Új Nógrád, 1990. július (1. évfolyam, 76-101. szám)
1990-07-28 / 99. szám
8 iin-nzz] 1990. JÚLIUS 28. SZOMBAT A csecsemők, kisgyermekek ellátása, nevelése örömteli és olykor sok nehézséggel járó feladat, amelyben nagy segítséget jelenthetnek az egészségügyben dolgozó szakemberek tapasztalatai. Ezek közreadásával szeretnénk segítséget nyújtani önöknek, hogy legszebb hivatásuk minél gondtalanabb legyen. Minden csecsemő számára az anyatej a legideálisabb táplálék. Könnyen emészthető formában és megfelelő arányban tartalmazza mindazokat a tápanyagokat (fehérjét, szénhidrátot, zsírt, vitaminokat stb.), amelyek főleg az élet első hónapjaiban, a csecsemő optimális fejlődése érdekében feltétlenül szükségesek. Az anyatej nemcsak fontos tápanyagokat, hanem olyan immun- (védő) anyagokat is tartalmaz, amelyek megvédik a csecsemőt kórokozó baktériumok fertőzésé" tői. Sok megfigyelés bizonyítja, hogy az anyatejjel táplált csecsemők testi fejlődése egyenletesebb, mint a mesterségesen tápláltaké. Értelmi és érzelmi fejlődésük kiegyensúlyozottabb, ritkábban betegszenek meg és betegségüket könnyebben átvészelik. Minden szülő nő aggódik azért, hogy lesz-e elegendő teje. Csaknem minden anya képes arra, hogy szoptassa gyermekét, mert az elsődleges tej- hiány ritka. A szoptatás kezdetén elkövetett hibák azonban nagyon sokszor tejhiányhoz vezetnek. Sok anyának a születést követő első napokban még nincs elegendő teje, bővebb termelése a negyedik-ötödik napon indul meg. Mennyisége a további napokban elsősorban attól függ, hogyan üríti ki a mellét, vagyis jól szopik-e a csecsemő, és a maradékot lefeji-e az anya. Az újszülött mellre helyezése, a szopási inger alkalmazása a mielőbbi tejmegindulást segíti. A mell teljes kiürítése a tejképzés ingere. A csecsemő napi anyatejszükséglete: testsúlykilogrammonként 150 gramm. A rendszeres szoptatás az egyenletes emésztés és a tejelválasztás miatt is fontos. Kezdetben 4,5 kg eléréséig háromóránként szopjon a csecsemő. Hat-nyolc hetes kortól, vagy 4,5 kilogramm elérése után térjünk át a napi ötszöri szoptatásra, és a szopások között 4 órás szünetet tartsunk. A-z áttérés fokozatos legyen. Az első két hónapban rendszeresen mérjünk minden szopást, és gondosan jegyezzük is fel. A napi feljegyzés tartalmazza a szopások mennyiségén kívül a székletek számát, az elfogyasztott tea mennyiségét és egyéb észrevételeket, amelyek nagy segítséget jelenthetnek az orvos és védőnő számára. A felmerülő problémákkal forduljunk orvoshoz vagy védőnőhöz, és kérjük tanácsaikat. Az anyatej fontossága A szoptatás a testi-lelki harmónia kialakításában is segít. A szoptató anya étrendje legyen könnyen emészthető. vitaminokban, tápanyagokban gazdag. Igyon sok folyadékot. Jó hatású a gyógyszertárakban kapható Fitolak gyógytea- keverék, amely serkenti a tejtermelést. A szoptatás a csecsemő számára teljes érzelmi kielégülést nyújt. Szopás közben meghitt kapcsolat alakul ki az anya és a csecsemő között, amely kedvezően befolyásolja at csecsemő egész fejlődését. Dr. Gastanekné Sárközi Klára védőnő A csecsemő táplálása Ha a szopásnak nincs semmiféle akadálya. vagy. tjlalma. a csecsemő az első három hónapban kizárólag anyatejet kapjon, illetve 6—8 hónapig szopjon a kicsi. A második hónaptól kezdve C-vitamin-szük- ségletének biztosítására friss gyümölcslével, vagy kerti Az étkeztetésben is az önállóság vélemények levével kínáljuk meg. A gyümölcslé készülhet: almából, citromból, meggyből, sárgarépából, illetve paradicsomból. A gyümölcsöket jól megmossuk. meghámozzuk, majd kicsavarjuk, illetve kipréseljük. Ha a lé nem elég édes, kevés cukorral édesítelérese a cél. hetjük. Ezt eleinte két szoptatás között kapja a csecsemő. Először egy kávéskanálnyit adjunk, majd fokozatosan emeljük 8—10 kávéskanálig. A harmadik hónapban gyümölcslevek helyett mór gyümölcspépet adhatunk. Ha elegendő az anyatej. négy hónapos kortól fokozatosan hozzászoktatjuk a csecsemőt a főzelékekhez, és ezzel elkezdjük az elválasztást. Eleinte vizes burgonyapürét adunk sóval ízesítve. majd ehhez külön passzírozott zöldfőzeléket teszünk. Kevéske lefejt anyatejjel hígítsuk fel a főzeléket. amit készíthetünk zöldborsóból, zöldbabból. spenótból. karfiolból, karalábéból. céklából, tökből, sütőtökből. salátából. spárgából. A, főzeléket gondos tisztítás után készítjük el. Ne aprózzuk fel a nyersanyagot túlságosan, mert úgy ásvánvianyag-tartal- ma csökken. \ Kevés meleg vízbe tegyük fel főni, és fedjük le, mert C-vitamin-tartalma elillan. Sűrítéshez burgonyát, majd a hatodik hónaptól kezdve olajos (vékony) rántást, hígításhoz magát a főzővizet, illetve tejet használunk. Az ötödik hónaptól a főzelékhez túrót, sovány sajtot. májat, húspépet adunk, mert a féléves csecsemő fehérjeszükségletét csak a tejjel fedezni lehetetlen. A sovány húst (csirkecomb. csirkemell) hideg vízben alaposan megmossuk, ledaráljuk és kevés forró vízben megfőzzük. A májat, vagy nyersen elkaparjuk, és a kaparékot főzzük bele a főzelékbe, vagy a főtt májat összetörjük és belehabarjuk az ételbe. A csecsemő táplálására soha se használjuk hízott állat máját, vagy húsát. Hat hónapos kor után tojássárgáját is adunk. A tojássárgáját, vagy nyersen elkeverjük és a keveréket belefőzzük a főzelékbe, vagy a megfőzött sárgáját összetörjük és a főzelék közé keverjük. Eleinte egy kávéskanálnyi túrót, reszelt sajtot, májat, húst adunk, majd fokozatosan emeljük 5—6 kávéskanálnyira. Legjobb, ha felváltva adjuk ezeket. Az új étel bevezetésekor mindig vegyük figyelembe: a csecsemő korát, általános fejlettségét, egészségi állapotát. Először keveset adunk az új ételből, majd fokozatosan emeljük az adagot. Csak akkor kezdjünk el új táplálékot bevezetni, ha a régit a csecsemő már megszokta, és abból egy egész adagot (200 gramm) elfogad. A nagy meleg, illetve a frontátvonulások megviselik a csecsemők szervezetét, ezért 1—2 nap késedelem előfordulhat. Súlyos betegség, hasmenés esetén ne kapjon új táplálékot & csecsemő. Az új étel bevezetését türelemmel végezzük, hogy se a csecsemőnek, se az anyának ne jelentsen pszichés megterhelést. Cs A védőnő A szobatisztaságra nevelés Néhány hasznos tanács szülőknek Mit is jelent a szoba- tisztaság? A legtöbb szülő erre valószínűleg így válaszolna: azt, hogy a gyermek mindkét dolgát bilibe végzi, és nem a pelenkába. Pedig a szobatisztaság több ennél. „A szobatisztaság képesség, melynek birtokában a gyermek már tud »visszatartani«, vagyis ellenőrizni, irányítani tudja bizonyos testi szükségleteit.” (Ranschburg). Tehát valódi szobatisztaságról csak akkor beszélhetünk, ha a gyermek maga ké- redzkedik, és hosszabb-rö- videbb ideig várni is tud. ha szükséglete elvégzésére nincs azonnal mód. A két legfontosabb kérdés ezen a területen, hogv mikor és hogyan kezdjük el gyermekünk szobatisztaságra nevelését. Sok szülő hangoztatja, hogy gyermeke már 9—10 hónapos korában szobatiszta volt. Itt általában az történik, hogy a szülő megfigyeli, a gyerek a nap melyik időszakában végzi a szükségletét, és ilyenkor hosszú ideig ülteti őt — addig, amíg eredménye nem lesz. A túl korai biliztetés ártalmas lehet. Ha a szülő megbünteti gyermekét amikor az a pelenkába csinál, vagy nem engedi felkelni a biliről, amíg az üres. gyermeke súlyos félelmet. szorongást él meg. A csecsemő nem érti — 10 hónaposán még nem is értheti —, mit kívánnak tőle és miért kapta a büntetést. Más szülő nem a kudarcot bünteti, hanem a sikert jutalmazza. Ha jól számította ki az időt és sikerül a megfelelő pillanatban A szobatisztaság elérése a mama türelmén és a kicsi hajlandóságán múlik. tenni a bilit a gyermek alá. az egész család boldogságban úszik. A gyermek számára ilyenkor sem világos, hogy mi okozta ezt a nagy örömöt. Hogy a szobatisztaságra nevelést elkezdjük, két feltétel kialakulását várjuk meg: Jusson el a gyermek az értelmi fejlődés olyan fokára. amikor az egyszerű magyarázatból megérti, mit kívánnak szülei tőle. Váljon képessé a záróizmok akaratlagos szabályozására. Ez a két feltétel kb. 18—22 hónapos korától adott, tehát a valódi szobatisztaságnak a 2. és a 8. életév között kell kialakulnia. A ránevelés. szoktatás mikéntjének a megválaszolásához íme néhány gyakorlati tanács: Egyszerűbb a szobatisztaságra való nevelés nyári melegben, amikor a gyerek kis bugyiban játszik, hiszen akkor gyorsan a közelben levő bilihez siethet. Könvebb a szoktatás: ha a bilit önállóan kiviheti, kiöntheti. és ha a WC-t egyedül lehúzhatja. Ha szívesebben használná a WC-t. mint a bilit (hiszen a felnőttet utánozza!) használjunk WC-re szerelhető gyerekülőkét. Ne ígérjünk és ne is adjunk a gyereknek külön jutalmat a sikerért, hiszen később sem fogjuk ezért jutalmazni! Elég, ha egv- egy szavunkból, gesztusunkból megérti elégedettségünket. A kudarcot soha se büntessük 1 A szobatisztaság kialakulása után előfordulhat visz- szaesés. Amikor a gyermek kimerült, beteg, vagv nyugtalan. természetesnek kel! tekintenünk. ha reggelre lepedője vizes lesz. A gye« reknek 3 és 5 éves kora között joga van néha-néha egy-egy „balesetre”. De ha ez túl gyakran, vagy rendszeresen történik, orvoshoz kell fordulni. — Ha gyermekünk együttműködési szándékból, szabad akaratból lesz szobatiszta, büszke lesz saját teljesítményére. Büszke is lehet, mert ez rendszerint az első komoly elhatározás, amelyben tudatosan kényelmetlenséget is vállal azért, hogy valamilyen rendbe beilleszkedjék. És azt hiszem, megéri ezt a vele való törődés. fáradság. Antal Andrea védőnő A nopoztalásnól fő a fokozatosság. Az éltető napon A csecsemőt, ha a külső hőmérséklet engedi, már 6— 8 hetes korában fokozatosan hozzászoktatjuk a napsugarakhoz. Legjobb, ha eleinte a szobában, a nyitott ablaknál végezzük a napoztatást Kezdetben csak az arcát és kezét, majd a lábát és a karját hagyjuk szabadon. Tavasszal és ősszel vigyázzunk arra, hogy ne fázzon a csecsemő, nyáron pe-• dig a túlzott melegtől kell óvni. Legjobb, ha félárnyékos helyen napoztatunk. Amennyiben erre nincs lehetőség. akkor a nagyobb testrészeket takarjuk be vékony kendővel. Rövid, ritka hajú csecsemőket ne hagyjunk a napon fedetlen fővel, de a dús hajú, napozáshoz szokott csecsemőket is árnyékolni kell 10—15 perces napozás után. A napozás időtartama először 2—3 perc. majd fokozatosan emeljük 5—10 percre. A napsugarakhoz szoktatott csecsemők akár egész napjukat is félárnyékos helyen tölthetik. A fehér bőrű, szőke gyermekek bőrét minden esetben vékonyan kenjük be babaolajjal. vagy tiszta étolajjal. Az illatosított kozmetikai készítményektől óvakodjunk, mert allergiás börtü- neteket okozhat. A kreol bőrű gyermekeket is ajánlatos olajozni, mert könnyen kiszáradhat a barna bőr is, és „cserzetté” válhat. Nagy melegben gyakran kínáljuk meg a csecsemőt és kisgyermeket teával vagy limonádéval, mert hamar m.egszomjazhat, vagy kiszáradhat. Ügyeljünk arra, hogy a csecsemő vagy kisgyermek élvezze a napozást Ha nyugtalan, sír. fejezzük be a napoztatást. A nagyobb gyermek részére keressünk olyan helyet, ahol ö választhat a napos és árnyékos hely között. Ha a hőmérséklet 25 fok fölött van. tegyük lehetővé, hogy a gyermek napoztatás közben langyos vízben pancsolhasson vagy zuhanyozzon. A körültekintően végzett napoztatás elősegíti a gyermek fejlődését, fokozza edzettségét, ellenálló képességét. Csavniczki Andrásné védőnő
