Új Nógrád, 1990. június (1. évfolyam, 50-75. szám)

1990-06-02 / 51. szám

Türelemmel a nemzeti megújulásért Pedagógusnapi megjegyzések A nemzeti megújhodás programja címet viselő kor­mányprogram általános irányelvei között az Ember és művelődés fejezet szól az oktatásról, nevelésről, művelő­désről, amelyet központi kérdésnek tekint az új kormány­zat. Annál is inkább, mert — miként azt a fejezet be­vezető soraiban hangoztatják a tervezet szerzői —: „A lakosság körében tapasztalható elkedvetlenedés. • zavar, kiegyensúlyozatlanság, türelmetlenség vagy fásultság, önpusztító magatartás a műveltség, nevelés és közokta­tás hiányosságaira is visszavezethető." így van. Azzal is mindenki egyetért, hogy: „Meg kell valósíta­ni a teljes körű tanszabadságot. Ez jelentse a szülő jo­gát az oktatás és nevelés intézményeinek kiválasztására, a betekintésre az iskolában folyó munkába. Meg kívánjuk szüntetni a gyermek és a szülő kiszolgáltatottságát az is­kolának. Az iskola nem viselkedhet hatóságként. Egy­szersmind helyre kell állítani, a tanár, a nevelő méltó­ságát. meg kell szüntetni ja felsőbbségnek és más hatal­mi tényezőknek való kiszolgáltatottságát.” Mindez, valamint az itt most nem idézendő, ám szin­tén fontos megállapítás, illetve vázolt elképzelés annál is inkább rokonszenves, mert bár régóta halljuk, hogy az oktatás nemzeti sorskérdés, vajmi keveset érzéke­lünk belőle. Például a felsőfokú végzettségűek arányát tekintve. Európa sereghajtói vagyunk. Vagy egy másik adat: az adott korosztály (14—18 év) körülbelül 35. szá­zaléka érettségizik, Ausztriában 60, az európai átlag pe­dig 80 százalék körül mozog. Van még mit tenni. Ha ehhez hozzávesszük, hogy egyelőre még természetesen nincs új nemzeti alaptanterv, s azt is jó lenne elkerülni, egyik direktíva helyett ne legyen pusztán egv másik, hanem kerettanterv szülessen, továbbá, még ugyancsak előtte állunk a társadalom demokratizálásának, nincse­nek helyi önkormányzatok, régi jogszabályi keretek kö­zött működik az alapvetően régi struktúra, akkor nyil­vánvaló, e szempontból is kötélidegekre lesz szüksége a társadalomnak a jövőben. Andrásfalvy Bertalan új művelődési és közoktatási miniszter minapi, a televízió­ban elhangzott megjegyzése szintén figyelmeztet. Azt mondotta: „Még azt sem tudom, hogy milyen csődben vagyunk, mint ahogyan az ország sem tudja ponto­san. . . ” Sejteni azért már több mindent lehet. Éppen ezért nem ünneprontás a pedagógusnap alkalmából sem fölhívni a figyelmet arra, hogy a Nógrádban is tapasztalható ag­gasztó jelenségek között pillanatnyilag a pedagógustár­sadalom további szétzilálásának veszélyét is magukban hordozzák azok a jogállamiság elvét figyelmen kívül hagyó, többnyire militáns, de mindenképpen türelmetlen­ségre valló kezdeményezések, amelyek például Balassa­gyarmaton tapasztalhatók, katolikus vagy más felekezeti mezben kívánnak óvodákat vagy iskolákat „átvenni”, vélhetően saját egyházi főhatóságuk jóváhagyását sem bírva. De mindenképpen elébe vágva a jövő jogalkotási folyamatának. A pillanatnyi jogszabály szerint három­féle megoldás lehet arra, hogy állami fennhatóságé in­tézményből felekezeti iskolát alakítsanak ki. Valamely egyház vagy több felekezet együtt iskolát alapíthat, ha rendelkezik saját épülettel vagy azt megvásárolja és minden fenntartói jogosítványt vállal. Ez a legegysze­rűbb út. de drága. A másik lehetőség, úgynevezett „kí­sérleti engedély"-t kérhet a minisztériumtól valamely egyházi, szülői, pedagógus-, lakóhelyi vagy diákközös­ség, amelyben közli, ki akar hittant, ki vallástörténetet j és erkölcstant tanulni és milyen keretek között. A har- I madik lehetőség, szülők, tanulók, tanárok megegyeznek abban, hogy a hittant fakultatív tárgyként beillesztik az órarendbe, esetleg vallástörténeti, eg.vházművészeti, Val­láserkölcsi ismereteket, egyházi énekeket stb. tanító szak­kört hoznak létre. Ehhez kísérleti engedély sem kell, csak ezek anyagi vonzatait kell megteremteniük a vál­lalkozóknak. Van tehát számos lehetőség a vallásos szü­lők számára, de az érvényes jogszabály ellen diktálni va- 1 lamely intézménynek pénz és jogosítvány nélkül nem le­het. Éz csak további zavarok forrása. S különösen meg­engedhetetlen a ki nem mondott, de sugalTt világnézeti nyomásgyakorlás, ami egyébként a keresztényi türelem­mel is szöges ellentétben áll. Végül, de nem utolsósorban. köszöntsük tisztelettel Nógrád megye csaknem négyezer pedagógusát, köztük azokat, akik kiváló pedagógus kitüntetésben, miniszteri dicséretben részesültek, akik — idén 52-en — megkap­ták a pedagógusszolgálati emlékérmet, valamint a nóg­rádi pedagógiai díj elnyerőit. Központi vármegyei ünnep­ség nélkül is övezze megbecsülés mindazokat, akik a jö­vő generációja nevelésével valóban a jövő letéteménye­sei közé tartoznak, s akikre az új oktatási program meg­valósítása is vár. Áz ünnepi könyvhét megyei megnyitója Balassagyarmaton Az ünnepi könyvhét alkalmából nyitották meg dr. Szabó Péter ra.jzkollekciójából rendezett kiállítást. Ebben az esztendőben — szakítva a , hagyományokkal — nem a megyeszékhelyen, hanem Balassagyarmaton rendezték az ünnepi könyv-J hét megyei megnyitóját. A Madách Imre Városi Könyv­tárban péntek délután sor­ra kerülő eseményen, Far­kas András köszöntötte a megnyitóra érkező vendége­(Folytatás a 2. oldalon.) Cukorgyárak kapcsolatfelvétele A marosvásárhelyi cukor­gyár vezetői ismerkedő lá­togatást tettek a Mátravi- déki Cukorgyárakban. A napi 300 vagon répát feldolgozó erdélyi cukorgyár 27 ezer vagon répából gyárt cukrot. A gyár igazgatója, főmér­nöke, technológusa megte­kintette a selypi és hatvani cukorgyárat. A gyárláto­gatások során megállapodtak a Mátravidéki Cukorgyárak vezetőivel a kapcsolat foly­tatásában. Ennek keretében kerül sor júniusban a sely­pi és hatvani cukorgyár kö­zépvezetőinek marosvásár­helyi látogatására. sz. e.--------------------------------------------------------------------------­---------------------v M agánkereskedők FIGYELEM! Női moccasain érkezett háromféle színben, szortiment méretben. Ära: 750.— Ft + ófa. Nőí szandál 693.- Ft -f- áfa. Keresse ügynökségünket! Rendelhet és vásárolhat! Viktória ügynökség Salgótarján, Dimitrov út 18 a. I __________________________________________________) P atthelyzet? Egy hajóban utazunk A Salgótarjáni Üveggyapot Rt. létrejötte és tevékenysé­ge a reménykedés mellett, kétségeket is keltett. Re­ményt, hogy világszínvonalú technológiát telepítenek a megyeszékhelyre; kétségeket ébresztve a környék lakói­ban, a környezeti hatások miatt. Zagyvapálfalva, a síküveg­gyár, a BRG, a Vegyépszer stb. jóvoltából egyébként sem az üdülőövezet kategó­riájába, hanem az ipari öve­Enrópa-napok Fuldában és “ " . ' Az eszme érvényesül Az Európa-napok rendezvényeinek díszvendégei között a legnépszerűbb dr. Habsburg Ottó (jobbról) és felesége, Re­gina Sachsen-Meiningen főhercegnője (középen). Európa-napokat tizenöt éve rendez a Német Pan- europa Szövetség, de az idei — május 18—20. Fulda, Mei­ningen — volt az első, ame­lyen az eredeti eszme meg­valósulásának lehették ta­núi a résztvevők, hiszen a két helyszín az egykori vas­függöny két oldala. S az a tény, hogy a vasfüggöny már a múlté, szinte kizáró­lagosan a magyarok bátor­ságának köszönhető. Ezt többszörösen aláhúzták a fuldai tanácskozások szóno­kai. Az Európa-napok ren­dezvényein tavaly, Regens- burgban vettem részt elő­ször, tulajdonképpen „ma­gánszorgalomból”. Az ideire már érkezett meghívó, s a hivatalosan regisztrált részt­vevők a németen kívül, ti­zenhat nemzetet képvisel­tek, köztük voltak az ész­tek, a lettek, a szlovákok és a csehek is. Azt is jó előre, remek érzékkel kiszámították a rendezők, hol legyen a helyszín. 1989-ben, Regens- burgban még úgy búcsúztak egymástól a résztvevők: vi­szontlátásra, Fuldában. A meghívón pedig már az szerepelt: Európa-napokFul­dában és Meiningenben. E találkozóknak van né­hány állandó nagy alakja, közülük is kiemelkedik dr. Habsburg Ottó, a Paneurópa Unió nemzetközi elnöke, akivel az utóbbi időben érdemeihez méltóan foglalko­zott a magyar tömegtájé­koztatás. Talán érdemes fel­idézni, hogy az életéről szó­ló filmet először Komárom megyében mutatták be, s rövid idő alatt kétszer is járt Tatán, majd Tatabá­nyád. Ott volt 7 a szabadon választott parlament első ülésének díszvendégei kö­zött, s nem feledkezett meg a fuldai megnyitón sem a magyarok méltatásáról, az európai változásokban vállalt szerepünk kiemeléséről. Per­sze, tőle már megszoktuk. Ám azon még a régi, egy­kor emigrációban élő ma­gyarok is meglepődtek, ami­kor az idei ktüntetett, dr. Alfréd Dregger, az NSZK parlamentjének CDU—CSU frakcióvezetője beszédében ugyancsak a magyarokat di­csőítette. A két német ál­lam egyesítéséről nem ír­hatták volna alá éppen má­jus 18-án az államszerző- déslt, ha a vasfüggönyt a ke­letnémetek előtt nem nyit­juk meg. Ezt a bátorságot nekünk Németország soha nem fogja elfeledni. A szombati, 19-ei szekció­ülésekéül magyar előadó is volt. Kerner Lőrinc, a Ma­gyar Rádió pécsi stúdióve­zetője a német nemzetisé­gekről tartott előadást, visz- szatekintve a történelmi múltra, az igazságtalansá­gokra, amelyek ezt a ki­sebbséget 45 éven át ér­ték, a kitelepítésekre, a ma- lenki j robotra, mindazökra a sebekre, amelyek érték a nemzetiségieket és a miagya­rokat egyaránt. Kerner Lőrinc javaslato­kat is tett, amelyek nagy (Folytatás a 3. oldalon.) zetként nyert besorolást. Ám az őslakosság az üveggyapot­ra megjelenésével egy idő­ben ébredt rá, hogy szennye­zik környezetét! Az elszaba­dult indulatok furcsa mód’ az üveggyapot-rt.-re zúdul­tak. Az új gyár vezetése fel­vette a kesztyűt. Igaz, a „bajt” egy felvilágosító ki­advánnyal — talán megelőz­hették volnál?)... (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom