Új Nógrád, 1990. május (1. évfolyam, 24-49. szám)
1990-05-30 / 48. szám
1990. MÁJUS 30., SZERDA 5 UEunznj Kedves Diákok! Lapunkban a tanév utolsó DIÁKPANORÁMÁ-ját olvashatjátok. Ti iskolátoktól, pajtásaitoktól, mi pedig Tőletek búcsúzunk. Egy kis időre elválunk, hiszen elérkezett számotokra a régen várt vidám, gondtalan szünidő. De nem kívánhatunk ehhez kellemes pihenést anélkül, hogy le ne írjuk: köszönjük tudósítói munkátokat, melyhez - tudjuk - az időt a szórakozás, a pihenés rovására csíptétek el. Elismerésünk szintén kijár mindazon pedagógusnak is, aki segítő kezet nyújtott dz írások elkészítéséhez, gazdagítva ezzel a DIÁKPANORÁMA rovatát és iskolájuk hírnevét. Reméljük az új tanévben ismét jelentkezik e fórum, s az egyre bővülő tudósítói hálózat segítségével bepillantást nyújthatunk iskolátok, közösségi életetek berkeibe. Egy iskola - három hír A Csizmadia úti iskolából jelentik Irodalmi vetélkedő Iskolánkból egy versmondó és a 4. o. színjátszó kör benevezett a városi Ki mit tud?-ra. Az elődöntőn sikeresen vettük az akadályokat, így bejutottunk a döntőbe, ahol Gyenes Gergő 2. o. tanuló a verskategóriában 1. helyezett lett, mi pedig a színjátszó-kategóriában a 2. helyezést értük el. (Kovács Tímea, Hajas Erika) * Az őszi-tavaszi forduló alapján az úszásban az összesített pontversenyt a kisiskolák kategóriájában a Csizmadia úti iskola csapata nyerte. A vándorserleget Tar község szépségei Kis csoportunk Vongrey Béla bácsi vezetésével indult Tarra, abba a nógrádi faluba, amelyben annyi szépség, kincs rejtőzik. A templom megtekintésével kezdődött kirándulásunk, melynek építését a középkorban kezdték el, román stílusban. Három- karéjos. A déli bejárati ajtó fölött a Thary család címere ékeskedik. De láthattuk a rom „várfal"-maradványait is. A legenda szerint Tari Lőrinc lehetett a várúr. Sárga jelzés vezetett ki bennünket az arborétumhoz. Béla bácsi megmutatta megyénk egyetlen, csak itt található Atlasz-cédrusát, s felhívta figyelmünket a 30-féle fenyőfajtára. Útközben, hazafelé ittunk a cse- viceforrás hús vizéből. Ne bántsátok a növényeket, állatokat, az erdőt. Inkább szeressétek azokat, védjétek, óvjátok és ők meghálálják. Jó egészséget, tiszta levegőt, friss vizet adnak érte cserébe. Élményeit lejegyezte: Király Krisztina St., Gagarin Ált. Iskola Összeállította: Kovács Margit egy évig őrizhetjük. Az iskolai DSK részéről a legtöbb úszószámban részt vett osztály tanulói egy dobostortát kaptak jutalomként. (Horváth Zsanett) * A városi úttörőelnökség ebben a tanévben is meghirdette a „Kincskereső játékot”, melybe iskolánk 6. osztálya is benevezett. Osztályunk megoldotta a kiírt feladatokat, már be is küldtük és nagy izgalommal várjuk az eredményt. (Vass Mónika, Lovász Mónika) Május 24-én, a madarak és fák napja alkalmából akadályversenyt rendeztünk. Utunk céljául a rónai nagykertet tűztük ki. Öt akadályon kellett bizonyítanunk. A feladatok között szerepelt pl. különböző madarak és növények felismerése, dalok és versek gyűjtése, amelyekben madarak és fák szerepelnek és elsősegélynyújtás. SzerenMi, iskolánk 3. osztályos tanulói, Budapesten jártunk. Ez a látogatás nagy élmény marad számunkra, hiszen átmentünk a csodálatos Lánchídon, ellátogattunk a siklóhoz, végignéztük az állatkert lakóit, s kedvünkre szórakozhattunk a Vidám Parkban. VárosHazánkban a változások időszakát éljük, amelyek gazdasági és politikai téren egyaránt érezhetőek. Van azonban valami, ami más jellegű változásnak tekinthető. Ilyen például az utcák, terek és az iskolák neveinek megváltoztatása, amikor is a régi nevet kapják vissza, vagy egy új nevet vesznek fel. így tervezzük ezt a mi iskolánkban is, mert az eddig Friss Szinte hagyománnyá válik az. a szokás az iskolánkban, hogy a házi olvasmányokból vetélkedői: rendeznek a magyartanárnőink. Legutóbb az 5. osztályosok ve télkedőjére került sor. A téma Molnár Ferenc Pál utcai fiúk cím ű regénye volt. A három 5. osztály 8 négyfős csapatot állított ki. A tanulók 6 feladatban mérték össze tudás u- kat. A vetélkedő legérdekesebb és talán a legjobban sikerült része az utolsó feladat volt. Az első helyezett az 5. c egyik csapata lett, de minden csapat bebizonyította, hogy olvasta, ismeri a regényt, megjegyezte még a legapróbb részleteket: is. Magyar Zoltán St., Lovász J. Ált. Iskola cséré egy őrs se tévedt el az akadályok megtételénél, s így ügyesen célba éirtek. A verseny után jólesett a lazítás: játszottunk, szalonnát sütöttünk, s szinte felfrissülve indultunk haza. Kecskés Ildikó, Toronyi An »stt Zagyvaróna nézésünk során a Mátyás-templom megtekintését sem hagytuk ki. Máskor is szívesen meglátogatnánk Budapestet, hogy amit most nem sikerült megnézni, azt a következő utunk sori ín bepótolhassuk. Anita! Márk István néven működő tanintézmény egy új névadót szeretne. Mivel Vácon, a Géza király téren található az iskola, ezért Szent István édesapjának novét szeretnénk felvenni. Úgy gondoljuk, hogy Géza nevét méltón viselheti a későbbiek folyamún intézetünk. Rafa Mária Vác, közgazdasági szakközép- iskola Budapesttel ismerkedtünk Akadályversenyen Diósjenői tudósítónktól: Új névadót szeretnénk Rejtvény Zeneszerző Megadunk öt szót. írjátok be az ábra vízszintes soraiba e szavak anagrammáit úgy, hogy az első függőleges oszlopba kerülő betűk egy magyar zeneszerző vezetéknevét adják eredmiényül. Ki a zeneszerző? NYERŐ, NÉGER, RÁKOS, SEREG, HALOM. Beküldési határidő: június 11. A. nyertesek neveit pedig a 13-i lapszámunk hírei között találhatjátok majd. Legutóbbi fejtörőnk helyes megfejtése a 15 szám volt. Könyvjutalmat nyertek: Zámbó Beáta Etes, Kiss Melinda Szanda, Szabó Krisztián Bárna, Kojnok Laura Salgótarján, Bablena Zsolt Balassagyarmat. Á könyveket postán juttatjuk el részetekre! „Csak egy kuka van a világon?” Magányosan árválkodik a képünkön látható szeméttároló Hollókő központjában a főút melletti vendéglő előtt. Az ófalun végigsétálva minimális mennyiségű szeméttárolót helyeztek el, így nem nagyon kell csodálkoznia a községbe látogató idegeneknek, ha a szétszórt hulladékba botlanak lépten-nyo- mon. A nyári turistaszezon kezdetével emberek százai keresik fel megyénk „gyöngyszemét”, ahol a műemlékek mellett a szemétkupacok sokaságára is könnyen rábukkannak. A jelek szerint Hollókő útjai még mindig! nem Európába vezetnek. Fotó: Rigó Vitéz kosbor a Medvesben Négy éve már, hogy a Zagyvaróna fölötti fenyves szélén egy különösen szép kosborszerű virágot láttam. Minden évben kihajtott és virágot hozott. Tavaly is megnéztem, de'csak a leveleket és a letépett virág szárának a csonkját találtam. Gondolva, hogy ez máskor is meg fog ismétlődni, kiástam az ikergumós tövet és elültettem egy hasonló, homokos talajú, védettebb helyre. Az átültetés sikeres volt. Május első felében a növény- határozóval „felfegyverkezve” felkerestem a teljes pompájában díszelgő növényt, hogy megállapítsam a „személyazonosságát”? A botanika (növénytan) az orchideák családjába sorolja a nálunk is honos, mintegy 20 faját a kosborféléknek, így elég nehéz volt kikeresni és meghatározni melyik is a sok közül? Végül is sikerült és ekkor láttam, hogy a virágritkaságok közé tartozik, neve: vitéz kosbor (Orchis militaris). Hazai viszonylatban is csak ritkán találkozhatunk ezzel a csodálatosan szép, rózsaszínű és sötétpiros szirmokat viselő, magas növésű, széles levelű virággal! Varga Ferenc Az identitástudat és az erkölcsi megbízhatóság hiánya legalább olyan veszélyes egy társadalomban, mint a gazdasági csőd, a szegénység. A kétfajta hiány sajnos gyakran még erősíti is egymást. A parlamentben a kormány- program vitája során több képviselő elemezte a változásokkal együttjáró természetes igényt: az iskolai, az iskolán kívüli hitoktatás legyen korrekt eszköz az erkölcsi nevelésben, a helyes világkép kialakításában. A pozitív érzelmektől jól kitakarított közoktatás környékén kincset ér, ha valaki ma hitet, vonzó életprogramot tud ajánlani. Mégis indokolt, közérdekű a figyelmeztetés: ne kényszer szülje az új szellemű nevelés szervezetét. Tartsuk tiszteletben a sokféle meggyőződést! Ne legyen rá mód, hogy a szokásos túllihegés, a mindenáron megfigyelni akarás túlzásai antihumánussá váljanak. Bizony nálunk sűrűn megesett már ilyen dolog, átestünk a ló túlsó oldalára... Se Budán, se Salgótarjánban, se Nagykanizsán ne legyen olyan óvodai csoport, iskolai osztály, ahol a gyerekek hitoktatásának megszervezése a más meggyőződésű szülőt megalázza, kirekeszti! Riadtan hallom az ellenkező jelentésű tényeket: Az óvó néni Az utca lakóinak véleménye kit érdekel? Május 18-án, az Új Nógrád első oldalán megjelent Változnak az utcanevek című íráshoz kapcsolódva szeretném a magam, több salgótarjáni és elsősorban a Schuyer Ferenc utca lakóinak a véleményét tolmácsolni. Ha már demokráciában élünk, illő lenne bennünket, a lakókat is megkérdezni arról, hogy mi a véleményünk az utcánk névadójáról. Mi úgy tudjuk, hogy Schuyer Ferenc, az édesapa, egy becsületes üveggyári munkásember volt, hasonlóan az azonos nevű fia is, aki 22 éves volt, amikor fasiszta csapatok elleni harcban esett el. Miért kell nekünk utcanevet változtatni, inkább nagyobb szolidaritást kellene kifejezni a család iránt, akinek fia fiatalon feláldozta magát a fasizmus megdöntéséért. Schuyer Ferenc salgótarjáni lakos, mártír, aki hősi halált halt! Kérem, ezen újra gondolkozzanak el az utcanév-változtatási térvet készítők, és végleges álláspontjuk előtt kérjék ki a lakosság széles körének a véleményét is! Mi tiszteljük a hősi halottakat, azokat is, akik a második világháború áldozatai lettek, mert értünk haltak meg. Mi, a Schuyer Ferenc úti lakók, ragaszkodunk névadónkhoz. Nem támogatunk meggondolatlan terveket. Döntsenek az utca lakói abban, hogy ki legyen az utcájuk névadója, elvégre sal- gótaijáni szülöttről, hősről van szó! Vagy nem? Takács Lajosné, sok Schuyer Ferenc úti lakos nevében megkérdezi a nagycsoportosok apukáját, mit szólnak hozzá, ha ő megszervezné a gyerekek hitoktatását. Kéttucatnyi szülő lelkesen igent mond, nyolcán azt mondják, nekik teljesen mindegy, két szülő határozott nemmel felel. Az egyik egyszerűen válaszol a miértre: csak! A másik szülő elmagyarázza, hogy ő elvből nem akar a kisfia életében semmilyen ideológiai természetű képzést. Ötéves a gyerek, ebben a korban játszania kéne. De egyébként is, többi gyereke óvodai jelenléte során épp elege volt a Lenin bácsis túllihegésekből, az álér- zelmekból... Az óvó néni közli a két „renitens” szülővel: apukák, anyukák, ha önök így „állnak hozzá” a mi jó szándékunkhoz, akkor keressenek a gyereknek egy másik óvodát... Tetszik tudni, ugye Budán, Salgótarjánban, Nagykanizsán, mit jelent új óvodát keresni a gyereknek? Egyértelmű! Két hónap sem telt el a szabad választások óta, és a gyereknek új óvodát kell találni egy lelkes óvó néni régi, rossz politikai beidegződései miatt. Hitet kell adni a gyerekeknek. Hittannal, hitoktatással is. De európai módon: türelemmel! Erdős István
