Új Nógrád, 1990. június (1. évfolyam, 50-75. szám)
1990-06-16 / 63. szám
1990. JÚNIUS 16.. SZOMBAT Lemondó szerelem Rushdie halála cellulózszalagon Salman Rushdie brit regényíró, az iszlám világ felháborodását kiváltó „Sátáni versek” szerzője Pakisztánban naponta többször is elnyeri „méltó” büntetését — legalábbis a vetítővásznon. Erről szól ugyanis az a film, amely hetek óta izgalomban tartja Pakisztánt. A „Nemzetközi Gerillák” című film kockáin a néhai Khomeini ajatollah által tavaly februárban halálra ítélt írót muzulmán igazságosztók nagy kedvteléssel küldik a másvilágra. „Végezzetek a kurafival!” — kiáltja rendszerint a lelkes nézőközönség a háromórás film vetítése közben. Az „istenkáromló” Rushdie- nak, pontosabban dublőrjének halálát Pakisztán 65 mozijában naponta háromszor is megtekintheti a nagyérdemű. Az áprilisban műsorra tűzött filmet immár ötmillióan nézték meg Rushdie — Afzal Ahmed pakisztáni színész alakításában — egy zsidó ' kommandók által őrzött szigeterődben húzódik meg. Ajkairól ki se fogy az iszlámot sértegető szó, miközben lángpalossal sikerül harc- képtelenné tenni számos üldözőjét. Egy robbanásokkal és géppisztolysorozatokkal aláfestett őrületes üldözés végén azonban, a próféta csodás közbelépésének köszönhetően utoléri végzete. A Korán egyik példánya forog az űrben, és halálos sugarakat bocsát az íróra, aki rémületes üvöltözés közben hamuvá ég. A film 300 ezer dollárba került, nagy részét Manilában és Hongkongban forgatták. Hamarosan video- változata is a piacra kerül. Az igazi Rushdie mindeközben szigorúan őrzött titkos rejtekhelyén tengeti életét. Normandia egyik szépfekvésű kolostorának főnöke a szokásos délelőtti mise előtt nem a megszokott öltözékben, hanem polgári ruhában jelent meg a szerzetesek előtt. Rövid nyilatkozatot olvasott fel, qmely tulajdonképpen lemondónyilatkozat volt. Közölte, hogy többé nem kíván részt venni a szerzetes közösség életében. í>om Philippe Aubin ezt követően autóba szállt, és ismeretlen helyre távozott. A közeli zárda főnökasszonya. Saint-Marie Ephrem — végzettsége szerint pszichológus — majdhogynem pontosan lemásolta a fenti közjátékot. Azt történt, hogy a két egyházi ember — 50 illetve 55 évesen — úgy határozott, hogy tovább nem titkolja a köztük kialakult szerelmet. Az evreuxi püspök megfogalmazása szerint: „Lemondásukat érzelmi kapcsolat diktálta." A francia lapok feltűnő ro- konszenvvel adták hírül ezt a szokatlan love story-t. Szécsényi hattyúdal... Hévadóra készülnek a horgászok / Az egykori több hektáros kiterjedésű -Szécsényi sóderbánya helyén keletkezett tó, környezetében szép hét végi pihenő- park. az előrelátó önzetlen, céltudatos munka és összefogás eredményeként, irigylésre méltó horgásztanya épült, az évek során. A tó környezete szorgos emberek jelenlétére utal. a hullámzó vize pedig nem csak a telepített halaknak, hanem az egyre szaporodó vizimadár- félesegcknek is életteret biztosit. Az itt horgászok és pihenők természetszeretetére utal az is. hogy a tó legújabb lakóit, a hófehér tollazatú, kecses testű, a horgászokkal gyakran „társalgó. tőlük élelmet kunyeráló" hattyúesáládot is féltve őrzik és gondozzák. Lidit, a tojót .Márton ..szöktette", állítólag az Ipoly on túlról, de van aki azt állítja, hogy valahonnan Gödöllő kornyékéről. Márton, a sikeres újabb házasságát és a két ..trónkövetőjének" a világrajövetelét hatalmas körözéssel adta tudtuk A horgászok mondták eh hogy előző hitvesét a halászi cigánygyermekek küldték a másvilágra, miközben Márton is megsebesült. Egy szécsényi vadőr egy télen át gyógyíthatta, aztán tavasszal került ki újra a tóra. Most láthatóan jól érzi magát a hattyúcsalád. akik a gyermekek kedvencei lettek. A „pici", mert nincs inég neve. nagyon vigyáz magára, nem szeretne ..horogra kerülni", mint állítólag testvére. A sóderbányai horgászok névadóra készülnek, hiszen őszre, ha újra útrakel a hattyúcsalád nem hagyhatja el név nélküli ..útlevéllel'' az országhatárt... fíácz András felvételei Barangolás Karancsságon Karancssági otthonában kerestem fel Vidéki Tibort, aki így fogadott: — Kérem, most úgy vegyen szemügyre, hogy egy halottal beszélget. Kijelentése meglepett. Faggatni kezdtem. mire elővette azt az 1946. július 5-én kelt jegyzőkönyvét, mely szerint Vidéki Tibort a közigazgatásból úgy bocsátották el, mintha meghalt volna. — Hát ez van! — fűzte hozzá röviden. — De azóta is élek, dolgozom. 1960-ig jegyző voltam Karancsságon, Sóshartyánban, Endrefalván és Nagylócon. Amióta nyugdíjas vagyok, több időm jut a hobbimra, ami nem más, mint a helvtörténet. * Régi fotókat vesz elő, melyek a régi Karancsságot, népviseletét, műemlékeit ábrázolják. Azt a pályamunkát is megmutatja, mellyel 1983-ban harmadik díjat nyert a Nagy Iván honismereti pályázaton. Szerényen azt is elárulja, hogy tavaly, — ugyancsak a honismereti pályázaton — szintén a harmadik legjobb lett, Kendermunka Karancsságon című pályamunkájával, mely az Országos Néprajzi és Nyelvjárási gyűjtőpályázaton a negyedik díjat kapta meg. ■Jelenleg a palóc nyelvjárást tanulmányozza, azzal a céllal, hogy egy szótárt állítson össze. Miközben beszélgetünk, Ilonka, a feleség finom szendvicsekkel kedveskedik. Pár falat után Tibor bácsi abba a szobába vezet, mely az ő „igazi birodalma”. A régi könyvektől a palóc szőttesekig minden megtalálható itt. Míg szemügyre veszem a tárgyakat, a házigazda a falu történetéről beszél. A ragyogó napsütés kicsalogat: megnézzük a templomot, a volt Prónay-féle kastélyt, s a szentkutat, Tibor bácsi kitűnő idegenvezető, szinte ömlik belőle a szó. Érezhető: szívügye Karancs- ság sorsa. A katolikus templom 1892- ben épült. Ahol a vakolat lehullott, jól láthatók a korábbi épület faragott kövei. A főbejárat jobb oldalán a XIII. századbeli feliratos fa- ragványt befalazták. A régi templomból három olaj- festmény maradt meg: Jézus szíve Szent Margittal, Szűz Mária Szent Bernadettel, és az a kép, melyen Szent István felajánlja a koronát Szűz Máriának. Az oltárt, a szószéket tiroli mester készítette. Ezüst ereklyetartóban Krisztus keresztjéből két szálkát őriznek, amit csak nagypénteken tesznek ki a szent sírhoz. A későbarokk stílusú volt Kubinyi—Prónay-kastélyhoz vezet ezután az utunk: Az épület utolsó lakója báró Prónay Rózsa és Irma volt. ök nyaranta laktak itt. A szobákat hajdan szép stílbútorokkal rendezték be, a falakon bibliai idézetek voltak olvashatók. A bútorzat a II. világháborúban eltűnt. A kastély parkját különleges növények, virágok díszítették. Ä kert főbejáratának nagyméretű, kovácsoltvas kapuját a karancssági szentkúti • barlang kápolnájára szerelték fel. — Talán raktárnak fogják használni — jegyzi meg vendéglátóm szomorú tekintettel. Aztán említést tesz a községtől három kilométerre lévő szentkútról is, s Attila, Tibor bácsi fia felajánlja, hogy elvisz oda. — A hely csodás. A kutat 120 éve ismerjük, a korabeli írott hagyomány szerint Szakács Ferencnek látomásai voltak.itt — mondja. — Évente egyszer, május utolsó vasárnapján, a szent- kútnál tartják a misét. Ezt nevezik a hősök vasárnapjának. A barlangkápolnát a háborús hősök emlékére építették. A hozzá vezető prá- dicslépcső minden fokára egy-egy család hősi halottainak a nevét írták fel. Sétánk végén megköszönöm Vidéki Tibor készséges közreműködését, s ajánlom másoknak is, ismerjék meg Karancsság nevezetességeit. S. .1. Égett fenyves csúfosko- dik bal kéz felöl, hogy elérem a banki bejárót. Illúziót rombol, hát tovább haj. tok: Ösagárdra igyekszem, a megyeszéli községbe, ahol a Naszálv-csúcsa emelkedik vigvázón a szlovákok- lakta település hétköznapjai tőié... ösagárd valóban a hétköznapjait éli. Már befelé- menet a faluba kapáló asz- szonvokat látok — sokszoknyában. babos kendővel, szépanyáik viseletét őrizgetve. Menyükkel meg az unokával irtják a gazt serényen, s hajladoznak váltakozva. ha túl közel bújt a folyondár a gyámolított ve- teményhez. Szerda van, déli tizenkettőn áll az órám mutatója. Emitt öregapó járja asszonyával a búza jóval bokán felül érő vetését. Keskeny, éles szerszámuk gyermekkoromat idézi: hol ide szúrnak vele, hol oda: a kis táblákon soha nem is ismerték a vegyszeres növény- védelmet. Sem atyáik, sem pedig az ö apáik. Tavasz van, méhek járják a hegyoldal akácerdőit. Szlovákul köszönök az első emberpárra — rögtön a faluszéli házak egyikénél, .Kiskapun át beszélgetnek, s mire lejjebb hajtom az ablakot, kj is könyökölök rajta a volán mellől, közelebb jön a kalapos: fogadni illik az üdvözlő : szót. Tisztességgel, de tartózkodón. Ahogy nagyapjától tanulta, vagy hetven éve. Ütba- igazítja az idegent, s ha az többre is kíváncsi még, szóval tartja: mi érdekli? Agárdi Imre itt született hajdanán : csak győzze a toliam, szavainak iramát. Szlovákul beszélgetünk, olyankor váltva csak magyarra, ha a tájnyelv rébuszaitól kell megmenekíteni ezt vagy azt a fogalmat. Imre bácsi azonban nem egykönnyen jön zavarba. S ha még nála is többet akarok tudni, menjek csak a falu papjához: ő a község tudora: kilenc éve tán. hogy idejött, ő fogja most össze a falu apraját és nagvját. Keressem csak. a templom mellett rátalálok. Sajnos, nem találtam rá: Pestre volt hivatalos a tv- be. a mostanában kezdett vallási negyedórák egyikét csinálni. Jöjjek máskor, ám jó, ha idejekorán egyeztetek, nehogy pórul járjak legközelebb is. Materská skola az óvoda szlovák nyelven — így van kiírva az épület falára is: magyarul is, szlovákul is. Mintha csak a benti foglalkozások nyelvezetére utalnának vele. Bekopogok. Babka Zsuzsanna, aki elém jön, rr Osagórdnak dolgos népe... a falu szülöttje, s nagyma. májával még máig is szlovákul beszél odahaza. Négy esztendeje végzett a szarvasi főiskolán, ahol nemzetiségének nyelvén folyt az. ok" tatás. Heti három foglalkozást tart szlovákul a kicsiknek, akik közül sokan beszélik a nagymamák és nagypapák nyelvét. Most éppen ebéd utáni sziesztájukat töltik, csendnek kell hát lennie: mi ketten azért inkább csak suttogunk az előtérben, mintsem beszélgetünk az intézmény vezetőjével. Van-e segítsége ebben az isten háta mögötti messzeségben? — kérdem tőle nagy naivan, s késő bánat, mégsem kellett volna tán- hozzátennem az utóbbit. Ijedten kapok hát a számhoz, ő pedig hogy látja zavaromat, jót mulat rajtam, s míg porrá válók szégyenemben, a könyvekről beszél. Ezek segítik leginkább: a mesekönyvek, versek és mondókák, amikből szép számmal akad a könyvtárban, de ha hiányoznék is valami, könnyen utolérhető a nem túl messzi Rétságon, ahol Nógrád megye nemzetiségi báziskönyvtára működik. Az óvodával szemközti építkezésen betonkeverő gép dübörög. Hatalmas ház van itt készülőben, ahol a monstrum zakatolását > meg a Calypso műsorvezetőjét, a vakoló munkások hangos szava szárnyalja csak túl. Ljanicsek András, a tulaj, távol van ugyan, de hamar előkerítik. Beljebb bocsáttatom hát a porta belsejébe. András gazdáról le nem rína, hogy évek óta nyugdíjas. Tartja magát, mint húsz, esztendővel fiatalabb munkásai az állványokon. Gyárba járt. míg aktiv volt. mint a többség is a környékről. de -hogy elérte a korhatárt, hátat fordított a váciaknak. — Hatalmas házat épít — kockáztatom meg a kérdést — miből telik ekkorára? — Abból csak, hogy dolgozunk, mint a barmok — mondja nekem mosolyogva, s nem kell nagyon szemügyre vennem, hogy elismeréssel adózzam a kidolgozott izmainak. Benyitunk a csűrbe. A hordókra mutat, meg a szölöíörő kádra: a maga munkája mindahány. — Napi nyolc-tíz deci bor az adagom —- mondja, s nevet hozzá jóízűen. magám meg nem tudom eldönteni, higgyék-e vagy se az efféle' beszédnek. Selejt ládák vannak emiatt felkalitkázva: deszkáikból méhkaptárt készít: bűn ugyanis veszni hagyni, amit a Nagy Természet küldött segítségként a kis falunak. Ami • Egernek a szőlő, Budaörsnek az őszibarack. vörös szilva meg málna az az ösagárd i áknak, s az utóbbi különösen sok hasznot hoz, ha szeretettel gondozzák. Málnája, szőlője számos lábasjószága van még a gazdának. Húsra évek óta nem költött már egyetlen fillért sem, s ha eljön a disznóvágás ideje, maga csapja le a sivongó jószágot. Az ilyenre mondják, hogy ezermester. Kínálna is finom borral, de nem tehetem. Kocsival vagyok, s túl messze még hazáig. Nem keresem magamnak a bajt! Búcsúzom tehát vendéglátómtól, s hogy újabb vágtára biztatom az ezerötös motorját már a falun kívül, mögém maradnak a felkarózott málnaültetvénvek. Is- tenhozzádot intek az iménti kapálóknak, s megmosoiy- gom magamban a kétévesforma kisfiút, aki apját utánozva próbálja forgatni a lekaszált lucerna engedetlen rendjeit... Kubai Grúbcr Miklós Hit rejt az ezüst ereklyetartó!
