Új Nógrád, 1990. június (1. évfolyam, 50-75. szám)

1990-06-11 / 58. szám

„A népi kultúra harmóniára tanít” Nagy sikert arattak a Heves megyei Boldog községből érkezett táncosok. Van-e mondanivalója és üzenete a fcellemes időtöl­tésen, szórakoztatáson túl korunk népművészetének, e csodálatos világba tartozó népi hagyományok ápolá­sának: a népdalnak, a népi játéknak, a népi tánc­nak? ... Nos a vasárnapi „folklórcsúcs” válasza egy­értelmű: van, szükséges, nélkülözhetetlen. Tegnap nemcsak az 1984- től szervezendő buják! va­sárnap, hanem a ráróspusz- tai kulturális találkozó, a nézsai nemzetiségi kultu­rális nap is hirdette, hogy a nógrádi tájhoz, az itt élők történelméhez szorosan hoz­zátartozik az ajkaikon élő népdal, e nép táncai, vise­leté, szőttesei... Bujákon Tóth Sándor, me­gyénk 2. sz. választókerüle­tének országgyűlési képvi­selője is e gondolatra utalt, » aki a boldogi rezesbanda hí- vogatója, Patkós István helyi tanácselnök köszöntője után megnyitotta a tájjellegű ren­dezvényt. Tóth Sándor ismeri, tudja és hirdeti azt, hogy a népi, nemzetiségi hagyományok melegebbé, testvériesebbé és bensőségesebbé teszik együtt­élésünket. A népművészet a megye kulturális örökségé­hez, szelleméhez, leikéhez tartozik az ezeréves ke­resztény kultúrának része, en­nek a népnek a művészete, amely vallomás a történel­münkről is. A képviselő nagyon színe­sen, közérthetően fejezte ki a népi hagyományok ápolá­sának szükségességét. Erre utalóan mondta el, hogy a „népi kultúra azért fontos a számunkra, mert fegyelemre tanít, mert szépségre tanít, mert harmóniára tanít, mert a mi örökségünk. Ha egy nép elveszíti hagyományait, akkor elveszíti történelmét * és elveszíti önmagát is... ” Majd így fejezte be: — Itt Bujákon úgy érzem, hogy ez a hagyományos fesz­(Folytatás a 2. oldalon) FoSklorcsács vasárnap MAI SZÁMUNKBAN: Szégyen-e munkásnak lenni? Igennel és nemmel egyaránt válaszolnak Venesz Károly riport­alanyai. A megkérde­zettek mondandójában azonban közös: a nehéz munkával szerzett so­vány keresetet nehéz beosztani. Az indokokat is felvillantó válaszok lapunk 3. oldalán ol­vashatók. Igyunk nyakhajlásig? A magyarok mérték- telenségét nem értem — vélekedik Nagy Zoltán 5. oldalon közölt írá­sában a Görög. SZETfl-kampány A Szegényeket Támo­gató Alap kampányát másodízben hirdette meg az SZDSZ balassa­gyarmati csoportja. Cél­járól és a részletekről Filó Noémi nyilatkozik a 8. oldalon közölt írás­ban. Bush és Kohl a német kérdésről Helmut Kohl bízik abban, hogy őszre megoldódnak a német kérdéssel kapcsola­tos véleményeltérések a Szovjetunióval. A nyugat­német kancellárt pénteken munkavacsorán látta ven­dégül George Bush ameri­kai elnök a Fehér Házban. Helmut Kohl, teljes össz­hangban házigazdájával, nyomatékosan hangsúlyozta a sajtó előtt, hogy árnyalat­nyi eltérés sincs a két kor­mány álláspontja között, s az egységes Németország számára a NATO-tagság lét- fontosságú. Kistermelő-dühöngő Koszorúzás Hagy Imre párizsi emlékművénél Koszorút helyezett el szombaton délután Párizs­ban Nagy Imre emlékművé­nél a Magyar Köztársaság kormánya nevében dr. Kiss Gyula, tárca nélküli mi­niszter, a Független Kis­gazdapárt főtitkára. Az em­lékművet Nagy Imrének és társainak 19'88-ban állítot­ták fel, jelképes sírként, a Pere Lachaise temetőben. A rövid kegyeletes meg­emlékezésen Kiss Gyula hangsúlyozta: Nagy Imre ma már megkapta hazájá­tól a méltó megemlékezést s azokat a célkitűzéseket, amelyeket társaival együtt maga elé tűzött, a szabad és demokratikus választással hivatalba lépett kormány megvalósítja. — Fölháborító! Itt ál­lunk a ribizli- és mál­naszezon előtt egy-két nappal és nem tudjuk az árakat! — dühöng Paulovits Béla kétbodo- nyi kistermelő. — Hogy vártuk a vá­lasztásokat, a válto­zást! Mondtak is, Ígér­tek is eddig mindent. Hát nem látja az or­szág új vezetése, amibe a reményünket adtuk, hogy oda kell figyelni a mindennapokra is?! Arra is, hogy ismét a közvetítő hiénák arat­ják le a termésünk hasznát! Hol van a kis­gazdapárt, az MDF, az SZDSZ, a pártok! Nem akarom elhinni, hogy a nagy országos gondok, a pártszervezé­sek, a helyhatósági vá­lasztásokra felkészülés problémái mellett ne vegyék észre, hogy ilyen kicsinek látszó ügyek miatt is elveszt­hetik a falu, a föld né­pe bizalmát. Az SZDSZ-re szavaz­tam. A házam előtt a zászlaja lobogott, amit a szavazás előtt ugyan leloptak ,— tudom is, hogy kik —, most meg kétségek gyötörnek. Szavazhattam én akár­kire, amiért megdol­goztam, az megint ebek harmincadjára kerül­het. Mire észbe kapnak ott fenn, hogy a közve­títők kiiktatásával is engedjék kereskedni a termelőt, a gazdakörö­ket, hogy ne a külke­reskedő-haramiák ér­dekközössége fölözze le a munka gyümölcsét, addigra elmegy a ha­szon, de a hit is! Az elmúlt negyvenöt év alatt reakciós em­bernek számítottam, mint b-listás jegyző. De most azt kell mon­danom, hogy a kom­munisták alatt legalább volt ár, tudtunk valami­hez igazodni! Tudom, a változáshoz türelem kell és kitartás, de a termés érik, és ha .többe kerül a szüret, mint a bevé­tel, akkor az ember azt mondja: itt hiba van és ez most nagyon így látszik! Szabó Endre Élűre elosztogatott megyei vagyon? „Kétszáz gyereket kellett volna elutasítani...” Mire szolgál a gyarmati munkásőrség épülete? Szakács- és cnkrásztannlók (egyelőre) konyha nélkül — Dr. Bacské József a „kőrisek" javuló helyzetéről A rádió egyik reggeli adá­sában arról szólt Zengő Ár­pád kollégám, hogy elterje­dőben a vád: a megyei ta­nács vezetői számolatlanul szórják a pénzt, ajándékoz­zák az épületvagyont, csak­hogy semmi ne maradjon a helyhatósági választások után az önkormányzatoknak! Itt történt említés arról is, hogy például Balassagyarmaton egy épület átadásával majd kétszáz szakmunkástanuló­nak sikerült oktatási helyet biztosítani még időben. Er­ről kérdeztem dr. Bacská Józsefet, a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmun­kásképző és Szakközépiskola igazgatóját. A rendszerváltozás segített Dr. Bacs'kó jó két eszten­deje járkál annak érdeké­ben, hogy az iskola igény szerint bővülhessen. A vá­rosban azonban egyszerűen szólva nem volt fölös hely, s ami volt — másnak kel­lett. A rendszerváltás segí­tett. Megszűnt a munkásőr­ség. Üjra támadt a remény — a kereskedelmisek épü­letre vonatkozó igényét min­denki támogatta. — A város vezetésén túl természetesen dr. Körmendy József megyei tanácselnök úr is, aki pártolólag állt mellénk. Az épület felett azonban akkoriban még a Pénzügyminisztérium ren­(Folytatás a 3. oldalon.) „Nem akarom átírni az önéletrajzomat" Válaszol: Juscsák György, a pásztói HÁG igazgatója 1 ■ ■ 1 "i Juscsák Györgyöt, a pásztói Mátraaljai Állami Gaz­daság igazgatóját megye-, sőt országszerte ismerik. Immár tizenhat éve Irányítja a kollektívát, b jelen­tős része van abban, hogy az egykoron vesztesége­sen gazdálkodó szervezet stabilan nyereségessé fej­lődött. 'A közéletben is karriert ért ,el, hiszen tagja volt az MSZMP Központi Bizottságának. Mostanában viszont a támadások kereszttüzébe ke­rült a 46 éves agrármérnök. Politikai ellenfelei meg­gyanúsítják, hogy segédkezet nyújt volt elvtársai ha­talmának az átmentéséhez. Vádolják: erkölcsileg és anyagilag is felelős a város és környéke (nehéz gaz­dasági helyzetéért. (Folytatás a 2. oldalon.) Javaslat kártérítési kormányhivatal létrehozására A törvénysértések áldoza­tául esett internált, bebör­tönzött és júvátételi munká­ra elhurcolt emberek anya­gi rehabilitációjának parla­menti tárgyalását sürgették, és kártérítési kormányhiva­tal felállítását szorgalmaz­ták a recski szövetség va­sárnap Pécsett tartott dél- dunántúli nagygyűlésén. E vidéknek 1945 előtt az át­lagosnál lényegesen több német nemzetiségű lakója volt, ezért érthető módon sok szó esett az őket ért ki­rívó méltánytalanságokról, illetve azok jóvátételéről. Jelen volt Gerbovits Jenő tárca nélküli miniszter, a kártérítési ügyek kormány- megbízottja. Felszólalásában félreértésnek mondta azt, hogy a Magyarországi Né­metek Szövetsége a kitele­pített svábok szempontjából méltánytalannak tekinti, hogy a kisgazdapárt föld­programja az 1947-es föld­tulajdon-állapot visszaállí­tását szorgalmazza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom