Új Nógrád, 1990. június (1. évfolyam, 50-75. szám)
1990-06-23 / 69. szám
,0\£j H izmnzzi] 1990. JÚNIUS 23.. SZOMBAT Antall József Párizsban Antall József párizsi munkaprogramjának első állomása a Francia Gyáriparosok Szövetségének székháza volt. A magyar miniszter- elnököt Francois Perigot, a szövetség elnöke köszöntötte, hangsúlyozva, hogy a francia cégek is jelentős pozíciót szeretnének nyerni a magyar privatizációs program megvalósításában. „Franciaország jelentős szerepet tölthet be a közép- kelet-európai térségben. A magyar—francia kapcsolatok múltját semmi olyan nyomasztó emlék, politikai tényező sem terheli, amely meggátolhatná az együttműködés dinamikus fejlesztését” — hangsúlyozta egyebek között Antall József miniszterelnök francia partnerével, Michel Rocard- ral pénteken délben a * Ma- tignon-palotában megtartott tárgyaláson. A két kormányfő tanácsadói kíséretében több mint egyórás megbeszélést tartott, majd az eszmecserét a francia kormányfő által adott munkaebéden folytatták. A francia miniszterelnökkel megtartott rendkívül szívélyes légkörű találkozó és munkaebéd után Antall József felkereste a parlament két házának elnökét. Laurent Fabius, a Nemzetgyűlés elnöke biztosította a magyar kormányfőt: a francia törvényhozók minden támogatást megadnak a szabadon megválasztott magyar parlamentnek ahhoz, hogy a demokratikus törvényhozások tapasztalatait felhasználva végezhesse munkáját. A Nemzetgyűlés elnöke több konkrét kérdésben kikérte a magyar kormányfő véleményét. Így szó volt a köztársasági elnök megválasztásának módja körül kialakult magyarországi vitáról, a szovjet csapatok kivonásának üteméről és a román politika magyar megítéléséről is. Ez utóbbi kérdés kapcsán Antall József aggodalmát fejezte ki a romániai fej- Jemények miatt, nemcsak az emberi jogok, a kisebbség helyzetét tekintve, hanem a politikai fejlődés irányát illetően is. Antall József ezután felkereste Álain Pöhert, a szenátus elnökét, a francia— magyar parlamenti kapcsolatok egyik úttörőjét. Vele a két törvényhozó testület együttműködéséről folytatott eszmecserét. Péntek este az Élysée- palotában Francois Mitterrand, a Francia Köztársaság elnöke fogadta Antall Józsefet, a Magyar Köztársaság miniszterelnökét. Francois Mitterrand szívélyesen üdvözölte a magyar miniszterelnököt. Antall József azoknak a tapasztalatoknak rövid ösz- szegzésével kezdte a beszélgetést, amelyeket eddigi — mindössze háromhetes — miniszterelnöki tevékenysége során szerzett. Az újságíróknak engedélyezett rövid idő alatt a beszélgetés azzal folytatódott, hogy a magyar miniszterelnök képet adott az ország belpolitikai helyzetéről. Antall József előzőleg szálláshelyén találkozott Jacques Chirackal, a Tömörülés a Köztársaságért (RPR) elnökével. A Magyar Demokrata Fórum és a Tömörülés a Köztársaságért között már huzamosabb ideje szívélyes, baráti kapcsolat áll fenn, az RPR egyik támogatója volt az MDF felvételének az Európai Demokratikus Unióba. Megszűnt az ingyenpénz (Folytatás az 1. oldalról.) tési kötelezettséggel. A forgóeszköz finanszírozásra kért összeg megszerzését az OKISZ, az Iparbankon keresztül javasolta. Ä Hőenergia Kisszövetkezet nem hitelt kért, hanem a forgóeszköz finanszírozására kapott összeg visszafizetésének két és fél hónappal történő meghosszabbítását. Az elnökség egyetértett ezzel, megfelelő kamatpótlék felszámításával. Hasonlóképpen döntöttek az Univer Kisszövetkezet visszafizetési kötelezettséghalasztására irányuló kérelmével. A két hónapra kért halasztásért 3 százalékos kamatpótlékot és 10 százalékos késedelmi kamatot kell fizetniök. Az Érsekvadkerti Építőipari Szövetkezetből kivált Nagyoroszi Asztalosipari Kisszövetkezet a vagyonmegosztás során, több mint egymillió forgóeszköz-finanszírozási kölcsönterhet vitt magával. Mivel ennek visszafizetési határideje egyrészt lejárt, másrészt a közeljövőben esedékes, a kérésnek megfelelően a lehetséges maximális időpontig meghosszabbították a visszafizetést. A testület pontot tett a Káliói Építőipari Kisszövetkezet hitelfelmondásának ügyében is. A legutóbbi küldöttközgyűlésen az elnök fellebbezéssel élt az elnökség ezzel kapcsolatos határozata ellen. A szövetkezet vezetősége megtárgyalta a műszaki-közgazdasági bizottság ezzel kapcsolatos javaslatát, s figyelembe véve a közösség anyagi helyzetét vállalta, hogy a 4 millió 140 ezer forint hitelt több mint 30 százalékos bankkamat melllett két részletben az év végéig visszafizeti. . Iliescu már nem a front elnöke A romániai Nemzeti Meg- mentési Front igazgató tanácsa pénteken közölte, hogy a törvények értelmében Ion Iliescu, a továbbiakban nem töltheti be a front elnöki tisztét. A román belpolitikai életben nem hatott meglepetésként, hogy Ion Iliescu Románia elnökévé történt megválasztását követően megválik a Nemzeti Megmentési Front vezetői tisztéből. Már a választási kampány idején nyilvánosságra hozták, hogy a választójogi törvény alapján, az államfő nem lehet egyetlen politikai pártnak vagy alakulatnak sem a tagja. Bukaresti politikai körökben már hosszabb ideje azt rebesgetik, hogy Petre Roman kormányfőt fogják megválasztani a front elnökévé. Erre utal az a tény, hogy nemrégiben a miniszterelnököt beválasztották a front vezető testületébe, az igazgató tanácsba. Amerikai segítség a magyar tőzsdének A hét kérdése: Meddig lesz főtitkár Gorbacsov ? Az új orosz kommunista párt megszületésének önmagában is kisebb szenzációval felérő hírét szinte teljesen háttérbe szorította annak a lehetőségnek a felmerülése, hogy Mihail Gorbacsov hamarosan megy — vagy menesztik? — az SZKP Központi Bizottságának éléről. Az SZKP július 2- án kezdődő 28. kongresszusa minden bizonnyal „történelmi” lesz, s az új vonásokba könnyen belefér az az eset, ami más pártoknál szinte természetes, hogy a küldöttek nem választják meg újra a párt legfőbb vezetőjét. A párt történetében csak egyszer fordult elő, hogy főtitkárt váltottak le: Nyikita Szergejevics Hruscso- vot távolították el a KB puccsistái a párt éléről. (A többiek halálukkal távoztak) Lehet, hogy — bár puccs nélkül — Gorbacsov lesz n másik? Természetesen megtartva az államelnöki posztotÁz amerikai Értékpapír és Valutáris Bizottság (US SEC) folyamatos segítséget nyújt a Budapesti Értéktőzsdének, a technikai szabályozás korszerűsítésében, a képzésben, a működés közben felmerülő gondok megoldásában. Erről írtak alá szerződést pénteken Budapesten az amerikai Értékpapír és Valutáris Bizottság, a Budapesti Értéktőzsde és a Magyar Értékpapírfelügyelet képviselői. Bokros Lajos, a tőzsdetanács elnöke elmondta, hogy a félajánlott segítség jelzi: az Egyesült Államok vezető körei minden eszközzel támogatni kívánják a magyar tőkepiac kifejlesztését. Hozzátette, hogy erre a segítségre nagy szükség van, s valószínűleg folyamatosan igénybe is fogják venni. Richard Breeden, az ameCsak ma délelőtt válik ismeretessé, ki lesz az OSZSZSZí^ Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára. Ehhez az kell, hogy eredményes legyen a szavazás második fordulója, azaz a továbbjutott két jelölt valamelyike megkapja a szavazatok több mint fejét. A pénteki szavazásban a hét jelölt közül a legtöbb szavazatot kapott kettő, Ivan Polozkov krasznodari első titkár, valamint Oleg Lobov, az örmény KP KB másodtitkára maradt verri'kai Értékpapír és Valutáris Bizottság elnöke élmondta, első alkalommal kötöttek ilyen jellegű megállapodást, hasonló együttműködésre még nem volt példa. A megállapodás tükrözi azt a felismerést, hogy egyetlen helyi tőzsde sem maradhat meg országhatáron belül. A tőkepiacok mindinkább nemzetközivé válnak, s ezt a folyamatot az Egyesült Államok ilyen módon is elő kívánja segíteni. Hangsúlyozta, hogy a magyarok igen büszkék lehetnek a gazdaság átalakításában élért eddigi eredményeikre, s professzionális munkát végeztek a tőzsde kialakításában is. A magyar tőzsde minden bizonnyal a piacgazdaságot választó többi kelet-eurőpa; országnak is mintául szolgálhat. (MTI) senyben. A 2633 érvényes szavazatból Polozkov 1017- et, Oleg Lobov pedig 848- at szerzett. A küldöttek a péntek estébe nyúló első választási ■ forduló és az „egyéb” kérdések vitája miatt úgy döntöttek, nem várják meg az eredmény kihirdetését, hiszen a szavazatok össze- számlálása legalább másfél órát igényeJ. A pénteki ülésnap utolsó aktusaként leadják szavazataikat, s a választás eredményét ma délelőtt közli a szavazatszedő bizottság. Eredményhirdetés ma délelőtt szerepel. akit „nem kívánatos személynek” nyilvánítottak az Egyesült Államokban; ezek kétharmada még a nyolcvanas évtizedben került fej a listára — közölte pénteken New Yorkban egy ügyvéd. — Tavaly, még Erich Honecker országlása alatt, ünnepelték utoljára az NDK megalapításának évfordulóját állami eseményként. A Népi Kamara pénteki határozata értelmében október hetedike ezentúl nem állami ünnep, sem törvényes munkaszüneti nap. — A nyugatnémet parlament, a Bundestag csütörtökön e.ste határozatot fogadott el Lengyelország II. világháború utáni határainak garantálásáról, s jóváhagyta a két német állam gazdasági, pénzügyi és szociális uniójáról intézkedő államszerződést. — A PFSZ Végrehajtó Bizottsága szerint az amerikai—palesztin párbeszéd felfüggesztése az izraeli kormány agressziós politikájának támogatását és bátorítását jelenti— Legalább 25 ezer halálos áldozata és mintegy 100 ezer sebesültje van az Irán északi részén csütörtökre virradóra bekövetkezett földrengésnek, amely a Richter-skálán elérte, a 7,3-es, más források szerint 7,7-es erősséget. — Az amerikai kormány ebbe a hónapban közzétett egy listát, s azon több mint 340 ezer olyan ember rfeve — Jugoszlávia közel 23 millió lakosa közül hivatalosan 1,6 milliónak van a birtokában tűzfegyver — közölte a belügyminisztérium. Ezen Iv’vül legalább 200 000-re becsülik az engedély nélküli fegyverviselők számát. — Az NSZK kormánya kezességet vállal egy olyan 5 milliárd márkás hitelért, amelyet a Deutsche Bank és a Dresdner Bank vezelésével egy nyugatnémet bankkonzorcium nyújt a Szovjetunió Külkereskedelmi Bankjának. Ebben Helmut Kohl kancellár állapodott meg Mihail Gorbacsov elnökkej. 2 + 4 tárgyalások Fékezzék Csúcsértekezlet Dublinban Rácáfolva az amerikai külügyminiszter csütörtöki szavaira, amelyekkel Baker óva intett a 2 + 4 tárgyalásokkal kapcsolatos túlzott elvárásoktól, a szovjet diplomácia vezetője, a pénteki tanácskozáson nagyvonalú javaslatokkal lepte meg öt kollégáját. Eduard Sevardnadze kormánya nevében javasolta, hogy három évig tartó átmeneti idő alatt, az egységes német hadsereg létszámát 200—250 ezer főre korlátozzák. Ugyanezen időszakban, a négy nagyhatalom német földön állomásozó csapatainak létszáma a felére csökkenne. Az elkövetkező öt évben sem a NATO, sem a Varsói Szerződés nem terjeszthetné kj fennhatóságát az egységes Németország területén bélül. A fenti öt év alatt be kellene tartani mind az NSZK, mind az NDK által vállalt nemzetközi szerződéses kötelezettségeket. A szovjet diplomácia vezetője délelőtt, a Checkpoint Charlie ellenőrző pont lebontásakor javasolta, hogy hat hónappal a német egység, de jure létrejötte után, valamennyi szövetséges katona (a szovjetek is) hagyja el Berlin területét. Sevardnadze a tanácskozáson szorgalmazta, hogy a 2 + 4 tárgyalások résztvevői már a miniszterek következő, Párizsban esedékes július 17-iki ülésére hozzák tető alá nagy vonalakban a tárgyalások záródokumentumát. Nézete szerint ennek kidolgozásával már most meg kellene bízni egy szakértőkből álló állandó munkabizottságot. A tárgyalásokon részt vevő nyugat; küldöttek elutasítóan reagáltak a szovjet kezdeményezésre, elsősorban a határidővel és a katonai létszámmal kapcsolatos javaslatokra. Az amerikai, a brit és a francia, valamint a nyugatnémet delegáció vezetője a jövendő Németország szuverenitását csorbító intézkedést lát Sevardnadze indítványában. Mint kifejtették, annak elfogadása megfosztaná Németországot mindazon jogoktól, amelyek valamennyi európai államot megilletik. A majdan; egységes német állam hadseregének felső létszámhatárát nem a 2 + 4. tárgyalásokon, hanem a fegyverzetkorlátozási és leszerelési fórumokon kell megvitatni, illetve meghatározni — hangoztatták a nyugati külügyminiszterek. a kivándorlásokat A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) idei éves konferenciája, pénteken felhívást intézett a világ kormányaihoz: fékezzék a Dél- Afrikába irányuló kivándorlásokat, különösen a kelet- és a közép-európai országokból. A résztvevők lényegében az ILO titkárságának egyik — az apartheid-politikáról szóló — jelentését fogadták el, amely állást foglal amellett, hogy a kormányok csillapítsák a Dél-Afrikába iráA Szovjetunió támogatásához és az európai biztonsági és együttműködési folyamat jövőjéhez való viszony lesz az Európai Közösség tizenkét állam- és kormányfőjének hétfőn kezdődő dublini csúcsértekezletén a két legfőbb eldöntő téma — tűnt ki pénteken Jacques Delorsnak, az Európai Közösségek Bizottsága elnökének a csúcstalálkozót megelőző sajtó- értekezletén. Az igen gazdag hivatalos napirend két fontos pontjáról, vagyis a tizenkettek gazdasági és pénzügyi uniójáról, illetve politikai uniójáról. tárgyaló kormányközi értekezletek hivatalos összehívásáról, lényegében már létrejött az előzetes megegyezés: Nagv-Bri tanma sem emel várhatólag vétót. így az állam- és kormányfők várhatólag beérik azzal, hogy jóváhagyják az e két témáról miniszteri szinten kidolgozott jelentéseket, és az érdemi vitát majd az év végén kezdődő kormányközi tanácskozásokon folytatják le. Hasonlóképpen, lényegében közös álláspontot vallanak a tizenkettek a német egység kérdésében és annak a közösségre gyakorolt hatását illetően. nvulo kivándorlás lázát. A ^ dokumentum ezenkívül szükségesnek tartja a Pretoria elfeni gazdasági szankciók fenntartását.
