Új Nógrád, 1990. június (1. évfolyam, 50-75. szám)

1990-06-20 / 66. szám

1990. JÚNIUS 20.. SZERDA [mnzzßj 3 Jó helyük van a jószágoknak. „Bármit kértem, megtagadták...’ Miért tart valaki harminc tehenet? — Miért tart valaki har­minc tehenet? Az egyik oka az, hogy szereti a tejet. Ez, persze csak az indulást mo­tiválta. Az erdőkürti Palotai Pál tizennégy éve foglal­kozik szarvasmarhákkal. — Három lányunk volt — mondja —, a legnagyobb nagyon szerette a kakaót. Gondoltuk, ha van egy-két tehenünk, akkor lehet öt is. Így kezdődött. Később gé­pesítettem. de nem újakkal; Arra nem volt pénz. Mára hobbim lett „újat” szerel­ni a használt gépekből. Sa­ját tejhűtőm is van, amit félig-meddig magam ké­szítettem. Palotai Pál korábban ve­zető gépész volt a NÁÉV- nál. 1977-től otthon dolgo­zik. Azóta a két tehénből harminc lett. Milyenek a tapasztalatai? — A helyi tsz-től semmi­lyen segítséget nem kaptam. Nem támogatták a háztá­ji gazdákat. Akadályozta­tás és irigység, amiben ed­dig részem volt. Kértem a tsz-től húszféle dolgot, a válasz mindig ugyanaz volt: nem lehet, nem lehet! öt éve szándékoztam nagyban csinálni. Körbe­jártam, elintéztem mindent. A pásztói tejiparral meg­egyeztünk, leadom a tejet, a kallói szövetkezettől csak azt kértem, hadd fusson az ő nevükön. Vállaltam, hogy leszállítom, és fizetem a ke­zelési költséget. — de még ezt is megakadályozták, hogy ne tudjunk boldo­gulni! — Van a kertünk végé­ben egyhektárnyi terület, amit elkértem, mivel húsz éve parlagon feküdt. Erre A gazda sokat dolgozik­észbe kapott a tsz: ha meg lehet művelni, majd meg­műveljük mi! Na, azóta mű­velik. . . Palotai úr felesége tizen­két éve otthon van a négy gyerekkel. A család szeme- fénve a kétéves Péter. Az asszony is besegít az álla­tok körüli munkába. Nem sokat pihenhetnek. Hogyan telik egy napjuk? — Reggel fél öt és öt óra között viszik el a tejet. Etetünk, kiabrakolunk, ki­fejünk, ezzel fél nyolc kö­rül végzünk. Akkor a gye­rekek elindulnak iskolába, én meg megyek kaszálni, sodorni, gyűjteni. Délelőtt és délután két-két órát le­geltetünk. Közben építke­zünk, bár ez most vissza­maradt, a takarmányozás miatt. Az új házban már lesz egy nagy garázs, ahol szerelhetem a gépeket. Sze­retnénk rendben tartani a portát, de nem győzi az ember. A virágoskertet, bok­rokat, széttúrják az álla­tok. Van öt kutyánk: mi­re egy betanul hajtani, mindig elüti egy autó. Palotai Pál figyeli a föld­törvény „alakulását”. Tíz- hektárnyi földet szívesen vállalna, hogy ne kelljen a -Jászságba járnia abrakért. A vállalkozó dolgozik, tervez és végez. Ráadásul a pofonok ellenére, töretlen a hite. — d. i. — Fotó: Rigó T. „Valóban összejöttünk Havasi Bélává A botrányos egyezség ereir ttiye: munkakönyvosztás Szécsényben Nemcsak az iskolájukat befejező diákok kapták kéz­hez munkakönyvüket Szé­csényben. A város legtöbb dolgozóját foglalkoztató üzemben, a BRG-ben 150 ember megélhetése szűnt meg a napokban. Piac és eladható termék híján, azon­ban még az állományban levő dolgozók helyzete is bizonytalan. A vállalat gaz­dálkodásának határait a szállítócégek szabták meg. A jelenlegi vezetés határo­zatlannak tűnik. Egy, másfél éve majd annyi dolgozót vettek fel, amennyit most elbocsátottak. Az év elején 20 .százalékos bérfejlesztést hajtottak végre, azzal együtt, hogy az idei évre még júni­us első napjaira sincs elfo­gadott költségvetésük. Hogyan tovább BRG Rt ? — tette fel a szécsényi MDF a kérdést. A lakossági fó­rumon, melyet a napokban tartottak, tovább folyt a kérdéssorozat, ami a gyáron belül munkásgyűléseken is­mét elkezdődött. Mit oldanak meg az elbocsátások? Kinek használ a munkakönyvosz­tás?- Melyek a túlélés stra­tégiái? Az alapvető kérdé­sekre az említett fórumokon kitérő, de semmiképp sem megnyugtató válaszokat hal­lottunk Róka Miklós igazga­tótól. Az elmúlt évet igen szo­lid nyereséggel zárták, ám a jelenlegi létszám a tava­ly; feltételek közt sem tud­ná a rezsiköltséget megter­melni, így a leépítések után szó sem lehet nyereségről. Sőt! Becslésekkel deficitre számítanak, amit a vállalat vezetése munkagépek, csar­nokok bérbe-, illetvé eladá­sából finanszírozna. A túl­élésnek ez is egy lehetséges válfaja. Igaz, nem a válla­lat, hanem csak vezető; szá­mára megoldás. Nem kétlem, hogy Róka Miklós igazgató és a vállalat vezetői mindent megtettek ezekért a túlélé­sért. Az említett fórumon tet­tük fel a régtől közszájon forgott hírt kérdésként, mi­szerint a BRG Rt.-nél az országgyűlési képviselő-vá­lasztást megelőző kampány időszakában az aktív piac­kutatás helyett Havasi Béla volt külügyminiszter-he­lyettes politikai karrierjét igazgatták szovjet kontin­gensek reményében. Legnagyobb megdöbbe­nésre azonban a tiltakozás legkisebb jelét sem mutat­ta az igazgató, inkább szo­rult helyzetüket kívánta ér­zékeltetni, amikor őszintén elmondta: — Valóban összejöttünk Havas; Bélával is abban az időben, amikor közvetlenül engedélyhez kötötték az exportot. A legkülönfélébb módon kerestük, hogy ki tud segíteni. Mi azt az adott helyzetben el tudtuk fogad­ni. De nem mindenki! Sokak­nak sérti a szabadságérze­tét a politikának és gazda­ságnak, politikusoknak és vállalatvezetőknek ilyen kap­csolattartása. Veszélyes egy ilyen egyezség, még, ha lát­szólag jó ügyet is szolgál. Mert hát mi lett az ered­ménye? Ki bukott meg? Az a 150—200 munkás, aki kéz­hez kapta munkakönyvét, a bedolgozó kismamák, rok­kantnyugdíjasok, akiknek ez talán az egyetlen pénzke­reseti lehetőségük volt. A gyár sorsa pedig még nem tudni, mi lesz. Bizonytalan az itt maradók helyzete is. Piackutatással, fejlesztések­kel elég nagy késésbe ke­rült a vállalat. S ez a ké­sés csak nőtt a „patrónus” dolgainak intézésével, jlletve ennek a meglehetősen rossz mechanizmusnak a meglété­vel. Termékeikkel mór arról a szovjet piacról is kiszorul­tak, ahol korábban a Szé­csényben gyártott ..panelek” 96 százaléka talált vevőre. A régi struktúra azonban versenyképtelen a távol-ke­let; országok termelésével. A BRG másik leágazása Szécsényben a kft.-ként mű­ködő: BRG—ELSA, amely a PHILIPS cégnek szállít és bevételeit folyamatosan nö­veli. Az utcára küldött dolgo­zókból 30-at alkalmazunk itt, az önállósult társaságnál. Eredményeiket tekintve is látszik a termelés filozófiá­jának különbözősége a rész­vénytársaságétól. A BRG Rt. évente 50 mil­lió forintot küld a holding­központba. Ez a függőség, a kényelem ára. Jóval több mint az elbocsátott dolgozók keresete, éves szinten. Ügy tűnik, a struktúra is elég merev. A dolgozók szerint szétdarabolt a vezetés, sok az alibimunkakör. Szalad az idő, elmúlik a káderek fölött. De szükség­szerű-e ezért a dolgozóknak az utcára kerülniük? Tarnóczi László Külkereskedelmi áruforgalom Minisztériumi gyorsjelen­tés készült a külkereskedel­mi forgalomról. Eszerint a nem rubelelszámolású kivi­tel értéke az év első öt hó­napjában 2,3 milliárd dol­lárt tett ki, 19 százalékkal, azaz 370 millió dollárral többet, mint egy évvel ko« rábban. A tőkés export minden területen jelentő­sen növekedett. Az anya­gok és alkatrészek kivitele 43 százalékos részarányt képvisel, itt a növekmény 75 millió dollárra tehető, az összkivitel 28 százalé­kát alkotó mezőgazdasági és élelmiszeripari export­ban pedig 153 millió dol­láros többlet keletkezett. Fogyasztási iparcikkekből 62 (Folytatás az 1. oldalról.) bér 31-e között rendő'hetó­sági őrizetben fogva tartot­tak, vagy ugyaneoben az időpontban az ország bizo­nyos részeiből kitiltottak és más helyen rendőrhatósági felügyelet alá helyeztek. Magyarországon, illetőleg in­nen elhurcolva, szovjet ka­tonai bíróság politikai okok­ból elítélt és ákj büntetését részben, vagy egészében a Szovjetunióban töltötte le. Vagy olyan személy, aki pol­gári személyként, katona­ként, illetőleg leventeként munkavégzés céljából vagy hadifogság címén a II. világ­háborúval összefüggésben a Szovjetunióba hurcoltak, il­letőleg ott hadifogságba esett. , Azok is jogosak az eljárás megindítására akiket inter­nálás, illetőleg kitelepítés céljából őrizetbe vettek, akkor is. ha az internálásra, kitelepítésre nem került sor, vagy az 1956. évi 31. törvényerejű rendelet alap­ján közbiztonsági őrizetben tartottak. — Van olyan személy is, akinek személyes szabadsá­gát másként korlátozták? Rehabilitálható internáltak, kitelepítettek — Igen. Ilyenek az 1956- os népfelkeléssel összefüggő elítélések, akiknek elrendel­ték ideiglenes kényszer­gyógykezelését, de bíróság előtti eljárásra nem került sor. — Van-e korlátozva az érintettek köre? — Az új jogszabály sze­rint, akik kizártak voltak a rendezésből, most jogos igé­nyüket érvényesíthetik. — Kik ők? — Akiket már korábban említettem, vagy közbizton­sági őrizetben voltak akik nem részesültek nyugellátás­ban, rendszeres szociális el­látásban és utánuk sem há­zastársi pótlékot, sem házas­társi jövedelempótlékot nem folyósítanak. Azok a gyer­mekek is, akik szüleik sze­mélyes szabadságának jogta­lan korlátozása helyén és időtartama alatt születtek, vagy akiknek személyes sza­badságát szüleikkel együtt jogtalanul korlátozták. — Ezek. szerint a volt sé­relmet szenvedettek szűk kö­rét érinti az a tény, hogy ré­szükre a hatósági bizonyít­vány megadását meg kellene tagadni? — Igen. Nem számít sem szolgálati, sem munkavi­szonyban eltöltött időnek az internálásban, kitelepítés­ben töltött idő annak a sze­mélynek, vagy hozzátartozó­jának, akiket háborús és népellenés bűncselekmény miatt ítéltek el, akiknek az internálását a német állam­polgárok rendőrhatósági őri­zet alá helyezéséről szóló 302 1945. ME. rendelet alap­ján rendelték el. Olyanok­nak sem számít be, akik, volksbundista, fasiszta, nyi­las stb. szervezetben vezető szerepet töltöttek be, vagy családtagjaikat így telepitet­ték ki. Ide sorolandók azok is, akit egyes köztörvényi bűncselekmények miatt in­ternáltak. — Meddig lehet a kérel­met benyújtani? — A jogérvényesítésre nincs határidő meghatároz­va, azonban célszerű e fél év végéig elküldeni a BM- titkárság igazgatási osztályá­ra. (Cím: 1903 Budapest, PL: 314. Tel.: 112-1710.) — Van-e a kérelemnek for­mai előírása? — A jogérvényesítés meg­könnyítésére adatlap áll rendelkezésre a rendőrkapi­tányságainkon és a helyi ta­nácsokon, de elfogadnak más kérelmet is. csak tartalmaz­za azokat az adatokat, ame­lyek az elbírálást lehetővé teszik. Mi ebben készséggel állunk az ügyfeleink rendel­kezésére, — fejezte be tájé­koztatóját Kovács Zoltán őr­nagy. Rácz András millió dollár értékű áru­val vittünk kt többet, mint tavaly. A nem rubelelszá­molású forgalom 43 száza­lékát az EGK-tagországok- kal bonyolítjuk le, e terüle­ten a forgalom az előző év­hez viszonyítva 24 százalék­kal, azaz 192 millió dollár­ral emelkedett, s értéke megközelíti az egymillióid dollárt. A tőkés import az év el­ső öt hónapjában 3 száza­lékkal nőtt a megelőző év azonos időszakához képest, s értéke mintegy 2 milliárd dollárra rúgott. A behoza­tal 54 százalékát anyagok és alkatrészek tették ki, ezek összértéke azonban va­lamelyest csökkent. A me­zőgazdasági és élelmiszer- ipari termékek behozatala 40 millió dollárral maradt el a tavalyitól. Az import- növekedés abból adódik, hogy energiahordozókból és villamos energiából 44 millió dollárral többet vásárol­tunk, mint tavaly ilyen­kor. Ugyancsak növekedett az előző évihez képest a fogyasztási cikkek import­ja. A tőkés import 71 szá­zaléka a liberalizált termék­körbe tartozik, s ezek több­nyire anyagok, alkatrészek és gépek, összességében a nem rubelelszámolású for­galom egyenlege öt hónap alatt 338 millió dolláros magyar aktívumot mutat. A rubelelszámolású kivi­tel az év első öt hónapjá­ban valamivel több mint 1,8 milliárd rubel, így 32 százalékkal maradt el a ta­valyi szinttől. Főként a gé­pek és berendezések ex­portja csökkent számotte­vően. mintegy félmilliárd rubellel. A múlt év azonos időszakához képest első­sorban a szovjet export esett vissza — 27 százalék­kal —,'de az NDK-ba is i8 százalékkal kevesebbet szál­lítottunk. A Lengyelország­ba irányuló export az elő­ző évinek egyötödét tette ki. A nem konvertibilis-elszá­molású import értéke öt hónap alatt körülbelül 2,1 milliárd rubel volt, ami több mint 20 százalékos csöíkkenést jelent az előző évekhez képest. így az év első öt hónapjában 284 mil­lió rubeles passzívum ala­kult ki. (MTI) Beváltak a baktériumok — Ügy tűnik, hogy bevál­tak azok az „olajevő” bak­tériumok, amelyekkel a Me­xikói-öbölben a múlt héten keletkezett hatalmas olaj­foltot próbálták semlegesí­teni a szakértők. A Mega Borg nevű norvég tartály- fiajó fedélzetén keletkezett tűz nyomán mintegy 11 millió liter kőolaj ömlött a tengerbe és ez ökológiai ka­tasztrófával fenyegette Gal­veston környékét. A baktériumokat, amelyek zsírsavak emulziójává át­alakítva, semlegesítik a ten­ger élővilágára rendkívül veszélyes kőolajat, az Egye­sült Államokban most első ízben alkalmazták: repülő­gépekről permetezték be ve­lük a több tucat négyzetki­lométer kiterjedésű olajfol­tot. A vasárnapi helikopte­res ellenőrzés azt mutatta, hogy a szennyeződés nagy része eltűnt, csak kisebb, elszórt foltok maradtak. Mi­vel egyes szakemberek ké­telkednek az Európában ko­rábban már bevált módszer hatékonyságában, a hét ele­jére újabb kísérletet tervez­nek. Ez alkalommal csak a megmaradt foltok egy részét permetezik be a baktérium­kultúrával, s ily módon ki­derülhet, hogy valóban a baktériumok voltak-e „erő­sebbek” a kőolajnál, vagy a tengeri áramlatok távolítot­ták el a térségből a szeny- nyeződést?

Next

/
Oldalképek
Tartalom