított a bizony­talanságot tápláló és a többértelműséget ma­gába foglaló kompromisszummal. A párt karakterét kialakító-erősítő Vitában a különböző platformok képviselői is a párt­egység, akcióképesség fokozása céljából ál­lásfoglalásukat, véleményüket, elképzelésü­ket az előbbiek mielőbbi megvalósításának szolgálatába állították. — A jelentős vezetői fiatalítás és az egy­ség erősítésének követelménye mennyiben és miként függ össze egymással? — Megjelentek a sokat hiányolt új arcok, akik nem kötődnek a múlthoz, liberálisan gondolkodnak, nem húzza őket vissza az örökségként kapott béklyó. — Mi a garancia arra, hogy a fiatalítás együttjár az igazi és valóságos megújulás­sal? — Az előfeltételekről csak akkor beszélhe­tünk, ha megvalósul a szervezeti és tartalmi gazdagodás, fiatalokkal és új tagokkal bővül a párt. Mivel eddig mással voltunk elfoglal­va, ráadásul a közvélemény is megundoro­dott a pártoktól — ezért nálunk is gyerek­cipőben jár a szervezeti és tartalmi munka. Nem akarunk tömegpárt lenni, nem kíván­juk mesterségesen felduzzasztani a létszá­mot, de mindenképpen frissen gondolkodó, baloldali érzelmű és felfogású fiatalokkal kí­vánjuk sorainkat erősíteni. — Bizonyára ön is tudja, hogy az MSZP- re szavazott választópolgárok most már sze­retnék egyértelműen megismerni, hogy kit és mit képvisel pártjuk? — Világossá kell tennünk, hogy a munka- vállalók pártja vagyunk, s ennek politikai érdekképviseletét az eddiginél jobban kifeje­zésre kell juttatni. Mint ellenzékieknek, erő­teljesebben szükséges kritizálnunk azokat a dolgozókat sújtó, demokráciát szűkítő, az ellenzék kiszorítását célzó, szolgáló állásfog­lalásokat. amelyeket a kormány, a törvény- hozásban, húsdaráló módon kíván folyamato­san kierőszakolni. — Szerényen fogalmazok, ha azt állítom, hogy sem a tagság egy része, sem a szimpa­tizánsok nem tartják elég erőteljesnek a parlamenti frakció tevékenységét. Szerintük hiányzik a határozott, következetes, bátor hangvételű, baloldali gondolkozást megteste­sítő erőszakos vitakészség, amely a kor­mányzópártok és a paktumpárt egyes jeles képviselőit jellemzi. — Jómagam is elégedetlen vagyok a frak­ció munkájával, még akkor is, ha elismerem, hogy létszámuknál fogva, igen szűkek a le­hetőségeik. Ugyanakkor a paktum révén is hátrányos helyzetbe kerültek. A kormánypár­tok, az MSZP-t formális szerepvállalásra kí­vánják kényszeríteni, kiszorítva a tényleges hatalmi döntésmechanizmusból. Képviselőik­nek semmiféle szuverenitások nincs, párt­juk álláspontját keli támogatniuk, még ak­kor is, ha netán ellenkező, vagy más a véle­ményük. Véleményem, hogy a frakció tag­jai rendkívül magas képzettségű szakembe­rek, nemzetközileg elismert, tekintélyes poli­tikusok. A tömegeket megnyerő fellépésük megkívánja, hogy győzzék le kishitűségüket. Ehhez megvan minden erkölcsi alapjuk, meri ők teremtették meg a békés átmenet nehéz, kemény feltételeit, lehetőségeit, miközben tudták, hogy kikerülnek a hatalomból. Jól felfogott ellenzéki pozíciónk erősítése céljá­ból keresnünk kell a politikai együttműkö­dés legcélravezetőbb és legeredményesebb módszereit, a parlamenten kívüli politikai pártokkal és szakszervezetekkel. — Az új, fiatalokból álló városi elnökség, milyen konkrét feladatot tűzött maga elé? — A mostani elnökség magas szakmai kép­zettséggel, elegendő politikai gyakorlattal rendelkező, támadhatatlan, egymást jól ki­egészítő személyiségekből-egyénekből áll. A csapat összeállításában — amelyet az ösz- szevont taggyűlés titkos szavazással is meg­erősített —, meghatározó volt a szavam. A legfontosabb feladatunk a helyhatósági vá­lasztás baloldali sikerének előkészítése. A tanácsi apparátusban most bizonytalanság, bizalomvesztés és félelem tapasztalható, ami senkinek nem jó. Támogatjuk a pártonkívüli, magas szakmai képzettséggel bíró baloldali jelöltet, egyezséget ajánlunk a pártközi tár­gyalásokon. A másik tennivalónk a párt szervezeti felállásához szükséges új formák kialakítása, a tagság aktív részvételével. Sürgősen abba kell hagynunk a belső egysé­get bénító, s a történelmileg túlhaladott ön- marcangolást, hozzá kell szoknunk, hogy az ellenzéki szerepvállalás másfajta taktikát és stratégiát követel. A közös sikerélmények kialakítása, ennek fokozása, megkívánja a szolidaritás minél szélesebb körű meghono­sítását — fejezte be válaszát dr. Rozgonyi József. Venesz Károly ■Meg nincs döntís^ Nem valószínű a gabonaár emelése Nemrégiben hírt adtunk arról, hogy a szügyi tanács vállalkozásba fogott — pa­lackozott italokat terít szét sajat raktárából a megye boltjaiba, saját gépkocsijai­val, közepes árfekvésben folytatva ezt az üzletet. A szügyi tanácselnök ak­kor ígv fogalmazott: tanácsi vállalkozásuk az Egervin borkereskedelmi cég mono­polhelyzetét gyengíti. A ta­nácselnök véleményét nem állt módunkban (okunk sem volt erre) ellenőrizni. Az Egervin salgótarjáni üzem­vezetője, Valiskó Ferenc azonban reklamált ..soha sem voltunk monopolhelyzet­ben a piacon. . ." Kérésére jött össze az a kis kerekasz- tal-megbeszélés, amelyen részt vett rajta kívül a cég belkereskedelmi vezetője. Csontos Ferenc és az Eger­vin közgazdásza. Kovács Csa­bává. — Miért nincs monopol­helyzetben a vállalat’ S ha mégis, m’ért lenne ez szá­mára kellemetlen", amikor minden cég. piaci körülmé­nyek között, monopolhely­zetre törekszik? — Ügy érezzük, monopol- helyzet nem volt és jelenleg pláne nincs — így Csontos Ferenc. — Több kereskedel­mi és termelővállalat foglal­kozott ezen a területen bor- értékesítéssel. Az újfajta, egyéni magánvállalkozáso­kon keresztül naponta ke­resnek meg minket termé­keink forgalmazása ügyében, ami éppen azt mutatja, nem vagyunk egyedül a piacon! Ez amúgy jellemző vala­mennyi borforgalmazó cégre. Az természetes, hogy olyan terméket keresnek, ami ke­lendő. . . — A szügyiek a monopol- helyzetet az elárusító helyek áruellátásában értették érvé­nyesnek. — A monopolhelyzetnek Változatlanul rendezet­len a hazai akkumulátor- feldolgozás sorsa, miután újabb fejleményként a Ti- szamenti Vegyi Művek is elállt egy e célra létesíten­dő üzem megvalósításától. Eddig a kiselejtezett ak­kumulátorok feldolgozását bérmunkában az NDK vé­gezte, ám a hazánkkal kö­tött szerződést az idei év végével felmondta. Ezt pót­landó, az Országos Érc- és Ásványbányák Gyöngyös- orosziban hozzákezdett egy feldolgozó építéséhez, de a több mint félmilliárdos be­ruházást a lakosság megvé­Csaknem valamennyi ál­talános és középiskolai tan­könyvet időben, a tanév kezdete előtt kézhez kap­hatnak a diákok — állapí­tották meg ülésükön a tan­könyvikiadók, valamint ter­jesztővállalatok vezetői, át­tekintve a következő, 1990 91-es tanévre várható könyvellátást. A Tankönyvkiadó a 8. osztályos történelemkönyv kivételével, amely szeptem­berben készül el, augusz­tus közepéig valamennyi általános iskolai tanköny­vet megjelenteti. Ugyan­csak időben kinyomtatják a középfokú iskolákban hasz­nálatos kötetek túlnyomó többségét, késik viszont né­lehetnek pozitív vonásai. Azok a helyek, amelyek ra­gaszkodnak az Egervin által közreadott termékekhez vég­eredményben ezt segítik lét­rejönni. Nem is kérnek mást, csak tőlünk rendelnek. — Olcsóbb árral akar ta­lán a szügyi tanács a mono­polhelyzet ellen lépni megta­lálva számítását így is? — A mi kereskedelempoli­tikánkban mindig cél volt a differenciált árválaszték — mondja Kovács Csabáné. — Mindig voltak termékeink, amelyek alacsony árat. tö­megigényt képviseltek. Ha nekünk esetenként nem volt ilyen termékünk kéznél, ak­kor más borvidékek megfe­lelő borainak forgalmazásá­val követtük mindig ezt az igényt. Például az alföldi asztali borokkal. — Egyedül van-e tehát az Egervin a piacon? — Füszért, Pannonéin, vagy három nagykereskedel­mi raktár... Vagy tízet fel tudnék sorolni — válaszolja erre a megyében legilletéke­sebb Valiskó Ferenc. — ök ugyanarra a területre szál- litnak. mint ahova mi is, megtehetik. — Joguk lehet, de ha az Egervin olyan árfekvésben ..játszik” a piacon, hogy az kellően rugalmas — marad-e valóságos lehetősége a töb­binek? Kincs-e mégis vala­miféle „monopolitás” itt? — Mindenütt együtt létez­nek a szállítók a piacon. Tíz. éve legalább valamennyi boltban több oldalról szállí­tott terméket talál a vevő. Konkrétan, ahol a ..mono­polhelyzetünket le akarja törni" a tanács, a szügyi négv boltban ott van a Fü­szért és a VOSZK is. a szö­vetkezeti cég. Az Egervin tehát nincs monopolhelyzetben, más kér­dés lenne. hogy megfelelő piaci feltételek mellett vég­eredményben az a természe­tes. ha erre törekszik! Ver­senyben kiszorítva másokat: tózta. Ezt követően több te­lepülés is szóba került eset­leges helyszínként, de a gondolatot sehol sem sike­rült elfogadtatni. A Tiszamenti Vegyi Mű­vek „elállása” után az ügy újra országos gond maradt, és importálnunk kell az ily módon visszanyerhető, s az ország ólomszükségletének 65 százalékát kitevő meny- nyiséget. Ez egyrészt komoly terhelést jelent majd az ál­lamkasszának, másrészt meg­kérdőjelezi a veszélyes hul­ladéknak számító akkumu­látorok gyűjtésével foglal­kozók érdekeltségét is. hány alacsony példányszá­mú fakultációs és két tan­nyelvű gimnáziumi, vala­mint közgazdasági szak­középiskolai tankönyv. A szakmai tankönyvek kiadói közül a Közgazda- sági és Jogi, a Mezőgazda- sági és a Medicina Kiadó valamennyi tankönyve az évkezdésre a boltokba ke­rül. Ugyanakkor a Műszaki Könyvkiadó által gondo­zott szakmai kötetek közül néhány műszaki szakközép­iskolai kiadvány — kézirat hiányában — továbbra sem jelenik meg. A többi tan­könyvét a Műszaki Kiadó is megjelenteti a tanévkez­désre. A szónak azonban nálunk nem pozitív, hanem valami­féle régi-rossz csengése ma­radt meg, s ha még csak nem is igaz — érthető az Egervin érzékenysége. Tavaly volt a negyvenéves évfordulója a cégnek. Volt egy időszak akkoriban, amikor csak nekik volt for­galmazható boruk, akkor le­hetett volna monopolhely­zetről beszélni. Hogy köny- nyü-e betörni a mai háló­zatba egy új borforgalmazó­nak, -termelőnek? — erre ezt a választ kapjuk: — Embereken, piacon mú­lik elsősorban — ígv Cson­tos úr. — Mennyire ismeri a piacot például. . . — Hiszek azonban abban — mondja Kovács Csabáné — hogy egyre nehezebben törhet be más a piacra. Ha megjelenik az Egervin és egy ismeretlen nevű válla­lat a borával, akkor az is­mert márka kerül előnyébe. Ez lehet a piac vezérelte „kis monopólium” esetleg. Jó bor, - jó szállítás miatt esetleg mégis ránk voksol­nak. .. Az Egervin ugyan­akkor döntően egri bort is jelent. És ez nagy vonzerő. — Milyen terveket „for­ral” a borforgalmazó Eger­vin? — A kereskedelmi kiren­deltségeinket átalakítjuk tár­sasági formára. Nagyobb ön­állósággal, költségcsökken­téssel — így a közgazdász. — Érdekeltséget és rugalmas­ságot kell bevinni az üzlet­be. Üj termékkel is jelent­keztünk. Pezsgővel, ami soha nem volt jellemző cégünkre. A Szent Johannes kará­csonykor pukkant először és azonnal nagy sikere volt. Az éti pezsgője címet kapta és egv céltudatos gyárt­mányfejlesztés eredménye. Vele indul az egri pezsgő­család. (T. Pataki) Üresek a velencei táborok Elmaradt a támogatás Üresen maradtak a sát­rak a velencei ifjúsági üdü­lőközpont 320 személyes középiskolás táborában, s csupán egyetlen turnusra fogad gyerekeket a koráb­ban 360 általános iskolás pi­henőhelyéiül szolgáló úttörő­tábor is. Az idén elmaradt ugyanis a korábban meg­szokott támogatás, s azt a létesítményeket május óta üzemeltető Velencei Nagy­községi Tanács nem tudta pótolni. A néhány éve jelentős költséggel felépített, fiata­loknak szánt ifjúsági üdü­lőközpont az idei nyárra el­vesztette ifjúsági jellegét. Létesítményei az idegen- forgalmat szolgálnák, de a motelszobák, faházak, sátor­helyek alig 40 százaléka fog­lalt csak. A fiatalok pénz­tárcájához magasak az árak, a felnőtt nyaralók pedig még nem nagyon fedezték fel ezt a pihenési lehetősé­get, s inkább a színvonala­sabb szolgáltatásokat nyúj­tó kempingeket választják. így most a nagy költséggel épített ifjúsági üdülőköz­pont alig félházzal műkö­dik, és a fiatalok a magas táborozási költségek miatt kiszorultak a hajdan szá­mukra létrehozott táborok­ból. Az üzemeltető egyelőre a dolgozók» létszámának csökkentésével és különféle rendezvényekkel, progra­mokkal igyekszik a nagyobb részt kihasználatlan léte­sítmény kiadásait mérsé­kelni. (MTI) Megkezdődött a gabona aratása, de a felvásárlási árak vonatkozásában, pon­tosan afelől: lesz-e ár­emelés, a termelők még mindig bizonytalanságban vannak. A kérdésről Ger- bovits Jenő tárca nélküli miniszter nyilatkozott az MTI-nek. Elmondotta: felsőszintű egyeztetések folynak. Az eddigiek szerint a felvásár­lási ár emelésére számíta­ni nem lehet, viszont újabb fejlemény, hogy plusz­mínusz 10 százalékos árelté­rést lehet alkalmazni, és ez föltétlenül kedvező -a ter­melők szempontjából, mi­vel a minőséget ily mó­don jobban lehet ellentéte­lezni. Amennyiben az alap­árra a 10 százalékot „ráte­szik”, akkor a gabonaterme­lők követelése lényegében teljesül, ám végső döntés az ügyben még nincs. Az exporttámogatás is vitatott kérdés, ennek mér­tékéről a miniszter el­mondotta, hogy az 130 szá­zalék. Erre feltétlenül szük­ség van, mivel a hazai ga­bonaforgalmazásban és a termelőszövetkezeti gazdál­kodásban egyaránt bukás következne be akkor, ha a keleti exportot, amely állam­közi szerződések alapján zajlik, nem segítené a pre­ferencia. A felvásárlásoknál hasz­nált váltóról is folynak to­vábbi tárgyalások. Gerbo- vits Jenő azt erősítette meg: igyekeznek elérni, hogy ez a pénzügyi tranzakció ne csak a mezőgazdaságban honosodjék meg, terjesszék azt ki más területekre is, és osszák el arányosan hasz­nálatát, mivel az agrár­ágazatban joggal nehezmé­nyezik, hogy a váltó ará­nya túlságosan nagy a készpénzfizetésekkel szem­ben. Az eddigi „váltó”- tárgyalások egyebek között a Pénzügyminisztériummal, várhatóan sikeresek lesznek, ami a gabonatermelők és a gabonaipar szempontjából egyaránt jobb helyzetet je­lent. Rendezetlen akkumulátorfeldolgozás A lakosság megfúrja Augusztus közepéig : Elkészül a tankönyvek többsége v

Next

/
Oldalképek
Tartalom