Új Nógrád, 1990. május (1. évfolyam, 24-49. szám)

1990-05-31 / 49. szám

1990. MÁJUS 31.. CSÜTÖRTÖK llEFIinil 5 A Palotás és Héhalom közötti senki földjén ál­lok. A helységnévtáblák által behatárolt sáv legfeljebb 30 méter lehet, még néhány év és összenő a két település. Holott a közelmúltban léptek különutakra... Miként a kényszerházassá­gok legtöbbje, úgy a két falu föntről irányított összevonása is válással végződött. Megbu­kott az a hetvenes években virágkorát élt elképzelés, mi­szerint a közigazgatásilag egyesített helységeken meg­sokszorozódnak a lehetősé­gek, együtt jobban tudnak boldogulni. Országszerte, így történtté tenni. Igaz, nem is akarja senki,..- Ha jól tudom, 1971-ben alakult meg a közös tanács - idézi vissza a múltat irodájá­ban Krekács Judit vb-titkár, aki öt éve látja el tisztét. - Később, 1982. január elsejé­vel a falvak is egyesültek, s kapták a közös nevet: Palo­táshalom. Fordított előjellel ugyanez a folyamat zajlott le az elmúlt hónapokban. La­kossági kezdeményezésre 1990. január elsejével a köz­ségek visszakapták eredeti nevüket, s április 15-től köz­igazgatásilag is önállósodott Héhalom. Kisbágyon és Szar- vasgede maradt társközség...- A héhalmiak miért bon­tották fel a frigyet? A törékeny termetű, fiatal vb-titkár elgondolkozik.- Nézze, merőben más tí­pusú településekről van szó. Héhalomban erőteljesebb a patriotizmus, az ottani em­berek egy jelentős magját jobban lehet mozgósítani a közösségi tennivalókra.- Pusztán ennyi a válás oka? Beszélgetőtársam diplo­matikusan válaszol a számára bizonyosan kényes kérdésre: A közösködés „eredménye”, az egyik tönkrement ház. megyénkben is erősödik a tö- - Népszavazással döntöt- rekvés az önállósodásra, e vo- tek az önállósulásról, s ezt nulatba tartozik a társközség tiszteletben kell tartani. Héhalomnak, a székhelyköz­ség Palotásnak való szakítása. - Legyünk őszinték: a társ- A palotási tanácson mintha községek általában keveseb- megállt volna az idő, hiszen bet kapnak a közös kasszából, az épület falán lévő táblán ez sorsáról mások és másutt dön- áll: „Nagyközségi Közös Ta- tenek. nács VB, Palotáshalom. ” En­nek azonban nincs jelentő- - Mi megpróbáltunk igaz­ságé az események szempont- ságosak lenni - jelenti ki ven­jából. A két település között déglátóm, majd hozzáfűzi: - ugyan még nem fejeződött be különben nekem az a vélemé- a vagyoni osztozkodás, ám a nyem: legyen minden falu szétválást nem lehet meg nem önálló! A tanácsháza előtt találko­zom a biciklijét toló Illés An- talnéval.- Mi a véleménye a héhal­miak „pálfordulásáról”?- Nem leszünk szegé­nyebbek - feleli, majd belá- tóan fogalmaz: - Annyi bizo­nyos, nem lehetett öröm szá­mukra, hogy minden hivata­los ügy intézésére ide kellett utazniuk. Kívánom, találják meg a számításukat! Héhalom központjában négy asszony tereferél az ut­cán, feléjük igazítom léptei­met.- Mit szólnak hozzá, hogy községük visszakapta ősi ne­vét, s ismét van tanácsuk?- Szívből örülünk neki - vágja rá a legidősebb, teljesen hófehér hajú, arca ezernyi Ez pedig a jelen... Palotás és Héhalom: különutakon Előtérben, balról: Tóth Tibomé, jobbról: Sz:űcs János. Vége a kényszerházasságnak doskodott értékeinkről a ta­nács! Olyan öles léptekkel halad, hogy alig bírok a nyomába érni.- Ez egy első osztályú épü­let volt - mutat egy málladozó falú, vihartépett tetejű házra. - A hajdani vb-titkárunk la­kott benne. El kell dönte­nünk, hogy érdemes-e még felújítani, vagy jöjjön a dó­zer... A lakosság a helybeli isko­lában tanító Szilágyi Albertet választotta a tanács tisztelet- díjas elnökévé. A vb-titkári funkciót Tóth Tiborné nyerte el, aki a Palotáshalmi Nagy­községi Közös Tanács pénz­ügyi főelőadója volt.- Hazajöttem, hiszen itt lakom - mondja, miközben betessékel a költözködés nyomait viselő hivatali szobá­jába.- Nem kevés bátorság kel­lett a vállalkozáshoz...- A bizalom megsokszo­rozza az ember erejét - közli a jó kedélyű asszony, majd ar­ról beszél, hogy az idén 12 millió forint bevételére szá­míthatnak. Egyelőre óvato­san bánnak a pénzzel, hiszen hiányzik a tapasztalat, de jö­vőre már bátrabban tervez­hetnek.- Hiszem, hogy ismét fel- virágzik Héhalom - önti sza­vakba minden helybeli óhaját Tóth Tiborné, mire Meggyesi Dénesné elújságolja: Talán ilyen szép lesz egykor egész Héhalom. ráncának tanúsága szerint ne­héz életet megélt asszony. Mint megtudom, Meggyesi Dénesnének hívják, 65 éves, s 14 éven át tanácstagként és elöljáróként igyekezett a kö­zösség hasznára tenni. - Most már a magunk urai vagyunk, mi gazdálkodunk a saját pénzünkkel. Kisvártatva így folytatja:- Még időben léptünk, hogy megállítsuk a falu ha­nyatlását. Nézze meg az árko­kat - mutatja betemette a sár, benőtte a gaz. Az épüle­tek állaga leromlott. A közvi­lágítást már régen meg kellett volna csinálni, de csak most került sor rá. Nagydarab, markáns arcú, dróthajú férfi fékezi le mellet­tünk termetéhez képest könnyű súlyú motorkerék­párját. Hallván, miről lársal- gunk, nem állhatja meg szó nélkül:- Kérem, mi itt korábban rengeteg társadalmi munkát végeztünk. Például orvosla­kást építettünk. Az erőszakos egyesítés kilátástalan helyze­tet teremtett, gazdátlanná vált a falu, csökkent a tenni akarás. Most ismét buzog bennünk a munkakedv. Hi­ányzott a WC az általános iskolából, összefogással meg­építettük. Hamarosan hozzá­látunk az óvoda tatarozásá­hoz - sorolja Szűcs János ta­nácselnök-helyettes, aki hosszú időn át népfronttitkár volt.- A palotási vb-titkárnő szerint, nem szenvedett hát­rányt Héhalom, a tanács igye­kezett igazságosan dönteni - jegyzem meg, hátha sikerül valamit megtudnom a szétvá­lás okáról.- Mostohagyerek voltunk! - szakad ki az indulat a nagy­darab emberből. - Jöjjön, megmutatom, hogyan gon­Meggyesi Dénesné- Négy régebbi házat bu­dapestiek vettek meg, ketten már ideköltöztek. Fiatalok, akik itt akarnak élni. Legye­nek boldogok!... Kolaj László Fotó: Bábel László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom