Új Nógrád, 1990. május (1. évfolyam, 24-49. szám)
1990-05-29 / 47. szám
1990. MÁJUS 29., KEDD [vznnmj 5 Ketten a rokkant Józsi bácsi ellen Nem mindennapi esemény miatt kellett megállni a budapesti távolsági autóbusznak Endrefalván, melynek vezetője arra lett figyelmes, hogy két fiatalember durván bántalmaz - több tétlen szemtanú előtt - egy idős és rokkant embert. A buszról két utas sietett a már vérző fejű „Józsi bácsi” segítségére, ám nem a tettlegességet vállalva, csak határozottan fellépve. Tovább csökkent a kiskereskedelmi forgalom A kiskereskedelem az év első négy hónapjában 269, 1 milliárd forint értékű árut értékesített ugyan - ez az összeg folyó áron 15,7 százalékkal több, mint az elózó év azonos időszakában -, ám a mennyiségi forgalom 7,4 százalékkal csökkent. A forgalom volumene élelmiszerekből 6,9 százalékkal, ruházati cikkekből 13,2 százalékkal, vegyes iparcikkekből 5,6 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A vendéglátásban a forgalomcsökkenés mértéke 13,3 százalék. A Kereskedelmi Minisztérium adatai szerint áprilisban megtorpant a fogyasztás nagymértékű csökkenése, sőt valamelyest növekedett is a forgalom a korábbi hónapokhoz képest. Az élelmiszerek iránti kereslet húsvét körül élénkült meg, s miután hamar beköszöntött a jó idő, a ruházati cikkek iránt is nagyobb volt az érdeklődés. A tavalyihoz képest azonban még mindig 3 százalékkal kevesebb élelmiszert és 5 százalékkal kevesebb ruhát vásárolt a lakosság. A fogyasztásicikk-kereskedelem készleteinek értéke április 30-án 142,7 milliárd forintot tett ki, folyó áron 5,5 százalékkal többet, mint az előző év azonos időpontjában. Elsősorban az élelmiszer-kereskedelem készletei bővültek, a ruházati szakmában és a ve- gyesiparcikk-kereskedelemben valamivel kevesebb áru halmozódott fel. Az érdekek ütköznek, a betörők betörnek A vagyon elleni bűncselekmények száma rohamosan emelkedik. A rendőrségnek nagyon sok tennivalója lenne még ezen a területen. Felhasználhatná a technikai feltételeit is a bűncselekmények visszaszorítására, csakhogy ahhoz partnerek is kellenének. Ezekről a kérdésekről tájékoztatta az Új Nógrádot a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság két munkatársa, Kopácsi Antal, a híradó alosztály vezetője és dr. Havasi Zoltán, a gazdaságvédelmi osztály vezetője. Olcsóbb, ha nincs...- Minden kapitányságon van riasztóközpont. Mennyire veszik ezeket igénybe?- Minden központ harminc gazdálkodószervezet riasztását tudja fogadni. Salgótarjánban és Balassagyairmaton néhány pénzintézet csatlakozott rá (Tarján- ban négy, Gyarmaton egy), a rétsági és a pásztói kapitányság ügyeletén két hete működnek a központok, ezek még „üresek”.- Ez nem tanúsít túlzott érdeklődést a vagyonvédelem iránt... Mennyibe kerülnek a berendezések?- Óriási különbségek vannak a rendszerek között! 70 ezer forinttól egymillióig terjed az összege, a tipikus érték 2-300 ezer forint. A helyi központok kiépítése az adott gazdálkodószervezetet terheli, majd a postai vonal segítségével kell a riasztóközponthoz kötni - a vonalhoz 90 ezer forint a belépési összeg. A rendőrségi központhoz való csatlakozás ingyenes. Mi nem kérünk ezért semmit, hiszen ez lenne az érdekünk. A 2.2-es csapdája- Viszont ez lenne a gazdasági társaságok érdeke is. Mégsem - még a visszatérő betörések ellenére sem - teszik meg a szükséges intézkedéseket...- A vezetők - sok esetben - nem érzik a tulajdonosi felelősséget. Még fontosabb, hogy nem is érdekellek a vagyonvédelemben! Megváltásnak érzik, ha a rendőrség megszünteti a nyomozást, ismeretlen tettes címén, mert ilyenkor a biztosító teljes kárértéket fizet. Sokszor kifejezetten örülnek!, ha nem kerül elő az elkövető, mert nagyon nehéz behajtani rajta a kárt. Ami eltűnt, az már többnyire nincs meg. Ha nem lehet letiltani a vagyonából - vagyon híján -, akkor a sértett „fújhatja a pénzét”. Mert a börtön- büntetés alatti kármegtérülés!...- Elég sok gyanús káresemény van. Hogyan vizsgálják ezeket?- A sértettnek számlákkal, tanúkkal kell bizonyítania, hogy az eltűnt dolgok csakugyan ott voltak. A készpénzzel bajban vagyunk. A tettes rafinált annyira, hogy vagy nem vallja be, vagy nem annyit, amennyit elvitt. A peres eljárás évekig is elhúzódhat!- Olykor még az is kérdés, valóban megtörtént-e a bűncselekmény... A sértettek is hajlamosak arra, hogy túllicitálják a kárt!- A biztosító ezek szerint ráfizet?- Jó lenne, ha a biztosítótársaságoknak külön nyomozószervük lenne. De amíg tudnak ebből profitálni (márpedig tudnak!), addig nem érdekük ezen változtatni. A.z jelenthetne előrelépést, ha a biztosítás megkötésének feltétele lenne a rendszer felszerelése, illetve enélkül csak minimális kártérítést fizetne. A profitálók Halama József, a Hungária Biztosító Rt. igazgatója: - Régi téma, mostanában jelentkezik erőteljesebben. Az lenne a legegyszerűbb, ha olyan szerződést kötnénk, miszerint, ha fel van szerelve a riasztó, kevesebb díjat kellene fizetniük, ha nincs, többet!- A biztosítóknak egymás között kellene megegyezniük. Ez a Pénzügyminisztérium biztosítási felügyeletének a témája, mert a díjakat és a feltételeket nem mi határozzuk meg, mi legfeljebb javaslatot tehetünk.- A nyomozóiroda nehéz kérdés. Magyarországon nincs meg a jogi alapja. Viszont van erre egy állami szerv, a rendőrség, mi teljes egészében rájuk hagyatkozunk... Balatoni József, az Állami Biztosító igazgatója: - Pénz kérdése az egész! A híradás- technikai boltot, ahol védelmi berendezéseket árusítottak, a minimális forgalom miatt kellett bezárni.- Nekünk is érdekünk lenne, hogy díjkedvezményt adjunk ott, ahol felszerelték a riasztórendszert, de nincs realitása ebben a helyzetben és ez különben is központi elhatározás kérdése.- A külön nyomozói irodát én is felvetettem Budapesten, de nem fér össze a biztosítási etikával. Nem szabad abból kiindulni, hogy mindenki lop, csal, hazudik...- Biztosítási csalások? Egyet sem tudok, pedig azt nekünk kellene jelenteni. Mi a rendőrségi jegyzőkönyvek alapján fizetünk. Nincs jogunk, hogy megállapítsuk, önbetörés történt-e. Ha megkapjuk a jegyzőkönyvet, fizetünk, mint a katonatiszt.- Mi lenne a megoldás? Ha olcsóbbak lennének a berendezések, vagy ha többet tudnánk elcsípni közülük! Lenne..., kellene..., nem a mi dolgunk! Szép az emberszeretet, csak az a baj, hogy közben egyre többen lopnak, csalnak és hazudnak! Dudellai Ildikó r A reformáció egyházai III. A REFORMÁTUSOK (1536) A Református Egyház megalapításához nehéz olyan egyértelmű dátumot találni, mint az Evangélikus Egyháznál az 1917. esztendő, mivel a Szentlélek Isten erre a munkára több férfiút használt fel. Az új irány szellemi irányítója azonban kétségtelenül Kálvin János volt. Kálvin 1509-ben született a franciaországi Noyon-ban. Apja püspöki hivatalnok volt, s mivel a fiát is papi pályára szánta, már 12 éves korában egyházi jövedelmet szerez a számára. Az előkelő párizsi Montaigu kollégiumban nevelkedik. Ugyanitt tanul néhány év múlva Loyola Ignác is, a jezsuita rend megalapítója... Előbb Örléans-ban jogot tanul és doktorál, majd Bour- ges-ban a nyelvészettel ismerkedik a Luther tanaival ismerős humanisták között. Bázelben adta ki 1536-ban a később többször is átdolgozott remekművét, az „INSTITUTIO RELLIGION1S CHRISTIANE” című munkáját. Mivel még ugyanebben az évben megkezdte genfi működését is, a történészek ezt az évet tekintik a református reformáció tényleges kezdetének. A Református Egyházat sokan üldözték, és több helyen szinte teljesen ki is irtották. Francia- országban a „párizsi vérnász” során Szent Bertalan éjszakáján - 1572. aug. 24-én - legalább 20 ezer hugenottát gyilkoltak le, s az 1685. évi nantes-i edictumban véglegesen elvesztették vallásszabadságukat. Ekkor legalább 300 ezer hugenotta menekült külföldre. Magyarországon a XVI. század végén a lakosság 90%-a elszakadt már a Római Egyháztól. Az ellenreformáció ezt 100 év alatt megfordította. A református prédikátorokat gályarabságra ítélték, a hit hőseinek üldöztetés, megaláztatás, bujdosás lett osztályrésze. A reformátusok hitvallásos iratai közül a legnépszerűbb az 1563-ban készült Heilderbergi Káté, amely szinte összekötő kapocs a világon élő valamennyi református számára. Közismert és kedvelt Európában még a Buliinger Henrik által 1566-ban készített II. Helvét Hitvallás. A központi tanítása a reformátusoknak pedig így hangzik: Jézus Krisztus az Isten Fia. Vallják, hogy Isten örökkévaló Fia a mi üdvösségünkért lett emberré. Belépése a mi világunkba csodálatos születés által történt, amint eztMáté és Lukács evangéliuma elmondja. Ezt a tanítást hirdeti valamennyi református hitallás. Valamennyi református hisz tehát az inkarnációban, hogy Isten testté lett és Jézus Krisztusban eljött az emberhez. A reformátusok tisztelik és nagyra becsülik Máriát, mint a mi Urunk anyját. De elutasítanak minden olyan hagyományt, amely vele kapcsolatban keletkezett az évszázadok folyamán. Mert ezek olyan dogmákat eredményeztek, mint az „Immaculata Conceptio” és az „Assumtio”. A reformátusok szerint ezeknek nincsen alapjuk a szentírásban. Két sákramentumot ismernek: a keresztséget és az úrvacsorát, mivel Jézus csak ezt a két sákramentumot rendelte. Kálvin szerint: „A sak- ramentumok látható jelek és pecsétek, amelynek nincsen más rendeltetésük, minthogy nekünk felajánlják és élőnkbe adják Krisztust és őbenne a mennyei kegyelem kincseit.” (Institutio IV.14:14) A reformátusok hiszik, hogy az üdvösség nem érdemelhető ki jó cselekedetek által, mivel az egyedül Isten ajándéka. Hogy az üdvösség nem emberi teljesítmény, egyedül Isten dönti el. Kálvin szerint: „Eleve elrendelésnek (predestináció) pediig az Isten azon örök elhatározását nevezzük, amellyel önmagában elvégezte azt, hogy akarata szerint mi történjék minden egyes emberrel.” (Inst. 111.21:5) Ami a külsőségeket illeti, volt idő, amikor a református templomokban a négy sima, fehérre meszelt falon kívül semmi sem volt. Különösen szigorúan vették ezt Magyarországon. A későbbi generációk azonban arra a belátásra jutottak, hogy bizonyos szimbólumok megengedhetök az istentiszteleti használatban, mivel a szentség és a szépség nem ellentmondásai egymásnak, és valóban van „szentség szépsége”. A magyar reformátusok között a kereszt az ellenreformáció óta annyira leterhelt keresztyénjelkép, hogy templomos népünk máig sem akar hallani róla. A református egyházak közül csak a magyarországiban van püspök, aminek történelmi okai vannak. Áz ellenreformáció idején a politikai végrehajtó hatalommal rendelkező r. k. püspökök csak püspökökkel voltak hajlandók tárgyalni. így vették fel a református „superintendensek” a püspöki címet, ami aztán meg is maradt. A református egyházalkotmány szerint a püspökök egyébként éppen olyan lelkészek, mint a többiek, csak felügyeleti, fegyelmi és egyházkormányzati teendőkkel vannak felruházva. A World Christian Handbook a reformátusok lélekszámát 50 millióra teszi. Egyed József \ y-
