Új Nógrád, 1990. május (1. évfolyam, 24-49. szám)

1990-05-28 / 46. szám

Újabb fejlemények a balassagyarmati börtönben Feszült légkörben éhségsztrájk Palotás Iván alezredes parancsnok nyilatkozata (Munkatársunk tegnap es­ti jelentése a ihelyszínről.) 1990. április 21-én az el­ítéltek petícióval fordultak az Országgyűlés elnökéhez, melyben a következőket fo­galmazták meg: ,,a sajtóban olvastuk a közkegyelemről szóló javaslat szövegét, amely jellemzően a múlt diktató­rikus szellemével, újból csak szimbolikus kegyelemre irányul." — Ez felfogható a sztrájk kiindulási alapjának? — kérdeztem Palotás Iván al­ezredest. a balassagyarmati büntetés-végrehajtó intézet parancsnokát. — Igen. ugyanis az előző kormány terjesztette elő az amnesztiajavaslatot. Még­pedig azzal a szándékkal, hogy „csomagtervként'' nyújtja át az új kormány­nak. Azonban az új kor­mány még csak a napokban alakult meg, ezért egyelőre nem biztosítottak az amnesz­tia végrehajtási feltételei. Tulajdonképpen elhamar­kodott bejelentésről van szó, és a majdnem két hónapos várakozási idő csak tovább fokozta az elítéltek türel­metlenségét. — Hogyan kezdődött az itteni sztrájk? — Mi a fogvatartottakat a munkavégzés befejeztével a szálláskörletükbe kísérjük vissza. A szabászati üzem­rész elítéltjei közül pénte­ken kilépett egy ember, majd csatlakozott hozzá még hat rab és ők heten leültek az udvar közepére. A többi felsorakoztatott kétszáz el­ítéltből még egy lépett ki a sorból és ő is csatlakozott hozzájuk. — Az ülösztrájkban részt vevő elítéltek, milyen bűn- cselekmények elkövetése mi­att kerültek börtönbe? — Mindegyik többszörösen visszaeső. Egyetlenegy van köztük, aki először van bör­tönben, mégpedig emberölési kísérlet miatt hatéves ítélet­tel. Az elítéltek bűnlajstro­ma a következő: erőszakos nemi közösülés, személyi szabadságjogok megsértése, garázdaság. többrendbeli lopás, betörés, okirat-hamisí­tás. könnyű, illetve súlyos testi sértés, felfüggesztési idő alatt elkövetett bűn- cselekmények. — Milyen intézkedéseket alkalmaztak? — Az esemény „különle­ges” intézkedéseket igényelt. Először is a többi foglyot felkísérték az őrök a zárkák­ba és lezárták a körletet. Ezt követően egv ötfős tiszti törzset hoztunk létre, amely azonnal értékelte a helyzetet. Mozgósítottuk a személy­zetet, mégpedig úgy. hogy minden udvaron lévő fogoly­hoz kirendeltünk 2—-2 őr- személyzetet, akik körbeáli- ták az ülősztrájkot folytató elítélteket. Ezek után én le­mentem az udvarra, és két­szer is felszólítottam őket, a sztrájk befejezésére. Ugyanakkor megkérdeztem őket. hogy mi a gondjuk, problémájuk. Kérdésemre Baráth Gyula Tibor neveze­tű fogvatartott a következő választ adta: „Az amnesztiá­val kapcsolatos csendes de­monstrációt folytatunk”. Mi­vel a másodszori felszólítá­somnak nem engedelmes­kedtek, ezért kiadtam a pa­rancsot az ülősztrájk fel­oszlatására. — Ez mit jelent? — Mivel az elítéltek nem tanúsítottak agresszív maga­tartást, ezért nem is alkal­maztunk fizikai fenyítést. Az őrszemélyzet tagjai egyen­ként megfogták az elítélte­ket. hátrabilincselték a ke­züket, majd a karjuknál fogva felvezették őket a ma­gánzárkákba. — Jelenleg hogyan vi­selkednek? — Feszült a légkör. A magánzárkákban éhség- sztrájkot kezdtek. — Ha nem hajlandóak en­ni. akkor önök mit csinál­nak? — Ügy döntöttünk, hogy először - is megpróbáljuk őket rávenni az éhségsztrájk beszüntetésére. • Már csak azért is, mert az egész meg­mozdulásukkal nemhogy könnvítenének a helyzetü­kön, hanem inkább súlyos­bítják a vétküket! Ugyanis a Btk. 246. pa­ragrafus (1.) értelmében „Az a fogoly, .aki fogolytársaival együtt a büntetés-végrehajtás rendjét súlyosan veszélyez­tető nyílt ellenszegülésben részt vesz, bűntettet követ el és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel bünte­tendő." Emiatt hétfőn a vá­rosi ügyészségre kerül a fel­jelentésük. — Szőke — Nem a kormány: a Volán változtatott! Negyvenkét buszjárat szűnik meg megyénkben Országszerte égető prob­léma a helyközi tömegköz­lekedés veszteségessége. A deficitet az ország vala­mennyi Volán-vállalatánál járatcsökkentéssel próbál­ják kompenzálni. Az Or­szággyűlésben is olyan fon­tosnak ítélték a kérdést, hogy a 17 órája hivatalban lévő közlekedési és hír­közlési miniszter. Siklós Csaba véleményét és elkép­zeléseit azonnal szeret­ték volna megismerni a képviselők. — Mi a helyzet megyénk­ben, hány járat leállítását határozták el? — kérdez­tük Vérségi Pált. a Nógrác! Volán forgalmi és keres­kedelmi osztályvezető-he­lyettesét. — Mi sem állunk job­ban. mint a többi Volán­vállalat. Tavaly mintegy 30 milliós veszteségünk volt a helyközi személyszállítás­ból. Az új menetrendben ezért 42 járat megszünteté­séről döntöttünk, ami 51 íJ .járatkilométer naponta. Tet­tük mindezt olyan települé­sek között, ahol a legkisebb volt a járatok kihasznált­sága. Konkrétumokat em­lítve: Bátonyterenve. Etes és Cered viszonylatában, de a felsorolás nem teljes, , — Ha ez így folytatódik, mivel fogunk utazni a jö­vőben? Egyáltalán: milyen arányt képvisel ez a 42 já­rat önöknél? — A Volán-vállalatoknak továbbra is alaptevékenysé­ge lesz a személyfuvarozás. (Folytatás a 8. oldalon.) Várakozáson fölüli az érdeklődés a Viktória Ügynök­ség és szerkesztőségünk közös szinestévé- és hűtőláda- vásárlási akciója iránt. Az ügynökség boltjai a tegnapi napon is a vásáriók rendelkezésére álltak, melyet mi sem bizonyít jobban, mint hogy tucatnyi színes televízió és hűtőláda talált gazdára. Az érdeklődök tájékoztatására közöljük, hogy lapunkra, az Új Nógrádra a vásárlás hely­színein is elő lehet fizetni. Pénzügyminiszteri találkozó A volt keleti tömb álla­mainak — köztük Magyar- országnak — nyújtandó tá­mogatás is napirenden sze­repelt azon a találkozón, amelyet vasárnap tartott az osztrák, a nyugatnémet és a svájci, valamint a magyar és a csehszlovák \ pénzügy- miniszter az alsp-ausztniai Schlosshof üdülőhelyen. / V. A 3 plusz 2 tanácskozá­son Ausztria, az NSZK és Svájc pénzügyminisztere ki­fejezte országa készségét ar­ra, hogy támogatják a volt szocialista országoknak a piacgazdaság felé haladását, elsősorban tapasztalatok és módszerek, know-how át­adásával. A nyugatnémet Theo Waigel már az előző napi hármas összejövetelen kijelentette, hogy az NSZK-t az NDK irányában való el­kötelezettsége nem tartja vissza a többi, új demokra­tikus rendszer segítésétől, s ezzel kapcsolatban főként Magyarországra és Lengyel- országra utalt. „A magyar függetlenség a német egységtől függ” Antall József Nyugat-Béri in ben Nagy tetszéssel fogadott előadást tartott szombaton a nyugat-berlini Jégcsarnok mintegy hatezer főnyi hall­gatósága előtt Antall József magyar miniszterelnök, aki a 90. Német Katolikus Kong­resszus meghívott vendége­ként. a nyugatnémet kancel­lárral egy rendezvényen föl­lépve, taglalta Magyarország és Európa kilátásait az eS.v- pártrendszerű diktatúrák bukása után. Azokról az. országokról, például Magyarországról, ahol a fordulat békés kere­tek között zajlott le. Antall József leszögezte: — A régi rendszer támaszai el fogják tudni érni, hogy a történe­lem enyhébben bírálja el sú­lyos felelősségüket saját né­pük évtizedeken át tartó el­nyomásáért. A keresztény kötelesség, a megbocsátás rájuk is érvényes, még ak­kor is, ha a nép maga, illet­ve a Nyugat nem tanúsít is megértést ezen állásponttal szemben. Magyarország és a többi, hasonló helyzetben lévő or­szág helyzetét a magyar kor­mányfő a bibliai vízözön utáni állapothoz hasonlítot­ta. — A bárka partot ért ugyan, ám szinte semmit sem találnak a földre lépő utasok: sem rendet, sem struktúrákat, sem anyagi ér­tékeket. Legfőbb támaszuk az Istenbe és önmagukba ve­tett hit, a remény és a ve­lük szemben megnyilvánult szolidaritásból fakadó biza­kodás. Három jelentős kihívás­ra hívta fel a fordulat nyo­mán a hallgatóság figyel­mét Antall József. Elsőnek említette közülük új társa­dalmi struktúrák, intézmé­nyek és szabályok létreho­zását, a törvényhozói, vég­rehajtói és bírói hatalomnak Montesquieu szellemében történő szétválasztását. A második számú kihí­vás a szocialista piacgaz­daság Ludwig Erhard szel­lemében történő bevezeté­se Magyarországon. Ez­(Folytatás a 2. oldalon.) A szocialista párt II. kongresszusa Horn Gyula az új pártelnök Horn Gyulát választotta pártelnökké a Magyar Szo­cialista Párt II. kongresszu­sa. E fontos személyi döntés szombaton a késő éjszakai órákban született meg. s ezt követte — vasárnap haj­nali 3 óráig tartó szavazá­si procedúrával — a továb­bi tisztségviselők megvá­lasztása. A plénum az alapszabály- módosításban javasolt vál­tozatot elfogadva a lehet­séges három helyett ele­gendőnek tartotta két alel- nök megválasztását: Pozs- gay Imrének — a párí parlamenti frakciója veze­tőjének — és Jánosi György­nek szavazott bizalmat. Horn Gyula egyébként megtartja a parlament kül­ügyi bizottságának elnöki tisztét, ezt a hatályos jog­szabályok is lehetővé teszik. A párt előtt álló felada­tokról szólva hangoztatta: rendkívül nehéz lenne fon­tossági sorrendet kialakíta­ni. Mégis, elsődleges a párt kiépült struktúrájának meg­erősítése. A párt új elnöke rend­kívül fontosnak tartotta a felkészülést a helyhatósá­gi választásokra. Ebben kri­tériumként azt .jelölte meg: nem azt kell nézni, hogy a jelölt tagja-e a szocialista pártnak, vagy sem. hanem azt. hogy mennyire tisztes­séges, személye garancia-e arra. hegy valóban a lakos­ság. a helyi közösség érde­kében cselekszik majd. Hóin Gyula kijelentette: programja tartalmában nem, csupán stílusában külön­bözik előd.jéétől. Nyers Re­zsőétől. Arról, hogy Poxs- gav Imre csupán a parla­menti frakció vezetői tisz­tét vállalta, úgy nyilatko­zott: Pozsgay Imre szemé­lye nagy érlék a párt szá­mára. A kongresszus vasárnap délelőtti első plenáris ülé­sén szóba került a párt parlamenti frakciójával szembeni bizalom kérdé­se. különös tekintettel a frakció személyi összetéte­lére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom