Új Nógrád, 1990. május (1. évfolyam, 24-49. szám)

1990-05-07 / 28. szám

1990. MÁJUS 7 , HÉTFŐ MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RÁDIÓ: Óránként: Hírek, Időjárás, Ütközben 4.30: Reggeli Krónika 8.05: Hangszemle 8.20: Nyitány 9.05: Napközben. Közérdekű magazin. Tel.: 138-7951 11.10: Hagyományápolók Km.: a Békés banda. 11.32: Cseres Tibor: őseink kertje: Erdély — XXI/20. 12.00: Déli Krónika 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Házunk tája 13.05: Klasszikusok délidőben Kovács Denes hegedül 14.05: Emlékek és csodák. Herceg János vajdasági magyar író estje, a Kossuth-klubból 14.35: Onkológiai pszichológia. Beszélgetés a pápai kórház onkológusával 15.05: Kóruspódium 15.30: Fúvószenekari hangverseny a 6-os stúdióban 16.00: Délutáni Krónika 16.15: A Nyitnikék postája 17.05: Eco-mix. Gazdasági magazin 17.30: Néptáncok, az Állami Népi Együttes felvételeiből 18.00: Esti Krónika 18.30: Ráadás 19.05: Sportvilág 19.15: Láttuk, hallottuk, olvastuk 19.30: Hol volt. hol nem volt. . . 19.40: XVili. századi muzsika. A Gótikus trió játszik 19.50: Gong 20.10: Rádiókabaré Május. (A szombati adás ism.) 21.38: Slágerfilmek filmslágerek. A ..New Moon" (Üjhold) c. film zenéje (1940) 22.00: Késő esti Krónika 22.30: Rádiókabaré Kft. 23.30: Zenekari muzsika 24.00: Hírek, időjárás PETŐFI RADIO: 4.30: Reggeli zenés műsor 6.03: Regeli csúcs. Zene-szóval. Tel.: 138-8628 7.35: Sportreggel 8.00: Hírek, időjárás 8.05: Rivaldafényben Szakcsi Lakatos Béla 8.50: Délelőtti torna 9.00: Hírek, időjárás 9.03: Egy gyékényen. Könyvajánló magazin 9.35: ..Valaki szeret engem” Gershwin-est. II 1. (ism.) 10.21: Beatles-slágerek 10.40: Fülszöveg 10.45: Magyarán szólva (ism.) 11.00: Hírek, időjárás 11.03: Hogy tetszik lenni? 11.35: Sanzonok 12.00: Nóták 13.00: Hírek, időjárás 13.03: Slágermúzeum 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés 14.00: Kívánságműsor Közben: 15.00: Hírek, időjárás 17.00: Hírek, időjárás 17.03: ötödik sebesség. Cserebere: 138-8011. Telekocsi-szolgálat : 138-7927 18.00: Kölyök rádió Tel.: 138-7600 18.30: Popregiszter 19.00: Hírek, időjárás 19.03: Vissza. . . Válogatás ifjúsági műsorokból 19.35: James East zenekara játszik 19.50: Senki többet? Harmadszor! Szellemi árverés a 20-as stúdióból 21.00: Hírek, időjárás 21.03: Nótaest 22.00: Requiem. Bányai Gábor műsora 23.00: Hírek, időjárás 23.03: Sporthíradó 23.10: Lemezek a tegnap slágereiből 23.53: Kőszegi Imre dzsesszegy fittese játszik BARTÓK RÁDIÓ: 6.00: Muzsikáló reggel 9.00: Műsorismertetés 9.10: A Prágai Rádió szimfonikus zenekará­nak hangversenye, a prágai Smetana- teremben 10.30: A hét zenemüve 11.00: Évszázadok francia muzsikájából 12.00: Hírek, időjárás. műsorismertetés 12.05: Zenekari muzsika 13.00: Kilátó, világirodalmi hetilap 13.45: Hangszerkettösök. népdalkórusok 14.05: Üj operálemezeinkből. Hoffman: A vidám zenészek 14.45: Szlovákiai zeneszerzők müveiből. II 1. 15.33: Muzsikáról versben, prózában. Palóczi Horváth Adám 16.00: Hírek, időjárás. műsorismertetés 16.05: Puccini operáiból 16.55: A Magyar Rádió Csa j k o vszki j -ci k lusa, XI 1. Olasz capriccio. Téma és változatok a III. szvitből. Manfred- szimfónia 18.30: Törd a fejed! 18.45: Utazás Matériába. Az arany 19.00: Hírek, időjárás, műsorismertetés 19.05: Follow me! XXX/26. Angol társalgás kezdőknek 19.20: Kommt mit! XXX/26. Alapfokú német társalgás 19.35: Salzburgi ünnepi játékok, 1989. 21.04: Akácos Guth... 21.26: Luzerni fesztivál, 1989. 22.48: Bemutatjuk új lemezünket, Melis László müveiből 23.30: A hét zeneműve (ism.) 24.00: Hírek, időjárás Éjfél után (Kossuth kh, Petőfi urh) : 0.15: Illés-együttes. dzsessz-improvizációk. Rita Pavone. Elvis Presley. Mendelssohn: c-moll szimfónia, nóták 1.03: Francia társalgás. 55. MAGYAR TELEVÍZIÓ: TV 1.: 8.58: Műsorismertetés 9.00: Képújság 9.05: Tévétorna nyugdíjasoknak 9.10: Fogat, fogért. NDK-tévéfilmsorozat 10.10: A HÉT 11.10: Delta 11.35: Képújság 16.20: Képújság 16.28: Műsorismertetés 16.30: Déli videoújság 16.40: Stiri. Hírek románul 16.45: Kuckó. 17.20: A Perpetuum jelenti... 17.30: Számadás 17.45: Müsorajánlat 17.50: Katolikus híradó. 18.00: Kalendárium. 1990. 18.50: Esti mese. 19.00: Cimbora. 19.25: Közlemények. Műsorajánlat. 19.30: Híradó 20.05: Egy államférfi nehézségei, tévéjáték. 21.10: Magyar évszázadok. 21.30: Csajkovszkij születé­sének 150. évfordulójára. Anyegin-opera. 23.50: Híradó 3. TV 2.: Endrei Judittal és Aigner Szilárddal. 17.00: Képújság 17.15: Tv 2.: Benne: Riportok, időjárás, zene. 17.45: Mozaik. 18.00: Hétfőn hatkor. 18.25: Gyerekeknek! Praelifalva lakói, Gézengúz. 18.16: Tv 2. 19.00: Szimfónia Francia tévéfilmsorozat, XVIII. 18. rész. 19.53: Tv 2. 20.00: Körzeti tévéstúdiók műsora 20.55: Tv 2. 21.00: Híradó 2. 21.20: Tv 2. 21.30: Telesport 23.00: Tv 2., napzárta BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 16.40: a nap percei 16.50: Pozsonyi magazin 18.00: Társadalmi közérzet 19.00: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Filmbemutató 22.35: Esztrádzene 2. MŰSOR: 16.25: Zene gyerekeknek 17.15: Sportmagazin 18.25: A hét eseményei (magyarul) 19.10: Torna mindenkinek 19.30: Híradó 20.30: Sportvisszhang 21.00: Világunk 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.55: Éjszakai hangulat MOZIMŰSOR: Salgótarjáni Kamara: Potya­utasok. (16) Színes magyar film. Apolló Mozi: fél 4 és háromnegyed 6-tól: Nicsak. ki beszél? Színes. szinkroni­zált amerikai í'ilmvígjáték. Es­te 8 órától: Rózsák háborúja. Színes, szinkronizált amerikai filmvígjáték. Kohász: Vissza a jövőbe 2. Színes amerikai sci- fi kalandfilm. Salgóvár: Bale­kok. Színes, francia filmvíg­játék. Balassagyarmati Madách: Jakob rabbi kalandjai. Szí­nes. szinkronizált francia olasz film. Kamara: Názáreti Jézus I—II. Színes, szinkronizált an­gol-olasz film. Bátonyterenyei Petőfi: Született július negye­dikén. Színes. szinkronizált amerikai film. Pásztói Mátra: fél 6-tól. Kincsvadászok. Szí­nes. szinkronizált amerikai ka­landfilm. Érsekvadkert: Halál- part. (16) Színes, szinkronizált amerikai krimi. Rétság: Túl a csúcson. Színes. szinkronizált amerikai kalandfilm. Szécsényi Rákóczi: 6 órától. Emmanuelle 2. (18) Színes, francia erotikus film. Kezek az emlékeimből Nézem a fotót. Nem tudom, lei ó. de emlékeim vetítővász­nán megjelenik dédnagymamám. Vagyis öregmama — mert, hogy én így hívtam, neveztem. Néha úgy érzem, csak ne­kem tűnik egyformának minden kép. amin idős parasztasz- szonyt látok. De az is lehet, hogy a parasztasszonyok egy­formák. Egyformák abban, hogy ugyanaz az élet töri, nyúz­za őket jkívül-belül- És a kezük? A kezek? Látok egy műutat Karancsság felé és a topolyafákat. Az én emlékképem ürümfának” nevezte: „Lődd-e? Mikor fúj a szél, oszt összeérnek a levelei, olyan, mintha tapsikóna”. — szőke — Egyik napilapunk újság­írója a következő címet ad­ta rövid írásának: Árfekvés a családban. Eszembe ju­tott, hogy az újságíró csa­ládjában bizonyára bevezet­ték a blokkrendszert, és ez nagyon drága, hiszen 1987. január elsejétől még áfá­val is megterhelték. Az ár­fekvés ugyanis azt jelenti, hogy mennyiért fekszenek a Rákóczi téri lányok. És az újságíró ugye nem sorolja... Elhatároztam, ha egy ta­nácskozáson valaki többször is megismétli: „alulról jövő kezdeménve.zés", akkor fel­állók és gratulálok csodála­tos feleségéhez. Mert aid ennyit emlegeti e kifejezést, annak csakis csodálatos fe­lesége, vagy barátnője le­het! Nem az a lényeg, te­hát, ki, mikor kezdemé­nyez a házaséletben, hanem az, hogy a beosztottak is mondják el véleményüket. Nemrég egy költő és újság­író használta humorosan e. kifejezést. A Belkereskedelmi Mi­nisztérium Továbbképző In­tézete egyik kiadványában 1988-ban a következő mon­datra bukkantam: „Kedvező jelenség, hogy a tőkés tu­ristaéjszakák... száma gyors ütemben nőtt. Ezeket az éj­szakákat nem hiába nevez­zük tőkéseknek, elég drá­gák) lila utazásra már be sem lehet fizetni, eg.v út gyakran két zöldbe kerül". Mindesetre örülhetnek a Rákóczi téri lányok kiemel­ten fontos szerepüknek. Lám. mit tesz egy helyesírási hi­ba. Jól írva: tőkéstúrista éjszakák. Egy sportcikkben Huntorba oltva olvastam: „Vésztől terhelt hírek szállingóztak felénk Nagybátonyból" Mivel személyesen is is­merem a cikk szerzőjét, megkérdeztem tőle: ki vizs­gálta meg a híreket? Ko­csis doktornő Salgótarján­ban? Vagy súlyosabb eset­re gyanakodva. Gyarmatra utalta be páciensét, és a mos­tanában politikában is aktív Csekey doktor nyilvánította terheltnek? Csak egy szó­tévesztés történt... Nemrég egv gyermekvédő intézetről szóló cikkben egv mondat közepén ezt olvas­Mcnei közben... Begördül a szarelvény. Mindenki igyekszik a be­szállással. Nagy a tolakodás! Az ügyesebbjei már ké­nyelmesen üldögélnek. A többiek azon törik a fejü­ket, hogyan tudnának meg­ragadni egy kapaszkodót. Előkerülnek a táskából a könyvek, újságok, van aki szundít. Kicsit távolabb, egy hölgy mérgelődik, mert kiszakadt a harisnyája. Szidja is az idős bácsit, aki egy tucat­nyi fonott kosárral szállt fel. Öt okolja a kiszakadt ha­risnya miatt: — Miért nem kocsival, vagy taxival közlekedik az ilyen, akinek nagy a cso­magja! Ne zavarná az uta­sokat! Különben is, az ilyen vén nyugdíjas maradjon ott­hon, a fenekén! — hangos­kodik tovább) szinte beje- vörösödik. Szegény bátyónk nem szól semmit, csak vállára kapja a kosarakat és a kö­tam: velük speciálisan kép­zett szakember, a kondu- kátor foglalkozik. Egyre csak azon töröm a fejem, hogy mi a kapcsolat a Villányi úti Pető Intézetben és a hason­ló munkahelyeken dolgo­zók, valamint néhai Nicolar. Ceausescu között. Nem tu­dom megfejteni. Ezt mind­össze egyetlen fölösleges betű, az „á” okozta. Az egyik városi hetila­punk külső munkatársa így szólaltatta meg Ember Ju- ditot: „Az én filmjeim ki­vívják betiltásukat". Ma­gam elé képzeltem a rende­zőnőt, amint egy-egy transz­parenssel a kezében, és a nyakában, méltóságteljesen vonul a Művelődési Mi­nisztérium elé, és hangosan mc.gszólal. És munkálkodá­sának eredménye lön: ki­vívja filmjei betiltását. Amikor 1987-ben az új ára­kat közölték, egyik megyei napilapunkban ez állt: liszt, kiszerelt 1 kilogrammos. El­képzeltem a szomorú gabo­nát, amint megadóan tűri, hogy kiszereljék belőle a lisztet. Még szerencse, hogy nem a tejjel kapcsolatban írták le ezt az igét. Miskolfci István vetkező megállónál leszáll. Sebesen robog vonatunk, mi­közben egy idős nénike fi­gyeli buzgón a megállókat, s megkérdezi a mellette ülőt: — Mondja kedveském, — ez a Blaha Lujza tér? — Igen — feleli unottan a fiatalember. A velem szemben ülő két srác a hölgyutasokat pász­tázza, miközben az egyik­nek megakad a szeme va­lakin. A fiú le sem veszi tekintetét róla. Aztán jön a felszálló tömegáradat, és el­sodorja a nőt a közeléből. A fiú szomorúan keresgéli „kiválasztottját". Kisvártat­va felderül a tekintete. Á, megvan! Igv utazunk a metrósze­relvényen ! A következő megállónál már le kell szállnom, és nem tudom; meg a folyta­tást. De mit ad Isten! Lép­kedek a mozgólépcsőn, s hallom: „Bocsáss meg r.gy pillanatra! Szeretnék veled beszélni. Lehetséges?” Az egyoldalú párbeszéd a metróban ülő, ismerkedésre hajló fiú és a hölgy között zajlik: — Hová mész? Elkísér­hetlek? A lány szóra sem mél­tatja kísérőjét, — leütött fejjel, maga elé nézve bal­lag. — Te, mindig ilyen szi­gorú vagy? — folytatja a srác, s mennek-mennek egy­más mellett. Míg egv újságot veszek, eltűnik a sze.mem elől a „pár". De kisvártatva meg­jelenik a barátjával a fiú, az orrát lógatva. Közelebb érünk egymáshoz, s kitör a nevetés I mindhármunkból. Nem tudom megállni, hogy ne érdeklődjek: hol a kis­lány? — Elment. Nem sikerült felcsípni! — hangzik a vá­lasz. —-! Pedig mindent bedob­tam, mert tetszett a csaj! — Nem jól tanultad meg az illemszabályokat! — mondja viccesen a barátja. — Tényleg nem jól udva­roltam? — kérdi rémülten. — Na, nem baj, majd leg- közpJebb jobban fog men­ni! — biztatom, mire hálá­san rám tekint. S. J. VISSZHANG Dlé<fi/szcr járt Rákosi Salgótarjánban Érdeklődéssel olvastam az Üj Nógrádban megjelent cikksorozatot Rákosi Má­tyás salgótarjáni látogatá­sairól. Ehhez az íráshoz kapcsolódva tennék kiegé­szítést. Olyan észrevételt, amely pontosítja és rész­ben módosítja a dr. Horváth István által elmondottakat, a történelemnek azt a kis szeletkéjét, amely Rákosi­nak Salgótarjánban tett lá­togatásait foglalja magában. Dr. Horváth István a kö­vetkezőket írja erről: „Bi­zonyítottan és hivatalosan háromszor fordult itt meg: 1919, május elsején, nem tudni pontosan hány na­pig. .. , 1945. március 24— 25-én. . . és 1946. október 20- án." És ebben kell vitatkoz­nom a szerzővel. Mármint a háromszori alkalmat ille­tően. Rákosi Mátyás ugyan­is nem háromszor. hanem négyszer járt Salgótarján­ban. A negyedik alkalom 1946. augusztus 4-én, a jo pénz, a forint megjelenése­kor. Erről a negyedik láto­gatásról szólok, amely meg­előzte az utolsó, az 1946. október 20-it, így sorrend­ben ez a harmadik. Óriási demonstrációt szer­veztek a pártvezér tisztele­tére 1946. augusztus 4-én. ezen a verőfényes meleg nyári vasárnapon Salgótar­jánban. Özönlött a városba a környék lakossága. A kö­zeli helyekről gyalog, az odébb lévő bányásztelepü­lésekről — Kisterenye kör­nyékéről és a Karancs- völgyéből — pedig kisvas- útón jöttek az emberek. A bányászok egyenruhájuk­ban vonultak, az asszonvok- lányok pedig népviseletbe öltöztek, s műsort adtak a kivételes vendég tiszteletére. A férfiak zsebeiben ekkor már ott lapultak a vado­natúj tízforintosok, az elő­ző nap megkapott fizetés­ből. A várva várt új pénz, a magyar forint első darab­jai. Az egész napra prog­ramozott ünnepség köz­ponti része a Sese-stadi­onban zajlott le. A játék­tér közepére dobogót he­lyeztek el. azon volt látha­tó Rákosi és kísérete. Az annyira várt szerep­lés azonban csalódást Oko­zott a tömegnek, amely zsú­folásig megtöltötte a fából készült lelátókat és a pályát körülölelő hegyoldalakat. Rá­kosi Mátyás ugyanis ez alka­lommal nem szónokolt, nem tartott ünnepi beszédet. „Nem készültem beszédre” — mondotta. A tömeg kö­vetelése, a „Halljuk Ráko­sit!” ütemes tapssal való ál­landó ismételt skandálása azonban nem akart szűnni. Aztán mégis mondott né­hány keresetlen szót. csupa általánosságokat, s a hely­szín elhagyására készült. De nem távozhatott mégsem azonnal. Már korábban feltűnt, hogy a pálya gyepén, közel a dobogóhoz, nyilvánvalóan Rákosira várva, egy gyász­ruhás asszony álldogál. Nem küldte el senki. Mi­közben türelmesen várako­zott, zsebkendőjével a sze­meit törölgette. Hol az egyi­ket. hol a másikat. Mikor a vezér lejött a dobogóról az asszony melléje lépett, és megszólította. Szóba ele­gyedtek, és hosszú percekig négyszemközt beszélgettek. Rákosi sűrűn bólogatott, s rá jellemző mozdulatokat tett. Az emberek között, akik végigfigyelhették az egész jelenetet, az a véle­mény fogalmazódott meg, hogy az asszony fogságba esett férjének és fiának a Szovjetunióból történő ha­zahozatalát szorgalmazza Rákcsinál. Rákosi aznapi programjához tartozott még egv acélgyári munkáscsalád meglátogatása is. Egy fizi­kai dolgozó otthonában járt. aki aztán a későbbiek során a gyár egyik neves sztaha­novistája lett. Az ünnepség a városban és a Dolinkában az esti órákig tartott. Rákosi nél­kül, aki aznap hazautazott. A leírtakat a magam ré­széről olyan személyes visz- szaemlékezésnek. tapaszta­latnak tekintem, amelynek kétségkívül forrásértéke van. és amely kiegészíti, telje­sebbé teszi korábbi ismere­teinket. Annál is inkább fontosnak kell ezt tarta­nunk. mert dokumentumo­kat. rögzített forrásokat er­ről az eseményről ma már alig-alig találhatunk. Dr. Bozó Gyula

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom