Új Nógrád, 1990. május (1. évfolyam, 24-49. szám)
1990-05-12 / 33. szám
Drezda ezekben a napokban ad otthont Európa legnagyobb dixielandfesztiváljának. S egy héttel ezelőtt zajlott le Salgótarjánban a hatodik nemzetközi dixielandtalálkozó, amely Magyarországon sem az egyedüli, hiszen például Benkóék Diósgyőrön és Tatán is rendeznek hasonlót. Mégis olyan kiemelkedő kulturális ünnep ez Nógrád számára, amely — bár a várostörténetben múltja nincs - nagy jövő előtt áll. A közönség magáénak vallja, kellő menedzseléssel gazdasági, idegenforgalmi attrakcióvá alakulhat, nem is szólva arról, hogy egy igen jelentős és Euró- pa-szerte ismét egyre népszerűbb tradicionális tenei, művészeti fajtával gazdagítja a várost, a dixielandmuzsikával. Egy kisváros, ha ad magára, nem mondhat le a többi között arról a reklámhordozó szerepről sem, amely ebben a zenei fesztiválban rejlik. Idén is magas szakmai színvonalat hozott a fesztivál, a hazai együttesek, a Benkó Dixieland Band, a nemzetközi szervezésben is közreműködő, kitűnő Molnár Dixieland Bánd, az ózdi Lucky Boys és most itt először bemutatkozó hódmezővásárhelyi Promenad Dixieland Band igazi zenei élménnyel ajándékozta meg a hálós közönséget. A külföldi vendégeket most mutatjuk be. Három nap varázslat Akiknek a város tapsolt A nemzetközi dixielandtalálkozó külföldi vendégei — Nagy orom volt szamomra, amikor tavaly a Riviérán megismerkedtem a Molnár Dixieland Band- del és 'kitűnő muzsikájukkal — mondja Marcel ZaZanini énekei nini, a salgótarjáni dixielandtalálkozó sztárvendége, aki Franciaországból érkezett, tenorszakszofonon és klarinéton játszik, továbbá énekel. Hogy miiven sikerrel, arra elegendő említeni, hogy eddig több mint egymillió lemeze kelt el, Európa híres jazzt'esztivál- jainak legkedveltebb vendégei közé tartozik, magával ragad, egyénisége olyan, Századelő — századvég Blues Fellows, Lengyelország Lengyelország hagyományosan a jazz hazája Kelet- Európábán. Csak egyetlen utalás: a varsói jazz jamboree nimbuszt vívott ki magának az egész jteleti térségben. A Blues Fellows zenekar repertoárjáról híres Lengyelországban és külföldön. elsősorban a húszasharmincas évek örökzöldjeit tartalmazza, a hagyományos New Orleans-i dixieland stílust. Az Európát járt együttes vezetője Jerzy Wiec- kowski. Tőle kérdezem, hol a helye Lengyelországban a tradicionális jazznek? — Nálunk valóban érős a jazz — hangzik a válasz. — A béke üzenete mint a szving. Nem - kevésbé eredeti hatalmas repertoárja sem, amelyből Salgótarjánban is ízelítőt adott, zenéjét maga szerzi „Egy Scotch, egy bourbon, egy sör. .." című számát egész Franciaország énekli. Élete meghatározó korszaka volt, amikor 1354— 1958 között New Yorkban élt. Kikkel lépett fel? Közéjük tartozott Charlie Parker, Billie Holiday, John Coltrane, Lester Young. Igen, ez volt a magasiskola. Most minden város megtisztelve érezheti magát, ha vendégül láthatja Salgó[gaz, volt egy hullámvölgy, de most már leáldozóban van a pop és a diszkó, ismét jön fel az élő jazz. Ezen belül azonban a tradicionális muzsika krízisben van, körülbelül 7—8 olyan együttest tartunk számon, amely ezt a stílust játssza. Zanini klarinéton játszik tarjánba egy szál zongoristával érkezett, a neve Francois Rilhac. Ki ő? — Még nincs harmincéves, de tíz éve játszunk együtt — közli Zanini. — Nagy tehetség. Játéka túlmutat a hagyományos muzsikáláson. Sok érzés van a játékában, szereti, kiváló ragtime zongorista. — Hogy érzi magát itt? — Köszönöm, kitűnően. Ez a fesztivál is azt. bizonyítja. hogy a jazz nem ismer határokat. Lehet, hogy egyszer még visszajövök ide. Amikor Marcel Zanini átment a főtéren, a járókelők rámosolyogtak. Néhány kivétel akadt. Róluk tudni lehetett, hogy nem voltak ott a dixielandtalálkozó koncertjein. Talán már nem kaptak jegvet. Blues Fellows — örökzöld muzsika — Milyen a dixieland viszonya a lengyel modern jazzhez? — Nagyjából fele-fele az arány, de nagyobb vonzása van a modern jazznek. — Akkor miért a régi stílust játssza a Blues Fellows? — Jól érezzük magunkat benne. Egy csomó ember — En häufe leit - összejön és játszani kezd az NSZK-ban, Darmstadt városában. Mit játszanak? Természetesen azt, amit évtizedek óta változatlanul lehet játszani az egész világon, aminek tradíciói réges-régen kialakultak, amiben az emberek a leginkább megtalálhatják magukat, az élet örömét — e két fogalom talán jobban össze is függ egymással, mint általában hinnénk —, ez a muzsika pedig a dixieland és a szving. Valahol New Or- leansban és Chicagóban jött a világra, s a XX. század végén változatlanul, vagy éppen változva, ott lüktet mind az öt kontinensen. Az is igaz, amit Rolf Lang, az En häufe leit együttes vezetője mond, hogy hasonlóan a többihez, ezt a zenét sem kell fordítani, Így a különböző nyelveken beszélő emberek számára ez a legjobb kapocs. Először a darmstadti kocsmákban, aztán a városi színházban és rendezvényeken muzsikáltak, de hamarosan szárnyára kapta őket a hír, mind több meghívást kaptak a legrangosabb' fesztiválokra, Frankfurt am Mainba, a Jazz Live fesztiválra, ahol Wallace Davenporttal játszottak, 1978- ban megjelent első nagylemeTónyleg forrók Hot Frogs, Svédország A svéd Hot Frogs (Forró békák), a húszas-harmincas évek hangzását megszólaltató zenekar 1969-ben alakult. — Miért forró békák, hiszen ezek az állatkák inkább hűvösek? — Mióta fölvettük ezt a nevet, azóta mi is ezen gondolkodunk — mondja Sten Sandahl. Svédországban az ötvenes években ‘ született újjá a jazz, amiből ők a klasszikus hagyományt választották, bár a standardszámokat elkerülik, a régit játsz- szák új stílusban. A jazz térnyerése a hatvanas években Svédországban is lelassult, betört a pop, a rock. A hetvenes-nyolcvanas évektől azonban ez a műfaj — benne a tradicionális ág is — újra virágkorát éli, zsú— Először vagyunk .hivatalosan Magyarországon jazzfesztiválon — mondja Diczi László Zoltán, a Romániából érkezett kolozsvári Hét cserebogár Dixieland Jazz Band zongoristája. — El vagyunk bűvölve a fogadtatástól és a közönségtől. Két cserebogár a hét közül — Milyen érzés volt magyar közönségnek játszani? — Ez volt a legnagyobb érzés, és az, hogy az utcán magyarul beszélnek az emberek. Az együttes vezetője Mihai Porcisanu, a további hat cserebogár: Csapai Jenő, Stegaru Bogdan, Káló Rudolf, Diczi László Zoltán, Győri László és Varga János. — A Hadsereg Színház együttese vagyunk, 1975-ben alakultunk — tájékoztat Mihai Porcisanu. — Jazzklubokban játszunk, fellépünk a román /televízióban és rádióban, rendszeresen részt veszünk a szebeni jazzzük, résztvevői a mainzi jazz- hétnek. Hogyan kerültek Salgótarjánba? A Molnár Dixieland Band már kétszer járt náluk Darmstadtban, Molnár Gyulától hallottak erről a kis északmagyarországi fesztiválról. Egyébként a nagy szívű Helmut Stütz átadja általunk is Darmstadt polgármesterének üdvözletét Salgótarján városáfoltak a jazzklubok, hatalmas tömegeket vonzanak a fesztiválok. Ök is rendszeresen lépnek föl otthon egész Észak-Európa egyik legnagyobb hírű jazzklubjában, a Stampenben és híres nyári svéd zenei fesztiválokon, valamint Hollandiában, NSZK-ban, Indiában. Három nagylemezük látott napvilágdt. fesztiválon, ami >Romániában a legnagyobb, továbbá a brassói, a bukaresti, a jcos- tinesti fesztiválokon. Innen most a drezdai dixieland- fesztiválra megyünk. — Mi a repertoárjuk? — Fele-fele arányban játszunk tradicionális jazzt és saját szerzeményeket, ezek népdalfeldolgozások dixielandritmusban. Ilyen például a Kolinda, a Mócok zenéje vagy az Egy téma a te szemedért című számunk. A Hét cserebogár pímű számot Mihai Porcisanu írta, de szerez zenét Káló Rudolf és Győri László is. Egyébként a népdalfeldolgozás 1989. december 17 -ig - kötelező előírás volt Romániában az együttesek számára. Ez a forradalom után megszűnt, az együttes azonban most már előírás nélkül is megtart népdalfeldolgozásokat a repertoárban, és \jól teszi. Ezek egyéni ízt jelentenek játékukban. nak. Darmstadt azonban Szegeddel lép testvérvárosi kapcsolatba. Salgótarjánba a béke üzenetét hozták és elviszik a város dixielandtalálkozójának hírét Darmstadtba, ahol az NSZK és a világ legnagyobb jazzarchívuma található. Nem akárhovó kerül tehát az idei fesztivál dokumentációja és majdan hangzó anyaga. Énekesnőjük, Sabina Have nemcsak vérbeli előadó, aki pillanatokon belül képes igazi show-t teremteni, hanem zeneszerző és szövegíró is. Egyik legismertebb saját száma a Deep down. Az együttes koncertje után már nem is annyira meglepő számomra a Forró békák név. Bizonyos, hogy nem hűvösek. Jó reggelt, jóember Berki Tamás, Magyarország Végül, de nem utolsósorban néhány szó Berki Tamásról, oki már harmadik éve műsorvezető házigazdája a fesztiválnak. Thomas nélkül — így jár szájról szájra a neve a külföldiek körében - valószínűleg nem is lenne olyan fölszabadulton könnyed és kedves ez a találkozó, mintamilyen. Amúgy is kicsit nógrádi, Cserhátszentivánban vett házacskát. Idén talán keveset lesz ott, mint mondja, nyáron kislánya születik. Egy gimnazista fia mór van. Pont ebben a nehéz időben? - kérdezte tőle édesanyja. Miért, 1946- ban, amikor én születtem, jobb világ volt? - kérdezte ő. A nyáron még megjelenik egy szólólemeze „Jó reggelt, jóember” címmel, saját dalaival, Szakcsi Lakatos Béla, Babos Sándor, Tátrai Vilmos, Dés László és Ablakos Lakatos Dezső közreműködésével. Karácsony táján pedig egy közös Benkó-Berki lemez lát napvilágot. Az optimista házigazda Ezt a zenét sem kell fordítani. Az En häufe leit Darmstadtból Az oldalt összeállította: Szöveg: Bódi Tóth Elemér Fotó: R. Tóth Sándor Kolinda dixielandritmusban Hét cserebogár, Románia iB'i ' 1 »liPwwwfl» ' HmI Hot Frogs — a show mesterei és a vonzó Sabina Have En häufe leit, NSZK Szving Úr Marcel Zanini, Franciaország