Új Nógrád, 1990. június (1. évfolyam, 50-75. szám)
1990-06-11 / 58. szám
4 /ÍV» If /«»/» / —/ >/«;/»*,•» / 1990. JÚNIUS 11., HÉTFŐ MAI AJÁ KOSSUTH RÁDIÓ: Óránként: Hírek. Időjárás. Útközben 4.30: Reggeli krónika 8.05: Hangszemle 8.20: Nyitány 9.05: Napközben 10.30: Balaton-rádió 11.00: Hagyományápolók 11.34: Esterházy Péter: Hrabal könyve 12.00: Déli krónika 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Nyomor-szolgálat-szeretet 13.05: Klasszikusok délidóben 14.05: Az olvasás gyönyörűsége 14.35: Filmzene 15.05: Kóruspódium 15.30: Zenei tükör 16.00: Délutáni krónika 16.15: Miska bácsi negyedórája 16.30: Nyitnikék 17.05: Eco-mix. Gazdasági magazin 17.30: Déki Lakatos Sándor népi zenekara játszik líf.00: Esti krónika 18.30: Ráadás 19.05: Sportvilág 19.15: Láttuk, hallöttuk, olvastuk 19.30: Hol volt. hol nem volt... 19.39: Gulyás László: Este a fonóban 19.50: Gong 20.05: Első kézből 21.00: Hírek. Időjárás 21.05: A Rádiószínház bemutatója. Ingatag menedék 22.00: Késó esti krónika 22.30: Beszélgessünk! 23.30: Mozart: C-dúr vonósnégyes 24.00: Hírek. Időjárás PETŐFI RÁDIÓ: 4.30: Reggeli zenés műsor 6.03: Reggeli csúcs. Zene-szóval 7.35: Sportreggel 8.00: Hírek. Időjárás 8.05: Rivaldafényben 8.50: Délelőtti torna 9.00: Hírek. Időjárás 9.03: Szentséges kisvállalkozók 9.24: Mentsvár 10.40: Fülszöveg 10.45: Magyarán szólva (isin.) 11.03: Hogy tetszik lenni? 11.35: Népszerű fúvósmuzsika 12.00: Nóták 13.00: Hírek. Időjárás 13.03: Slágermúzeum 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés 14.00: Kívánságműsor 15.00: Hírek. Időjárás 17.03: Ötödik sebesség 18.00: Kölyökrádió 18.30: Popregiszter 19.00: Hírek. Időjárás 19.03: Vissza..: Válogatás ifjúsági műsorokból 20.00: Összjáték 21.00: Hírek. Időjárás 21.03: „Álom és valóság” 22.05: Rockújság 23.00: Hírek. Időjárás 23.03: Sporthíradó 23.10: HIFI-varieté. 0.05: Cimbalommuzsika BARTÓK RÁDIÓ: 6.00: Muzsikáló reggel 9.00: Műsorismertetés 9.10: Kamarazene 10.10: A hét zeneműve 10.40: Cimbalomzene 11.06: A századforduló olasz operáiból 12.00: Hírek. Időjárás. Műsorism. 12.05: Handel-művek 13.00: Kilátó (ism.) 13.45: Labirintus 15.28: Kamarazene 16.00: Hírek. Időjárás. Műsorism. 16.05: A budapesti tavaszi fesztivál hangversenyeiből 17.30: Meyerbeer és a nagyopera 18.30: Történelemből érettségizőknek és felvételizőknek 19.05: Por favor 19.20: Catch the Words 19.35: Felejthetetlen hangversenyek 20.51: A kamarazene kedvelőinek 21.47: Az MRT énekkarának legszebb hangversenyeiből és felvételeiből láp) 8.20: Tévétorna nyugdíjasoknak 8.25: Magyar évszázadok 8.45: Dempsey és Makepeace. Angol bűnügyi film 10.26: A HÉT (ism.) 11.25: Delta (ism.) 11.50: Mozgató 12.00: Képújság 16.28: Műsorismertetés 16.30: Déli videoújság 16.40: Stíri 16.45: Tízen Túliak Társasága 17.20: A hónapsoroló jelenti 17.30: Szám-adás NLATUNK 17.50: „Veletek vagyok mindennap...” 18.00: Egy sző, mint száz 18.45: Esti mese 19.00: Cimbora 19.25: Közlemények. Műsorajánlat 19.30: Híradó 20.05: „Micsoda útjaim” 20.50: Itália ’90 Anglia-frország 22.50: Kézenfogva 23.15: Híradó 3. Radványi Dorottyával és Aigner Szilárddal 15.45: Képújság 16.00: Tv 2. 16.30: Kérdezz! Felelek 16.45: Tv 2. 16.50: Itália ’90. Costa Rica-Skócia 18.50: Tv 2. 18.55: Gyerekeknek! 19.01: Tv 2. 19.05: Nonni ésManni. 19.56: Tv 2. 20.00: Telesport: Itália ’90 20.45: Tv 2. 21.00: Híradó 2. 21.20: Tv 2. 21.30: Körzeti tévéstúdiók műsora 22.25: Tv 2. 22.30: 44. velencei biennálé kb. 22.55: Tv 2. Napzárta BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 17.05: Aladdin lámpája 17.35: A nap percei 17.45: Népdalok 18.10: Vitaműsor 18.50: Torna 19.00: Esti mese 19.20: Időjárás 19.30: Tévénapló 19.50: Egy kis ankét 20.50: Dokumentumfilm 21.20: A Semafor Színház műsorából 22.20: Események, kommentárok 22.30: Koncert Bécsből 2. MŰSOR: 15.20: Az aranytojás (mesefilm) 16.00: Külföldi melódiák 16.15: Jack Holborn (sorozat) 16.45: Costa Rica-Skócia 18.55: Nyugat-szlovákiai magazin 19.05: Hónap augusztusban (film) 20.45: Anglia-Irország. Labdarúgó-vb 22.55: Híradó 23.20: Sport MOZIMŰSOR: ^Salgótarjáni Apolló Mozi: 3, 5 és 7 órától: Drágám a kölykök összementek. Színes, szinkronizált amerikai filmvígjáték. 9 órától: Légy 2. (16). Színes amerikai sci-fi horror. Kamara: 4 órától: Szerelem tengere. Színes, szinkronizált amerikai film. 6 órától: Cinema paradiso. Színes francia-olasz film. Kohász: Az istenek a fejükre estek. 2. Színes, szinkronizált amerikai filmvígjáték. Balassagyarmati Madách: FILMKLUB. 3/4 ö^tól: Kölcsönadott élet (1934) Színes magyar film. Fél 4,3/4 6 és 8-tól: A Ragadozó. (Predátor) (16). Színes, szinkronizált amerikai sci-fi akciófilm. Kamara: Őrület. Színes, szinkronizált francia-amerikai bűnügyi film. Bá- tonyterenyei Petőfi: Jákob rabbi kalandjai. Színes, szinkronizált francia-olasz filmvígjáték. Pásztói Mátra: Szorul a hurok. Színes, szinkronizált amerikai krimi. Szécsényi Rákóczi: Karate Kid 3. Színes, szinkronizált amerikai kalandfilm. Érsek- vadkert: Emmanuelle 2. (18). Színes francia erotikus film. Rétság: A vadnyugat fiai. Színes amerikai western. Napi Intervideo-ajánlat Spirálzóna I. - Forgószél hátán Szinkronizált film. Rendezte Mark Edens. Az űrharcok kalandjai a Galaktikában. A reformáció elágazódásai angolszász talajon II. A BAPTISTÁK (1612) A baptista név az újszövetségi iratokban a „baptidzo”, „baptid- zein” szavak származékaként fordul elő. Magyarul „alámerítés“-t, „bemerítés”-t jelent. A keresztelés technikus terminusa. A „baptista” szót tehát magyarosan így fordíthatnánk: akit bemerítettek, akit megkereszteltek. A szónak ez a pusztán etimológiai értelemben vett értelmezése azonban nem kielégítő. A köztu- datban a baptisták említésekor általában azokra a keresztyénekre gondolunk, akik a kereszt- séget felnőttkorban, éspedig bemerítés vagy alámerítés formájában szolgáltatják ki. - De még ez a meghatározás sem pontos a modern Baptista Egyházra, mivel számtalan olyan keresztyén közösség van, amely elveti a gyer- mekkeresztséget és felnőttkorban bemerítéssel keresztel, hit- vallásilag azonban mégsem „baptista”. Az egyháztörténet tanúsága szerint már az apostoli időktől kezdve mindig voltak olyan evangéliumi csoportok, amelyek a mai baptisták által vallott hitelveket hirdették és gyakorolták. A mai baptisták tanítását és gyakorlatát a reformáció korában keletkezett ún. „anabaptista” (= újra- keresztelkedett) mozgalmak közelítették meg a legjobban. Ezt a nevet az ellenfeleik adták nekik. Zürichben Zwinglinek, Zwickauban és Münsterben Luthernek okoztak sok gondot, Strausbourgban pedig Kálvin vitatkozott velük. Münsterben egy időre (1534-1535) anabaptista királyság is létesült, vagyonközösséggel és többnej űséggel. Az anabaptisták nagy része ártatlan bibliás ember volt, de akadtak köztük rajongó, fanatikus emberek is, akik nem csak a Római Egyház ellen fordulva tör- tek-zúztak , hanem a parasztlázadás szellemétől áthatva radikális, szociális forradalmat követeltek. Mivel a középkor jogrendje eretneknek tekintette őket, mind a római katolikusok, mind a protestánsok ezrével végezték ki a anabaptistákat. Ausztriában pél-^ dául az volt a szabály: aki meg nem tér közülük, annak máglyán kell "meghalnia, aki megtér, azt „irgalomból” (!?) lefejezik. A baptizmus jelenlegi formáját az Angol Államegyházból kiüldözött John Smyth (+1612) és néhány puritán társa alakította ki. 1609-ben merítkeztek be Amszterdamban, és ők alapították meg 1612-ben Londonban az első baptista gyülekezetei. Mozgalmuk hamarosan átterjedt Amerikába is, ahol Roger Williams Angliából kivándorolt puritán prédikátor vezetésével 1636ban alakult meg az első baptist« gyülekezet. Az angolszász baptizmus adta a világnak Miltont, az „Elveszett paradicsom” világhírű költőjét (+1674), John Bunyant, „A zaj rándok útja” szerzőjét (+1688): William Careyt, a külmisszió megalapítóját (+1834), George Müllert, a neves árvaház-alapí- tót (+1898) és CHARLES SPURGEON-t (szpörzsön), a keresztyénség egyik legnagyobb igehirdetőjét. (+1892). Mivel a baptisták világviszonylatban számtalan árnyalatot képviselnek, nem teljesen egységes a tanításuk. Mindnyájuk szerint a legfontosabb dolog: a vallásszabadság! A Magyarországi Baptista Egyház Az Apostoli Hitvallás alapján áll, és a tanításai nagyrészt megegyeznek a lutheri, illetve a kálvini egyházakéval. A szentírásról, az egy igaz Istenről, az ember teremtéséről, megváltásáról, a hitről és a megtérésről teljesen kálvini szellemben tanítanak. Lényeges eltérés csupán, a keresztség és az úrvacsora értelmezésében van, amelyeket nem tartanak „szentségeknek”. Mivel szerintük a keresztség a keresztyén hit nyilvános és önkéntes megvallása, csak olyan személyeket - felnőtteket, vagy már érett gyermekeket - fogadnak el keresztelésre, akik képesek arra, hogy a keresztség jelentőségét és jelképes értelmét felfogják. A baptisták ezenkívül megadják a gyermekeiknek azt a jogot, hogy meguk döntsék el: kívánják-e, hogy megkereszteljék őket, vállalják-e a keresztyén hitről való nyilvános bizonyságtételt? Az ilyen önkéntes elhatározás még jelentőségteljesebbé teszi a vallást és a keresztség szertartását. A Baptista Egyházaknak nincsen kötelezően előírt liturgiája. Az átlagos protestáns liturgiától elsősorban abban térnek el, hogy gyülekezeti istentiszteletükön igen nagy szerepet játszik a gyülekezeti énekkar. Az istentiszteletek, gyülekezeti alkalmak látogatását jobban megkövetelik a tagjaiktól, mint a történelmi egyházak. A történelmi baptista szemlélet azt vallja, hogy minden egyháztag és minden hitvalló keresztyén - egy evangélista. Szóban, cselekedetben és magatartásban köteles bizonyságot tenni hitéről, és törekednie kell arra, hogy másokat is megnyerjen annak az elfogadására. Világviszonylatban mintegy 60-70 millió baptista él. Egyed József Az asszony elvált, de hamarosan talált magának egy' másik férfit. Új házasságába vitte a 12 eves lányát is. Eleinte nem is volt semmi baj. Szépen, rendesen éltek. A lányka lassan szép nagylánnyá cseperedett. Mikor kimaradt az általános iskolából, postáskisasszony szeretett volna lenni. Ilyen iskolában tanult tovább. Jól haladt. Az apja mint fuvaros nap mint nap elment a posta előtt, és bc-benézett hozzá. Volt, amikor telefonon is felhívta. A lány ilyenkor dühösen csapta le a kagylót. Kikészültek az idegei. Egy nap a mostohaapja haza akarta vinni. Nem ment vele, sőt még utána egy jó darabig elindulni sem mert. A nagymamájához menekült. Az öregasszonynak persze még úgysem , A mostohaapa szerelme... Mindenki szerette. Apja talán túlontúl is..., s egyszer a lány észrevette, hogy leselkedik utána. Később már állandóan figy elte, még az ablakán is „kukkolt”. Anyjának nem mert szólni róla, pedig kellett volna! Később már rendszeresen zaklatta. Sírva könvnr- gött neki, hogy szökjön el vele. Az hallani sem akart róla:- Hagy jón engem békén! Van mar nekem udvarlóm! - felelte. A mostohaapja erre nagyon mérges lett, és összevissza verte a lányt. Az anyjának pedig azt mondta, hogy azért ütötte meg, mert szemtelen és feltűnően fiúzik. Pedig ez nem volt igaz. Egy kis időre mégis békén hagyta, de aztán csak nem tudott nyugodni, és újra kezdte. A lány már rettegett tőle, de szólni senkinek sem mert, mert apja halálosan megfenyegette. Már második osztályba járt. Kicsit gyengébben tanult, de ezt az állandó idegfeszültség tette. Otthon éjszakára kulcsra zárta az ajtóját és a kis éjjeliszekrényével torlaszolta el. Hányszor, de hányszor lenyomődott az ajtókilincs, próbaképpen, hogy nincs-c véletlenül nyitva felejtve... Az ablakát is próbálták kinyitni. A lánynak a hideg futkosott a hátán. Egyszer arra gondolt, hogy elpanaszolja az édesapjának ezt a szörnyűséget, de aztán mégsem szólt semmit. Eljött a nyári szünet, amitől már előre félt. Nyári gyakorlatra a postára került. merte elmondani, hogy miket művel vele az apja. Éjszaka zörgettek az ajtón. A nagymama bátran kinyitotta, hiszen nem tartott a vejétől. A férfi ahogy belépett, egy fémrúddal az asszony fejére vágott, úgy, hogy annak a füle is leszakadt. A mama eszméletlenül rogyott le a padiéira. A lány az ablakon menekült volna, de a mostoha gyorsabb volt. Berángatta, és a félelmében félig eszméletlen lánykát a hulladékégető felé vonszolta. Amikor magához tért, újból könyörgött neki.- Legyél az enyém! Könyörgöm szeress engem! Itt van, nézd, mennyi pénzem van - mutatta a bankókat. De a lány ügyet sem vetett rá. - Hagyjon békén! - ordította.- Ha az enyém nem leszel, másé sem lehetsz! - lihegte dühében a férfi, s a nála lévő vusrúddal fejbe verte a lányt) majd a hulladékégető parázsló füzébe dobta. Hajnalban a vadőr égett hússzagra lett figyelmes. A tűz fele ment. mert azt hitte, hogy egy vad esett bele a tűzbe. Amikor meglátta mi ég, ijedten hátrahokölt. A lanyka félig már el volt sze-' nesedve. Tizenhat évet élt. A kelő nap sugarai nem messze innen egy akasztott testet világítottak meg. A mostohaapja volt. A zsebében ott lapult a 80 ezer forint. Cs. A. A kifogás Rosszcsont Pisti rosszkor rosz- szalkodik: apja, anyja gondterhelt és türelmetlen. Kapja is a szidást, s ezért még este is duzzog. Kelletlenül bújik ágyba, de azért várja az ilyenkor szokásos simogatást. Félszemmel felpillant, látja: anyja még mindig a délutáni „összecsapáson” bosszankodik. így hát elkezdi az arcát maga simogatni... Csendben figyel, mikor veszik észre ténykedését, majd pár perc múlva panaszosan megszólal: Már nem tudom tovább csinálni, elfáradt a kezem... * S reménykedve anyjára sandít. Szomszéd népek költői Országos versmondóverseny „Szomszéd népek költői” címmel országos versmóndóversenyt hirdet a Nagy László kör. A szavalóversenyben korhatár nélkül bárki benevezhet az osztrák, a délszláv, a román, a szovjet, a lengyel, a cseh, illetőleg a szlovák költészetből választott hat verssel. Az érdeklődők Miskolcon, a Kisfaludy Károly utca 12. szám alatt jelentkezhetnek; amennyiben igénylik, ugyanott segítséget is kaphatnak a felkészüléshez. A selejtezőket szeptember 1- jétől a területi művelődési központokban tartják. Városvédő sarok Mitológiai alakok Balassagyarmaton, a Rákóczi fejedelem út és Bercsényi út sarkán magasodik a kétemeletes törvényszéki palota. Itt állt az 1910-es évek elejéig a Nóg- rádvármegyei Múzeumi Társulat első önálló otthona. Lebontása után 1912-ben a Hübner Jenő tervezte eklektikus stílusú, két utcára néző épület került helyére. A lecsapott élű sarokra került a főbejárat. A padlásszint fölé magasodik egy szépen kiképzett kőlapokból készített mellvéd. Ennek két szélén egy háromlépcsős magaslaton egy-egy kőszobor. A bal oldali az állami jogrend istennőjét, Themist ábrázolja. Zeusztól született lányai a Hórák, az évszakok megszemélyesítői voltak, valamint a társadalmi rend istennői. Themis tógában áll a talapzaton, bal kezében egy vesszőnyaláb (fascitis), a hatalom jelvénye. A jobb oldali alak Justitia (Iusti- tia) az igazságosság megszemélyesítője. Jobbjával a pallost tartja maga előtt, bal kezében pedig egy mérleg van. Díszítőelemként mindkét oldali talapzaton fordított U alakú kőbe faragott babérköteg. Reiter László
