Új Nógrád, 1990. június (1. évfolyam, 50-75. szám)
1990-06-16 / 63. szám
8 L'munzzj 1990. JÚNIUS 16.. SZOMBAT Fiatal amerikai politikusok mondják: Magyarország dinamikusan változik Az elmúlt héten, két napot megyénkben töltött a Fiatal Politikai Vezetők Amerikai Tanácsának kilencfős küldöttsége. A csoport tagjai közül Alexandra Glowacki, a Robinson, Lake, Lerer és Montgomary ügyvédi iroda társtulajdonosa, valamint John Baldacci, Maine állam szenátora adott interjút lapunknak. Alexandra Glowacki: Váljon valóra a magyar álom — ön a küldöttség kísérője, ezért alighanem a legjobb helyre fordulok kérdésemmel: mit kell tudnunk a delegációról? — Szervezetünk, a Fiatal Politikai Vezetők Tanácsa kétpárti — demokrata és republikánus — alapon működő, a mindenkori kormányzattól független, nem nyereségérdekeit nyilvántartó testület. A szervezet célja a nemzetközi kapcsolattartás, a tapasztalatszerzés a világ minden részén. Jelenleg több mint harminc országgal van állandó kapcsolatunk. — Hogyan választották ki az egyhetes magyarországi látogatásra érkező kilenc fiatal politikust? — A küldöttség összetételét a szervezet igazgató- tanácsa határozza meg, melynek fele demokrata, fele republikánus személy. Minden évben mindenki többnyire más országba látogat, hogy néhány év után, széles körű nemzetközi ismereteink legyenek, amit aztán a politikai pályánkon hasznosítunk. — Mi volt a jelenlegi látogatás célja? — Jobban megértsük és megismerjük a magyar politikai élétet, a napjainkban végbemenő változásokat. És természetesen saját tapasztalatainkat is megosszuk vendéglátóinkkal. A programok során jobban megismertük egymást, így orszá. gaink között is jobb megértést, együttműködést tudunk létrehozni. — Kérem, mondjon hány szót magáról! — Mit kell Maine államról? tudnunk ne— Üj Mexikóban, Las Cruises-ben nőttem fel. Világéletemben a nemzetközi kapcsolatok érekeitek, ezt is tanultam az egyetemen. Tíz éve élek és dolgozok Washingtonban. — A nacionáléjából kiderül, hogy egy ügyvédi iroda társtulajdonosa. — Cégünk nem a hagyományos, magyar értelemben vett ügyvédi szolgáltatásokat kínálja. Közkapcsolatokkal. kommunikációval foglalkozunk. Magánszemélyeknek és vállalatoknak adunk tanácsokat a kormánnyal történő kapcsolat- teremtésre, a nemzetközi kapcsolatfelvételre. — Mit tudott Magyarországról, látogatása előtt? — Szerencsésnek mondhatom magam e tekintetben. Én egy tavalyi delegációval jártam az önök országában. Emiatt jóval többét tudok Magyarországról, mint a társaim. A mostani látogatás alatt, további friss információk birtokába jutottam. — Tavaly és az idén is, tapasztalatokat szerzett hazánkról. Mennyire érzi a változást? — A jelenlegi, egy nagyon izgalmas időszak Magyarország történelmében. Az teljesen egyértelmű, hogy rengeteg változás volt, van és lesz is. Az nem egyértelmű, hová vezetnek majd ezek a változások. — ön mit gondol? — Ezt lehetetlen megjósolni. Csak azt tudom mondani: őszintén kívánom, váljon valóra a magyar álom! John Baldacci: A bébidemokrácia kiteljesedhet — Baldacci úr, kérem, mutatkozzon be olvasóinknak! — Édesapám aktívan politizált — tizenhárom évig volt városj tanácstag —, ezért döntöttem úgy, hogy részt veszek a közszolgálatban. Az emberek jobb jövőjéért küzdők, Maine állam Maine városának egyetemén végeztem, történelem-gazdaságtan szakon. Ez után három évig voltam városi szenátor (a városi törvényhozás tagja, nálunk tanácstag — a szerk.), majd immáron, ez már a negyedik ciklusom, államj szenátorként. A sze. nátusi ciklus két évig tart, a mostani novemberben lejár. Mm» — Milyen esélyekkel néz az újabb választások elé? — Sohasem lehet tudni. Általában nagyon keményen melózol, készülsz rá, hogy mindent megtegyél az emberekért, de nem tudhatod mi lesz a vége. — A szenátor; beosztás a főfoglalkozása? — Ez egy részállás. A főfoglalkozásom a politika. A szenátori jövedelemből és a családi vállalkozásból élek. A családom a vendéglátóiparban van jelen. — Az első angol telepesek New Work és környékére érkeztek. Az itt létrejött öt államot nevezik Űj- Angliának. Ez az öt állam, az ötvenből a gyökere, a bölcsője az egész amerikai angolszász kontinensnek. Ebből az egyik Maine. — Magyarországi látogatása során, mi volt a legnagyobb élménye? — A pártokkal való találkozás, és az ifjúsági ügyekért felelős tárcanélküli miniszterrel történt eszmecsere. Ügy érzem, hogy egy kissé részesévé váltam a magyar politikának. Mikor visszamegyek Amerikába, Magyarország nemcsak a tudatomhoz, de a szívemhez is közel lesz. — Hogyan látja a magyar változásokat? — Nagyon dinamikusan változnak a pártok, de a profiljuk még nem letisztult. Észrevételem szerint most a legfontosabb kérdés: lesz-e direkt elnökválasztás és milyen hatáskörrel bír majd a köztársasági elnök. — ön szerint, melyik választás lenne a célravezető? — A magyar „bébidemokrácia'' kiteljesedéséhez az az út vezet, ha az országnak a népe által választott elnöke van. — Először járt hazánkban. Jól érezte magát? — A magyar emberek nagyon hasonlítanak az olaszokhoz. Ezt bátran mondhatom, hiszen jómagam is olasz származású vagyok. Az emberek nyitottak, érzéseik kiülnek az arcukra. Ügy gondolom, hogy a magyar állampolgárok ugyanolyan jól éreznék magukat az USA-ban. mint én itt. — Végezetül egy személyes kérdés. Látom, hogy kezében szorongatja lapunkat. Mi a véleménye róla? — Vacsora után. a legtöbb írást lefordíttattam. Ha itt élnék, egészen biztosan a lap előfizetője lennék! — Szilágyi — Fotó: Bábel Könyvesbolti gondolatok Egy forradalomtól talán elvárhatnánk, hogy ’könyörtelen célszerűséggel, egy- csapásra háttérbe szorítsa a megújhodás korlátáit. De a mi rendszerváltozásunk eddig csak köpenyfordítások, nyomégetések, hatalom- és értékátmentések, s közben a reménytelen ígérgetések végeláthatatlan özöne. Hogyan várhatnánk akkor mást, egy alapvető jobbraváltást éppen a kultúrában és benne a könyv dolgában? Pedig első pillanatra — legalább ebben — oly egyszerűnek tűnik minden: az egyikünk megírja, a másik elolvassa. De ha meggondoljuk, hogy a rengeteg írást sok munkával kell értékelni, rendszerezni, csalogató köntösben és óriási területre, tengernyi népnek eljuttatni — amit végülis mind az olvasó lesz .kénytelen megfizetni — másképp fogunk vélekedni. Könnyebben megértjük a szerzők zúgolódását a meg nem értés, könyveik alacsony példányszáma, vagy a szerény honorárium miatt. Az állami kiadók panaszkodását a pénzsóvár szerzőkre és terjesztőkre, a lassú és drága nyomdákra, a kockázat nélkül nagy haszonra törő. számtalan kis- és magánkiadóra. Hasonlóképp a terjesztő vállalatok visszamutogatását az előbb felsoroltakra, hivatkozásukat a nagyobb kockázatukra, a tárolás gondjaira, az eladatlan könyvek kezelésére, a drága és önkényes postai szállításra, a kisterjesz- tökkel kibontakozó tisztességtelen versenyre: és marad együttérzésünkből a beszerzési, raktározási, eladási problémákkal, kényelmetlen munkahelyeken küszködő könyvesboltoknak — melyek elöl az utcák, aluljárók sikerkönvvekkel operáló, fürge árusai halásszák el a több bevételt, — és a megőrzés, bővítés és fogadás nehézségeitől sújtott könyvtáraknak. Jót szinte egyiküktől sem lehet hallani, sirámaikban közös a pénzhiányra, az érdektelenségre, a hatástalan, célt tévesztett ösztönzésre, az értékekre és az olvasók érdekéire történő hivatkozás. ugyanakkor mindegyikükből hiányzik az őszinte szándék és törekvés az egvetértésre legalább abban, hogy az olvasót érdekes, szép, értékes müvekkel olcsón és gyorsan kiszolgálják. Ez utóbbiak láttán azonban a megértésünkkel a türelmünk is elfogy, s érthető bosszúságba csap át, amint tudomásunkra jut, miként marakodnak a fen- költ szerzők klikkjei, a munEzrek a diktátor palotájában Lábra kapott a gyom Ceausescu bukaresti palotájánál, gazos kerítésre merednek a márványoszlopok. A látszat azonban csal: az épület nem elhagyatott, naponta legalább ötezren keresik fel, hogy megnézzék: hol lakott a diktátor, hogyan tengette életét feleségével, a 450(!) szobában. A látogatóknak egyszerűen leesik az álla, amint meglátják a különlegesen faragott ajtókat, a rózsafából készült szekrénybetéteket, végigsétálnak a márványlépcsőkön, vagy felemelik tekintetüket a cirkalmas mennyezetpárkányra. A kijáratnál vaskos könyvbe írhatják javaslataikat: milyen célra használják a három szárnyból álló épületet, amelyben egyetlen márványtömb többet ér, mint egy román család átlagos évi jövedelme. Többnyire románokból áll a naphosszat kígyózó sor, de egyre több külföldi is türelemmel várja, hogy bejuthasson. Egy német turista egyenesen fantasztikusnak nevezte a látványt, egy amerikai viszont azt mondta: tisztában van azzal, hogy vissza kell adni a palotát a román népnek, de tudja azt is. hogy jgen fájdalmas szívvel veszik majd birtokukba egykori lakója tettei nyomán még mindig élő lelki nyomás miatt. Egy névtelen svéd beírás tömören íg.v szól: „Csodálatos, de hányingerem van tőle". Romániában senki sem tudja mennyit is ér valójában ez a nyolc évig épített palota. Az idegenvezető szerint, több száz millió dollárt emésztett fel a rengeteg márvány, faragott bútor, süppedős szőnyeg. A fiatal lány csak azon szo- morkodik. hogy most már érti, miért nem jutott sokszor víz a környező lakásokba. A sok szökőkutat kellett megfelelő nyomással ellátni, nehogy a nemzet tanítója megjegyezze, ha elhalad mellette: hogy-hog.v csak félig csobog? kasaikat kevés bérért robo- toltató, extraprofitra törő és a könyv példányszámával, az utánnyomással, különböző jogosítványokkal, a saját kebelükön belül létesített gmk-kal, az utcai árusok soronkívüli kiszolgálásával manipuláló állami kiadók; az igazi kereskedelmi kockázatvállalásra felkészületlen, elegendő raktárral nem rendelkező, nagy árréssel működő és a visz- szavételezésnél, bezúzatás- nál gyanúsan eljáró állami terjesztők, és hogyan vergődnek a kiszolgáltatott helyzetükbe helyenként beletörődő könyvesboltok és könyvtárak. Ez a rövid, de kimerítő felsorolás csak bosszantó sejtetése az országos könyvforgalmazásnak, mely sokak szerint maffiák birodalma, átmentések színtere. • Kis sziget ebben a zavaros tengerben Balassagyarmat és vonzáskörértek egyetlen könyvesboltja, melyet kedvvel látogatnak a honpolgárok, látván az igyekezetét és szíves fogadtatást, s nem zúgolódnak az eseti hiányok, a zsúfoltság, kényelmetlenség miatt. A bolt vezetője Horváth Lászlóné készségesen tájékoztat: a körülmények valóban kedvezőtlenek, kicsiny és kifűthetetlen a raktár és az eladótér, nem szigetelnek a nyílászárók, célszerűtlen a kirakat, létrán kell becserkészni az öltözőket. A bér és egyéb juttatás nem ösztönző, az önálló kezdeményezésben nem érdekeltek. Szakmaszeretetükre vall, hogy elsősorban a könyvterjesztői gondjaikat hangsúlyozzák. Kevés a pénzük a vásárlásra készletezésre, időszakos akciókra. A rugalmas rendelést gátolja a lassú, utalványozó kifizetés: igen alacsony a negyedezrelékes káló (megengedet; veszteség), korlátozott és előnytelen összetételű a kiadói kínálat, nem zökkenőmentes a szállítás; fájlalják, hogy elmaradtak a szakmai továbbképzések és nem kaptak támogatást a szakvezetői képesítés megszerzéséhez. Pedig rászolgáltak a megbecsülésre. Nógrád — más megyékhez viszonyítva — tekintélyes kön.vvforgalmat bonyolított le az utóbbi években. Ezen belül Balassagyarmat forintban kifizetett forgalmának növekedése a tavalyihoz képest gyorsult, noha 42 bizományosnak — akik 1987-ben 2,17 millió forintot vételeztek be — 1988 óta nem terjeszti a könyveket az otromba adótörvények miatt. A város egyetlen könyvesboltja komoly nyereséggel gazdálkodik a készletezésre kapott 4,7 milliójából. Könyvforgalom 1000 Ft-ban Nógrád megye Balassagyarmat 1987 1988 1989 24 204 21 762 24 600 Az ismert országos bajok elhárítására kedvező szerződést kötöttek a TÉKA Könyvértékesítő. Könyvtár- ellátó és Könyvkiadó Vállalattal, amely 23 százalékos árrést biztosít és az árut ingyen leszállítja. Engedi a megrendelés kismértékű módosítását, kb. 10 százaléknyi űjrarendelést és az eladatlan könyveknek a megrendelés értékéig történő visszavitelét („visszaárazá- sát"). A TÉKA részesedése kb. 82 százalék, a többi könyvet vagy közvetlenül a Corvina, Képzőművészeti, Akadémia Kiadótól, vagy cserék révén szerezték be. hogy a nagyvállalati monopóliumoknak az egyes boltokra és kiadványokra gyakorolt kirekesztő hatását mérsékeljék. Ezáltal kevés pénzzel, kis helyen, jónak ítélhető kb. 120 napos forgási sebességet — az eladási és tárolási időtartam átlagát — értek el és az első negyedévben a tavalyinál 1.2 millió forinttal nagyobb értékű forgalmat csináltak. Szeretnék az akadályok fölszámolását, az országos béklyók lerázását, legalább 7 milliós készletezési keretet, a könyvesbolt bővítését, a szolgáltatások fejlesztését, szabad és rugalmas üzletkötést, vásárlást szállítást, a bizományosok visszanyerését és szakmai továbbképzést. Balassagyarmat leendő könyvellátása azonban nem a könyvesbolt dolgozóin múlik. Ök csupán' alkalmazottai az áfésznek, amely a városi tanács tulajdonának vagyonkezelőjétől, a városgazdálkodási vállalattól béreli az üzlethelyiségeket. — Az Áfész ismeri a könyvforgalmazás gondjait, dolgozóinak nehézségeit és indítványait — mondja Abay Nemes András, a vezető helyettese. — Elismeri a nyereséges munkát, a profitot azonban nem a könyvesbolt javára fordítja. Ennek indoklásakor utal a kötöttségekre, előírásokra, vállalkozásölő adózásra, a rendkívül magas önfenntartási költségekre, a hitelt sújtó 38 százalékos kamatra, a rászorultabb és közellátási szempontból fontosabbnak ítélt egyéb léte12 154 10 755 13 500 sítmények — mint a felújítandó vasbolt, a kisközségek élelmiszerboltjai, stb. — igényeire. Nem tagadja, hogy a privatizáció az Áfész nem is egy szakterületén — a ráfizetés megszüntetése céljából — folyamatban van, a könyvesboltra vonatkozóan sem kizárt, de részleteiben még kidolgozatlan. A városgazdálkodási vállalat mint ügyviteli szolga szerénykedik, csupán a városi tanács végrehajtó bizottsága döntéseinek értelmében jár el, de például előterjesztésével. kezdeményezője volt a könyvesbolt bérleti díja 100 százalékos emelésének. Nem felelőse, vagy elindítója a fejlesztésnek — ehhez nem fűződik érdeke — viszont igazgatójának, Borbás Attilának ígérete szerint mindenben készséggel segít, ami műszakilag elfogadható. hatóságilag enge- délvezhető. Mit tehetünk mindehhez? A politikai. gazdasági földmozgás megrongálta, ledöntötte a kultúra bástyáit, templomait. A könyvkultúra létesítményei is inognak. A nagyértékű irodalmi, művészeti, tudományos és ismeretterjesztő munkák, szótárak, háttérbe szorultak a politikai írások, a horror, krimi, pornó, scifi, az álbölcselet és a szirupos történetek rohamától. Emiatt fáradozik a Balassagyarmat és vonzáskörének minden polgárát befogadó CIV1TAS FORTIS- SIMA KÖR azért, hogy legyen szavuk azoknak is, akikért az egész létezik, akik munkájukkal a könyvforgalmazást is lehetővé teszik! Maradjon a kör tulajdonában, ami még nem veszett el — így a város könyvesboltja is — és döntsenek a tulajdonról, fejlesztésről, kereskedelemről és támogatásról mindenütt — leendő önkormányzatuk révén, — a honpolgárok maguk! Nem kétséges, hogy Balassagvarrrat és környékének lakossága is képes lesz felállítani a maga könyves szentélyeit, beszerzi és megőrzi majd hasznos könyveit, föléleszti hagyományos, kultúráját. Dr. Rózsa György
