Új Nógrád, 1990. július (1. évfolyam, 76-101. szám)

1990-07-04 / 78. szám

HELYISMERET MAI SZAMUNKBAN: Gyapjú- ügyben senki sem birka A gyapjúfelvásárlás július 1-jével történő szüneteltetése miként érinti megyénk tée- szeit? Erről szól Ve- nesz Károly körkér­dése a 2. oldalon., Holocaust: Salgótarján, 1944. «» r\ »Kft **** ^»-V» <*•»«< V «>•»»>< tWMt&M * M> * « <* ^ V Sorozatunk utolsó ré­sze a 4. oldalon olvas­ható. A mi stúdiónk Befejeződött szer­kesztőségünk újságíró- stúdiója. A hallgatók írásaiból közlünk egész oldalas összeállítást az 5. oldalon. Pillanatok a profi teniszből Bábel László kép­összeállítása a Salgó­tarjánban rendezett Stenno—Kazár-kupa te­niszverseny döntőjé­nek érdekes pillana­tait idézi fe,l a 7. olda­lon. Ma: rendkívüli ülésnap a rendkívüli ülésszakban Uj címere van a Magyar Köztársaságnak A parlament rendkívüli ülésszaka kedden 296 jelenlévő képviselővel, Szűrös Mátyásnak, az Országgyűlés alelnö- kének elnökletével folytatta munkáját. Szűrös Mátyás .ismertette a már elfogadott napirendet, majd Dénes János (MDF) soron kívül kért és kapott szót. Ismertette az oroszlányi márkushegyi bányában [Sztrájkolok kiáltványának és követeléseinek lényegét. A plénum ezután áttért a Magyar Köztársaság alkotmá­nya, címerre vonatkozó módosításának tárgyalására. Mivel az Országgyűlés egy korábbi ülésén nem sikerült dönteni a címer kérdésében, most újból napirendjére tűzte a ház ezt a témát. Balsai István igazságügy­miniszter előadta, hogy a kormány ezúttal csak egyet­len javaslatot terjeszt a plé­num elé, mégpedig a koro­nás kis címert. Salamon László, az alkotmányügyi, törvény-előkészítő és igaz­ságügyi bizottság elnöke be­jelentette. hogy a bizottság is ezt a változatot támogat­ja. Ugyanakkor azt is közöl­te, hogy Kőszeg Ferenc (SZDSZ) módosító javaslatot terjesztett be, s ezt még nem volt módjuk előzetesen vé­leményezni. Kőszeg Ferenc szóban is kifejtette indítványát, mely­nek lényege, hogy az állami és a történelmi címert kü­lönböztessék meg azaz, al­kalomtól függően használják a koronás, illetve a korona nélküli állami jelvényt. Mint mondotta: ez a komp­romisszumos javaslat erede­tileg nem is tőle, hanem An­tall József miniszterelnöktől származik. Csépe Béla (KDNP) me­reven ellenezte a beterjesz­tett javaslatot, míg Teliér Gyula (SZDSZ) (előrebocsát- va. hogy kizárólag saját ál­láspontját képviseli): szerint a koronás címer azért meg­felelőbb az állami jelvény szerepének betöltésére, mert egyszerre jelenti a magyar államiságot. a történelmi folytonosságot és az európai népek közösségéhez való tar­tozást, vagyis azokat a fo­galmakat. amelyek nem nél­külözhetők az állami címer­ből. Antall József miniszterel­nök is szót kért a vitában, kijelentve: nem tartja in­dokoltnak, hogy további he­raldikai, közjogi vagy poli­tikai érvekkel folytatódjék a polémia. Tarthatatlan — (Folytatás a 2. oldalon.) A hallgatóság figyel... Bűnüldözés „tisztáldozatokkal” Lépéselőnyben az alvilág? Hem az ököljogot szentesítik az önvédelmi csoportok! Konferencia Salgótarjánban Az utca sepregetőiből a társadalom orvosaivá kívánnak válni a rendőrök addigra, mire a rendszerváltás a megyék­ben is megtörténik — hangzott el többi között a Nógrád megyében dolgozó rendőrök kedden Salgótarjánban kezdő­dött kétnapos 'konferenciáján. A megye teljes hadrafog- ható hivatásos állománya, 350 rendőr vesz részt az össze­jövetelen, méghozzá két csoportba osztva, hogy még a tanácskozás idejére se érezhesse magát eleresztve az al­világ. Ismét baleset Kedden délután fél öt órakor baleset történt Sal­gótarjánban, a Litkei út fő­utcai kereszteződésénél. Lit- ke irányába kívánt befor­dulni egy Dácia személy- gépkocsi. S közben nem ad­ta meg az elsőbbséget a Pécskő áruház felől érkező Zsigulinak. így a vétlen Zsiguli nekiütközött és a ke­reszteződésben álló helyi járatú autóbusznak lökte a Dáciát. A balesetben vétkes autó. a Dacia egyik utasa szenvedett könnyebb sérü­léseket. A rendőrség szak­értők bevonásával folytatja a vizsgálatot. Bíró Olga felvétele A konferencia témája a rendszerváltás, illetve an­nak a rendőrséget érintő kérdései. Hónapokkal a vá­lasztások után is időszerű a téma, hiszen mint sokan mondják, vidéken ma is kettős hatalom van, s ez meghatározza azt a közeget, melyben a rend őre.inek dolgozni kell. Abban általá­nos az egyetértés, hogy a ,.külső" hatalom kívánal­maitól függetlenül, az al­kotmányosság, a törvények szellemében teljesítsenek szolgálatot, ami azonban a gyakorlati kivitelezést il­leti, nem kevés a nézetelté­rés. Sokan szóvá teszik példá­ul, hogy a kapitányságok átszervezésére hivatkozva, pazarlóan bánnak a szak­értelemmel. Nagy tapaszta­lat^ magasan kvalfikált, gazdasági ügyekre specia­lizálódott szakembereket helye.znek el a megyei ka­pitányságról a városira, ahol többi közt könnyű testi sér­tések nyomozása a dolguk. Másfelől viszont az is tény, hogy a legnagyobb teher az elsőfokú rendőri szervekre hárul. Oly mértékben fel­duzzadt a bűnügyek száma — a salgótarjáni városi ka­pitányságon piéldául na­pi tíz-tizenöt esetet adnak ki nyomozásra —, hogy át­meneti ,,tisztáldozatok” árán sem győzik a munkát, már­pedig ezzel az alvilág jut lépéselőnyhöz. Hallatlan méreteket ölte­nek a vagyon elleni bűncse­lekmények. A betöréses lo­(Folytatás a 2. oldalon.) Rossz irányba uilagít az Üj Reflektor Érdeklődéssel vártam az Üj Reflektor Magazin kedd késő délutáni adását a televízió egyes csatorná­ján. annál is inkább, mert jó előre beharangozták: az Axel Springer—Budapest Kiadói Kft. lapunkkal kap­csolatos ügyleteiről lesz szó. Nem tudtam mire vélni, mi lehet ez az ügylet ak­kor, amikor a parlamenti vizsgálóbizottság elnöke dr. Debreczeni József a közelmúltban egy szak­mai értekezleten már ki­fejtette: „Springer-ügy" jo­gilag támadhatatlan. Nem tudom hát, miért beszél a riport készítője. Hortobágyi Zoltán holmi ügyletről. Igaz, mint Ma­ri néni mondta Hugyagon, még a mozgó falevélbe is beleköthetünk: mit mo­zogsz te falevél? Meglepetéssel néztem az Üj Nógrád kiadója elleni támadást, ahol számomra tisztességtelen módon volt kollégáink szólaltak meg. akiket senki nem küldött el lapunktól, is akiknek az Axel Springer—Budapest Kiadói Kft.-be történt be­lépésekor ugyanúgy lehe­tőségük lett volna — épp biztos egzisztenciájuk ér­dekében — a munkahely­változtatásra. Ádám Tamás, a Heti Hírnök-beli cikksorozata után újabb igazságtalan­ságokkal állt elő. S való­jában azért távozott a szer­kesztőségből, mert tőlünk független, önálló útra kí­vánt lépni. Ezek után mi nyereségnek könyveljük el távozását. Ugyancsak meglepett Bu- zafalvi Győző, volt olvasó- szerkesztő véleménye: olyan főszerkesztő-válasz­tásról beszélt, amelynek semmi köze az Axel Sprin­ger—Budapest Kiadói Kft.- be történt belépéshez. Sebei nyalogatása címén a főszerkesztő-választás szavazásáról szóló egyol­dalú és lényegileg hamis állításait egyébként már minden fogadókész lapnak eladta. Azzal a véleményé­vel, hogy nem markáns főszerkesztőre volt szük­ség, nem értek egyet. Mert választottuk volna Buza- falvi Győzőt? Aki egy szer­kesztőségi munkaszobá­ban elhelyezett kemping­ágyon szövögette buzgón önjelöltségének álmait, és gyűjtött maga köré külön­féle ígéretekkel ifjú, ta­pasztalatlan embereket. Olyan főszerkesztőt vá­lasztottunk, aki szakmai felkészültsége alapján, az újságírás jelenét, a lapok helyzetét ismerve azt is vállalta, hogy az Axel Springer—Budapest Kiadói Kft.-vei — ha úgy tetszik — üzletet köt, ezzel meg­teremtve Kollégáinak eg­zisztenciális biztonságát. Nos. az a véleményem, valahogy a volt (ön)jelölt- főszerkesztő megalapozat­lan véleménye miatt si­került rossz irányba vilá­gítania az Üj Reflektornak. Vaskor István Salgótarján 1 571117 1319 Palócz Imre tér 4. Befejeződött a bányászsztrájk Több mint nyolc órán át tartó, kemény tárgyalások nyomán, estére mind a 16 pontban megállapodásra ju­tottak a sztrájkoló bányá­szok képviselői az ipari vezetéssel. Ezek közül talán a leglényegesebb pont, hogy szeptember 1-jétől 10.százar lékkai emelik a márkushe- gyiek bérét, az ehhez szük­séges 55—60 millió forintos ker&t jórésze a létszámle­építésekből, a termelési ered­ménytöbbletből és a terme­lési költségek csökkentésé­ből előteremthető. Novem­bertől további 20 százalé­kos béremelésre kerül sor, ennek feltétele, hogy addig az ipari vezetés elfogadtas­sa a kormánnyal a bánya­vállalatok adósságainak le­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom