Új Nógrád, 1990. május (1. évfolyam, 24-49. szám)
1990-05-03 / 25. szám
A második ezer év kezdetén Megalakult az újf többpárti Országgyűlés Göncz Árpád személyében új ideiglenes államfője van hazánknak, s az MDF—SZDSZ megállapodás értelmében ugyanő rövidesen véglegesen is köztársasági elnöke lesz Magyarországnak. A megállapodás eredményeként viszont az SZDSZ-es államelnök mellé MDF-es — egyelőre megbízott — Ház-elnököt választott az Országgyűlés Szabad György személyében. Németh Miklós kormánya lemondott, szerdától csak ügyvezetőként van hivatalban. Az új (kormányfő, minden várakozás szerint Antall József megbízására azonban a napirend szerint csak csütörtökön kerül sor. A szabadon választott, többpárti parlament alakuló ülésének első napján hozott érdemi döntéseket ünnepi, egyben jelképesnek is tekinthető mozzanatok előzték meg, illetve kísérték: Varga Béla és Vörös Vince, majd Kéri Kálmán viharos múltunkra emlékeztető üdvözlőszavai éppúgy, mint az 1956. októberi forradalom jelentőségének törvénybe iktatása. Szerdán délelőtt 10 órakor megkezdődött az új többpárti Országgyűlés alakuló ülése. Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság — az ünnepi pillanatokban még — ideiglenes köztársasági elnöke nyitotta meg a 43 év- utáni első szabad, demokratikus választás eredményét tükröző parlamentet. Ezt követően a képviselők közösen elénekelték a Himnuszt, majd meghallgatták Petőfi Sándor A nemzetgyűléshez című versét Oszter Sándor színművész tolmácsolásában. Szűrös Mátyás ezután köszöntötte az új Országgyűlés díszvendégeit: Habsburg Ottót, az Európai Parlament Magyarországgal foglalkozó bizottságának elnökét, s a kíséretében lévő Pedro Bofill alelnököt; a határokon kívül élő magyarság jelenlévő vezetőit, képviselőit; Varga Bélát, az 1946-os Nemzet- gyűlés volt elnökét. Üdvözölte a magyarországi egyházak ás hitfelekezetek megjelent vezetőit, képviselőit, továbbá a parlamenti pártok díszpáholyban helyet foglaló vendégeit. Az érdemosztás a nép feladata doljanak mindazokra, akiket a kor követelményeiből fakadó hit és szenvedély fűtött, s a haza, a nemzet iránti elkötelezettség vezérelt, amikor pártállásuktól, egzisztenciális helyzetüktől függetlenül, emelkedett gondolkodással, magatartással és meggyőződéssel lebontói lettek a múltnak, vagy már tisztultabb légkörben csatlakoztak a kezdeményezőkhöz és együtt lerakták az alapjait az új Magyarországnak. Utalt arra, hogy az érdemosztás a nép feladata és idő kérdése, de még korai. Konjunkturális érdekek nem kás hétköznapok. Mindenekelőtt nemzeti összefogásra kell törekednünk. Manapság az állampolgárok leghőbb vágya, hogy mihamarabb véget érjen az alapvetően békés, ám feszültségekkel és emberi megpróbáltatásokkal terhes átmeneti időszak. Sok a gond és az aggodalom az emberek körében — állapította meg az ideiglenes elnök, majd leszögezte: a józan érzésű és gondolkodású emberek békességre, megértésre és törvényes rendre vágynak, Következzék hát a megfontolt nemzetépítés, érdemi vita és munka a politikai és gazdaVarga Béla (balról) és Szűrös Mátyás (jobbról) üdvözlik egymást Üj időszámítás kezdődött... neheze még hátravan, különösen a gazdaságban. A mai állapot egyik legfontosabb felvetése közé sorolta a ..mennyit és milyet, mikor és milyen gyorsan az új úton’' kérdéseit. Végezetül államfői megbízatásának lejártával köszönetét mondott a bizalomért honfitársainak, a népnek. „Hálás vagyok a sorsnak, hogy felelős posztokon szolgálva a nemzetet, tevőleges részese lehettem a nagy idők- n'ek” — mondta Szűrös Mátyás. Hibáinkért mi leszünk a felelősek Az ideiglenes elnök a hivatalos program megkezdése előtt elmondott megnyitó- beszédében leszögezte: a szabad demokratikus választásokon a rendszerváltozás jegyében született új Országgyűlés ünnepi és alakuló ülése történelmi esemény. Hazánkban politikai fordulat zajlik, új, reményteljes kor veszi kezdetét. Sokrétű társadalmi, politikai változások és folyamatok betetőzésének, új kezdetnek és egyben folytatásnak vagyunk a résztvevői, tanúi egy felgyorsult demokratikus menetben. Kérte a képviselőket, gonsajátíthatják ki a történelem természetes jussát, s felelős politikusok nem szenvedhetnek emlékezetkihagyásban. — Most már előre kell néznünk, mert hátravetett tekintettel nem lehet előrehaladni — jelentette ki. — Jöjjenek most már a munsági demokrácia érdekében, amelyben a munkásembernek és a vállalkozónak, az értelmiséginek és a parasztembernek egyaránt megadatik az állampolgári méltóság, a félelem nélküli létbiztonság és boldogulás. Szűrös Mátyás annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az út, az átalakítás Szűrös Mátyás ünnepi megnyitóját követően, Varga Béla mondott beszédet. Bevezetőben köszönetét mondott azért, hogy 43 esztendő után ismét visszatérhetett hazájába és jelen lehet a magyar történelem új korszakának nyitányán. Majd így folytatta: — Köszönöm a gondviselésnek, hogy megérhettem népem sorsának jobbrafordulását. Köszönöm a meghívást. Köszönetéin szól az Amerikai Egyesült Államok nagy népének, amely annak idején sok ezer magyar menekülttel befogadott, s megtisztelt azzal, hogy évekig ott képviseljem a magyar szabadság ügyét. Elismeréssel (Folytatás a 2. oldalon.) Törvény 1956 jelentősegéről Az Országgyűlés alakuló ülésének első napján — a Történelmi Igazságtétel Bizottság és a Recski Szövetség kívánságának is megfelelően — törvényt alkotott az 1956. októberi forradalom és szabadságharc jelentőségéről. A nagy többséggel — 366 egyetértő szavazattal — és vastapssal fogadott törvény preambu- luma és szövege a következő: „A szabadon ^választott új Országgyűlés halaszthatatlan feladatának tartja, hogy törvénybe foglalja az 1956. októberi forradalom és szabadságharc történelmi jelentőségét. Az híjkori magyar történelem e dicső eseménye csak az 1848—49- es forradalomhoz és szabadságharchoz mérhető. 1956 őszének magyar forradalma megalapozta a reményt. hogy létrehozható a demokratikus társadalmi rend és hogy a haza függetlenségéért semmilyen áldozat nem hiábavaló, A forradalmat követő megtorlás visszahelyezte ugyan a régi hatalmat, de nem volt képes kiirtani a nép leikéből ’56 szellemét. Az új Országgyűlés kötelességének tartja, hogy ébren tartsa és ápolja a forradalom és szabadságharc emlékét. Az új Országgyűlés kinyilvánítja. hogy 1956 szellemének megfelelően mindent megtesz a többpártrendszerű demokrácia, az emberi jogok és a nemzet függetlenségének védelme érdekében. Ezért első ülésén elsőként a következő törvényt alkotja: 1. paragrafus: Az Ország- gyűlés az 1956. pvi forradalom és szabadságharc emlékét törvényben örökíti meg. 2. paragrafus: Október 23-át az 1956. évi forradalom és szabadságharc kezdetének, valamint a Magyar Köztársaság 1989. évi kikiáltásának napját nemzeti ünnepnappá nyilvánítja.’’ Üresek a miniszteri székek, lemondott a kormány
