Új Nógrád, 1990. július (1. évfolyam, 76-101. szám)

1990-07-07 / 81. szám

8 imnnznj 1990. JÚLIUS 7., SZOMBAT Jelest a Palóckernek Fürdünk vagy beiürdUnk? Strandegylet alakult Balassagyarmaton A strandolás életforma. A fürdés, úszás, lubickolás, a bukózás, a nagy fejelőbajnokságok, lábtangózás, kártyacsa­ták, barátkozások, jóízű sörözgetések és napozás minden mennyiségben, csodálatos és az ember életéhez tartozó nyá­ri örömszerzés. Már alig emlékszünk, mi­kor szólt utoljára Jeney Gyula úszómester sípja a balassagyarmati strandon. Azon a műemlék strandon amelyet még a század elején Hajós Alfréd tervezett és a tervei nyomán elkészült lé­tesítmény hosszú ideig, a 80-as évek elejéig szolgálta a várost, adott önfeledt ki­kapcsolódási lehetőséget. Mi még emlékezünk a szebb időkre, de gyerekeink, uno­káink már csak városon kívüli strandokon ismerked­hetnek e szép időtöltéssel, ha eljutnak egyáltalán víz- kőzetbe. Balassagyarmaton az évek óta vízhiány miatt is zárva tartó strand mel­lett, fürdési lehetőség csak az Ipoly és a megye egyik legszebb, pihenést "nyújtó helye, a Nyírjes maradt, ez utóbbi fürdést tiltó táblák­kal, útelzáró sorompókkal bőven ellátva. A tiltás el­lenére fürdőzik a Nyírjes vizében a polgár, de hiány­zik a strand. Az elmúlt évek­ben különféle egyéni, taná­csi tervek, álmok születtek a strandolás megoldására, de főleg pénz hiányában a helyzet változatlan maradt. Nem olyan régen dr. Rózsa György írt cikket az Űj Nógrádban a strand lehetet­len állapotáról, e gonddal foglalkozott a nemrégiben megalakult Civitas Fortissi- ma kör is, bizonyítva, hogy a balassagyarmati strand ügye napirenden van a vá­ros lakói között. Meg kell találni a módját, hogy újra működjön a strand Balassagyarmaton, mondták ki a célt azon az összejöve­telen, ahol városi polgárok, az ügy régi elkötelezettjei strandegyletet alakítottak. — A strand állapota si­ralmas. Működőképesen vette át a vízmű, el tudja-e intéz­ni a tanács, hogy úgy is Katolikus „bárbárányok” Tokióban Többszörösen is szokat­lan környezetben hirdeti a keresztényi igét egy fran­cia lelkész. Egyrészt Tokió­ban próbálja megérinteni a lelkeket, másrészt egy bár­ban teszi mindezt, harmad­részt pedig a bár egy kő- hajításnyira van csupán a japán főváros legcifrább vöröslámpás negyedétől. Georges Neyrand atya 70 éves, 1980-ban nyitotta meg „igebárját”, hogy hívőket nyerjen meg a japán iro­dai férfi alkalmazottak kö­zül. A fizetésből élő japán kishivatalnokok hosszú órá­kat töltenek irodáikban és ugyancsak sok időt munka után iszogatva. Georges atya szerint a világon a legmagányosabb lelkűek a nagyvárosok hivatalnokocs- kái, akik lakótömbökben él­nek, nem ismerik szomszé­daikat, családjukkal keve­set vannak együtt még a hosszú metróutakon a tö­megben is egyedül érzik ma­gukat. Az „igebár” átlagos for­galma éjszakánként 25 fő. Nyolc éven át maga Georges atya állt a pult mögött, míg az esztendők nem nehezed­tek vállára, mostanra a pult másik oldalán ücsörög. adja vissza a városnak? — tette föl a kérdést Molnár Janos. — 1987-ben egy tanul­mányt készített a strand re­konstrukciójára ingyenesen a Nógrádi Szénbányák kis- terenyei üzeme — mondta Berta Róbert, a városi ta­nács osztályvezetője. — Hogy nem sikerűit a megvalósí­tás, nemcsak a pénz volt az oka. Víz nem volt. Igaz, a két meglevő kút, a vágóhídi, a szeszfőzdéi és a strand új fúrás együttesen három­száz köbmétert ad naponta. Ha a vízforgató megépülne, ez kielégítené az igényt. A vízforgatást célozta a fel­újítási terv, ez a mai áron húszmillió forint. Ez a pénz soha nem „látszott”, nem volt esély így a strand fel­újítására. Itt jutottunk min­dig zsákutcába, víz nem volt, vízgépészetre nem volt pénz. — Hatvannyolcig a strand­nak saját kútja volt — em­lékezik Bendik Ferenc, a vágóhíd nyugdíjas főgépé­sze. — A vágóhíd fejleszté­se után mi szolgáltattuk a kertészet, a szeszfőzde, a vágóhíd területéről, melegít­ve a vizet. A vízműnek a legegyszerűbb az volt, hogy nincs víz és a strand nem üzemel, pedig csak egy ki­csit oda kellett volna figyel­ni. — Amikor itt úszómester­kedtem, az ezer köbméte­res nagymedencét négy-öt óra alatt megtelítettem — emlékezik Jeney Gyula, volt úszómester. — Hogy meleg vizünk legyen, még moz­donykazánnal is terveztünk fűteni. De minden tervünk­kel akadályokba ütköztünk. — Itt, a strandon, 12 fo­kos vízben évente százával tanítottam meg úszni a gye­rekeket. El kell indulni, nem várhatunk senkire, csak magunk segíthetünk ma­gunkon. A vízforgatóra kell A hidegháború elmúl­tával békésebb vizekre eveznek a szovjet atomjég­törő flotta hajói: ha az üz­let beindul az Északi-sarkra szállítanak vállalkozó ked­vű és vastag pénztárcájú turistákat vagy idővel nyu­gati teherhajókonvojokat A gyógyíthatatlan bete­geknek az önkéntes halál­hoz való jogáról első ízben szavaztak meg törvényt az Egyesült Államokban. A New York állam tör­vényhozásában megszava­zott paragrafusok értel­mében a gyógyíthatatlan betegségük végső stádiumá­ba érkezett betegeknek jo­gukban áll megnevezni egy harmadik személyt, aki ne­vükben az állapotukkal kapcsolatos döntéseket hoz­hat, beleértve a gyógykeze­lés leállítását is. A beteg szándéknyilatkozatának tar­talmaznia kell azt, hogy visszautasítja a mesterséges táplálást, s erről megbí­alapozni — biztatta az egy­jegyűiteket Rozmán Vilmos tanár úr. — A szülők is áldoznának erre a célra — vélekedik Urbán Árpád iskolaigazgató —, még Lombos Marci bá­csi elnöksége idején kis úszó­medencét terveztem a Dózsa iskolába olcsón, most egy ilyen saját gyártmányú uszodába Ipolybalogra já­runk át a gyerekekkel. Azt is meg akarjuk ol­dani, hogy üzemeltetjük is. Több forrást is meg lehet keresni — vélekedik dr: Kecskeméty Gyuláné. Egy egyesület másképpen gon­dolkodik, mint egy hatóság. A strandolás, társas tár­sadalmi dolog, ez egy élet­forma. — mondja Kovalcsik András tanár úr. Erre a városnak áldozni kell! A strandon és a Nyírjesben a tulajdonjogokat tisztázni kell. — Évek óta mozog az agyamban, miért nem lehet a Nyírjest is megcsinálni — dohog Jeney Gyula. — A ha­tos tónál van víz, csak be kellene fúrni a forrásokba, lenne oxigén, jó víz, vízibi­cikli, csónakázás, karám­strand a gyerekeknek. Tu­dom, hogy nincs ember a városban, aki ne szállna be anyagi, vagy társadalmi- munka-segítséggel a strand életre keltésébe. Megegyeztek, hogy a strandegylet felpártolja a jégpályákat (Balassagyarmat első egylete 1878-ban a kor­csolyázó egyesület volt!), és, hogy igenis vannak lehetősé­gek és hogy augusztusban szélesebb körben is találkoz­nak a most egybegyűltek. Mivel a törvény előírásai­nak megfelelően a tíz fő egy­letalapító megvolt, kinyilvá­nították a balassagyarmati strandegylet megalakítását. Szavazással ügyvezető elnö­köt, ellenőrző bizottságot vá­lasztottak. Az alapszabály­ban foglaltak remélhetőleg nemcsak az egylet bejegyzé­sét szolgálják, hanem meg­indítják a balassagyarmati strand felélesztésének folya­matát. Szabó Endre kísérnek át az északi vad vizeken. A jégtörőturizmus ki­tűnő üzleti fogás: az első utasok (nyugatnémetek) fe­jenként 35 ezer márkáért utazhatnak az Északi-sark­ra Murmanszkból, egy jú­lius végén kezdődő kéthetes túrán. zottja tájékoztatja az orvo­sokat. A törvénytervezet becik­kelyezésének immár egyet­len feltétele/hogy azt New York állam kormányzója is jóváhagyja. Mario Cuomo szóban támogatásáról bizto­sította a törvényt. — Ez a törvény eszköz lesz a New York állambeliek kezében annak biztosításához, hogy a betegségükre kapott ke­zelés megfelel személyes igényeiknek, vallási és er­kölcsi meggyőződésüknek, hiszen kívánságaikat egy maguk választotta személy közvetíti majd az orvosok­nak — mondotta a demok­ratapárti kormányzó. A napokban a Kereskedel­mi és Vendéglátóipari Szak­munkásképző Iskolában jár­tam. Feltűnt, hogy milyen hálával emlegetik a Palóc- ker Vállalatot, amely tete­mes segítséget nyújt a ke reskedőtanulók oktatásában. A legilletékesebbhez for­dultam, Gecse Istvánhoz, a Palócker igazgatójához. — Mi lehet az a támoga­tás, amit az iskolában csak a „csodálatos” jelzővel il­letnek? — Biztosan az öblösüveg- gvári ABC-re gondolhatnak, amelyikről a lap már hírt adott. Ezt ugyanis tanbolt­nak szántuk, hogy felnőttek vezetésével a gyerekek meg­felelő gyakorló terepet kap­hassanak. Amikor elkezdtük az építkezést, úgy terveztük, hogy 80 tanuló gyakorlati oktatását tudjuk megoldani. — Honnan az ötlet? — Annak idején Borbé- nyi igazgató úr keresett meg engem, hogy segítsünk. Tud­tam, hogy nagyobb létszám már nem kell nekünk, de azt mondtam: a gyerekek miatt csináljuk meg! Az eb­ből adódó terheket vállaljuk, mert az nagyon szomorú, hogy egy 14 évesnek se munkahelye, se iskolája ne legyen. Sokkal kevésbé van meg a veszélye annak hogy rossz útra tér a fiatal, ha 17—18 évesen kerül ki az életbe, mégpedig szakmával a kezében. — A demográfiai hullám most a középiskolában te­Még újdonság az utakon Trabant. Ezt a márkane­vet hallva, önkénytelenül is az egyszerű, olcsó két­ütemű kiskocsira gondo­lunk, amely legyen új, vagy régi, lényegesen típusmódo­sításon a hosszú évek so­rán sem ,ment keresztül. Er­ről az új változatról, me­lyet alkalmunk volt kipró­bálni, azt tartják, hogy van valami merőben új benne. Annyi igaz is, hogy volt részem meglepetésekben, amikor beültem a négyüte­mű kisautóba. Az ülés tel­jesen hátra tolva, a kor­mánykerék a térdem között, ferdén és terpeszben ülök — tipikus Trabant. Lássuk a műszereket: csak a leg­szükségesebbek. Egy kilo­méteróra (napi számláló­val), és a hagyományos Tra­bantban meg nem találha­tó benzinszint és vízhő­mérséklet-mérő: első uta­lás az új motorra. Az in­dex- és a lámpakapcsolón kívül csak az első és hát­só ködlámpák billenő­gombjai jelentenek újdon­ságot. Keresem a kormányvál­tót. Jé, a váltókar a pad­lóból áll kifelé. Üjabb uta­lás a motortérbeli változá­sokra. Egyre jobban érde­kel, mit rejteget a motor­háztető. A Trabant orrát teljesen átépítették: a kétütemű két- hengeres helyett • egy ke,- resztben elhelyezett négy­ütemű négyhengeres mo­tor került bele, összekap­csolva egy négyfokozatú váltóművel. Rúgózását spi- rálrúgósra alakították át. A laprúgós előddel szem­ben csak kicsit rendelke­zik, jobb rugózási para­méterekkel. Különösen ér­dekes a négyzet alakú, papír légszűrő. Hazai for­galomban még nem talál­koztam ilyennel. Lehet, hogy nem is fogok? tőzik. Az iskola pluszosztály, az úgynevezett integrált osz­tály beindítására kényszerül. — Ezt mi is támogatjuk, annak ellenére, hogy több tanulóra igazság szerint nincs szükségünk. De azt vallom és valljuk nem mindegy, hogy a gyerek 14 vagy 17 évesen kerül az ut­cára. — Hogyan módosulnak te­hát a létszámok? Most már 120 főre kény­szerülünk emelni az eredeti 80-as létszámot. Éppen ezért beadtunk egy újabb pályá­zatot az. Ipari és Kereske­delmi Minisztériumhoz, hogy a felfejlesztéshez újabb do­tációt szerezhessünk. Rész­ben a szakmunkásképzési alapból, részben vállalati pénzből további 2 tanterem- nyi, azaz 130 négyzetméter nágvságú, a képzést szolgáló helyiségeket építenénk még az ABC mellé. Szervesen kapcsolódna az épülethez, ideálisabb körülményeket biztosítva a gyerekeknek. Ha a pályázatot elnyerjük, ez a terv 12 hónap alatt re­alizálódhatna, s úgy már 160 tanulót tudnánk képezni. — Mindezekkel — úgy tű­nik — jobban összhangba kerülhetne az elmélet és a gyakorlat. — A tanulók eddig is egy hét tanulás után egy hetet gyakorolhattak az életben. Ez is nagyon fontos, a ve­vőkkel való foglalkozás. De a nagyközönség előtt nem lehet a csomagolást és más Szelepek, automata szí­vató, benzinpumpa, gyúj­táselosztó... Hol maradt a megszokott egyszerűség? A motor problémamente- . sen indul, jól ve,szi a for­dulatot, — a megszokottnál sokkal halkabb. A kocsi gyorsulása igen jó, a foko­zatok nehezen kapcsolha- tóak, a váltó akadozik. Az előd, spirálrúgós kombik­hoz hasonlóan ez is csak teljesen megrakodva fekszik jól az úton. Már gyengébb kanyarokban is dobálja üres hátulját az autó. Nem tulajdonítanék különöseb­ben nagy jelentőséget en­nek, ha csak szántóföldeken közlekednék vele — de a közúti forgalomban nem munkálatokat kipróbálni. Erre az egyhetes gyakorlat alatti egynapos „tanbolti oktatás” alkalmasabb, tan­termi körülmények között. Ezt pedig az előbbi elkép­zelésünk maximálisan segít­hetné. — Emlegette a szakképzési alapot. Ebbe minden válla­latnak bizonyos összeget be kell fizetni, hogy azután a nagy közösből a szükséges­nek megfelelően igényelhes­sen. Mennyire rúg ez az összeg? — A munkabérek 1,5 szá­zalékát kell befizetni. A költségektől függően lehet igényelni ebből az alapból. Európában több helyütt is van ilyen. A térítések után megmaradt összeget kezelik, a pályázati úton lehet belőle elnyerni további támogatá­sokat. — A konkrét oktatásba ho­gyan kapcsolódik be a vál­lalat? — Ahol nagyobb tanuló­létszám van, ott függetlení-. tett oktatók működnek, és nagyon jól csinálják. A kö­zepes nagyságú üzleteknél is gyakorol egy-két tanuló. Itt a vezető vagy helyettese tö­rődik a gyerekekkel. A fog­lalkozásért kis pénzt is kap, s ő adja az ifjú kereskedők­nek a gyakorlati jegyet. A mi jegyünk pedig jeles a Palócker Vállalatnak az utánpótlás nevelésében kifej­tett munkájáért/ Boros Ágnes igazán biztonságos, az asz­falton való csúszkálás. A hajtómű tudná biztosítani a 100 km h feletti utazást, de ez a futómű nem tudja igazán földön ragasztani az alig változott karosszériát. Kívülről csak első ködfény­szórói, a megváltozott hom­loklemez és az ormótlan hátsó lámpák különbözte­tik meg kétütemű elődjé­től. Egyszerű jellegét már el­vesztette, de mi a helyzet az árával? 185 ezer forint. „Egyelőre” — mondja a MERKUR. Azt, hogy egv ilyen autóért ez sok-e, vagy kevés, döntse mindenki ma­gában el. (X) Jégtörös turisták Jog a halálhoz I

Next

/
Oldalképek
Tartalom