Új Nógrád, 1990. május (1. évfolyam, 24-49. szám)

1990-05-09 / 30. szám

1990. MÁJUS 9„ SZERDA 5 HnmUU Pedagógus nélkül nem megy Hogyan és mikor lesz másként az oktatásban ? A rendszerváltás előbb-utóbb érezteti hatását az iskolákban is. Feltéve persze, ha a hatalomra került pártok betartják a válasz­tások előtti ígéretüket, mely sze­rint az oktatásügyet fontos straté­giai ágazatként kezelik. Nem vitás: az oktatás megérett a gyökeres átalakításra. Ide is találóak Szekfű Gyula szavai: „... Valahol utat vesztettünk, ott ahol a demokráciát elveszítettük. ” Való igaz: egy sokszínű iskola- rendszer szürkült el az elmúlt 40 évben, azt követően, hogy az is­kolák autonómiáját felfüggesz­tették, s az oktatásban is - a szakmai szempontok helyett - a hatalmi logika érvényesült. Persze azért történt egy és más. Voltak változtatási törekvések, központi reformok is. Ezek azon­ban nem bizonyultak, nem bizo­nyulhattak időt állónak. Termé­szetesnek kell tekintenünk ezt, olyan körülmények között, amelyben az irányítás az iskolát csupán a végrehajtó szerepre kár­hoztatta. Nem csoda, hogy a va­lódi intézményi innováció nem tudott kibontakozni, s a kezde­ményezéstől - hovatovább a gon­dolati szabadságtól is - megfosz­tott tantestületi közösségek nem álltak - a gyakorlattól elrugasz­kodott - központi „koncepciók” mellé. Márpedig a pedagógusok szimpátiája, befogadó szándéka „Pap az, akit mindenki atyának szólít, kivéve a gyermekeit” - idézi a La Repubblica az olasz anekdotát abban a cikkben, me­lyet a lap munkatársa írt a csalá­dos amerikai papokról. „Nichols atyát így fogadja 8 és 10 esztendős lánya, amikor hazatér. ” Trevor Nichols a negyvenhar­madik tagja annak a klubnak, melyet a nős amerikai papok ala­kítottak, nem utolsósorban a vál­tozás reményében, aminek a New York Times egy teljes oldalát megvásárolva adtak hangot. „Kérjük az egyházat, hogy törölje el a kötelező papi nőtlenség kö­zépkori előírását, s hogy nős fér­fiak és férjes asszonyok is végezhessenek lelkipásztori szolgálatot. ” nélkül semmiféle központi akarat sem számíthat sikerre! Legfeljebb csak részleges és időleges ered­mények születhetnek. Talán nem árt ilyenkor - hata­lomváltás idején - megjegyezni, hogy súlyos hiba azt feltételezni, hogy az újító, fejlesztő elképzelé­sek csakis a hatalmi szférában keletkezhetnek. Amennyiben kézzelfogható eredményt szeret­nénk elérni, vissza kell szorulni az erős központi vezérlésnek. Ez pedig - a hagyományok miatt is - jelentős nehézséggel lesz kivite­lezhető. Helyet kell adni a helyi sajátosságokhoz igazodó innová­ciós elképzeléseknek. Csak így változhat meg a szürkeségében homogén iskolarendszer, s így jö­hetnek létre olyan iskolák, ame­lyek képesek az európaiságot han­goztató igényeket kielégíteni. Mi az, ami hamarosan megvál­tozik? Jelentősen bővül az iskolák tu­lajdonosainak köre (állami, egy­házi, magán-, alapítványi iskolák stb.) Természetesen ezzel együtt megváltoznak az értékek és a tartalom is. Változik a pedagógusok hely­zete, munkája. A pedagógiai problémákra az autonóm iskola szuverén szakembereiként kell reagálnunk. Az intézmények jo­gosultsága lesz a programalkotás. Oldódni fog a - valamikor ha­Lelkipásztor hű feleséggel A Gallup Intézet ez ügyben megkérdezte az amerikai hívőket is, és eszerint minden tíz vallását gyakorló katolikus közül hat he­lyesnek tartaná a papi nőtlenség eltörlését. A Vatikán azonban eddig csak annyi engedményre volt hajlan­dó, hogy az anglikán papok, ha áttérnek, megtarthatják felesé­güket. A New Orleans-i egyetem egyik tanára a nős papokról szóló könyvében megírta: az egyházi elöljárók számára nem közömbös ladónak számító, de - mára már merevségbe rögzült osztály -, ta­nórai és tantárgyi szerkezet. Ru­galmasan változik majd az időke­ret (így a: 8+4, 6+6, 4+8, 11+1, 10+2-es szerkezet). A különbség, nem pedig az egységesség jellemzi majd az in­tézményeket. Lesznek persze összetartó- ele­mek is. így az európai értékekhez igazodó nemzeti alaptanterv, az országosan egységes vizsgarend- szer stb. Természetes, hogy az oktatás gyakorlatában bekövetkező vál­tozások, a mostanitól gyökeresen eltérő irányítást igényelnek. Megváltozik a pedagógiai hát­térintézmények, így a pedagógiai intézetek szerepe is ... A megújuláshoz az autonóm iskoláknak megfelelő infrastruk­túrára, támogatókra van szüksé­ge. Ennek szervezése jórészt a helyi önkormányzat feladata. Mikor lesz másként? Akkor, amikor a gúzsbakötött ondolatok felszabadulnak, ami- or intézményi szinten is jelent­kezik a megújulási szándék. C.Gy. a pap felesége. „A pap feleségé­nek olyan nyilatkozatot kell be­nyújtania a püspökhöz, amelyben megértésről és támogatásról bizto­sítja férjét a döntéseiben. Mellé­kelnie kell néhány ajánlólevelet apácáktól és papoktól, akik a be­csületessége a családanyai adott­ságai és a házasság szilárd volta felől nyújtanak tanúbizonyságot. Az asszonyoknak vállalniok kell, hogy katolikus szellemben nevelik gyermekeiket. Rövid életrajzban pedig arról kell vallani, hogy a házasság során előfordultak-e hosszabb-rövidebb ideig tartó szétköltözések, veszekedések, a páros életre jellemző viszályok. ” Végtére is, a házasságok a földön köttetnek. Még papok esetében is. Széles körű nemzetek közötti emberközeli nemzetiségi kapcsolatokra törekszünk Az Új Nógrád kérdéseire válaszol JUDr. Branislav Petroch, a Közép-szlovákiai Kerület Nemzeti Bizottságának elnöke Megyénk lakossága - érthe­tően - nagyobb figyelemmel kísé­ri, mert közelinek érzi a magyar- országi szlovákok, és a szlovákiai magyarok - sokmindenben ha­sonló - sorsát. Az utóbbi hóna­pokban az északi szomszédaink­nál is egyértelműen érezhetőek a kedvező irányú politikai, társa­dalmi változások, szélesedik azok köre, akik a békés jellegű szlovák-magyar együttélés mel­lett szállnak síkra, és követelik a kisebbségi jogok érvényesülését és az egyenjogúságot. Május elején megyénkben zajló közép-szlovákiai kulturális napok is érzékeltetik, hogy kap­csolatainkban - az Ipoly mindkét oldalán - embercentrikusabb időszak kezdődik. A kulturális napokat megnyitó JUDr. Branis­lav Petrochkal a közép-szlovákiai terület nemzeti bizottságának el­nökével is az aktuális kérdésekről váltottunk szót.- Branislav úr új fejezet nyílik, vagy magasabb szinten folytató­dik a Közép-Szlovákia és Nógrád megye közötti együttműködés?- Folytatása a korábbiaknak, de számos új elképzelésen, maga­sabb szinten és szélesebb körben, a hivatalos jelleg mellőzésével. Mi a konkrét és mind szélesebbé váló csoportos és személyes em­beri kapcsolatok kiépítésére tö­rekszünk. Ennek vannak példa­értékű korábbi eseményei. Közép-Szlovákia 13 járásából három: a nagykürtösi, losonci és a rimaszombati kétajkú. Az utóbbi időszakban a magyar nemzetiségű lakosság körében a kritikai hangvétel erősödött, a magyar és a szlovák együttműkö­dés erősítéséről, annak elmara­dásáról. Jobb élet- és működési feltételeket kérnek, különösen az alap- és a középfokú oktatás, a közművelődés területén. Mi megértjük, hiszen ez fontos és teljesíthető követelés, de ennél többre gondolunk .. .- Ma már nyíltan szólhatunk a problémákról, az együttműködés új lehetőségeiről, még a füleki gimnáziumban történtekről is. Véleményünk szerint ma már rendeződtek a sorok a két nemze­tiség között. A kerületi nemzetiségi bizott­ságban is az a törekvésünk, hogy a magyar kisebbség gondjait megoldjuk, ezért alakítottunk e célra egy külön munkacsoportot. A 17 tagú nemzeti bizottság két tagja magyar ajkú, ez megfelel a lakossági arányoknak.- Tévében láttuk, hallottuk, ol­vastuk, hogy a közelmúltban vol­tak magyarellenes megmozdulá­sok. Mi erről a véleménye?- Hivatalos - testületi - véle­ményt erről nem alkottunk, így csak sajátomat mondom el: ne­künk Közép-Szlovákiában együtt kell élnünk, toleránsán, egymást támogatva, sajátos nemzetiségi igényeket is kielégítve. Szűk, ér­zelmi kitörések a jövőben is elő­fordulhatnak. de ezek alapján nem lehet általánosítani! A szlovák kormány legutóbbi ülésén megválasztották a nemze­tiségi ügyekkel foglalkozó bizott­ságot. A Cseh és a Szlovák Köz­társaság létrehozása, az új föde­ráció a biztosíték, a szlovák nem­zet és a magyar nemzetiség fenn­maradásának, az azonos jogok érvényesülésének. Mi határozot­tan elítéljük a nacionalizmust, a közvélemény sem támogatja e tö­rekvéseket. A pártok és a moz­galmak is elhatárolják magukat e jelenségektől.- Miként érintik a Szlovákiá­ban zajló változások a nemzeti bizottság munkáját?- Többoldalúan. Már említet­tem, hogy új testületünk összeté­tele már tükrözi a lakossági ará­nyokat: korábban ez nem így volt. Egy hónap múlva lesznek a parlamenti választások, ezért, ennek előkészítéséért a nemzeti bizottságok a felelősek. Most dolgozunk az őszre sorra kerülő - helyi - nemzeti bizottságok vá­lasztásának a „menetrendjén” is. Tevékenységünk is változik és az irányítás vonatkozásában két­szintű lesz, a jog- és hatáskörök decentralizálva lesznek. Har­mincnégy nagyvállalattal szűnik meg a közvetlen kapcsolatunk. Mi az átmenet feladatait felelős­ségteljesen, az utánunk követke­zőknek is megfelelően kívánjuk megoldani.- Rövid itt-tartózkodása alatt a kulturális eseményeken túl miről váltott szót, a megyénk vezetői­vel?- Körmendy úrékkal a kölcsö­nös kapcsolataink továbbfejlesz­tésének aktuális feladatairól. A létező kulturális és sport jellegű együttműködésen túl a napi gaz­dasági, kereskedelmi és a kör­nyezetvédelmi munka szélesebb körű kibontakoztatásáról. Úgy érezzük, hogy az együttműködés lehetőségeinek még több más te­rülete is van. Örvendetes, hogy egyre kevesebb a bürokratikus akadály, az együttműködésünket fékező jogszabály ...- Megyénk szlovák nemzeti­ségi lakosságát időszakos szlovák nyelvű Új Nógrád-melléklettel is szeretnénk szolgálni. Ez is újabb együttműködést feltételez.- Örülök a kezdeményezés­nek, szerintem nincs akadálya. Losoncon lehetne kinyomtatni szlovákul azt a mellékletet, mely­hez mi is adnánk aktuális nemze­tiségi anyagot.- Van saját kerületi lapunk és úgy vélem, hogy ismert Önök körében az Ipel’ elnevezésű új­ság, melynek magyar nyelvű mel­léklete van. Elképzelhető, „új­ságcsere” is, részünkről egyetlen gond adódhat, a nyomdai papír­hiány - fejezte be nyilatkozatát Szlovákia legfiatalabb nemzeti bizottsági elnöke. Rácz András Jegyzet a véletlenről A következő történet a fantá­zia szüleménye. A valósággal való bárminemű egybeesése, ki­zárólag a véletlen műve. Történt egyszer, hogy egy fia­talasszony 48 m2 lakótelepi, fél- komfortos lakásából szeretett volna kiköltözni. Helyesebben beköltözni a város pereméről, a város szívébe. Mégpedig úgy, hogy beltelket vásárol és azon magánerős építkezésbe fog. Egyrészt azért vetemedett erre a gondolatra, mert a T. Tanácson azt a felvilágosítást kapta, hogy a beltelkekre valósággal fog- dosni kell a vevőket. (Az árak ismeretében ez korántsem meg­lepő.) Másrészt, hivatkozott két kiskorú gyermekére, akik szüle­tésük óta szívbetegek és a belvá­rosi zöldövezetben mégiscsak jobb a levegő, mint a száraz-me­leg betonfialtatókban. Most inkább hagyjuk a ma­gánerős építkezés élményvilágá­nak taglalását és maradjunk a T. Tanács ügyintézési élményvilá­gának ismertetésénél. Nos, a fentnevezett fiatal- asszony, tavaly decemberben írt egy intelligens, szerény kérel­mező levelet a T. Tanács T. Elnökéhez. Alulírott azzal a ké­réssel fordult az Elnök Úrhoz, hogy a T. Tanács kezelésében levő, kettős beltelek egyikére igényt tartana. Márcsak azért is, mert a fenti telket 1990januárjá­ban eladásra kínálja fel a hiva­tal. Kérelméhez csatolta beteg gyermekeinek orvosi igazolását is. Továbbá megemlítette, hogy kisiparos mester és a centrum­ban dolgozva, hatékonyabban tudna közérdekű szolgáltatást nyújtani. A T. Tanács a mesterasszony beadványával kapcsolatban azt közölte, hogy amennyiben a tár­sadalmi bizottság dönt, úgy vá­laszt kap. Mivel választ négy hónap elteltével sem kapott, ezért újabb levelet írt, de ezúttal már a T. Tanács, T. Elnökhe­lyettes Urának. Ebben a levél­ben hivatkozott egy március végi „üzenetre”, melynek alap­ján felkereste az illetékes osztály Urát, hogy tájékoztassa a bizott­ság döntéséről. Az Illetékes Úr közölte vele, hogy „ketten ma­radtak hat főből, aki megkap­hatja a telket és vagy megegyez­nek az ellenvásárlóval, vagy sorsot húznak egy kalapból és így eldől, hogy kinek, melyik telekrész jut. ” A fiatalasszony több mindent nem értett: a) sorsolás esetén az választhat á telkek közül, aki előbb jött; márpedig ő szuper első volt és fogalma sincs az említett öt igényéről b) semmi­lyen közlönyben nem szerepel, hogy a kalapformát milyen jog­szabály írja elő c) ellen vásárlója egy gyermekkel lakik 64 m2-es összkomfortos lakásban; míg ő két beteg gyermekkel 48 m2-en, félkomfortban. Hálistennek, a T. Tanács megenyhült! Ugyanis március 30-án behívatta az Elnökhelyet­tes Úr a mesterasszonyt és meg­nyugtatta abbéli álláspontjával, hogy a T. Tanács akceptálja telekigényét - és persze beteg gyermekeit. A fiatalasszony a kijelentés eredményeként, valamint a több hónapos Elenium-kúra követ­keztében, valóban megnyu­godva várt. Négy nap múlva csoda történt: április 3-án kapott egy március 29-én kelt t. tanácsi levelet, melyben feketén-fehéren ott állt mindaz, amiről az El­nökhelyettes Úrral március 30- án beszélt! Micsoda véletlen! Az állt az írsában, hogy „az Ön által igé­nyelt építési telek megvásárlá­sára kijelölést nyert", meghogy „az OTP-fiókot a további ügyintézés céljából 1990. április 9-e után felkeresni szívesked­jék. ” Nos, fentnevezett delikvens szí­veskedett felkeresni az OTP-fió­kot, és bátorkodott volna befi­zetni a telek vételárának 30%-át. És akkor kiderült, hogy az a telek, amiért végigjárta a T. Tanács ka- nosszáit, „az ellenvásárlót illeti meg”. Jegyzetemet hadd zárja a fiatalasszony murphológiája: semmit sem lehet a kétbalkezesek ellen bebiztosítani, mert a két­balkezesek rendkívül találéko­nyak! - szőke ­J A Nagybátonyi Kamarazenekar Nagykanizsán Torják Vilmos - aki az idei évadtól a Nagykanizsai Szimfo­nikus Zenekar karmestere is - másik saját együttesével, a Nagy­bátonyi Kamarazenekarral mu­tatkozott be a minap a zalai vá­rosban, ahol közös koncertet ad­tak a kanizsai pedagógus női kar­ral a Felsővárosi templomban-. A hangversenyt önálló műsor­résszel a pedagóguskórus kezdte; a capellablokkjuk után a kamara- zenekar lépett a pódiumra ba­rokk és klasszikus művekkel. A nagybátonyiak személyében rendkívül rokonszenves és magas technikai tudású zenészeket hall­hatott a templomot zsúfolásig megtöltő kanizsai közönség. Könnyű, de határozott, egységes vonókezelés, kimunkált szép hangzás és biztos continuójáték jellemezte muzsikálásukat. Teljes összeszokottságukat bi­zonyította, hogy Haydn G-dúr szimfóniáját és Johann Christian Bach gordonkaversenyét a kar­mester hangversenymesterként az első hegedű pultja mellől irá­nyította. A zenekari tagok között pódiumképes fiatal szólisták is vannak. Becze Szilvia Vivaldi C- dúr oboaversenyének, Lantos Szilvia pedig J. Ch. Bach cselló­versenyének magánszólamát ját­szotta sugárzó tehetséggel. A kó­rus és a zenekar közös produkció­jaként - az alkalomhoz illően - Giovanni Battista Pergolesi olasz barokk zeneszerző Stabat Matere hangzott el. Vélhetően kevés közös próba állt az együttesek rendelkezésére, de ez egyáltalán nem hagyott nyomot az előadá­son. Átélt és zeneileg pontos tel­jesítményt nyújtott a kórus és a zenekar mellett az oratórium két szólistája, a vendég B. Mile Má­ria és az alt szólamot éneklő ka­nizsai Baráth Yvette. Megismerve a koncerten köz­reműködő Nagybátonyi Kamara- zenekart, Torják Vilmos másik, már régebb óta irányított zeneka­rát, a kanizsai közönség biztos kezekben tudhatja ottani együt­tesét, a Nagykanizsai Szimfo­nikus Zenekart is. Kocsis Katalin

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom