Új Nógrád, 1990. június (1. évfolyam, 50-75. szám)

1990-06-19 / 65. szám

1990. JÚNIUS 19.. KEDD nEnumi 5 SS? mtm Ä \ Nagytakarítás az MHSZ-nél A Magyar Honvédelmi Szövetség szervezetként, el­nevezésként is a múlté. A Magyar Technikai és Tömeg­sportok Szövetsége lépett örökébe. A volt megyei MHSZ-székházban - mint felvételünk is tanúsítja - folyik a nagytakarítás, ám a salgótarjáni távolságiautó- busz-állomáson egy hirdetőtábla még a régmúltat idézi: 1989-ről tudósít 1990-ben... Bíró Olga felvételei Versenyfutás a telefonfosztogatókkal Néhány éve még 12-féle típusú nyilvános telefonkészüléket használt a lakosság, mára ez a szám négyre csökkent. A készü­lékek egyharmada, azaz több mint 10 200 készülék távhívásra is alkalmas, 4690 pedig a nemzet­közi távhívó rendszerhez csatla­kozik. Mégis nehéz dolga van annak, aki az utcáról szeretne telefonál­ni, ugyanis a nyilvános készülé­kek tekintélyes hányadát rongá­lás miatt a Magyar Távközési Vállalat szakemberei leszerelték, vagy ugyancsak az említett okból a készülékek egyszerűen nem üzemelnek. Tavaly 3300 telefont törtek fel, ebből 2694-et Buda­pesten. Nem mutat jobb képet az idei első negyedévi statisztika sem: országosan 656, a főváros­ban 393 feltörési esetet regisztrál­tak. Új tendencia hogy a foszto- gatási hullám egyre inkább kiter­jed vidékre is. A távközlési válla­lat nagy erőfeszítéseket tesz a megrongált berendezések folya­matos javítására és pótlására, de a bűnözőkkel nem képes lépést tartani. Nem ad igazi megoldást a készülékek gyakoribb ürítése sem, a gondokat másképp kell orvosolni. A megoldás kézenfekvő, csak drága: tovább kell korszerűsíteni a készülékeket. Az e téren tett kezdeti lépések közé tartozik, hogy a Magyar Távközlési Válla­lat nemzetközi pályázatot írt ki kártyás telefonkészülékek világ­banki hitelből történő beszerzé­sére. Ezek a korszerű, speciális telefonkártyával működő be­rendezések, mivel pénzt nem tar­talmaznak, nem csábítják foszto­gatásra a bűnözőket. Szerepel a tervek között olyan fülkék felállí­tása, amelyeket mozgássérültek is használhatnak majd. Pár beszéd- Hallottad, hogy a győri Rába új vezérigazgatója egy for­gácsoló kisiparos lett?- Akkor ez a fordulat éve: vörös báró helyett munkásigaz­gató. * * *- Ezentúl a magyarok is be­mehetnek a rulettkaszinókba.- Be hát! Zsetonnak. * * *- Olvastad, hogy az új rend­őrségen felügyelő lesz, meg a főfelügyelő és tanácsos.- Persze. Körzeti megbízott helyett pedig kuratórium. * * *- Állítólag magyar tisztek mennek katonai kiképzésre Amerikába.- És Rambo lesz a jutási őr­mester. * * *- Hallottad, az új szovjet nagykövet beszél magyarul.- Már negyven éve kellett volna ezzel próbálkozni. Jóemlékű Kmetty Kálmán egy valamikori Balassagyarmat (hat­vanas évek stb.) máshonnan ide­származott lokálpatriótája talán valóban a legérdemesebb mun­kát akkor adta közre saját kezé­ből, amikor megalkotta a Balas­sagyarmati utcanevek című hé­zagpótló könyvet. A rendszervál­tozással remélhetőleg újfent so­kat forgatott könyv lesz Kmetty Kálmán gyűjtése. Különösen, hogy mint hírt adtunk róla: a pártok és más városi képviseletek egyetértésében nemrég létreho­zott névváltoztatási javaslattevő ad hoc bizottság rendszeresen ülésezik. Vezetőjének az ugyan­csak köztiszteletű várostörté­nészt, Reiter Lászlót választot­ták. Különféle érák különféle neve­ket találtak ki maguknak. Hogy a régvolt Templom utcának (ma Szabó Lőrinc) volt-e „ad hoc” keresztapja, volt-e az elnevezés­ben bármilyen demokratizmus vagy egyszerűen szólva az dön­tött, ami nyilvánvaló - hogy ugyanis a templom oldaláról in­dul az utca közvetlenül a főutcá­ról - ki tudhatja ma már. Sokszor a kézenfekvő megoldás a legjobb (Ipolysor stb.), de szinte sohasem az érvényesül. A legteljesebb politikai szem­pontozás talán máskor is ér­vényre juthatott nem csak a levi- tézlett pártállamos korszakban. „Politikus” döntés ugyanis a min­den településen megtalálható Kossuth vagy Rákóczi út akkor is, ha nem pártdirekcióra történt az elnevezés. Talán a virágok az egyedüli kivételek: Rozmaring, Akácfa, Nefelejcs, Orgona... ezeknek még illatuk is van. A többi? Kor­szak szerint - s többé-kevésbé kis csoportok döntését hirdetve gyakran évtizedeken-századokon át. Ezért lehet tanulságos néhány korábbi névváltoztatás mögé pil­lantani, amikor a legfontosabb­nak ma az mutatkozik a városban - minek nevezzék ezt vagy azt a régi utcát. Különös túlzások ke­rülhetők el a régiek tanulmányo­zásával (esetleg). A mai Áchim András utca Ba­lassagyarmaton volt eredetileg Lager Gasse 1800-1890 között, de ezt a nevet más utca is viselte (mai Dózsa György) és nyilván­való benne a korabeli német ad­minisztráció jelen valósága. Ak­koriban lehetett a mai Ady utcá­nak Fuss-steig, Gyalogút a neve és így tovább, - szinte mindenütt német elnevezéseket találni a né­met adminisztráció idejéből. Nem így a Báthory és a Batthyány utcák, amelyek a századforduló környékéről máig megmaradtak. Az újabb utcák közül sikerültnek látszik, sőt politikamentesnek például a Bérczy Károly utca (Madách kortársa, műfordító, irodalmár, ügyvéd) vagy a Cso­konai utca - mindkettő a hatva­nas évekből származik. Kényes helyzetben van viszont a mai ideák mellett a város dísz­polgáráról, Bojtos Sándorról el­nevezett utca és hogy egy jóval régebbi baloldalit említsek - az Engels utca is. A Felszabadulás útnak (Szügyi út) sem sok jövőt jósolok, ezzel szemben Fráter Er­zsi, Madách felesége, előrelé­pett, hiszen ősztől talán nem csak utca, lánykollégium is felveheti a nevét. Példát mutatva a tolerán- sabb szemlélet erősödésére a „Li- dércke" megítélésében az ország más tájainak, városainak. Fürst Sándor az Ipolysági utcát kapta a pártállamban, aligha maradha­tott meg ott s bár mártírhalált halt a fasiszták kezében - ez nem sokat nyom ma a latban. A Hét­vezér ma is Hétvezér sőt, holnap lesz igazán, véleményem szerint. A Gimnázium köz Iskola köz is volt. ami majd ugyanazt jelenti, s lám itt a Homok utca, kilencven éve(!) tartja magát. Ez már-már hihetetlen. A Homoki-szó­« Már gyermekkoromban is na­gyon szerettem az állatokat, főleg a kétéltűeket, a békákat, gőtéket - meséli Sasvári László 32 éves fiatalember, aki életpályáját is e szerint választotta. Gödöllőn az agrártudományi egyetemen vég­zett, állattenyésztési szakon.- A haszonállatok is érdekel­tek, de legjobban a hüllőket ked­veltem meg. Mivel Nógrád me­gyében nem volt lehetőségem eg­zotikus állatokkal foglalkozni, 1984-ben Budapesten, az állat­kertben kaptam munkát. Ezzel azt is vállaltam, hogy csak hétvé­geken jöhetek haza, Mátrano- vákra. Először az „akváriumban” dol­gozott, majd átkerült a terrári­umba a kedvenceihez a teknő­sökhöz, kígyókhoz, krokodilok­hoz, gyíkokhoz.- Kétféle mérges kígyónk van: az egyik a homoki vipera, mely hazánkban nem él meg. Nagyon nyugodt állat, bár nem árt az óvatosság vele, mert halálos is lehet a marása. A fiatal férfi tekintélyes boa­szaporulattal büszkélkedhet. 19 kicsi született.- Egy akváriumban volt az én nőstény boám és egy hím is. Olyan két és fél méteresek lehet­nek. Patkánnyal etettem őket, mikor láttam: a nőstény hama­rább lenyelte táplálékát, s már indult, hogy megszerezze a hí­mét. Meg akartam akadályozni, hogy „összenyeljenek”. Farkánál fogva visszahúztam az egyiket, mire a boa hirtelen visszafordult Elektronikus müezzin 1 A francia piacon megjelent egy óra, amely kizárólag mohamedán vevők­nek készült. A pontos időn kívül mu­tatja a muzulmánok számára oly fon­tos imaidóket is, naponta öt alkalom­mal. Ráadásul egy elektronikus hang naponta ötször fel is hívja az óra tulajdonosát imára. Most először sike­rült szintetikusan előállítani arab nyelvű mondatokat. A szerkezetbe iránytűt is beépítettek, amely mindig Mekka felé mutat. így az imádkozó azt is tudja, milyen irányba kell for­dulnia. A beépített számítógép 1990-től kezdve 99 éven át teszi lehetővé az imaidők betartását. lók ugyancsak stabilnak látsza­nak. A 16-os honvéd utca erős hagyományt ápol, és mint hírlik,a 16-os honvédszobor is „visszama­sírozhat” rövidesen a régi helyé­re, ahol ma még a szovjet hősi emlékmű áll. Azt feltehetően elbontják, az ott őrzött maradványokat a kato­nai temetőben helyezik majd el, márványanyagából (egyes elkép­zelések szerint) a múzeum előtti téren vissza kell állítani a régi országzászlós oszlopot, bár hogy őszinte legyek, ezt elég snassz megoldásnak érzem. Akkor is, ha kevés a pénz a városi kasszában. A pénzeredet körül is gondok lehetnek, mivel a márványem­lékmű sehol sincs „bekönyvelve” a városi könyvekbe, tehát felte­hetően megyei pénzből épült annodacumál... De vissza az utcákra! Balassa­gyarmat eddig sem jeleskedett amúgy az utcanevek invenciózus- leleményes kiosztásában. Talán ezt a hagyományt követi majd most is. Utcát kapott Komjáthy Jenő elüldözött költő, Mikszáth nemkülönben még 1911-ben köz­vetlen halála után. Jómagam egyetlen javaslattal élek Mádáchra emlékezve: ne ne­vezzék legjobb barátjáról Szon- tághnak a Szontágh utcát nevez­zék el végre Szontaghnak, a-val és nem 4-val írva a nevét! T. Pataki László (mert a kezemen érződött a pat­kányszag), és átharapta a csukló­mat. Természetesen nem lett be­lőle komoly baj. A fogainak nyo­mai tűszúrásszerűek. A boám pe­dig, mivel még éhes volt, kapott egy újabb patkányt. A krokodilokkal kapcsolatos a másik élménye Sasvári László­nak.- A nílusi krokodilusunknak most is van tojása, de az még kérdéses, hogy ki kel-e? Kevés állatkertben szokás kivinni eze­ket a hüllőket a szabadba. Mi kivisszük. A kisebb példányokat kézben cipeljük ki a következő­képpen: nedves rongyot dobunk a szemére, hogy ne lásson, és gyorsan összefogjuk a száját. A mississippi aligátorok már olyan nagyok, hogy nem bírnák el kézben.- Azoknak a szájára és a tes­tére kötünk erős kötelet, és így húzzuk az állatokat. Bár az aligá­torok elég értelmesek, van ami­kor bottal tereljük ki őket. Nem veréssel, hanem úgy, hogy a hátsó lábukat megérintjük, és az ingerre elindulnak szépen előre. Az aligátorok egyébként a leg­szelídebbek, a krokodilok vala­mivel vadabbak, és a kistestű kaj­mánok a legharapósabbak, hala­kat, nyulat és patkányokat esz­nek. A legtöbb hüllő nem szereti, ha fogdossák őket, kivéve az orr­szarvú leguánt.Ez a gyíkféle kife­jezetten élvezi, ha a nyakát va­karják - meséli a férfi. - Még a szemét is behunyja! Csak olyan­kor próbál harapni, mikor nyá­ron, a nagy melegben be kell fejeznie a napozást... Teknősbékákat otthon is tart Sasvári László.- Szárazföldi teknőseim van­nak: három görög- és öt szegé­lyesteknős. Érdekes módon az utóbbi él Görögországban, a má­sik pedig a Balkán-félszigeten és más helyeken is. Az első két görögteknősömet még 1973-ban vettem. Áprilistól októberig kint vannak a kertben. Elkerítettem a helyüket, hogy el ne szökjenek, bár már volt sikeres kísérletük, de szerencsére meglettek. Csak rossz idő esetén és estére hozzuk be az állatokat, októbertől pedig „téli álmot alszanak”, dermedt állapotban vannak. Ilyenkor se nem esznek, se nem isznak. Egyébként növényevők. Legelik a kertben lévő gyomokat, pity­pangot. Nem válogatnak. Szere­tik a gyümölcsöt is, a faepret pedig imádják. Állati táplálékot is kapnak, főtt tojást, túrót, csí­kokra vágott marhahúst. A sze­gélyesteknősöket már sikerült otthon is szaporítania. Igaz a gö­rögteknősök is kikeltek, csak éppen sajnos - életképtelenek voltak. A párzásuk is nagyon ér­dekes. A hím furcsán udvarol: megharapja a nőstény hátjó lá­bát. A fészket előre el szoktam készíteni. Fellazítom a földet, hogy puha, porhanyós legyen, abba ássa el a nőstény a 6-10 darab tojását. Aztán forgatás nél­kül kiszedem.Benn a lakásban - egyenletes melegben - keltetem ki az apróságokat. Cserhalmi Adél Koppantó Víkend Dé-eR Fingi Mátyás, becene­vén fingimatyi, kéjesen nyújtóz­kodott volna el a gumimatra­con, ha féltékeny felesége bele nem kötözi a hálózsákba. De mindig ezt teszi, amikor egyedül hagyja természetkedvelő férjét a sátorban. Most is - mint minden hét végén -, felverték sátrukat, meg a szomszédokat, fittyet hányva nekik, kellemesen együtt kívánták eltölteni a ví- kendet. Dé-eR Fingi most tehát úgy néz ki, mint egy prágai sonkával összeházasított zsákbamacska, amikor már félig kitalálták a tartalmát. Feje kinn van a zsák­ból, míg a többi testrésze bele van kötözve. Nem tudja hány óra lehet, a sátrat még sötétség veszi körül. Záporesőszerű han­got hall, olyan mintha a fürdő­szobában tusolna valaki. A sá­tortetőn sem hallatszik az „eső” kopogása, annál inkább a szomszédok gyermekeinek láb­dobogása. De ez nem izgatja, tudja, nem tart sokáig, mert szü­leikkel együtt ők is készülnek a hétvégi telkükre, és. rövidesen csend borul majd a környékre. A „záporeső’’ hangja már nem hallatszik. A csendet most edényzörgés töri meg, felesége Finginé, született Bíbic Boriska hozzáfogott a reggeli készítésé­hez. Fingi lehunyja két szemét, és átadja magát a semmittevés gyö­nyörének ... Úgy érzi, megér­demli a pihenést, kemény izgal­mas munkával eltöltött hét áll mögötte ... Kinyomott öt furun- kulust, három karbunkulust és asszisztensének bal szemét. Mentségére legyen mondva, az utóbbit véletlenül sikerült ... S mint a Repedt Gránitkövek Tu­dományos Egyesületének leve­lező tagja, kiásott egy régen elfe­lejtett, az építkezésnél félig bete­metett útburkoló bazaltkövet, amelyikben a napokban Gö­dény Pista bácsi megbotlott, és a nagylábujjáról leverte a körmöt. A balesethez a kövön kívül az is hozzájárult, hogy az öreg Gö­dény azon az éjszakán (is) any- nyira be volt szeszelve, hogy azt hitte már a szobában van, s mivel nem óhajtotta horkoló fe­leségét álmából fölébreszteni, - nyilván alapos oka volt rá, - levetett cipővel a kezében osont az udvaron a baldachinos ágy­nak vélt kutyaól felé, melyben Rumi az öreg bernáthegyi hor­kolt. Amikor szemeit újból felnyi­totta, már világos volt. Ugyanis felesége időközben kinyitotta a zsalu gáté it. /.izzent a cipzár és a sátor ajtaján B. B. azaz Bíbic Boriska pattant be, fürge kezek­kel kibogozta a hálózsákot, sza­badon engedve az elgémberedett Fingit, aki tagjait tornásztatva lépett ki a sátorból... A derűs, napfénnyel telített szobában a nyitott ablakon keresztül be­áramló benzinbűzzel kevert, to­jással egybesütött szalonna- és kolbászszag terjengett étvágy­gerjesztőén. Matyikám, kész a reggeli, csicsergett B. B. alias Bíbic Bori... És Ők ketten kéz a kézben elindultak a szobából kifelé, ahol a magas hegyek völgyében fenyőfákkal körülvett kéklő vizű tavat ábrázoló, poszterrel tapétázott fal mellett ott állt a terített asztal, a konyhában ...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom