Új Nógrád, 1990. június (1. évfolyam, 50-75. szám)
1990-06-16 / 63. szám
2 1990. JÚNIUS 16.. SZOMBAT Feszültség Romániában H lakosság elitöli a „rendcsinálást” Ülést tartott a Minisztertanács Szóvivői tájékoztató Kedvező híreket hozott a kormány késő éjszakába nyúló, csütörtöki üléséről László Balázs kormányszóvivő. aki szokásos csütörtöki szóvivői tájékoztatóját kényszerűségből ezúttal pénteken tartotta meg. A kormány határozatot hozott arról, hogy a kamatadóról szóló törvényt, annak hatályának napjától kezdve helyezi hatályon kívül. így tehát azok. akik már befizették a kamatadójukat — ez körülbelül 50 millió forintra tehető összességében —. valamennyien egy ösz- szegben. 10 százalékos kamattal megtoldva kapják vissza pénzüket. Ugyancsak a kedvező hírek közé tartozik, hogy a július 1-jére időzített gyógyszerár-emelést a kormány bizonytalan időre elhalasztotta. Az áremelésre az évnek egy későbbi részében kerül majd sor. Arról is döntött a kormány. hogy egyelőre nem emeli a búza termelői árát. szemben a Földművelés- ügyi Minisztérium indítványával. A kormány szerint — mondta László Balázs — a búzatermelés jövedelmezősége átlagosan 20 százalékos, s ez önmagában is indokolatlanná teszi az áremelést. A kormány ülésének legfontosabb. s több mint hatórás tárgyalást igénybe vevő napirendi pontja az önkormányzatokról. valamint a helyhatósági választásokról szóló törvényjavaslatok megvitatása volt. A különböző alternatívákról, s a kormány álláspontjáról Verebélyi Imre, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára tájékoztatta a szóvivői értekezlet keretében az újságírókat. Hangoztatta: a rendszerváltás csak akkor fejeződik be, ha nemcsak a hatalom központi tagozata, hanem helyj szervezetei is demokratikusan és a jogállamiság elveinek megfelelő módon épülnek fel. A törvényjavaslat kimondja, hogy Magyarországon a helvi közösségeknek elidegeníthetetlen kollektív joga az önkormányzás. • Valamennyi település megkapja, illetve visszakapja tehát az önkormányzás jogát. beleértve ebbe a főváros kerületeit is. amelyek vissza fogják kapni történelmi tradíciókon alapuló elnevezésüket. Az államtitkár szólt arról is. hogy a törvényjavaslatban három különböző választási rendszer szerepel. A települések létszámuk nagyságától függően választhatnak a javasolt megoldások közül. Verebélyi Imre hangsúlyozta: egyáltalán nem valószínű, hogy a helyi önkormányzatokban ugyanolyan lesz a pártok összetétele. mint az Országgyűlésben. Az európai tapasztalatok is azt mutatják, hogy egy-egv településen a helyi érdekeknek megfelelően alakulnak a koalíciók és a politikai szerveződések. I A továbbiakban László Balázs a kormányülés napirendjén szereplő egyéb témákról tájékoztatta az újságírókat. A szóvivő bejelentette, hogy személyi döntéseket is hozott a kormány. A külügyminiszter előterjesztése alapján újabb nagyköreteket és főkonzulokat mentett fel. A kormány megbízta a földművelésügyi és az igazságügy-minisztert, hogy ú.i- íent módosítsák a földről szóló 1987. évi I. törvényt. Ennek egyik legfőbb oka. hogy a legutóbbi törvénymódosítás alkalmával nem vettek figyelembe bizonyos szempontokat. Hibája a törvénymódosításnak aZ is. hogy lehetetlenné teszi bizonyos ingatlanok és vagyon tárgyak jelzáloggal való megterhelését, s ezáltal finanszírozási fennakadásokat okoz. A Minisztertanács tudomásul vette, hogy a Magyar Szocialista Párt lemondott a Hírlapkiadó Vállalat alapítói, illetve a vállalati ingat lanok esetében kezelői jogáról. ígv a Hírlapkiadó Vállalat ezentúl államigazgatási vállalatként működik, az alapítói jogkört pedig a művelődési és közoktatási miniszter gyakorolja. A honvédelmi minisztériumi államtitkár előterjesztése alapján foglalkozott a kor mány a szovjet csapatkivo násokkai is. Megállapította, hogy a szovjet csapatok kivonása az egyezményben előírt ütemezés szerint, fennakadás nélkül folyik. A kormány foglalkozott a művelődési tárca csaknem 800 millió forintos kérelmével. Ebből főként költségnövekedést ellentételeznének, s egy részt az elmaradt bér fejlesztések pótlására fordítanának. Pénteken délelőtt a gumibottal felszerelkezett bányászok csoportjai tovább járták Bukarest utcáit, s az egyetemek és diákotthonok környékén fiatalokat bántalmaztak. A lakosság hangulata egyre inkább ;l bányászok ellen fordul, a bukarestiek elítélik a ,,rendcsinálást". Radu Campeanu. a Nemzeti Liberális Párt elnöke nyilatkozatot juttatott el a Rászánnak húszmilliót (Folytatás az 1. oldalról.) sebb átrendezésekre sor kerül a célszerűség jegyében. A felújításra mintegy 15 —20 millió forintot szánnak. Ezalatt a dolgozókai más boltokba helyezik. így tulajdonképpen megoldód nak a nyáron mindig sok zavart okozó szabadságolások is. Bár a bolt minden bizonnyal nagyon hiányzik majd Salgótarján szívéből de a felújítást már nem lehetett elodázni. A zöldségesstandot meghagyják. úg\ hogy a renoválás idején is tudunk vásárolni. Három hónap múlva — ha az Isten és a felújítók is úgy akarják — újra összejön az ABC régi gárdája, hogy a megszépült boltba fogadják a vásárlókat. román sajtóügynökséghez, s megengedhetetlennek nevezte, hogy „szervezett bandák ellenőrzéseket hajtsanak végre és igazoltassanak embereket". Campeanu — aki az üldöztetés miatt elhagyta otthonát, és „rejtekhelyről" jelentkezett — felszólította a kormányt, hogy haladéktalanul távolítsa el a városból a bányászokat. Nyilatkozott a sajtónak Ion Ratiu. a Nemzeti Parasztpárt vezetője is, akinek lakását távollétében a bányászok feltörték és megrongálták. Ratiu elmondta, hogy a kormány védelmet biztosított számára, s visz- szatért otthonába, ahonnan számos értéktárgyát is elvitték a ..látogatók". Hangsúlyozta. ő a lakásán nem tartott sem fegyvert. sem felforgató anyagokat, s kijelentette: a történtek ellenére demokrata marad, s a jövőben is elmondja véleményét a román parlamentben, amelynek választott tagja lett. Nyilatkozatot tett az Erdélyi Románok Nemzeti Egységszövetsége is, amely tulajdonképpen a Vatra Ro-- maneasca szélsőséges, nacionalista szervezet politikai pártja. A szövetsée mélységes felháborodással értesült a szélsőséges elemek vandál tetteiről. Ezek a cselekedetek az államrend. a törvényesség durva megsértését jelentik, elítélendők és meg- engedhetetlenek — hangsúlyozta. Kora délután az utcákon már nem lehetett Zsil-völ- gyi és máramarosi bányászokból álló járőröket látni. A bukaresti kiállítási csarnok melletti területre összevont bányászokat felkereste Ion Iliescu, s megköszönte nekik ..a szélsőséges elemek elleni harchoz nyújtott segítségüket". A bányászokkal közölték: visz- szatérnek a termelőmunkába. Autóbuszokkal kezdték meg elszállításukat az északi pályaudvarra, ahonnan külünvonatokkal viszik tovább őket. Az esti órákban az első különvonatok elhagyták Bukarestet. Hivatalos jelentés' szerint a június 13—14-i eseményeknek eddig hat halálos áldozata van. A sebesültek száma 4(i7-re emelkedett. s közülük 112 kórházakban fekszik. A diákok vezetője. Marian Munteanu is kórházban van. de már képes volt nyilatkozni az újságíróknak. Bírálta Iliescut. mert hozzájárult a bányászok Bukarestbe vezényléséhez. és a brutális cselekedetek végrehajtásához. Véleménye szerint erre azért került sor. mert a vezetés erősíteni kívánta hatalmát, és meg akarta felemlíteni ellenfeleit. A bányászok által összevert egyetemi vezető kijelentette, hogy Románia még messze ran a politikai demokráciától. — A kubai kormány ügv határozott, hogy visszahívja a Csehszlovákiában tanuló kubai diákokat. A döntést a csehszlovákiai „kommunistaellenes és Kuba-ellenes'’ kampánnyal indokolták. Megállapodás a hitoktatásról A hitoktatás jskolai bevezetésének elvi kérdéseiről tárgyalt Andrásfalvy Bertalan művelődési és közoktatási miniszter tegnap Harmati Bélával, a Magyarországi Evangélikus Egyház püspök-elnökével. aki a megbeszélésen — az egyházak megbízásából — a Magyar Katolikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház, a Magyarországi Baptista Egyház, a Magyar Ortodox Egyház, a Magyarországi Methodista Egyház, valamint a Magyarországi Unitárius Egyház álláspontját is képviselte. A tanácskozáson megállapodtak abban, hogy az alap- és a középfokú intézményekben nem lesz kötelező a vallásoktatás, hanem szabadon választható fakultatív tárgyként vezetik be. Az iskolák — az iskola vezetője és a hitoktató közötti megállapodás szerint — évfolyamonként és vallásonként heti egy. illetve két órát fordíthatnak hittanoktatásra. A tanulók hittanoktatásra az iskolákban, vagy az oktatást vállaló lelkészeknél jelentkezhetnek: az 1990— 91-es tanévre július 31-ig. A pótjelentkezés határideje szeptember 7-e. A diákok év végi bizonyítványában — a vallás megjelölése nélkül — feltüntetik majd. hogy részt vettek vallásoktatásban: a teljesítményüket nem értékelik. (MTI) — Mihail Gorbacsov szovjet államfő még amerikai útja alatt megfázott, s jelenleg nem jár be hivatalába — közölték tegnap Moszkvában. — A szovjet vezetés jelenlegi politikája a föderáció szétbomlásához vezet: egymást követik az engedmények, és ha nem lesz vége a kompromisszumoknak, mindent elveszíthetünk — jelentette ki Jegor Ligacsov. Szűkülő demokrácia Elcsendesedtek a korábbi időszakot jellemző, demokratizmussal kapcsolatos követelések. Ügy látszik, és csak addig szolgált különböző politikai érdekeket, célokat az étlapon, amíg az érdekelteknek szüksége volt rá. amig a demokráciára valóban éhes közvélemény elhitte, hogyha az új arcok hatalomra kerülnek. akkor valóban más lesz minden és kiterebélyesedik az igaz, a hőn óhajtott, nyugati országokat jellemző demokratizmus. Ahogy telnek-múl'lajc a hetek, úgy válik egynéhány területen illúzióvá a korábbi jogos kívánság. Ügy látszik, hogy a korábbi ígéret és a mostani valóság nehezen talál egymásra. Szűkülni látszik a demokratizmus mozgásterét jellemző tevékenységi terület, mivel a választási ígéretek még elég frissen élénken élnek a választópolgárok gondolkodásában. bizonyos tekintetben érthetetlenül állnak a máról holnapra bekövetkezett, egymásnak ellentmondó változások flott. Korábban arra kérték a választópolgárokat, hogy a többi között igent mondjanak a köztársasági elnök nép által történő megválasztására. A megkapott igen után most úgy vélekednek, hogy válassza meg azt az Országgyűlés. Ez utóbbira az Országgyűlés e témával foglalkozó vitájában a kormányzó párt két illusztris képviselője is nemet mondott. önként adódik a kérdés. A korábban okosnak mondott választópolgár, a nép, amikor igennel szavazott, felnőttnek tekintették, most viszont úgy tűnik, hogy a 386 honatya, e témában jobban ismeri a választópolgár gondolat-, érzés-, érzelemvilágát. igényét? Azzal riogatják, hogy az újabb szavazás 350 millióba kerül. Ennek kapcsán többen megjegyzik: az előző választásokat ki fizette? Megkérdeztek bennünket. hogy hozzáiáru- lunk-e a több százmillió elköltéséhez? A köztársasági elnök, nép által történő megválasztására indított aláírás-gyűjtési kampány eddigi eredményei amellett szólnak, hogy van igény a nép aktív közreműködésére. Ezzel szemben a kormánykoalíció egyes képviselői bejelentették: ők is kampányt indítanak, hogy mégse legyen népszavazás. Vajon mitől félnek? Miért ez az idegeskedés a korábban kért igen realizáláshoz? Hatalomféltés, vagy egyéb más? A szűkülő repertoárba jól beleillik az Országgyűlés elé kerülő témák szűkítése, a kormány hatáskörének növelése. A csokorba jól belefér a kétharmados többség igényének minél kisebb területre történő szorítása, a törvényalkotáshoz szükséges 50 százalék plusz 1 fő bevezetése, a képviselők visszahívásának megszüntetése. Folytathatjuk a sort a társadalmi viták szükségességének elvetésével, mondván: megszűntek az ezt kiváltó okok. Ügy néz ki. hogy nehéz helyzetünkben felesleges a kormányzati munka biztonságához, megalapozottságához az ezerszemű, okos nép véleménye. állásfoglalása, kívánsága. Nem én találtam ki, hanem a korábban ellenzéknek számító pártok képviselői mondták: demokratikusan vezetni és országot irányítani sokkal nehezebb. Ehhez a demokratizmushoz kérték a nép támogatását. Megkapták. Ekkor pedig illik a választási ígéreteknek megfelelően, annak szellemében korrekten tevékenykedni. Remélem, hogy azon az egyetlen képviselőn kívül nincs' más, aki a téma kapcsán egyetért azzal a megjegyzésével: előbb diktatúrára van szükség, hogy legyen igazi demokrácia.. Bizonyára sokaknak ismerős ez a hang és miből táplálkozik, mihez kötődik, mennyiben felel meg az Európához való közeledés kívánalmainak. Aztán az sem utolsó dolog. kiben, milyen érzéseket ébreszt. Mindenesetre a drágán megfizetett megnyilvánulás, bizonyára sokakból kiváltja a kijózanodás érzetét. Venesz Károly — Az erős szél és az ál- • tala keltett többméteres hullámok akadályozzák a Mexikói-öbölben a Mega Borg nevű norvég tartályhajón szombat óta tomboló tűz eloltását. — „Baltikumi szabadságnappá" nyilvánította június 14-ét George Bush amerikai elnök. A június 14. arról nevezetes, hogy Sztálin parancsára 1941-ben ezen a napon kezdődtek meg a deportálások a három balti államból. — A francia szenátus jobboldali és centrumpártjainak csoportjai felkérték a francia kormányt, hogy lépjen fel a román kormánynál a bukaresti tragikus események miatt, és határozottan szólítsa fel a kormányt „az alapvető emberi jogok tiszteletben tartására". — A bolgár választások vasárnap tartott első fordulóján összesen negyven párt indult, ám mindössze négy került be a parlamentbe. A központi választási bizottság közleménye szerint, tizennégy párt egyetlen szavazatot sem kapott. — A horvát elnökség a helyi titkosrendőrség megreformálását tervezi. A jugoszláv tagköztársaság legmagasabb állami szerve csütörtökön kiadott közleményében fedte fel ezt a tervét. — George Bush amerikai elnök tegnap a Fehér Házban személyesen búcsúztatta az amerikai békeszolgálat első önkénteseinek 122 tagú csoportját, akik kétéves munkára indulnak Magyarországra és Lengyelországba. rangban levő Finta Imrét azzal vádolták, hogy 1944- ben részt vett több mint nyolcezer szegedi zsidó koncentrációs táborba történő elhurcolásában. Kanada történetének első, háborús bűnökkel foglalkozó perében az elsőfokú tárgyalás több mint fél éven át tartott, és a vád számos tánút felvonultatott, akik felismerték Finta Imrét. Május 25-én az esküdtszék tizenkét órás vita után mégis úgy határozott, hogy nem látja egyértelműen bizonyítottnak Finta Imre bűnösségét. Fellebbezés a Finta-perben * A kanadai főállamügyészség csütörtökön úgy döntött, hogy fellebbezést nyújt be a háborús bűnök elkövetésével vádolt, majd felmentett magyar származású Finta Imre ügyében. William Hobson, a kanadai igazságügyi minisztériumnak a háborús bűnök kivizsgálásával foglalkozó osztályvezetője elmondta, hogy az ítéletet azért támadták meg, mert a tárgyalást vezető bíró legalább harminchat hibát követett el a per lebonyolításában. A második világháború idején csendőr századosi
