Új Nógrád, 1990. június (1. évfolyam, 50-75. szám)

1990-06-01 / 50. szám

2 1950. JÚNIUS 1., PÉNTEK Berekesztette munkáját az Országgyűlés Módosították a munkarendet A házbizottság állásfoglalása értelmében hétfőtől kezdődően az Országgyűlés a hét első két napján, hétfőn és kedden tartja plenáris ülését. A plénum mindkét napon 10.30-kor kezdi munkáját, s általában 18 óráig tanácskozik. A bejelentés vélhetően találkozott a kép­viselők akaratával, hiszen amióta megalakult az új Országgyűlés, szinte „egymásba értek” a plenáris ülé­sek. Az áldatlanná váló helyzet rendezéséről a házbi­zottság sürgősséggel tárgyalt azért, hogy véget vessen a sokak által kifogásolt, tarthatatlanná vált tanácsko­zási rendnek, biztosítva így a parlament folyamatos működését. A tegnapi ülésnap indításakor bejelentett rend sze­rint a képviselők keddenként — az ebédszünetet kö­vetően — az interpellációkkal és a kérdésekkel fog­lalkoznak majd. Az Országgyűlés bizottságai — szük­ség szerint — szerdán és csütörtökön üléseznek, a ple­náris tanácskozások napján nem tarthatnak ülést. A plénum munkarendjéhez hasonlóan, 10.30-kor kezdik tanácskozásaikat, hogy a képviselők előtte részt ve­hessenek a parlamenti pártfrakciók munkájában is. A pénteki nap a képviselők Parlamenten kívüli felada­tainak elvégzésére szolgál. Mindezen kívül, a sürgős­séggel benyújtott indítványokat mindig a következő, azaz, a javaslat bizottsági mérlegelését követő ülésen tárgyalják majd. Gorbacsov Washingtonban ' (Folytatás az 1. oldalról.) gvénk egyik keresztényde­mokrata képviselője, a jegy­zői teendőket ellátó Tóth Sándor olvasta fel. Ezt követően tengeri kígvó- szerű vitának lehettek szem­es fültanúi a páholyban he­lyet foglaló amerikai és olasz parlamenti küldöttek, nem utolsósorban a televí­zió előtt ülő nézőik, illetve a rádiót hallgatók. Meggyő­ződésem: a nem szakembe­rek vajmi keveset értettek az egészből! Pro és kontra hangzottak el vélemények, s a leleményes Tárgyán Jó­zsef (FKgP) egv parasztem­berek által hozzá írt levél­ből is idézett, csakhogy iga­zát alátámassza. Természetesen a módszer ellen többen tiltakoztak. Az újságíró Pető Iván (SZDSZ) ezzel szemben felolvasott két mondatot a Népszabadság csütörtöki számában megje­lent képviselői jegyzetből: „A s-nvetségesek mohóságá­tól ments meg Uram min­ket. Az ellenfeleinkkel meg­birkózunk magunk is." Ezzel pedig arra utalt, hogy a szö­vetségeseknek ugyancsak megnőtt az étvágya, szeret­nék minél inkább érvényre juttatni az elképzelésüket, növelni a befolyásukat. Ugyancsak említett kollégánk vetette fel: éppen a kor­mánypárti javaslatok kelte­nek bizalmatlanságot a kor­mánnyal szemben ők hitet­lenkednek leginkább a kor­mányprogram végrehajtó Sá­bán. A Fiatal Demokraták Szö­vetsége ezúttal is kivette ré­szét az. adok-kapokból. Kö­Ki az ajándékozó ? Még mielőtt az érde­mi vitát ielkezdték vol­na csütörtökön a képvi­selők. Fodor Gábor (FIDESZ) egy félreér­tést kívánt eloszlatni, bejelentve: ezúttal nem a FIDESZ kedveskedett ajándékkal ia honatyák­nak. Mint kiderült. a Parlament bejáratánál kis csomagot — tollat és egy oklevéltekercset — kaptak a képviselők. s elterjedt, hogy ez a fia­tal demokraták figyel­mességének újabb jele. Fodor Gábor ismét megerősítette, hogy eh­hez az akcióhoz a Fl- DESZ-nek nincs köze, ám az különös volt, hogy az ülésteremben senki sem vállalta ma­gára a „tettet". így az ajándékozó személye egyelőre ismeretlen. vér László például így rea­gált a nekik címzett vádak­ra: nem hagyják magukat sem keresztényellenesnek, sem parasztságellenesnek be­állítani, bármennyire is ez a céljuk egyeseknek. A be­terjesztett módosításokat vi­szont ő is megtoldotta egy- gyel, s előadta a módosítá­sok módosítását. Dörnbach Alajos (SZDSZ) ezt úgy ér­tékelte, mint a benyújtott módosítások paródiáját. Más képviselők ugyanakkor obstrukciónak, a nem kívá­natos javaslatok elfogadását késleltetőnek nevezték a jog­szerűen beterjesztett javas­latot. A FIDESZ részéről Ungár Klára és Tirts Tamás követ­kezetesen kifejtették: a földről szóló törvény módo­sítására szükség van, de a benyújtott törvénymódosí­tás és a hozzá .csatlakozta­tott javaslatok együttesen kezelhetetlenek. Ismételten sürgették a teljes tulajdon- koncepciót a koimánvtól. A helyzet bonyolultságát jól jellemzi: az ülésterem­ben szó volt állami ter­melőszövetkezeti, volt egy­házi jelenleg tanác'i és le­endő önkormányzati tulaj­donról, egykori paraszti és polgári magántulajdonról. Dénes János (MDF) szerint: „Amennyire egyszerű volt mocsokká gyűrni a tulajdont, annál bonyolultabb ezt tör­vényesen. a kor szintjén, a világ erkölcsének megfelelő­en rendezni." A házelnck úgy akarta kettévágni a gordiuszi cso­mót. hogy figyelmeztette Kö­vér Lászlót: ha fenntartja az indítványát, akkor ez a je­lenlegi törvényjavaslat el­napolásának veszélyével jár. Mire a FIDESZ-es képviselő visszavágott: nem szeren­csés indítványát zsarolás­nak. obstrukciónak nevezni. Aztán bejelentette: mégis visszavonja indítványát, ha ugyanezt megteszi a KNDP, pontosabban az. emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bi­zottság. Vélhetően az ebédszünet alatti tárgyalásoknak kö­szönhető, hogy a benyúj­tott öt módosító javaslatból hármat visszavontak, egyet a plénum utasított el egvet elfogadtak a képviselők. Vagyis csaknem az erede­ti formájában született meg a törvény. A hiábava­ló vitazuhatagra céloztunk írásunk elején: sok hűhó (majdnem) semmiért! Eszerint az állami tu­lajdonban lévő ingatlant el­adni. megterhelni, gazda­sági társaságba bevinni csak a fővárosban és a megyék­ben létrehozandó vagyonel- lenőrző bizottságok enge­délyével lehet. A rendel­kezés kivételt tesz az ál­lami lakásoknak a bérlők által való megvásárlásá­val, a lakásépítésre szánt telkek értékesítésével. Nem terjed ki a törvény az Ál­lami Vagyonügynökség, va­lamint a Pénzügyminiszté­rium zárolt állami vagyon­kezelő és -hasznosító intéz­ményének hatáskörébe tar­tozó ügyletekre. Ugyan­akkor hatálya a folyamat­ban lévő ügyletekre is ki­teljed. Lényeees kiléte': a va- gyonellenörzö bizottság csak akkor engedélyezheti az egyházaktól 1946 után el­lenérték nélkül állami tu­lajdonba vett ingatlanok el­adását, ha az érintett egy­ház. vagy joautóda hozzá­járulását adja. Különben ennek a megkötésnek a bő­vítését szorgalmazták a ke­reszténydemokraták. amely­nek azonban nem sikerült érvényt szerezni •Jóval békésebbnek ígér­kezett a nemzeti és nvelvi kisebbségek országgyűlési képviseletéről szóló idei XVII. törvény módosító ja­vaslatának képviselői el­fogadtatása. Fodor István (független) önálló indít­ványát azért terjesztette be. mert az említett törvény csak 30 napot biztosított ar­ra. hogy egy bizottság kije­lölje azokat, akik képvise­lik a kisebbségeket a par­lamentben. Mivel a kooptá- lássál történő képviselő- vá'asztással sokan nem ér­tettek egyet, ezért indo­koltnak tűnt a határidő 60 naora emelése Az Ország- gyűlés a javaslatot elfogad­ta. Kemény diónak mutatko­zott ezzel szemben dr. Zsí­ros Géza (FKgP) indít­ványának megtárgyalása, amely a szövetkezeti ter­mőföld eladásának átmene­ti tilalmáról szól. Az általá­nos vitát berekesztve fe­jezte be csütörtöki ülésnap­ját a 2. és 3. napirenden Szűrös Mátyás által diri­gált par'ament, aki az Európa Parlament ülésére elutazott, Szabad Györgyöt váltotta fel a megbízott el­nöki székben. Folyt. köv. hétfőn, a jövő héttől érvé­nyes tanácskozási rend sze­rint! Kolaj László Mihail Gorbacsov szer­dán. közép-európai idő sze­rint, csütörtök hajnalban megérkezett a washingtoni csúcstalálkozóra. A szovjet elnök és házigazdái aznapi nyilatkozatai arra utaltak, hogy nehéz, kemény tárgya­lások várhatók a német kér­désről, s a feg.vverzetkorlá- tozásról csakúgy, mint a balti államok önállóságáról. A szovjet államfő 30 órás kanadai látogatását záró szerdai sajtóértekezletén szo­katlanul — és váratlanul — keményen fogalmazott. Ki­fejezte ugyan reményét, hogy a német kérdésben „vannak még tartalékok” a szovjet és az amerikai állás­— Vytautas Landsbergis litván elnök szerdán este Prágában találkozott Václav Havel köztársasági elnökkel. Landsbergis tájékoztatta a csehszlovák államfőt a lit­vániai helyzetről. A megbe­szélésen Havel ismét támo­gatásáról biztosította Litvá­niának a nemzeti és állami önállóságra vonatkozó kö­veteléseit. Ugyanakkor meg­említette Mihail Gorbacsov érdemeit abban, hogy meg­változott a politikai helyzet Közép- és Kelet-Európábán, ahová —, mint Havel hang­súlyozta — Litvánia is tartozik. (Folytatás az 1. oldalról.) ló lakasa előtt összegyűlt, a felesége felmérése szerint, mintegy 70—100 hívő. — Kiabáltak, mondtak va­lamit a hívők? — Nem. Én kértem is Va­silét, menjen és nézze meg személyesen, hogy mi a helyzet. El is ment, majd kisvártatva visszatért, s je­lentette: tényleg áll ott egy tömeg, de nem tüntet fenn­hangon. Tudomásom volt ró­la, hogy ennek a papnak törvényszéki felszólítása volt: szüntesse be lelké- szi tevékenységét Temes­váron, s kilakoltatási pa­rancs volt ellene. Felvettem a kapcsolatot azokkal az emberekkel, akik Tőkés hívására jöttek oda. Zárójelben meg kell je­gyeznem, hogv erről a lel­készről azt mondták: „erő­teljes rcmáne'.lenes propa­gandát folytat...” Ebből az okból kifolyólag vonta be a nagyváradi püspökség lel- készi hivatásának gyakor­lását Temesváron. — Kitől kapta ön ezt az információt? — A temesvári főügyész­től és a bukaresti egyházkö­zösségtől. Este hét körül személyesen voltam ott meg­győződni, hogy mi a helyzet. — Észlelt valami válto­zást? Nem. Csend volt, már be­sötétedett. Decemberben ha­marább sötétedik. A részt­vevők a gyülekezetben gyer­tyát gyújtottak. Rendfenn­tartó erők nem voltak a környéken. — Nem szólította fel a fő­inspektort, tegyen valamit, intézkedjen a tömeg felosz­latásáról? — Senkivel sem beszéltem ezen a napon, sem a rend­őrséggel, sem a Securitate embereivel, még telefonon sem. — Megpróbálta rávenni őket. hogy menjenek el on­nan? — Nem uram. Visszamen­tem az irodámba és felhív­tam a polgármestert: men­pont közelítésére, de hozzá­tette: a Nyugat „nem so­kat gondolkodott az ügyben — azt hiszik, hogy diktál­hatnak. s számunkra ez el­fogadhatatlan". „Csalódnak, akik azt hiszik: a Szovjet­uniót annyira leköti a pe­resztrojka, hogy halászhat­nak a zavarosban", fogal­mazott Gorbacsov. Gorbacsov sajtóértekez­letén kijelentette, hogy a litván önállóság igénye „po­litikai kalandoroktól" szár­mazik, akik kihasználták céljaikra a nemzetközi ro- konszenvet. A litván kérdést a Szovjetunió „a maga mód­ján" a peresztrojka stílusá­ban fogja megoldani, „s ez — Senhszi tartomány köz­igazgatási központjában. a több millió lakosú Hszianban rohamosan terjed az ópium­szívás, mindenekelőtt a fia­talkorúak körében. Magát a tényt a város és a tarto­mány vezetői nem hajlandók beismerni, de a jelek sze- íint tudatában vannak a „légi ellenség" visszatérésé­nek é« te'znak is valamit megfékezése ‘érdekében. — Az Interpol magyar nemzeti irodája is bekapcso­lódott Rieschl Gábor buda­pesti lakosnak, a hétfői gyil­kosság tettesének keresésé­jen el a paphoz, és mondja meg neki, hogy nem lesz kilakoltatva. Tettem ezt sa­ját felelősségemre, unnak el­lenére, hogy törvényszéki hatáiczat volt ellene. A pol­gármester el is ment hozzá, a végrehajtó bizottság elnö­kével, egy páran a hívők közül is bementek. Közölte a pappal a hatá­rozatomat, amire ő azt vá­laszolta, ha nem kapja írás­ban, nem fogadja el. Ez­után adtam azt az utasítást a polgármesternek, hogy ad­ja írásban neki. Amikor ez is megtörtént, tudtára adta az ott lévőknek, s azok haza­mentek. Semmi összetűzés nem volt. Ezzel az üggyel kapcsolatban felhívtam Bobu Emilt, akit értesítenem kel­lett minden kényes ügyről, tőle azt az utasítást kaptam, hogy mérjük fel a helyzetet, s tegyünk meg mindent a tömeg szétoszlatására. — Nem mondta, milyen módszerrel? — Nem. Nem adott sem­mi utasítást arra nézve, mi­lyen módszerhez folyamod­junk. Szombaton 10 óra körül felhívott Ceausescu, s meg­kérdezte mi történt Temes­váron. Biztos elnézték a naptárt, azért nem vették tudomásul a törvényt! Nem a magyar- ellenésséget tiltja a tör­vény, hanem a szavazás nap­ján bármiféle befolyásolás­ra alkalmas akciót. De ta­lán nem is meghökkentő igazán az Erdélyi Románok Nemzeti Egységpártjának keze munkája. Hogy ki, mi is ez a poli­tikai szervezet? A Vátra Ro- máneasca új ruhában! A ré­git már nagyon lerongyol­ták. s abban mint „kulturá­lis” szervezet nem illett vol­nem zárja ki a legszigorúbb rendszabályokat sem" tudat­ta az elnök. Bush és Gorbacsov a ter­vek szerint másfél órát töl­tött együtt, majd ugyan­ennyi ideig tanácskoztak délután. A tárgyalások az elnökök négyszemközti meg­beszéléseivel kezdődtek, majd bekapcsolódtak ta­nácsadóik. Ma folytatódnak a tár­gyalások és egyezmények aláírásával érnek véget. Szombaton Bush és Gor­bacsov a Camp David-i elnöki üdülőben. kötetlen formában tanácskozik, vár­hatóan elsősorban a német kérdésről. be. miután alapos a gyanú, hogy elhagyta Magyaror­szág területét. Erről Mayer Jolán rendőr őrnagy, az iro­da helyettes vezetője adott ‘á.iékoztatást az MTI érdek­lődésére. Elmondta. hogy már megküldték a külföldi országok Interpol-irodáinak Rieschl fényképét, személyle­írását. valamint a piros Porsche autó adatait. — Tárik Aziz iraki külügy­miniszter tegnap sürgette Moszkvát és Washingtont, hogy könnyítsék meg a szov­jet zsidók kivándorlását Iz­raelen kívül más országok­ba is. Az iraki diplomácia vezetőbe ugy anakkor kijelen­tette. hogy minden tevé­kenység. amely a zsidó emig­ránsok kiáramlását segíti — beleértve letelepítésüket a megszállt arab területeken — az arabok szempontjából el­lenséges cselekedetnek minő­sül. Amikor elmondtam neki a történteket, szememre ve­tette. hogv -z a pap miért nincs még kilakoltatva. Mondtam neki. hogy nem lenne legális a kilakoltatás, mert a megszabott tíz nap a határozattól a végrehajtásig még nem telt el Mire azt mondta: „mit ütközünk meg egy pár óráért, azonnal la- koltassuk ki"! Mindennek ellenére sem tettem semmit azért hogy Tőkést kilakol­tassák. Tizenegy óra körül az irodámba jött HU Mátéi, vele is beszéltem Tőkés hely­zetéről. megemlítve a Ceau- sescutó] kapott utasítást is. Erre ő is azt mondta, mu­száj kilakoltatni, mert a törvényszéki határozat na­gyon komoly dolog. — ö beszélt a diktátorral? — Nem. aznap nem be­szélt. 16-án, délután ismét kezdtek összegyűlni a hí­vők Tőkés háza elé, tizen­négy órára már nemcsak hí­vők voltak, hanem csatla­koztak hozzájuk mások is, és a csoportosulás kezdett kiterjedni a Mária térre is... (A többit ismerjük, saj­nos.) na indulni a választásokon. De talán érdekesebb maga a röpirat. Jólesett ilyet ol­vasni, főleg választások idején (nekem, magyarnak): „Megyénkből csak magyar szenátorok lesznek, rengeteg magyar képviselőjelölt, akik minket is képviselnek és ők fogják majd megalkotni az orszáa törvényeit és alkot­mányát!!! ÉBREDJ ROMÁN! Olvasd és add tovább!" L. P. 1990. május 23., Dés Fotó: Rigó Tibor Mészáros István lemondott Egészségi állapotára, életkorára hivatkozva Mészá­ros István, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium politikai államtitkára — alig egy héttel kinevezését követően — lemondott funkciójáról. A Keresztényde­mokrata Néppárt képviselője elhatározását az Antall József miniszterelnöknek —, illetve egyes információk szerint az ideiglenes köztársasági elnöknek is — eljut­tatott levelében jelentette be. Indoklásában kitér ar­ra is, hogy felelőtlenség lenne részéről, há elvállalná e tisztséget. Az új jelölt Lukáts Miklós, az Országgyűlés kör­nyezetvédelmi bizottságának elnöke, így e funkcióba is mást kell választani. mm i ... j 1 Éjszakai perek fl Vátra Románeasca új ruhája — magyarellenes röpiratok Kolozsváron a választás napján-USvK..

Next

/
Oldalképek
Tartalom