Új Nógrád, 1990. május (1. évfolyam, 24-49. szám)

1990-05-26 / 45. szám

1990 MÁJUS 26., SZOMBAT iin-nnn 5 Miért füst, ami nem füst? Huszadik századi röghözkötés „Nagykorúsítcmi akarjuk a magyar parasztot!" Beszélgetés Stefankinné Osztroluczki Mártával Stefankinné Osztroluczki Márta a Független Kisgaz­da. Földmunkás és Polgári Párt Nógrád megyei főtit­kára. A 27 éves, kétgyerme­kes családanyával pártjuk­ról, céljaikról beszélgettünk. — Miért ragaszkodik az FKgP az 1947-es földtulaj­doni állapotok visszaél Uta­sához'! — 1947 végéig 650 ezer olyan parasztcsalád jutott földhöz, akik addig nem ren­delkeztek földtulajdonnal. Igv 1947. december 31-ig közel egymillióra tehető azok száma, akik földma­gántulajdonnal rendelkez­tek: 2 holdtól 15—20 holdig terjedő, kis- és közép-paraszt- gazdaságon gazdálkodtak. Mi tehát azért ragaszkodunk a '47-es állapotokhoz, mert szeretnénk a legnagyobb igazságosság elvét érvénye­síteni a mezőgazdasági tu­lajdonrendszerben. Ezzel kí­vánjuk rehabilitálni azokat a parasztokat, akiket jog­fosztottak, kisemmiztek. — Jogilag miként bizo­nyítható ennek a tételnek az igazsága? — Egy országon belül többféle magántulajdon lé­tezik. de a magántulajdon­ról való rendelkezés csak egyfajta lehet: a magántu­lajdon örökölhető, eladha­tó, bárki szabadon rendel­kezhet vele. Ezzel szemben Magyarországon az a gya­korlat, hogy a föld olyan magántulajdon, mellyel nem lehet szabadon rendelkezni. — Nagy Ferenc József személyében miniszteri tár­cához jutott a pártjuk. Ez milyen lehetőségeket bizto­sít számukra? — Nagvkorúsítani akar­juk a magyar parasztot! Nem az a szándékunk, hogy egyik napról a másikra, a nyakába szakadjon valaki­nek a földje. A fokozatos­ság elvét kívánjuk érvénye­Luther Mártun (1483— 1546) arra kérte követőit, hogy ne nevezzék magukat „lutheránusoknak". Ezt a nevet ellenfeleik — Eck, Erasmus és VI. Adorján pá­pa — adták nekik, megve­tésük jeleként. Hívei ön­magukat evangélikusoknak, az evangéliumban hívő ke­resztyéneknek nevezték. Az evangélikusok őszintén tisz­telik Luther Mártont, mint az egyház egyik legnagyobb tanítóját és szabadítóját. Az evangélikus tudósok ma is egymás után írják a köny­veket Luther gondolatainak kutatására. De természete­sen senki sem imádja őt. Életútjának bemutatásá­ra nem vállalkozhatom (könyvtárnyi irodalom tesz róla bizonyságot), ám jelle­mének egynémely markáns vonását mégis felvázolom, hálás kötelességként. íme: a németországi Eislebenben született 1483-ban. Apja kí­vánságára először jogot ta­nult. de eg,'’ vihar hatása alatt fogadalmat tett. hogy szerzetes lesz, és belépett az Ágoston-rendiek erfurti ko­lostorába. Innen hívták meg a wittenbergi egyetemre ta­nárnak. ahol a teológia dok­tora is lett. 1511 őszén az Ágoston-rend megbízásából Rómában is járt. ahol döb­benten látta a papok elvilá- giasodását. 1517. november 1-ére volt kitűzve a wittenbergi vár­síteni, amelynek reális ala­pot ad mezőgazdasági tár­cánk. — A földtulajdon szabad rendelkezési ,jogával bein­dul a bérleti piac. Ez a gyakorlatban hogyan jelent­kezik majd? — Megszűnik a tsz-ek bér­letmonopóliuma! Az a hely­zet. hogy például az őrhal­mi tsz nyolcezer forintért ad bérbe egy hold földet. Tehát a tsz-monopólium fel­számolásával egyrészt a földtulajdonnal rendelkező bérbeadót illeti meg a bér­leti díj: másrészt alacso­nyabbak lesznek a bérleti díjak. — így egyre világosabb, hogy miért félnek annyira a tsz-ek a kisgazdáktól! — Higgye el nekem, hogy a tsz-ekkei szemben sem az a politikánk, ami rólunk elterjedt! A tsz biztonságot jelent az ott dolgozóknak és az agrár szakemberekre nagy szüksége lesz a jövő mező- gazdaságának is. Éppen ezért őket nem elijeszteni kell, ha­nem megnyerni az ügyünk­nek. Miniszterünk is arra biztat minden párttagot, hogy keresse a kapcsolatot a jó mezőgazdasági szak­emberekkel; de ő maga is várja őket, hiszen a Hütter- féle minisztérium valóságos kádertemető volt. De példá­ul azon tsz-vezetőket, akik az Alföldön és Borsodban tavasz óta segítik azt a fo­lyamatot, hogy tiszteletben tartva az öröklési jogot, tu­lajdoni lap vezetése nélkül adták a parasztoknak a föl­det, azokat nem fogják le­váltani, elűzni a tsz-tagok. Viszont le kell szögeznem, hogy Nógrád megyében ezt nem veszik tudomásul a tsz-vezetők és néha úgy vi­selkednek, mint a hűbér- urak! — Tudna erre példát mondani? templom , felszentelési ünne­pe. Az ilyesmit szokás volt a templom ajtajára kisze­gezett hirdetésekkel is ün­nepélyesebbé tenni. így tett az ünnepélyt megelőző na­pon, október 31-én — a há­lás utókor, valamennyi pro­testáns ember számára ez a nap egyike a legfényeseb­ben ragyogó egyháztörténeti ünnepének! Luther is, akit felháborított egy Tetzel ne­vű bűnbocsátó cédulaárus fellépése, aki azt hirdette, hogy ezzel megrövidíthető a purgatóriumban lévő lelkek szenvedése. Luther a kifüg­gesztett 95 tételével nem akart elszakadni az egyház­tól. Csupán a bűnbocsánat körül elterjedt nézetek meg­változtatására hívta fel a figyelmet. Hiszen a bűnbá­nat bibliai értelemben egy belső, erkölcsi folyamat, amit az egyház tanításában áldozatok, cselekedetek pó­tolnak. A szentírásra hivat­kozva hangsúlyozta, hogy nem a pápának, hanem egyedül Istennek van joga a bűnöket megbocsátani, és Ö meg is bocsátja vala­mennyi bűnbánó keresz­tyénnek búcsúcédula nél­kül. Tételei futótűzként terjed­tek. . . Luther magyar tanítvá­nyai közül ebben az időben a legjelentősebb: Dévai Bí­ró Mátyás, akit a nép „ma­gyar Luther" néven emle­— Sajnos igen, és be is tudom bizonyítani, mert minden dokumentum a ren­delkezésemre áll. (Márta elővesz egy iratfűző dosszi­ét, melynek első lapján nyomtatott belükkel ez ol­vasható: „ROMHÁNY".) Miután áttanulmányoz­tuk, így összegzi a „Rom- hány-ügyet”: — A földek 50"o-át nevesítik. A szövet­kezet. mint tsz-tulajdont ad­ja el másoknak a földet, így eleve kirekeszti a föld eredeti tulajdonosát a ha­szonból. De főleg az örökö­söket, akiket a jelenlegi jog­szabály nem tekint tulajdo­nosnak. Másrészt, a nevesí­tett földek Szente és Rom­hány leendő önkormányzati vagyonát érintik. Márpedig mi. kisgazdák azt akarjuk, hogy a falvak önkormány­zata szabadon rendelkez­zen földjeivel. Harmadrészt, olyan Budapesten dolgozó szövetkezeti tagok is hozzá­jutnak földhöz, akik ere­detileg nem vittek be föl­det a tsz-vagyonba. De a legnagyobb gondot az okoz­za, hogy a tulajdonjog át­játszásával budapesti lako­sok is földtulajdonhoz jut­hatnak, anélkül, hogy ők ma­guk megművelnék. Ezáltal a bérleti díjból állandó jöve­delemre tesznek szert; a bérlőt pedig arra kénysze­rítik, hogv a megtermelt áru fogyasztói árába bekal­kulálja a bérleti díjat. A helyzetet még tovább nehezíti, hogy kitaláltak va­lamit: ne csupán az eltöltött évek alapján kapjanak va­gyonjegyet a tsz-tagok. ha­nem a fizetés után is. így az lesz a legnagyobb részvé­nyes, aki a legtöbbet kere­si. . . Ráadásul, ezt a vagyon­jegyet csak úgy birtokolhat­ja a tag, ha a tsz-ben ma­rad. Ez a huszadik századi röghözkötés! — szőke — getett. Szinte az egész or­szágot végigprédikálta, mi­vel a mohácsi vész után mindkét magyar király til­totta a reformációt, s neki folyton menekülnie kellett. Ugyancsak maradandó ne­vet szerzett Sylvester János, aki elsőnek fordította le ma­gyarra az Újszövetséget. 1541-ben megjelent műve az első Magyarországon nyom­tatott magyar nyelvű könyv. Az evangélikusok nem ta­nítanak semmi olyat, ami különbözne attól a közös ke­resztyén hittől, amely le van írva az Újszövetségben, és elsőként az Apostoli Hitval­lásban foglaltatott össze. • Hitvallásos irataik közül elsőnek az „Ágostai Hitval­lást” (Confessio Augustana) említem. 1530-ban az augs- burgi birodalmi gyűlésen ezt a hitvallást nyújtotta át nyolc fejedelem és két bi­rodalmi város a császárnak, mint saját hitvallásukat. Ezt Melanchton Fülöp készítet­te. Luther Katekizmusa 1529-ben készült el- Két for­mában adták ki. A Nagy Káté a hitoktatók, a Kis Káté a gyermekek tanulásá­ra szolgál. — A „Schmal- kaldeni Cikkek"-et szintén Luther írta. a szász válasz­tófejedelem megbízásából, 1537-ben, amikor a megígért egyetemes zsinatra készül­tek. Ez Luther legsikerül­tebb műve. Negyedikként a „Formula Concordiae" című Hol vannak azok a régi szép idők, amikor Salgótar­ján külvárosában, Zagyva- pálfalván még az elavult, több száz éves síküveggyár kéményei füstöltek? Igaz, hogy többszöri környezetvé­delmi beruházásainak kö­szönhetően az utóbbi idő­ben lényegesen kevesebb il­latot és füstöt fújt szét a környéken a szél. Egyszóval az ott lakók kiülhettek a kertbe napozni, játszhattak a gyerekek, esténként szalon­nát süthettek. 1989-ben egy korszerű, a modern technikának és kör­nyezetvédelemnek megfelelő rt. kezdte meg áldásos mű­ködését. Az áldásos műkö­dést természetesen az új gvár környékén lakók szem­pontjából értem, kiknek nagy része harminc, ötven, vagy még több éve ott lakik. Előzetes hallomások szerint — holott senki meg nem kérdezte és informálta a környék lakóit — annak el­lenére, hogy két kémény is ontani fogja a füstöt, sem­mi baj. Tisztább a kijövő levegő, mint az elsődlege­sen beszívott, mert ugye a modern technika és ez a beruházás maximálisan em­ber- és környezetbarát. Hát ez az állítás sajnos, a gyakorlatban nem igazoló dott. A gyár környékén és ugyan csökkenő mértékben kb. 2—3 kilométer légtávol­ságban monoton állandó zajt hallani, kibírhatatlan büdös van és a földön csillogó hó- pihékhez hasonló valamik láthatók. Ezek a valamik ál­lítólag por- és üvegszemcsék — nagy mennyiségben meg­találhatók a fák levelein, termésein, a zöldségen, a fü- vön, és szálldogálnak a le­vegőben. Azokon találhatók, amit az emberek megesz­nek, amire leülnek, abban a vízben, amiben a kerti mun­ka után megmosakszanak. Több újságcikk foglalko­zott már ezzel a komplex problémával, a zajártalom­mal, a levegőszennyezett­séggel. A környéken lakók több fórumon kértek meg­hallgatást, vagv írtak leve­hitvullásról teszek említést, amely több teológus közös munkája. 1576-ban készült, hogy elhatárolják a tiszta lutheri tant a kálvinizmus- tól, illetve Melanchthon sze-* lídebb irányától. Végül ide szokták számítani még Me­lanchthon 1540-ben kiadott munkáját: „Értekezés a pá­pa hatalmáról és elsőbbsé­géről”. Ebben Luther leg­hűségesebb munkatársa, a legszeretetreméltóbb refor­mátor, a megnyerő modorú, tudós és szerény Melanch­thon Fülöp (1497—1560) ösz- szefoglalta a reformátorok álláspontját. A miséről Luther tanítása a Schmalkaldeni Cikkek ta­núsága szerint: „A páp.is egyházban a legnagyobb es legszörnyűbb förtelmesség a mise. Azt állítják ugyanis, hogy a miseáldozat, vagyis a mise bemutatása — még ha gazember végzi is — megszabadítja az embert bűneitől életében és a tisz­títótűzben egyaránt. Ezt pe­dig egyedül az Isten Bárány teszi és teheti. . . A mise csak merő emberi talál­mány, nem Isten parancso­lata. .. A mise felesleges do­log, s ekért bűn és veszély nélkül elhagyható.” Az egész földkerekségen 192 nemzeti evangélikus egy­ház található. A Fahlbusch, Taschenlexikon 80 millióra teszi létszámukat. Egyed József let az iránti kérelmükkel, hogy megnyugtató választ kapjanak az alábbiakra: — Szennyezi a gyár a le­vegőt? Ha igen, milyen mérték­ben? Ártalmas, nem ártal­mas? Mennyira ártalmas? — Fogyaszthatok a kertek termései? — úgy mint az­előtt? — Megfelel a működés zajszintje? — A környezetvédelmi elő­írásoknak megfelelően épült fel a gyár? — Egyáltalán lakott terü­leten belül, kertes övezetben telepíthető egy üveggyapot- előállító gyár?! — Van-e valamilyen szab­vány, előírás (biztonsági sáv... stb.), mint más ha­sonló terméket gyártó gyá­rakkal szemben? A feltett kérdésekre az illetékesek a maii napig egy­értelmű választ nem adtak, ugyan megjelentek olyan nyílt válaszok, hogy a kibo­csátott zaj. csak olyan mértékű, mint egy olajozat- lian bicikliláncé, meg hát az út is zajos. Ez igaz, már­mint, hogy az út is zajos. ELEGÁNS GRAFIKÁT RAKTAK KI AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG EGYIK ÁPRI­LISI SAJTÓÉRTEKEZLE­TÉN A PÓDIUMRA: „MÉG EZER NAP” — JELEZTE A FELIRAT EZER NAP UTÁN MEG KELL VALÓ­SULNIA AZ 1985 DECEM­BERÉBEN KITŰZÖTT NAGY CÉLNAK. AZ ÁRUK, A TÖKE, A SZOLGÁLTA­TÁSOK ÉS AZ EMBEREK MOZGÁSÁT GÁTLÓ AKA­DÁLYOKTÓL MENTES EU­RÓPAI „NAGYPIACNAK". AZ „EURÓPAI” SZÓ TER­MÉSZETESEN CSAK A KÖ­ZÖSSÉG TIZENKÉT OR­SZÁGÁRA ÉRTENDŐ. A „nagypiac” építése ön­magában is dinamizálta a közösséget, állapíthatta meg a bizottság ezer nappal a határidő előtt. Míg 1982— 84-ben 1,9 millióval csök­kent a munkahelyek száma, 1985—87. között 3,2 millió­val nőtt, 1988—90-ben pedig — az előzetes becslés sze­rint — újabb 5 millióval gyarapodik a foglalkoztatot­tak serege. A gazdasági nö­vekedés a felsorolt három­éves időszakokban 1,5, majd 2,5 és 3,5 százalék. A beru­házások 1982—84-ben stag­náltak, 1987-ig 3,5 százalék­kal nőttek, 1988—90-ben pe­dig előreláthatólag 6,5 szá­zalékkal emelkednek a ti­zenkét országban. A közös­ségen belüli kereskedelem 1973 és 1985 között folya­matosan csökkent, 1988-ban viszont ismét meghaladta a 70-es évek elejének színvo­nalát. A tagállamok ma már külkereskedelmi forgalmuk 62 százalékát bonyolítják le egymással. 1993. január 1. termé'iz.e tosen csak határkő, a .,r • piac" sok eleme már működik, vagy hamarc működni fog. Igv 1990-t már minden vállalat pálv hat a közösségen belüli kö: munkákra, s ez önmagában 20 milliárd ECU-s megtaka­rítást eredményez. 1989-től az EK vállalatai a tizenket- tek valamennyi tőzsdéjén forgalmazhatják kötvényei­ket és részvényeiket. 1992- től a közösség bármely or­szágából megválaszthatják bankjaikat és biztosítótársa­ságaikat. Ugyancsak 1992-től megvalósul az európai tele­kommunikációs térség — vagyis bármely tagállam­ban jóváhagyott tele­kommunikációs berendezés csaik nem huszonnégy órán keresztül és nem monoton ütemben, a régi gyár zaját meg hasonlítani sem lehet az újéhoz. Hogy valami nincs rend­ben a működési zajszinttel, azt bizonyítja, hogy a gyár főmérnöke elmondta, az új­ságírónak, a beüzemelés óta — fél év több millió ráfordí­tásával nagymértékben csök­kentették a zajszintet. Ta­lán a tervezésnél, vagy a megépítésnél már nem vettek figyelembe előírásokat? Ak­kor ez a többi kifogásolt dologra is állhat? A gondolatok nem üveg­ipari szakember szemszögé­ből fogalmazódtak, lehet, hogy laikusnak tűnnek. Azonban több száz ember várja ezekre a kérdésekre a megnyugtató válaszokat. Szívesen meghívok bárkit, hogy töltsön el egy hét végét a környező kertek va­lamelyikében, Ha pedig va­laki arra jár, kérem figyel­je meg; melyik kéménynek nagyobb a füstfelhője — le­het nappal vagy éjszaka —, a régi üveggyárénak vagy az új gyapot-rt.-ének. Győri Ede használható lesz mind a ti­zenkét országban. Természetesen még sok problémát kell tisztázni. Ilyen a forgalmi adók össze­hangolása, a határellenőrzés megszüntetése. Jórészt szán­déknyilatkozatokra korláto­zódik a közösség „közös szo­ciális terének” megteremté­se, a társadalombiztosítási, munkavédelmi, s főleg a ke­reseti viszonyok összehan­golása. Sikeresen megrefor­málták viszont az elmara­dottabb területek, szekto­rok támogatására szolgáló úgynevezett strukturális ala­pokat és nagymértékben si­került csökkenteni a mező- gazdasági szubvenciókat, il­letve az azok következtében felhalmozódott fölöslege­ket. A környezetvédelemben egyre nagyobb hangsúlyt kap a közös normák érvé­nyesítése, a felállítandó kör­nyezetvédelmi ügynökség­nek pedig számos város ajánlotta fel székhelyét. Ami az európai pénzrendszert il­leti, amelynek keretében együtt lebegnek a tagálla­mok valutái, már csak a ködös Albion őrizte meg kü­lönállását, de azt ígéri, hogy már nem túl sokáig. Mindamellett 1993 „nagy­piaca” ma már nem az a fényes és mindent megváltó cél, mint aminek 1985-ben látszott: Közép- és Kelet-Eu- rópa forradalmai harsányan emlékeztették arra a közös­séget, hogy sem a tizenket- tek, sem az EFTA-országok határainál nem ér véget Eu­rópa. A német egyesítés 1993 egyik alapvető posztu- látumát változtatta meg. hi­szen így a tizenketteknek be kell fogadniuk a mai NDK-t is. 1993 „nagypiaca” r 'v nem 324 millió embert magába foglalni, hanem milliót. kelet-európai sokkra a >sség a belső integráció - (gyorsításával válaszol: u- kitűzték a következő szakaszokat. A nagvpiacot követnie kell a gazdasági és pénzügyi uniónak, a közös „európai" pénz bevezetésé­nek, illetve a politikai unió­nak. Ha az NDK az ezer nap alatt a közösség részé­vé válik is, a kelet-közép- európai térség többi államát közelebb engedik ugyan az új típusú társulási szerző­désekkel, de felvételüket a mai gondolkodás szerint a belátható jövőben azaz az évezred végéig kizárja a kö­zösség. A reformáció egyházai II. AZ EVANGÉLIKUSOK (1517) Hég ezer nap az egységes Európáig

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom