Új Nógrád, 1990. június (1. évfolyam, 50-75. szám)
1990-06-12 / 59. szám
2 imumu 1990. JÚNIUS 12., KEDD Mindenki mondta a magáét (Folytatás az J. oldalról.) frakciócsoportja tiltakozik, s a függetlenek is ugyanezt a 'véleményt képviselik. A jelenlevő honatyák kétharmadának támogatása kell többek között a házszabály , elfogadásakor. az országos népszavazással összefüggő kérdések eldöntésekor, a vészhelyzetben alkalmazható, a nemzetbiztonsági kérdésekkel összefüggő szabályok jóváhagyásakor, a sajtószabadságra, a gyülekezési és- egyesülési jogra, az állam- polgárságra, a közszolgálati médiára, a személyes adatok védelmére, a honvédelmi kötelezettségre vonatkozó törvények megalkotásakor. Az Országgyűlés egyes döntéseit egyszerű többséggel. illetve abszolút többséggel, tehát az összes képviselő 50 százalékának, plusz egynek az igenlő szavazatával is meghozhatja. Ezt a négyfajta szavazást kívánják az alkotmánymódosítás után bevezetni az Ország- gyűlésben. A javaslat általános meghatározás helyett, minden konkrét esetben megjelöli, hogy az adott, kérdésben milyen döntési arányra, támogató többségi szavazatra van szükség az állásfoglaláshoz. A javaslat által megfogalmazott másik nagy szabályozási kör azokat a közjogi feltételeket és garanciákat tartalmazza, amelyek elengedhetetlenek a parlamentáris demokrácia, illetőleg a stabil kormányzati munka biztosításához. E tárgykörbe tartozik a többi között a köz- társasági elnök, a kormány és a parlament egymáshoz viszonyított erőviszonya. Amennyiben az alkotmányt a mostani javaslat szerint módosítják, úgy a célnak megfelelően gyenge köztársasági elnökkel. viszonylag erős kormánnyal és erős parlamenttel rendelkezne országunk. Nem elhanyagolható kérdés: a nép válassza-e a köz- társasági elnöiköt, avagy az Országgyűlésnek legven-e ez a joga? A többségben lévő pártfrakciók természetesen az utóbbit szorgalmazzák, hiszen így bizonyos, hogy az általuk támogatott személy kerülhet a bársonyszékbe. A kisebbségiek ezzel Mikor tart nyári szünetet a törvényhozás? A hatályos alkotmány cerint az ■ Országgyűlés rendes ülésszaka június 15-én, azaz már pénteken réget ér. Az MTI értesülése szerint az ülésszak leró rá sáról, vagy meghosszabbításáról — azaz a: alkotmány ilyen értelmit andositására vonatkozó in vaslatról — döntés még ■ •m született. Viszont a ' ormány tervezi, hogy sürgősséggel benyújtja ja- jaslatát: hívjanak össze rendkívüli ülésszakot — erre az alkotmány természetesen lehetőséget ad —. amely július közepéig ’artana. A hosszabbítás — bármilyen formában — márcsak ezért is szükséges, hogy a plénum megalkothassa az önkormányzatokkal kapcsolatos törvényeket. mert ezek nélkül nem lesz lehetséges a helyhatósági választások megtartása szeptemberben. Antall József miniszterelnök az MTI munkatársának kérdésére az értesülést sem megerősíteni, sem megcáfolni nem tudta, hangsúlyozva: ismeretes az elmúlt heti, rendkívül■ zsúfolt programja, amely érthetővé teszi, miért nem volt ideje az ilyen jellegű ügyekben tájékozódni. szemben a népfelségre hivatkoznak, gondolván, hátha sikerül „megtorpedózni” a parlamenti többség nyilvánvaló győzelmét Megjegyzem, a KNDP képviselőcsoportja >s a népszavazás mellett van, de tartja magát adott szavához, s az MDF—■ SZDSZ paktumot támogatja. A törvényjavaslat meghonosítaná az úgynevezett konstruktív bizalmatlansági indítvány alkotmányi jogát. Ez annyit jelent, hogy ilyen indítványt csak a miniszter- elnöki tisztségre javasolt személy „ megjelölésével együtt lehet benyújtani. Az indítvány előnye, hogy biztosítja a kormányzás folytonosságát, s növeli a parlament hatáskörét a köztársasági elnökkel szemben. Miniszterrel szemben nem terjeszthető elő indítvány, az mindig a kormány egészét érintheti. A kisebbségben lévő ellenzék álláspontja: csak „sima” bizalmatlansági indítványt rögzítsen az alkotmány, ne kelljen egy időben javaslatot tenni a miniszterelnök személyére, s az indítvány lépjen életbe a képviselők 10 százalékának támogatásával. A törvényjavaslat lényeges kitétele, hogy a nemzetiségi, etnikai és nyelvi kisebbségi jogok érvényesítésére országgyűlési biztost, vagy biztosokat kíván a képviselők kétharmados többségével megválasztatni. Megoszlik a vélemény, hogy egy, avagy több biztosról legyen-e szó? A tisztség miniszteri ranggal járna. Nagyvonalakban ezek a főbb törvényjavaslatok, a felszólalások leginkább e témakörökben hangzottak el. Ám mindenki csak mondta a magáét, számára csak a magáé volt a fontos. Sőt, a „négyekből” Kónya Imre, az MDF és Torgyán József, a FKgP frakcióvezetője odáig ment, hogy javasolták az elnöklő Szűrös Mátyásnak az általános vita lezárását. Ezt a felszólaló kisebbségi képviselők az ellenzék jogának megcsorbításaként értékelték, s az SZDSZ csoportjának vezetője, Tölgyessy Péter is ezt a véleményét hangoztatta. Kisebb „vihar” után még szót kaptak néhá- nyan, majd a képviselők megszavazták az alkotmányt módosító törvényjavaslat általános vitájának lezárását. A részletes vitára a benyújtott indítványok bizottsági megtárgyalása után kerül sor. Ma többek között a közkegyelemről szóló törvényjavaslatot vitatják meg a képviselők. Bejelentés szerint, a hivatalos látogatásra hazánkba érkező I. Baldvin belga király várhatóan beszédet mond a Parlamentben. Kolaj László Fotó: Rigó Tibor Speidl Zoltán ügye Az Országgyűlés mentelmi és összeférhetetlenségi bizottsága Speidl Zoltán (MDF) képviselő mentelmi joga felfüggesztésének ügyében készjtett jelentését is tárgyalta a parlament. Az MDF képviselője ellen 1989. május 23-án rágalmazás vétségének elkövetése miatt tettek feljelentést. A büntetőeljárás során a bíróság megállapította, hogy Speidl Zoltán 1990. ápnilis 8.-a óta országgyűlési képviselő, ezért mentelmi jogára történő hivatkozásara tekintettel az eljárást (elfüggesztette, és felkérte az Országgyűlés illetékes bizottságát az ügy kivizsgálására. A mentelmi és összeférhetetlenségi bizottság álláspontját Hasznos Miklós ismertette a plénum előtt. Mint elmondta: vizsgálatuk során egyértelművé vált hogy a cselekményt Speidl Zoltán akkor követte el, amikor még sem képviselő, sem képviselőjelölt nem volt, sót a büntetőeljárás is még jóval a képviselő-választások előtt kezdődött. Így az üggyel nem hozható kapcsolatba a mentelmi jog, fel sem merülhet a zaklatás lehetősége. A bizottság ezért úgy foglalt állást, hogy indokolt a mentelmi jog felfüggesztése, így a bírósági eljárás lefolytatásának nincs semmi akadálya. A vita során szót kért maga az érintett, Speidl Zoltán, s röviden vázolta az ügy előzményeit, ugyanis arról a képviselők nem kaptak előzetes tájékoztatást. Ezt egyébként Szabad György (MDF) is nehezményezte. mondván: mindenképpen szükség van az ügy ismeretére, hiszen különben „meglódulhat a fantázia”. Speidl Zoltán elmondta: újságíróként indítottak ellene eljárást annak kapcsán, hogy egy szabadalmi csalással foglalkozó cikke miatt konfliktusa támadt a Salgótarjáni Ötvözetgyár igazgatójával. A vita során némi nézet- eltérés támadt a képviselők között a mentelmi jog időbeli hatályának értelmezésével kapcsolatban. A mentelmi bizottság elnöke bejelentette, hogy az alkotmánynak idevonatkozó passzusara hamarosan módosító indítványt terjesztenek elő, ugyanis valóban nem eléggé egyértelmű az időbeli hatályra vonatkozó kitétel. Ennek ellenére továbbra is kitartott amellett, hogy a kiadatásnak nincs törvényes akadálya. Az Országgyűlés végül 155 igen szavazattal, 75 ellen- véleménnyel és 55 tartózkodás mellett elfogadta a bizottság határozati javaslatát. Ezt követően a képviselők — vita nélkül — határoztak arról, hogy sürgősséggel tárgyalják majd a közkegyelem gyakorlásáról szóló törvényjavaslatot. Alapvető szervezeti változások a Belügyminisztériumban Antall József Franciaországba utazik Antall József, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke Michel Rocard francia miniszterelnök meghívására június 22-én kétnapos munkalátogatásra Párizsba utazik. Mint arról László Balázs kormányszóvivő az MTI munkatársát tájékoztatta: a magyar miniszterelnök bonni látogatását befejezve indul a francia fővárosba. Antall József találkozik Francois Mitterrand köztársasági elnökkel. A tervek szerint megbeszélést folytat az ellenzéki pártok vezetőivel, illetve francia gyáriparosokkal, s más jelentős gazdasági érdekeltségek vezetőivel is. (MTI) Szovjet diplomata Pekingben A Szovjetunió vasárnap magas rangú diplomatát küldött Pekingbe, hogy tájékoztassa a kínai vezetőket Mihail Gorbacsov egyesült államokbeli látogatásának eredményeiről. Mint a pekingi szovjet nagykövetség szóvivője hétfőn közölte Igor Rogacsov külügyminiszterhelyettes csütörtökig tartózkodik a kínai fővárosban. Horváth Balázs belügyminiszter hétfőn vezetői értekezleten ismertette a tárca új szervezeti felépítését, s egyidejűleg bemutatta vezető' munkatársait: Morvay István politikai államtitkárt, VereJaélvi Imre közigazgatási államtitkárt, Kara Pál közigazgatási, Körinek László rendészeti és Komor Attila gazdasági helyettes államtitkárokat, valamint Bo- sánszkv Lajost, a kabinet- iroda vezetőjét. A miniszter hangsúlyozta, hogy az új szervezeti felépítés kifejezetten azt a célt szolgálja, hogy a minisztériumi munka igazodjon az új, többpártrendszerű kormányzati irányítás követelményeihez, jobb feltételeket toremtsen a szakmai munka érvényesüléséhez és gyorsítsa a rendőrminisztérium valódi civil minisztériummá válásának folyamatát. Horváth Balázs az MTI munkatársának elmondta, hogy a minisztérium kormányzati irányítási feladatokat ellátó főosztályainak száma több mint egyhar- madával csökkenj. Megszűnt a több tucat főcsoportfőnökség, csoportfőnökség és számos osztály. A jövőben a miniszter közvetlenül felügyeli a kormányőrséget, a belső ellenőrzési szolgálatot, a rendőrtiszti főiskolát, valamint az államigazgatási főiskolát, illetve a sajtó-, közművelődési és tájékoztatási titkárságot. Mint mondta: változás lesz az is, hogy a határőrzési feladatok a jövőben a Honvé- de.lmi Minisztériumhoz kerülnek, a határrendészet, illetve az útlevélkezelés azonban továbbra is a BM-hez tartozik. A HM-től a BM-hez kerül a polgári védelem. s eszközeinek egy része a tűzoltóságé lesz, azért, hogy az esetleges kisebb katasztrófák elhárításához megfelelő eszközökkel rendelkezzenek. Horváti Balázs szólt arról is. hogy a megyei, illetve a budapesti főkapitány szolgálati viszonyát a közeljövőben felfüggesztik és nyilvános, de zárt pályázatot írnak ki e tisztségek betöltésére. A főkapitányi posztra büntetőgyakorlattal rendelkező rendőrök, bírák, illetve jogászok pályázhatnak. A miniszter véleménye szerint a jelenlegi főkapitányok mintegy felének reális esélye van arra, hogy ismét elnyerje e tisztségetBolgár választások Hivatalos közlés nem hangzott el A vasárnapi bolgár nemzetgyűlési választások eredményeiről tegnap késő délutánig közlés nem hangzott el. Ennek hiányával indokolva, elmaradt a három legfontosabb politikai erő — a Bolgár Szocialista Párt, a Bolgár Demokratikus Erők Szövetsége és a Bolgár Földműves Népi Szövetség — vezetőinek, Alekszandr Li- lovnak, Zseljo Zselevnek és Viktor Valkovnak közös nemzetközi sajtóértekezlete is. Üjságírókörökben forgalomban van egy nem hivatalos, de állítólag a szavazatok több, mint 50 százalékára támaszkodó információ. Eszerint a BSZP megszerezte a szavazatok 47,9 százalékát, s ezzel a pártlistán 99 képviselői helyet, a lehetséges 200-ból. Mögötte a DESZ van, amely 35,6 százalékkal, és a pártlistán 73 képviselői hellyel dicsekedhet. A BFNSZ követi őket 8,1 százaléknyi vokssal és 16 mandátummal, negyedik az Ahmed Dogan vezette török—muzulmán párt (Mozgalom a Jogokért és a Szabadságért), 5,7 százalékkal és 12 képviselői hellyel. Az első hivatalos közlés az egyéni választási körzetekről hangzott el, s az derül ki belőle, hogy 23 mandátum sorsát ismerik: 11-et ellenzéki, 10-et. szocialista, kettőt török—muzulmán képviselőjelölt nyert el. Egyetlen ismertebb név van csupán közöttük, a 30 éves Alekszandr Karakacsanové, a Zöld Párt elnökéé, aki Sztefan Prodevet, a szocialista pártlap ellenzéki múltú főszerkesztőjét győzte le. Délután közleményt adott ki a köztársaság; elnök irodája. A dokumentum szerint az elnök tanácskozásra hívta meg a központi választási bizottságot, élén Zsivko Sztalev elnökkel, továbbá a három legerősebb politikai párt vezetőit: Lilo- vot, Zselevet és Valkovot. Jelen volt Lukanov miniszterelnök és Szemerdzsiev belügyminiszter is. Ezen újra elhangzott: a választások — kisebb szabálysértésektől eltekintve — normális, nyugodt körülmények között, rendben zajlottak le. Valamennyi politikai erő ismételten kifejezte a központi választás; bizottság iránti feltétlen bizalmát. Ennek ellentmondani látszik, hogy a fővárosban több helyen egész nap tüntettek az ellenzék hívei, akik nem akarják elfogadni a választási eredményeket. A szavazás tiszta és tisztességes megrendezéséről szóló nyugati megfigyelői nyilatkozatokat úgy minősítik, hogy ,.a nyugatiakat nem igazán érdekli Bulgária”. Eddig ugyanis minden nyugat; megfigyelő úgy nyilatkozott. hogy semmi igazi ok nincs a választási eredmények, illetve a választás hitelességének kétségbevonására. A Demokratikus Erők Szövetsége „Előre a Demokrácia felé” mottóval este nagygyűlést rendez a szokásos helyen, a Nevszki-székesegy- ház előtti téren. Vannak olyan ellenőrizhetetlen információk. amelyek szerint a háttérben már folyik az alkudozás a nagykoalíció összehozásáról. WIRIEIKi I ... J F — Kirgíziában tegnap egynapos gyásszal emlékeztek meg az elmúlt napok véres kirgiz—üzbég összecsapásainak áldozatairól. A szovjet hírügynökség tegnap délelőtti jelentése 116 halottról, 468 sebesültről írt, hozzátéve, hogy a viszály kirobbanása óta mintegy ötszáz gyújtogatás történt. Tegnap a köztársaságban zárva tartottak a szórakozóhelyek, félárbocra eresztették a zászlókat. • — Kedvezően nyilatkoztak a kétnapos csehszlovákiai parlament; választások lefolyásáról a nemzetközi megfigyelők. A legnépesebb csoport, a washingtoni nemzetközi intézetnek a delegációja tisztességesnek, szabadnak és korrektnek nevezte a választásokat. — A Szerb Kommunista Szövetség egyesül a szocialista szövetséggel (népfronttal) és Szerbia Üj Szocialista Pártja néven indul a tag- köztársaságban az ez év őszén sorra kerülő szabad demokratikus választásokon. — Gazdasági segítségért folyamodtak Norvégiához a három balti köztársaság külügyminiszterei. A segítségnyújtás lehetőségéről tárgyalt Algirdas Zaudargas litván, Jannis Jurkans lett és Lennart Meri észt külügyminiszter Oslóban Kjell Mag- ne Bondevikkel, a norvég diplomácia vezetőjével. — Szinte bizonyosra vehető, hogy Alberto Fujimori nyerte meg a perui elnökválasztást. Á vasárnap megrendezett második forduló hivatalos eredményeire ugyan még napokig várni kell, ám több, egymástól függetlenül készített, nem hivatalos szavazatösszesítés a japán származású, párton kívüli politikust, Fujimorit mutatta ki győztesnek. A nem hivatalos eredmények szerint 10—20 százalékkal több szavazatot kapott ve- télytársánál, Mario Vargas Llosa, világhírű írónál, a jobbközép pártkoalíció jelöltjénél. — Vasárnap letelt a nicaraguai kontrák leszerelésének utolsó határideje is, de több ezren közülük még mindig fegyverben állnak. Nem kerültek elő eddig az ágyúk, aknavetők, légvédelmi rakéták sem, amelyeket az Egyesült Államoktól kaptak. Violeta Chamorro elnök ennek ellenére már kihirdette a polgárháború végét.
