Új Nógrád, 1990. június (1. évfolyam, 50-75. szám)
1990-06-08 / 56. szám
ARA: 41,,30 FORINT LAPOZGAT* I99Ó. JÚNIUS 8., PÉNTEK MBRRI T-■ m 1 w w lip Wmf m ■ . ■ jsL- ■ JÉ ... ■ . • ■ ■ mM í: -'' P 1 L A P Két napig tartózkodott megyénkben a Fiatal Politikai Vezetők Amerikai Tanácsána k kilencfős küldöttsége. Csütörtöki programjukról szóló tudósításunk a 2. oldalon. Felvél .elünkön: a balassagyarmati városi tanácsházán a delegáció. A VSZ Politikai Tanácskozó Testületének ülése Moszkvában Kezdeményezzük tagságunk felülvizsgálatát Feszülő Szokásos heti műsormellékletünket ezúttal is megtalálhatják a 3—10. oldalon. Közeledik a bajnokság vége, egyre nagyobb pozícióharcok folynak minden pályán. A megyei II. osztály legutóbbi játéknapján a Zagyva-völgyi csoportban kilenc (!) játékost küldtek idő előtt zuhanyozni! A két csoport összefoglalója a 11. oldalon található. Kökutí keringő Szinte nem múlik el nap, hogy ne számolnánk be közúti balesetekről. A gyorshajtásból, figyelmetlenségből adódó tragédiák befészkelték magukat mindennapjainkba. Csütörtök reggel szerencsére kisebb baleset történt Kőkútpusz- tán. A 12. oldalon erről is beszámolunk. Salgótarján is közöttük uan! A legszennyezettebb levegőjű városok petíciója Egy korszakot lezáró és egy új korszakot megnyitó ülést tartott csütörtökön Moszkvában, a Varsói Szerződés tagállamainak Politikai Tanácskozó Testületé. A tagországokat az államfők, kormányfők, külügy- és védelmi miniszterek képviselik. A Magyar Köztársaság küldöttségének tagja Göncz Árpád ideiglenes köztársasági elnök. Antall József kormányfő, Für Lajos honvédelmi miniszter, Somogyi Ferenc, a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára és Györke Sándor, hazánk szovjetunióbeli nagykövete. A tanácskozóterem előtt Mihail Gorbacsov házigazdaként köszöntötte a küldöttségek vezetőit. Az egynapos tanácskozás első szakaszában, a szovjet elnök tájékoztatást. adott a múlt heti szovjet—amerikai csúcstalálkozóról. Ez után tértek rá a résztvevők, a Varsói Szerződés jövőjével és az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésével összefüggő kérdésekre, melynek során Antall József magyar kormányfő is beszéde t mondott. — Mi a reális, a Helsinki folyamatba illeszkedő, a gyökeresen átalakuló és a leépülő tömbstruktúrákat kiegészítő, majd főket zatosan azok helyére lépő új,, átfogó összeurópai biztonság ;i rendszer megteremtéséi i vagyunk — mondta An tall József. Beszédéről a magyar újságírókat László Balázs kormányszóvivő táj lékoztat- ta. A magyar minisz terelnök beszámolt a Magyar Köztár(Folytatás a 2. oldalon) Ülésezett a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott, amelyet Antall József miniszter- elnök távollétében Horváth Balázs belügyminiszter vezetett. A Minisztertanács törvényjavaslatot fogadott el a bírósági népi ülnökök megbízatásának meghosszabbításáról, amelyet az Ország- gyűlés elé terjeszt. A javaslat összefügg a tanácstagi mandátumok meghosszabbításával és a törvény elfogadása esetén a népi ülnökök megbízatása 1990. december 31-ig tart. A Minisztertanács döntést fogadott el arról, hogy az Állami Népességnyilvántartó Hivatalt a belügyminiszter felügyelete alá helyezi, valamint módosítatta a tanácsi választott tisztség- viselők munkajogi helyzetének rendezésével összefüggő egyes kérdésekről szóló korábbi határozatát. Ugyancsak módosult a budapesti irodahelyiségekkel való gazdálkodást rendező kormányhatározat, amely a központi igazgatás szervezeti változásait indokolja. E döntések a hivatalos lapban, a Magyar Közlönyben is megjelennek. A Minisztertanács érdemei elismerése mellett felmentette Szombathelyi Ferenc honvédelmi miniszter- helyettest; a Magyar Tudományos Akadémia javaslatára Láng Istvánt, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárává, Csurgay Árpádot pedig főtitkárhelyettessé kinevezte. (MTI) A jelenlegi környezetvédelmi törvény és a hozzákapcsolódó számos • kísérő jogszabály sem alapjaiban, sem részleteiben nem alkalmas arra, hogy megóvja életterünket, s a már- már katasztrófával fenyegető környezeti ártalmaktól, ezért szükség van a jogszabályok átdolgozására — így vélekedtek az Országgyűléshez intézett közös interpellációs javaslatában Magyarország 11 legszennyezettebb levegőjű városának (Ajka, Dorog, Ka- (Folytatás a 2. oldalon) Nem hiányozhat a civil kurázsi Civitas Fortissimo Kör a városért Cégbíróságon bejegyzett, tehát hivatalos egyesületként (tetszőleges tagdíj mellett) olyan új állampolgári társulása van Balassagyarmatnak, amely nem követ két közeles „hagyományt”. Nem várja az állampárt felsőbb utasításait és nem játszik az egymáselleniség- re! Konszenzusra törekszik a város érdekében cselekedni kész állampolgárok között. Nem áll távol a pár- tóiktól,. sőt, egyenlő közelségre kerül hozzájuk, de nem vezeti semmilyen pártérdek és egyéni egzisztencia. Tanult a múltból és a legközelebbi — választás környéki — tapasztalatokból. Nem megosztani akarja az erőket, hanem összefogni Balassagyarmat és környéke érdekében. Erről beszélt a minap (sorrendben harmadik) közgyűlésén a Civitas Fortissima Kör egyik társelnöke dr. Bartal Gábor. * Kamarás József, a kör másik társelnöke szólt arról a hetvenegy évvel ezelőtti hősi eseményről, amely a város történetében máig cseh- kiverés néven ismert. A város polgárai, vasutasok, katonák összefogva, több- , szőri nekifutással kiszorították Balassagyarmat falai közül az Ipolyon túlra 1919 január végén a cseh légiósokat. Lehetővé téve egyben azt is, hogy a határvonal az Ipoly maradjon és ne jóval délebbre kerüljön, amiként erről korabeli cseh kiadású térkép tanúskodik! — már(Folytatás a 2. oldalon.) i Búcsú a tanévtől Határmezsgyén az oktatásügy Ma van az utolsó tanítási nap az általános és a kö zépiskolákban. 'A munka azért még nt;m fejeződik be, a többi között az érettségi vizsgák sem. Nógrád megye középfokú intézményeiben idén körülb elül ezren érettségiznek, nyolcvanegyen technikusként végeznek. Ez alacsony lét szám. A középfokú oktatás számáréi a következő tanévtől már újabb fej ládátokat jelent a létszámemelkedés, indul a demográfiai hullám, bár a csúcsra még néhány évet várni kell. De például már a következő tanévre több mint másfél ezer elsőssel kell szetmolni. Úgy tetszik, Nóg- rádban minden kinek lesz helye az első osztályban, ha nem is föltétlenül abban az 'iskolati pusban, ahol szeretné. A most végzők pedig már sajnos, itt-ott elhelyezkedési gonddal is számolhatnak, érződik ai munkaerőpiac változásának hatása. Részben ezz el összefüggésben is említendő itt az az országos pedagógiai kísérlet, amelybe éppen Nógrád megye vág bele a jövő tanévtől. Ennek lényege, hogy a hároméves szakmunkásképző közismereti tantárgyanyagát (magyar, történelem, matematika, ifizika, esetleg kérnie) egy tanév alatt dolgozzák fel, élté rően az eddigi gyakorlattól, ami ezt három év alatt tette. Az új szisztémában i egy évig csak iskolába járnak a s zakmunkástanulók, ez idő alatt fel lohet zárkóztatni őket, azaz megtanulnak biztonságosan irni, olvasni, alapműveleteket végezni, és így tovább. jMajd levizsgáznak a tananyagból, s a következő két évben csak a szakmai elméletet és gyakorlatot tanulják. Ezzel azt szeretnék elréni, hogy végre tisztességes alapkészségekkel kerüljenek a gyerekek a szakmunkásképzésbe, a szakmunkásképzés jobban alkalmazkodjon a gazdasági változásokhoz, végül, de nem utolsósorban, a gyakorlat az eddiginél szervesebben igazodjon a munkafolyamatokhoz. Mindez azonban csupán egyetlen példa, de már utal arra, hogy rendszerváltás elé érkeztünk a magyar oktatásügyben is. Pontosabban az oktatási rendszer válaszút előtt áll a rendszerváltás közepette. Ez az átmeneti helyzet ./lem ígérkezik könnyűnek, hiszen nincsenek világosan kijelölt utak, tehát zsákutcákba is futhatunk. Ha az új ikormányzat oktatási programját vizsgáljuk, kiderül, hogy egyelőre érthető módon meglehetősen általános, koherens közokta- tásfeljesztési útmutatóként nem Jhasz- nálható. Ez nemcsak az idő rövidsége miatt van így, hanem főleg azért, mert a politikai rendszerváltás ugyan lezajlott - vagy lassan befejeződik -, ám a gazdasági-társadalmi rendszerváltás még előttünk áll. Márpedig ez teremt majd igazán új helyzetet a közoktatás számára is. Nyilvánvaló például, hogy az iskolafenntartás pluralizálása, a működéshez szükséges feltételek megteremtése, a mindehhez szükséges szabályozott rendszer kimunkálása, a garantált állami támogatási szisztéma kialakitása még igen komoly kérdéseket vet fel. És akkor még nem is szóltunk az oktatás és nevelés szakmai, tartalmi kérdéseiről, az iskolák kiemeléséről, iaz eddigi végrehajtó szerepből, a tantervi, és a tankönyvi szabályozásról, mindarról, amit a formálódó nemzeti alaptanterv fogalmazhat meg, s amely az általánosan elfogadható értékeket tartalmazza. Vagyis olyan elvi deklaráció arról, hogy az ország iskoláiban milyen alapvető ismereteket kell tanítani, milyen képességeket és készségeket szükséges fejleszteni, mik azok az értékek, amelyek világnézettől függetlenül minden iskola számára elfogadhatók. Az alaptanterv megvalósításának alapkérdése továbbá az, hogy a pedagógusok mennyiben lesznek, illetve lehetnek részesei a rendszerváltási-törekvéseknek, mennyiben bontakoztathatják ki belülről születő kezdeményezéseiket, mennyiben lesznek képesek igazán az önálló munkára. Hiszen ne feledjük, négy évtized oktatáspolitikája és a honi pedagógia közötti „válóper" már csak azért sem ígérkezik könnyűnek, meri a régi beidegződésekkel és la neofita túlbuzgóságokkal egy időben kell számolni, egyik világnézeti türelmetlenséget fölválthatja a másik. Előfordulhat, hogy a ‘„végrehajtáshoz” szokott - és szoktatott - pedagógusok ismét csak a „felülről” jövő kezdeményezésre hagyatkoznak. Hogy ezt elkerüljük, valóban mindenkinek újra kell építenie önmagát, aki az oktatásüggyel kapcsolatban van. Tehát valójában mindannyiunknak. T. E. Mit tehet a polgár az öBkarmánviat előtt?
