Új Nógrád, 1990. május (1. évfolyam, 24-49. szám)

1990-05-05 / 27. szám

1990. MÁJUS 5.. SZOMBAT un-nmi 3 IPOLY-PARTI TAVA Felv.: Gy. P. Miért nyugdíjazták a nógrádi főkapitányt? (Folytatás az 1. oldalról.) — A levelet a belügymi­nisztériumi államtitkárral közösen értékeltük. Nekünk akkor már birtokunkban volt a fegyelmi eljárás anya­ga, s egyértelműéül bebizo­nyosodott, hogy Skoda Fe­rencen ittasságot nem ész­leltek balesetének elköveté­sekor. Tehát semmi sem in­dokolta, hogy őt ne enged­jük el nyugállományba. Jogi­lag nem megalapozott az SZDSZ salgótarjáni szerve­zetének követelése, mert ha jogállamban élünk, .akkor sokkal súlyosabb esemény­nek ke>ll bekövetkeznie egy ilyen intézkedéshez. Külön­ben is amennyiben újabb tények és bizonyítékok iga­zolják az ittasságot, úgy nyugdíjasként is felelősség­re lehet őt vonni. — öntsünk tiszta vizet a pohárba! Miként történt az ominózus baleset, bekövet­kezésében ki a vétkes? — Szinte mindannapos balesetről van szó. Skoda Ferenc ez év február 17-én magáncélra igénybe vette a szolgálati gépkocsit. Ez tel­jesen segosj hiszen a főka­pitányok évente négyezer kilométerig élhetnek ezzel a lehetőséggel. Nos, Skoda Ferenc Ludánvhalászi köz­ségben figyelmetlenül és gondatlanul vezette ezt a gépkocsit, s ütközött a Ku- ris Be.rtalan által vezetett, tolatási manőverbe kezdett tartálygépkocsival. A főka­pitány súlyosan megsérült, itöbb oldalbordája eltört, a szolgálati gépkocsiban több mint hetvenezer forint anyagi kár keletkezett. — A rendőri intézkedés szépséghibás. Nem a bal­esetet okozót vették alko­holszondás vizsgálat alá, hanem a balesetben vétlen gépkocsivezetőt. A szonda elszíneződött, mire vért vet­tek Kuris Bertalantól, s 1,2 evzrelék alkoholkoncentráció volt a vérben. Az ügyet ki­vettük a nógrádi rendőrök kezéből, a budapesti főkapi­tányság közlekedésrendésze­te folytatta le a vizsgálatot. Mivel tolatási manőverről volt szó, nempedig közle­kedésről, ezért a balassa­gyarmati ügyészség a rend­őrség javaslatára ittas ve­zetésért megrovásban része­sítette a tartálykocsi veze­tőjét. — Skoda Ferencet a ba­lassagyarmati kórházba szál­lították, ott dr. Ján Huba főorvos megvizsgálta, ellát­ta, de ő is mulasztott. Egy egészségügy-miniszteri ren­delet ugyanis előírja: a baleset sérültjétől minden esetben vért kell venni. Mint az ország területén fő­leg korábban gyakran, így itt is az történt, hogy a ki­váltságos személyt nem ve­tették alá a mindenkire ér­vényes előírásnak. Mivel azonban Skoda1 Ferenc egy­értelműen vétkes a baleset­ben, ezért kétezer forint pénzbírság-fenyítésben ré­szesítettem, s kártérítést is kell majdj fizetnie. Vár­hatóan annyit, mintha bár­melyik rendőr követte volna el a balesetet. — Küszöbönáll az új kor­mány megalakulása, s nagy valószínűsége van annak, hogy a most kinevezett fő­kapitányt is leváltják. En­nek tudatában jogos a kér­dés: mire ez a nagy sietség? — Kérem szépen, nem neveztünk k| új főkapitányt. A győztes pártok vezetőivel megegyeztünk abban, hogy a megüresedett főkapitányi posztokra nem' nevezünk ki új vezetőket. Tehát Egyed Lajos ezredes is csak meg­bízatást kapott arra az idő­re, amíg az új kormány il­letékesei megtalálják a sze­rintük alkalmas embert. Azt várjuk a megbízott főkapi­tánytól, hogy következetesen és határozottan irányítsa a bűnüldözést, és értesse meg az apparátussal: teljesen politikamentes rendőrségre van szükség. Minél előbb stabilizálni kell a személyi állományt, tegyük' le mj is a hűségesküt az új parla­ment, az új kormány mellett. Fontos, hogy a rendőrség minél előbb szilárd talajt érezzen a lába alatt, szűn­jön meg a bizonytalanság és a félelem. Ezt tartom or­szágosan a leglényegesebb feladatnak. — Végezetül engedjen meg egy személyes kérdést. Most, amikor napirenden van a megyei főkapitányok leváltása. eszébe jutott-e már, hogy hamarosan! ön is erre a sorsra juthat? — Számítok erre a szinte bizonyosan bekövetkező es­hetőségre. Ha sikerül meg­barátkozni a gondolattal, hogy főnökből beosztott le­gyek, akkor maradok a szak­mában. Ha nem akkor visz- szamegvek jogászkodni. — Köszönöm a beszélge­tést! Kolaj László flz MSZMP-vagyon hasznosítása (Folytatás az 1. oldalról.) — Az egyik épület a volt MSZMP-székház, ahol je­lenleg a Vöröskereszt és a vámhivatal, mint bérlő, lakik. Ennek az objektum­nak a hasznosítása közpon­ti döntés alapján történik. A volt MSZMP-vagyon hasznosításáról szóló 147 1990. (III. 21-ei) MT-határozat ér­telmében : a Balassagyar­maton lévő központi épületet „városi székház” címen, igazságszolgáltatási célok­ra a Igazságügy-miniszté­riumnak utalták át. Ennek megfelelően a megyei bí­róság kapja meg, cégbíró­sági és közigazgatási bíró­sági hasznosításra. — Melyik a másik kettő? — Az egyik a Rákóczi út 103. szám alatti volt alapszervezeti párthelyiség; a másik a Felszabadulás 1. számú épület. Az előző 66 m2, az utóbbi 107 m- alap- területű. Felkértük a ta­nácstestületet — különösen az érintett körzetek ta­nácstagjait —, hogy vélemé­nyezzék a két helyiség hasz­nosítását. A beérkezett és összegzett javaslatok alap­ján, a Felszabadulás úti helyiségre az Ifjúsági isko­la igazgatója jelentkezett be: oktatási célhasznosítás­ban fiókkönyvtárát létesí­tenének, valamint számító- gépes tagozatukat működ­tetnék az épületben. A má­sik javaslat és kérés a Nógrád Megyei Gyógyszer­tár-központból érkezett: a Rákóczi úti helyiségben körzeti gyógyszertárat hoz­nának létre. így lehetőség nyílna arra, hogy a kele­ti városrész, illetve az ehhez közelebb eső falvak gyógyszerellátását biztosít­suk. — Arra nem gondoltak, hogy a nagyobb épületet bérleti szerződésben, üzleti célokra hasznosítsák? — A városi költségben a szerződéses bevétel összege feloldódna. Tehát nem a bevételes működtetés volt a cél, hanem a hosszabb távú közigazgatási hasz­nosítás. — Márpedig úgy tudom, hogy a Felszabadulás úti épületre a kórház rs igényt tartott. Az volt az elképze­lés — mivel ott van a kör­zeti rendelő is —, hogy orvosi lakást alakítsanak ki. — Ez valóban így volt, de orvosi lakásként a ren­delkezésünkre álló, szabad lakáskapacitásunkat aján­lottuk fel a kórház részé­re. Egyébként is ennek az épületnek a lakáscélú át­alakítása több mint 300 ezer forintba kerülne. — Csakhogy a Rákóczi úti volt párthelyiségre is ugyanez vonatkozik. Egy főúti bérház földszinti lak­részéről van szó, amelyet talán egy rászoruló nagy­családnak is ki lehetett vol­na utalni. Erre sem gon­doltak? — Erről a helyiségről azt kell tudni, hogy már az épület kivitelezésekor sem lakásnak épült ez a föld­szinti bérlemény. — Ezzel azt akarja mon­dani, hogy a tervező ele­ve beletervezte az MSZMP- irodát?! — Valahogy így. Minden olyan felszerelés és mellék- helyiség — például fürdő­szoba — hiányzik belőle, ami egy lakásnál elenged­hetetlen. De még a köz­falak sem ott húzódnak, mint az épület többi laká­sában. — Es persze, ennek az átalakítása is meghaladná a százezres tételt. — így van. Nekünk egy­szerűen azt kellett mérle­gelnünk, hogy van-e pén­zünk az említett objektu­mok lakáscélú átalakításá­ra? Mivel nincs, ezért az egészségügyi és oktatási közhasznú működtetés mel­lett foglaltunk állást. * Mivel továbbra sem ér­tettem, hogy ha, nincs pénz, akkor mi „oldódna fel” a városi költségvetésben; ezért megkérdeztem dr. Tóth Já­nos vb-titkárt is. — Bizonyára ön emlék­szik még arra a megbe­szélésre. amikor az ellen­zéki pártok tavaly decem­berben azt javasolták, hogy készüljön egy lajstromozás azokról az ingatlanrészek­ről, amelyeket párthelyi­ségként lehetne hasznosí­tani. Létezik ez a lajstrom? — Már elkezdtük az‘ön- kormányzati vagyon felmé­rését, az úgynevezett párt­helyiségek ügyében pedig megváltoztak a szabály­zók. Hatályon kívül helyez­ték azt a jogszabályt, ami a bérleti díjak összegét konkretizálja. — Ez mit jelent? — Azt jelenti, hogy a szabadkapacitású helyisé­gek pártcélokra történő fel- használását és annak bér­leti négyzetméterárát hely- hatósági döntésbe utalták át. — Ne haragudjon, de ezek szerint a tanács ön­hatalmúlag szabhatja meg a hasznosítható helyisé­gek számát és azok négy­zetméterárát? Arról nem is beszélve, hogy az MSZP-n kívül, egyetlen pártnak sincs helyisége a város­ban. Egyáltalán, tudnak a pártok a jogszabályválto­zásról? — Még nem értesítettük őket, de szándékunkban áll, hogy a teljes vagyonérté­kelés után egy közös ta­nácskozásra hívjuk össze a pártokat. Ott ismertetjük majd a rendelkezésre álló helyiségeket és megállapod­hatunk a tetszőleges bérle­ti díjban is. — És mi lesz az esetleges költségkülönbözetekkel? — A már említett három épületet a városi tanács januárban vette át, keze­lésbe. Ez azt jelenti, hogy elkülönült számlán kezel­tük a költségeket és majd a későbbi használóval a fel­merült összegek különbö- zetét megtéríttetjük. Ez ter­mészetesen nem vonatkozik a pártok eddigi választási irodáira, mert ők már ren­dezték a bérleti díjat. — A pártokra nézve ez igazán megnyugtató. De az iskola, a gyógyszertár, vagy különösen a megyei bíró­ság, nem lesz elragadtatva ettől a „költségkülönbözeti visszatérítéstől”. — Ezek nem olyan nagy összegek és mint mondot­tam, a közös tanácskozá­son megegyezhetünk. — Mikorra várható ez az ominózus tanácskozás? — Mi úgy tervezzük, hogy legkésőbb május végére. * Nem akarok ünneprontó lenni. De ha a kormányzó pártnak sikerül elérnie, hogy júniusban önkormány­zati választások legyenek, akkor — az MSZP kivételé­vel — minden párt „kap­kodhatja’’ magát! — szőke — „STUDIA FOLKLORISTICA ET ETNOGRAPHIY” SOROZAT Egy csendes könyvpremier Szovjet Billboard? Márciusban megjelent Moszkvában a Turné című lap mutatványszáma, figye­lőre még csak a popszakmá­ban érdekeltekhez jutott el ingyenes reklámpéldány, amely többek közt tartal­mazza a szovjet) könnyűze­nei élet gazdasági-statiszti­kai összefoglalóját, beszámol az olimpiai sportcsarnok ta­valyi bevételeinek alakulá­sáról és a szovjet együtte­sek amerikai koncertjeiről, közli az Artists Manager amerikai előadóművész-szö­vetség szerződésmintáját, és különféle lapok toplistá­it. A Turné a jövőben in­formációkkal! kíván szolgál­ni a Szovjetunió könnyűze­nei életének jelentősebb eseményeiről; közreadja a koncertirodák telefonszáma­it, a vendégszereplést válla­ló, illetve szponzorokat és menedzsereket kereső együt­tesek reklámját. Igaz, hogy a Turné ugyan még nagyon messze van hírneves társától, a Billbo- ard-tól, az azonban mégis jó jel, hogy ma már nyilvá­nosságot kap a korábban .illegalitásban” működő szov­jet rockvilág. A gyarmati Palóc Múzeum tudományos munkatársa dr. Kapros Márta etnográfus volt a vendége a közelmúltban, a honismereti körnek. Ö és a könyve. ,,A születés szokásai és hiedelmei az Ipoly mentén" című tudomá­nyos mű, igaz, hogy már 1986- ban megjelent, akkor be is mutatták, de csak szűk szak­mai körben, azt gondolván, hogy ez a téma közérdeklő­désre talán nem tarthat szá­mot? A honismereti körben össze­jött szépszámú hallgatóság másról győzhette meg a sze­rény szerzőt, aki nem is any- nyira előadást tartott, mint in­kább beszélgetett vendégei­vel. Beavatott minket az uta­zás fárasztó, nagy empátiát igénylő, olykor komor, máskor derűs munkájába. Szívesen beszélt magáról, a gyűjtés­ről és idős-fiatal adatközlői­ről Nógrád megye területén. Számára is meglepetést'hozott — mint mondta — a téma nyelvi „oldala", merthogy nyelvészeti, régészeti vetülete is volt ennek az évtizedes ku­tatói tevékenységnek. Párválasztástól a házassá­gon át a terhesség napjait, a gyerekágyas Időszakot, a keresztelést, anyaavatást, ko­maválasztást, ezekhez fűződő hiedelmeket, babonákat ,,bú- , várolta ki” Kapros Márta or­szágos és a közeli szlovákiai összefüggésekben vizsgálva azokat. A gyűjtésről és az ér­telmezésekről ugyancsak ér­dekes adatokat tudhattunk meg .a szerzőtől. Intéztek is hozzá bőven kérdéseket; töb­ben említettek általuk ismert néphiedelmeket, amelyekre nagy felkészültséggel, türe­lemmel, olykor igen kedélye­sen válaszolgatott. Szinte „me­sélt” ... a saját és a hazai kutatásokról a témakörben. Mindannyian örömmel hall­hattuk tőle azt is, hogy a mú­zeumi rekonstrukció után ki­alakítandó új állandó kiállí­tásban ez a témakör is helyet köp! Egyik gondolata éppen ez lesz majd a bemutatásra kerülő palóc népéletnek. Az előadás után többen meq is vásárolták és dedi- káltatták a csendesen meg­ünnepelt, sokat publikáló szerző könyvét, amelynek — mint hallottuk —, folytatását is tervezi. J -kés

Next

/
Oldalképek
Tartalom