Új Nógrád, 1990. július (1. évfolyam, 76-101. szám)
1990-07-04 / 78. szám
1990. JÚLIUS 4., SZERDA UEFUHU B megyei főügyészség állásfoglalása szerint is Törvénysértő földeladás történt Pásztón „Rosszhiszemű, aki parlagföldet művelt Pásztón?” címmel 1990. május 23-án közölt cikkünkben egy meglehetősen kusza földjogi „örökségről” írtunk, mégpedig Lenes Péter sérelméről. Sokakat érdekelhet, hogy mi is történt azóta. Sérelmével Lenes Péter, a Nógrád Megyei Főügyészséghez fordult. A megyei főügyészség vizsgálata nemcsak hosszú, de — szándékában legalábbis — igen alapos volt. Ezt tükrözi az 1990. június 4-én -kelt állásfoglalása, amely az elővásárlási jogot ugyan nem találta helytállónak az elmaradt írásos megállapodás m'iatt, ám talált egy súlyosabb mulasztást: a tulajdonosi jogokat gyakorló közgyűlés jóváhagyás nélkül adott el — és vélhetően nemcsak dr. Baköékna'k!—* földet. Ezzel pedig a törvényt, nevezetesen a földtörvényt, arinak egy 1989. július 1-én hatályba lépett, módosított paragrafusát sértette meg. Ezért, mivel a „földrészlet dr. Bakó Miklósné részére történő eladásáról a szövetkezet közgyűlése nem határozott, az 1989. július 5-én kelt adásvételi szerződés érvénytelen" — olvasható a főügyészségi iratban, amely arra is utal, hogy utasították „az ügyben hatáskörrel és illetékességgel rendelkező" pásztói ügyészséget: indítson pert a Pásztói Várösi Bíróság előtt, s kérje a dr. Bakó Miklósné javára szóló tulajdonjog bejegyzésének törlését és az eredeti állapot visszaállítását. Mellesleg a főügyészség más hasonló konkrét példát is talált, amikor Lenes Péter panasza alapján vizsgálódott. Ezért aligha kétséges: kipattan néhány más törvénysértő földeladás, ha ugyan ennek szélesebb körű vizsgálatát a pásztói ügyészség is fontosnak tartja. — Mit szól mindezekhez? — kérdeztem a „makacs”, kitartó kisembertől, Lenes Pétertől. — Örülök, hogy legalább, már eddig eljutott az ügyem. Most már kissé jobban bízom. Ám Bakóék bíróság elé vitték birtokháborítási keresetüket ellenem. Beadtam egy ellenkérelmet, hogy az előzmények alapján az eredeti állapot helyreállítása után végre engem jelöljenek ki vevőnek... — ön képviseli a törvényességet az ügyészség részéről a perben? — kérdeztem dr. Dobrovóczky Istvántól. — Az eddigi ismereteim szerint nem... — Miért? — Mert a hivatali rend szerint ebben a főnököm dönt. — Ezek szerint dr. Nagy Lajos, aki egyszer már tévedett ebben az ügyben? — Miután csak ketten vagyunk, ha nem én, akkor ő. Ami pedig a tévedését illeti, azt én nem minősítem. Ilyesmi előfordul... — ön most is tartja az ügyben az eredeti álláspontját? — Változatlanul. Ez pedig azzal is egyenlő, hogy véleményem szerint Lenes Pétert, az elővásárlási jog is megilleti. Vagyis a kérdéses adásvételi szerződés ezért is törvénysértő. Ennek eldöntésére azonban már a független bíróság hatásköre.... Faludi Sándor ftrokufítok Szilaspogonyban Esőzések után gyakran elönti a szilaspogonyi kerteket a Sailas-patak. Az Egri Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Vállalat már megígérte a szükséges munkák elvégzését. Felvételeinken — a tanács megbízásából — helybeliek végzik az árok felújítását. Fotó: Bíró Olga Az ellenkezőiét és sajátosan Különleges cím nélkül. Jelentős munkanélküliséget tanúsító, és ennek útján járó, harsogó világunkban különleges „címet” követelne ennek a gyárnak gazdasági vezetése, amelyik nem a munkanélküliségre, hanem annak ellenkezőjére, a mérséklésre, illetve a munkaerő-megtartásra vállalkozik. Idegenek honosítása — Az év elején létszámnövekedést terveztünk — mondja Dr. Tamáskovics Nándor, az ötvözetgyár vezérigazgatója. — Nem a szokásos módon oldjuk meg — teszi hozzá sietve. — Korábban a hiányzó munkáskezeket úgy teremtettük elő, hogy kölcsönvettünk más termelőegységektől olyan munkavállalókat, akik hajlandók voltak nálunk tevékenykedni. A szerződésnek megfelelően jól járt a munkáskezeket átadó, és a dolgozók is megtalálták számításukat. Az általunk „idegeneknek” nyújtott többlet-ellenszolgáltatás ugyan nem okozott különösebb feszültséget, de az ezzel járó pluszkiadás bizonyos mértékig esetenként, különféle módon, irritálta a közösséget. Sőt kinyilvánították akaratukat, mondván: — a legjobbakat kössük magunkhoz... Eddig csaknem ötven „idegen” dolgozót igazoltak át a gyárhoz, mivel a kereseti lehetőségek itt jobbak lettek, mint amennyit korábban régi gazdájuk biztosított számukra. Közben a városban is felgyorsult a munkanélküliséget éreztető folyamat. Ez a gyárkapuban, a felvételre jelentkezők sokasodó számában jelentkezett. — Főként volt bányászokat igyekszünk felvenni — hangsúlyozza a vezérigazgató. Később így indokol: — A jelen és a jövőbeni fejlesztési programunk pedig megköveteli, hogy már most előteremtsük a szükséges munkaerőt. Helyben saját erőből — Ami magában foglalja a minőségi cseréket is. Ennek során elsősorban a magasabb képzettségű fizikaiak számát kívánjuk növelni. Ugyanis az átigazoltak, felvettek többsége betanított munkás. A tőkés piacokról érkező jelzések viszont a minőségi munka előtérbeállítását sürgetik, ami a következőket jelenti: a folyamatos, jó minőség mellett szükség van a takarékos anyag és energia felhasználására, illetve az előbbieket megteremtő technológiai előírások maradéktalan betartására, a jelentkező szakmai új ismeretek kifogástalan elsajátítására és begyakorlására — érzékelteti a mindenki javát szolgáló elodázhatatlan követelményrendszert a gyár vezérigazgatója. Az előbbiek szolgálatába állították a saját szervezésben lebonyolított és most folyó ötvözetgyártó szakmunkásképző tanfolyamokat. Az elsőn húszán vettek részt. A most folyó, második tanfolyamon ugyancsak húszán vállalkoztak a nagyobb szakmai hozzáértést garantáló tanfolyam elvégzésére. abban a reményben. hogy ez magában hordozza a magasabb kereset lehetőségét is. — A kényszer szüli ezeket az intézkedéseinket, mivel az országban egyedül csak mi gyártunk ötvözőanyagokat. Mivel e szakmában nincs iskolai képzés, így hát nekünk kell előteremteni a szükséges szakembergárdát. — egészíti ki az előbbieket Dr. Tamáskovics Nándor. — Ezt kell tennünk, ha meg kívánjuk tartani az eddig nehezen meegszerzett tőkés piaci pozícióinkat, elismerésünket, amelyben meghatározó szerepe volt a reklamációmentes termelő- tevékenységünknek. A nyugatra küldött ötvözőanyagaink nemcsak az ottani szabványoknak ' felelnek meg, hanem teljesítik a hazai kohászati vállalatok igényét is. Évi kétszázezerért — Érdemes itt fizikai munkásnak lenni? — kérdezem. — Megítélés dolga — válaszol a vezérigazgató. — A tavalyi átlagkeresetet janu- . árban 25 százalékkal megemeltük. Ebben az összegben szerepel a célfeladathoz kötött és kifizethető mozgóbér is-. Igaz, nem könnyű fizikai munkát ajánlunk, de úgy érzem, nem is fizetőnk keveset. Ebben az évben az egy főre eső átlagkereset eléri a 200 ezer forintot. Mivel az első fél évben a piaci igények, a kínálatosnál mérsékeltebben jelentkeztek, gyengébbre sikerült az elmúlt hat hónap. A második fél évben az előző elmaradásokat nemcsak pótoljuk, hanem eleget teszünk az erre az időszakra esedékes követelményeknek. Ez a jelenleginél .nagyobb munkatempót kíván mindannyiunktól, mert túlórák nélkül vár ránk a nem kis feladat elvégzése. — mondja befejezésül a vezérigazgató, bizakodva, hogy az idese- reglett 568 fizikai dolgozó, az irányítókkal és alkalmazottakkal együtt előteremti a talponmaradáshoz. fejlődéshez szükséges 1.7 milliárd forint termelési értéket. és a hozzátapadó 90— 100 millió nyereséget. Venesz Károly Franciapékség Gyarmaton Hétfőn nyitotta meg kapuit a Rákóczi út 11. szám alatt a Nógrád Megyei Sütőipari Vállalat felújított balassagyarmati pékáruboltja. A hagyományos termékek mellett mostantól a legváltozatosabb írancia pékáruk közül választhatnak a vásárlók. Az elmúlt negyven év gazdasági gyakorlata sajnos abban a tekintetben is tovább él, hogy most is indokolatlanul ‘ túlértékeljük a nagyvállalatok szerepét. A diktatúrák gazdasági bukását többek között az is okozza, hogy természetüknél fogva csak nagy egységekre figyelnek. csak a nagy létesítmények létrehozását tekintik fontosnak. A diktatúrák és a gigantománia az ősi Egyiptomra és Kínára éppen úgy jellemző. mint a fasizmus és g sztálinizmus nagy alkotásaira. Ennek nemcsak a diktátorok . szükségszerű rövidlátása az oka. hanem az is. hogy tudják, a sok gazdaságilag autonóm egység lelett szinte lehetetlen a közvetlen ellenőrzés. azok újra és újra szülik a demokráciát. Marx még attól félt, hogy a kisvállalkozások a kapitalizmust szülik, a diktatúrák már azt ismerték fel, hogy a demokráciát szülik. Mindezek után jogosnak érzem a félelmemet, hogv a demokratikus átalakulás A fejlődés motorja: a kisvállalkozás mindaddig homokra épül. amíg nem a. sok százezer kisvállalkozásra támaszkodik. Sajnos ezt mindmáig nem mérték fel a politikai mozgalmak. Ma is a pártok gazdasági szak- ' értői makroszinten. illetve nagyvállalatokban gondolkodnak. Az ötven legnagyobb vállalatnál sokkal nagyobb másodgazdaságról esik szó. A turista- forgalomban csak a nemzetközi fizetési mérleg kiadásait látják, a lakosság gyarapodását. világlátását említésre sem méltatják. Nem csak az igaz, hogy a magyar másodgazdaság már ma is nagyobb értéket termel, mint az ötven legnagyobb vállalat. hanem az is, hogy egvre inkább a kisvállalkozásoké a jövő. Az elmúlt két évtized során a világ minden fejlett tőkés országában a kisvállalkozásoknak és a másodgazdaságnak a megtermelt nemzeti jövedelemben való részesedése növekedett. Az Egyesült Államokban az elmúlt tizenöt év során létesült mintegy 30 millió új munkahely szinte kizárólag kisvállalkozásokban van. Tehát a kisvállalkozások jelentik ^ fejlődés motorját, a foglalkoztatási gondok megol- dásáH még ott is. ahol a politika soha nem nyomta el. sőt mindig támogatta azokat. Mindez azonban nem jelenik meg a mi köztudatunkban. A politikusok, a hírközlő szervek a nagyvállalatokat érintő problémával részletesen foglalkoznak., de alig ejtenek szót arról a szektorról, amelyik valójában fejlődik annak ellenére, hogy nem élvez megkülönböztetett támogatást a kormányzattól. Ki mondta el, hogy amíg az elmúlt év során a nagyvállalati szektorban nem nőtt. sőt csökkent a termelés, a kisvállalkozásokban két számjegyű a kimutatott növekedés, a tényleges pedig annál is nagyobb lett. A másodgazdaságban még adatok sem készülnek arról, mi történik, pedig az új lakások döntő hányada abból épül, pedig a gépkocsik többségét Nyugatról annak a jövedelméből hozzák be, pedig az onnan származó be nem vallott devizabevétel százmillió dollárokban mérhető. A sztálinizmus a másodgazdaságnak és a kisvállalkozásoknak még a létét sem törte el. Az utóbbi években válságának mélyülése során hallgatólagosan megengedte, de elvtelen kompromisszumnak tartotta. Most a reformok korában egyszerűen nem részesítjük megfelelő figyelemben, pedig a kisvállalkozások támogatása, a demokrácia tartósságának fontos feltétele, s ezek jelentik a gyors gazdasági siker egyetlen biztosítékát. K. S. Enniük kell... —a gépeknek is Évek óta neuralgikus pontja a nyári betakarításnak, hogy a mezőgazdasági üzemek az aratás kezdetén nem rendelkeznek elegendő pénzzel a szükséges üzemanyag megvásárlásához. * Az elmúlt évek során csak központi beavatkozással sikerült a kialakult patthelyzetet feloldani. Ezen mindeddig nem javított a felvásárlási váltó bevezetése sem, hiszen a mezőgazdasági üzemek ehhez a fizetőeszközhöz is csak később, a gabonaeladások után jutottak hozzá. Az 1990. évi betakarítási időszakban az AGROBANK Rt. és az Első Hazai Faktorház kezdeményezéseként— az ÁFOR- ral együttműködve — piaci módszerekkel nyílik lehetőség a még mindig fennálló probléma megoldásáraAz AGROBANK Rt. és az Első Hazai Faktorház által indított gabonabetakarítási-üzemanyag-vásárlási akciója azt biztosítja a mezőgazdasági üzemek részére, hogy azok a betakarítási időszak kezdeten vásárolhassák meg a szükséges üzemanyagot, továbbá az üzemanyagért — kedvezményesen — felvásárlási váltóval fizessenek akkor, amikor ahhoz már hozzájutottak. Külön érdekessége az akciónak, hogy a mező- gazdasági üzemek ezen a módon olcsóbb finanszírozáshoz is jutnak. Az ÄFOR — támogatva azt a szándékot, hogy az alapvetően financiális kérdéseket piaci módszerekkel és nem központi beavatkozással kell megoldani — igen nagy gyorsaságról és rugalmasságról tett tanúbizonyságot, amikor saját rendszerében hajtott végre időleges változtatásokat az akció meghirdethetősége és zökkenőmentes lebonyolíthatósága érdekében. Az AGROBANK és a Faktorház szervezete az elmúlt napokban felkészült arra, hogy a bank fiók- és irodahálózata révén a gabonabetakarítási-üzemanyag-vásárlási akció az egész országban egy időben, 1990. július 3-án megkezdődjék. Az azonnali fizetést nem igénylő üzemanyag-vásárlási lehetőséggel az ország valamennyi érvényes gabonafelvásárlási szerződéssel rendelkező mezőgazdasági üzeme élhet, amelyek az AGROBANK Rt. legközelebbi fiókjánál az erre vonatkozó szerződést megkötik. Észak-Magyarországon az AGROBANK egri területi fiókja az illetékes: Eger, Szabadság tér 7. Telefon: 36-10-205. Az akció szervezői bíznak abban, hogy ezen a módon is hozzájárulhatnak a nyári betakarítási munkák nyugodt és sikeres elvégzéséhez.
