Új Nógrád, 1990. május (1. évfolyam, 24-49. szám)
1990-05-17 / 37. szám
1990. MÁJUS 17., CSÜTÖRTÖK tm^mu 3 Dorogháxal helyzetkép Négy község iskolája Nerp könnyű manapság vezetőnek lenni, még egy iskolában sem. Amikor esztendőkkel ezelőtt lelkesen körzetesítettek, azt gondolták: így lesz rendben minden. Szakképzett tanárok. korszerű szemléltetőés taneszközök állnak majd minden iskola rendelkezésére a községekben is. A dolgok azonban nem így alakultak. A tananyag ugyan több. színvonalasabb, de a korszerű felszerelés sok helyen hiányzik. Ahol pedig négy kisközség gyermekeit terelték egy iskolába, csak a létszám nőtt, s vele a gondok. Ennek eredménye: a tanulók ide-oda buszoznak, korábban kelnek, fáradtabbak, mint amikor helyben tanultak. Ez a túlterheltség jellemző nevelőikre is. A dorogházai körzeti iskolában a „központiakon" kívül Nemti, Szuha és Mátraalmás gyerekei végzik a nyolc osztályt. Fekete Sándor igazgató az átmenet miatt nem tud semmi bizonyosat mondani a jövőről: marad-e a körzeti iskolában minden község? — A társközségek válni akarnak. Lehet, hogy az alsó tagozatok, amelyek eddig Nemtibe jártak, otthon maradnak a saját falujukban, így Nemtiben össze kell vonni 2—2 osztályt. Dorogházán is kevesebb lesz a gyerek. Jelenleg 230 tanutónk van. A felső tagozatban 12 nevelő, az alsóban 6 dolgozik. — Pedagógusban tehát nincs hiány? — Hamarosan lesz. Több kolléganő nyugdíjba készül. Az orosz nyelv tanára már csak ebben a tanévben tanít. — Mi a helyzet a többi idegen nyelv tanításával? — Az angolt jelenleg magánúton, díjazásért tanulhatják itt az iskolában. Nem a mi pedagógusunk ugyanis az angolóraadó. — Talán a gyerekek nem is akarják már az oroszt tanulni, hiszen nem kötelező! — Ez nem ilyen egyszerű. Akik tanulják, azoknak végig kell vinni a nyolcadikig. Most tehát olyan orosztanárt szeretnénk fölvenni, aki az oroszon kívül még egy idegen nyelvet és magyart is tanítana. — Nem lesz könnyű! Ám talán valamit segít a sajtó nyilvánossága. Külföldről is ígérték a segítséget Blicckirályok Hét végi este a 7-es helyi járatú autóbuszon. A dolgozók már hazatértek, örülnek az előttük álló szabadnapoknak, igyekeznek felszabadultan eltölteni az időt. Ilyenkor a serdültebb ifjúság nyakába veszi a várost: társaságot, murihelyet keres, ahol ö is kitombolhatja magát. Nyilván nem csak Salgótarjánban van így, hanem ez történik a megye más városaiban is (és természetesen helyi járatú autóbuszain). Nincs is ebben semmi kivetnivaló. Mi is ekként tettünk hajdan: hajtott a vérünk, űzött az élményvágy, a kíváncsiság. Annyi különbség azért volt — és ez egyáltalán nem elhanyagolható —, hogy mi, szinte kivétel nélkül, tudtunk viselkedni, mi még tudtuk tisztelni a másik embert, akár idős volt, akár fiatal. . . Minket a családban, az iskolában megtanítottak rá. Minket még jórészt azok a régivágású tanítók. tanárok oktattak, neveltek, akik az olyannyira elátkozott hajdani „békeidőben” szerezték a diplomájukat, kaptak életre szóló indíttatást a pedagógusi hivatáshoz. A srácok — négyen — ..laza” szövegelésükkel betöltik a buszteret. Hangosak, de szerencsére rendes szavúak. Ez utóbbira illik felfigyelnünk. Ez kétségtelen pozitívum. Nem röpködnek a levegőben — mint úton-útfélen. öreg- töl, fiataltól, nőtől és férfitól magától értetődő természetességgel hallani — a jól ismert „kötőszavak”, amelyek b-vel kezdődnek és g-vel fejeződnek be, ékes bizonyítékaként a felvilágosult | szabad szellemnek és a J magas fokú kulturáltságnak. Tehát a fiúk tisztességesen vidámkodnak, mígnem az egyik megállóban hirtelen elcsendesülnek, egymás megböködve gyorsan leszállnak a buszról. Majd a járdáról vigyorognak felfelé, a két újonnan i í ____________________________ f elszálltra, a férfira és nőre, akikről a járműn maradtak előtt is rövid úton kiderül, hogy ellenőrök. „Én messziről megérzem az ellenőr szagot” büszkélkedik haverjainak az elsőként eszmélt ifjú. „Azt hiszed, hogy én nem?” — önérzeteskedik az egyik, miközben a busz továbbrobog. A jegyellenőrök közül a hölgy kényszerű, csendes beletörődéssel mosolyog. Megint kijátszot- ták. „Nem lehet ezek ellen tenni semmit” — jegyzi meg valaki. Az ellenőrök nem szólnak, végzik munkájukat. Milliomodszor élnek át efféle kudarcot. Magam most kezdem felismerni ennek a munkának a nehezét. Az ellenőröket járatonként és nap mint nap, minden órában igyekeznek átverni a „vagány” legények: akik büszkék magukra, és mások előtt is a tetteikre. Csalni manapság kies honunkban nem (volt?) szégyen! Mint hazudni, „szerezni" sem. Ebben azok jártak élen, akiknek — hivatalból is — ellene kellett volna tenniük. Talán éppen a csaló, „szer- zös”, hazudós gyerekek szülei. A közhangulat egyelőre inkább a bliccelőt támogatja, semmint a jogszerűen intézkedőt. E viselkedésben lehet, hogy korábban benne volt a diktatúra elleni lázadás nemes gondolata és tette, mára azonban ez a nemesség elveszett: az „erkölcsi visszarendeződés” folyamata elkezdődött A jog újra jog lesz, a szabály szabály, és érték pedig érték. . . A „hamleti kizökkent idő” helyreáll: az ember és tette úgy minősül, ami (nem amilyennek képzelik, hazudjék). Trónfosztottak lesznek a blicckirályok is. Mondhatják, az élet nagy dolgaihoz képest mindez apróság. Igazuk van. Csakhogy az ilyen apróságokból épül fel az életünk. — ok — hazánknak. Gondot okoz a bizonytalanság: milyen is legyen a jövő iskolája? Nincs még rendelet rá, minden csupa átmenet... Van viszont előrelépés Dorogházán, s ez régi óhaj: megoldódik a fűtés, a régi, rosszul működő olaj- kályhák helyett elektromos fűtést állítanak be. örömmel újságolj az igazgató, hogy már van rá engedély, pénz is és augusztus elejére elkészül! Gond volt itt is a tornaterem hiánya: ha építeni kellene, az 10—12 millió forintba kerülne Hol van ma annyi pénz? így a gondot megoldották egy nagyobb teremmel, melybe bordásfal és egvéb tornaeszköz került. Van öltöző és zuhanyzó, a folyosón kézmosók, a higiénia adott. Jó időben pedig — futás a szabadba! Az épület emeletes, még „Rákosi-stílusban” épült, ráférne a külső-belső felújítás (és ezt tervezik is). Működik a napközi, ahol napi 28 forint ellenében: tízórait, ebédet és uzsonnát kaphat a gyerek. A mai árakkal számolva, ez igazán nem sok. Nyugodtan dolgozhatnak a szülők, nem éhezik a gyerekük. A jövőt pedig csak remélni lehet: Reméljük jobb lesz, nem csak Dorogházán, hanem az egész országban. C. E. Mikor lesz újra építők napja ? A munkanélküliség napjaink valós problémájává vált és ezt az Építő-, Fa- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezetének Nógrád Megyei Szövetsége is aggodalommal figyeli. Nagy József, azÉFÉDOSZSZ Nógrád Megyei Szövetségének titkára is aggódik, hiszen a gazdaságban létező kedvezőtlen folyamatok igen hátrányosan érintik megyénk építőiparát és építőanyag-iparát. Soha nem tapasztalt mértékű a bizonytalanság, amely alapvetően meghatározza a 8000 fős szakszervezeti tagság hangulatát. ÉFÉDOSZSZ Nógrád Megyei Szövetségének titkári tanácsa februári ülésén részletesen foglalkozott a munkanélküliség várható következményeivel. Az a tapasztalatuk — és ezt az elmúlt két hónap is igazolja —, hogy a létrehozott megyei szintű érdekegyeztető szervezet, melyet a megyei tanács hozott létre, nem a kívánt mértékben és módon foglalkozik a munkanélküliség kérdésével. Tevékenységük alapvetően Bátonyterenyére vonatkozik, holott megyei szintű problémáról van szó. A szerkezetátalakítás lassú. A megtett állami intézkedések Jön az Avon Az Avon, az egyik legnagyobb kozmetikai vállalat, amely a világ több, mint száz országában ismert, Magyarországon is megjelenik. Ugyanúgy, mint a többi országban, Magyarországon is kaphatók lesznek az Avon- termékek részben az úgynevezett „női tanácsadók” közvetítésével részben a kiépülő üzlethálózatban, A „nő a nőnek” típusú, személyes vásárlást az Avon világszerte kiépítette, 1,5 millió „tanácsadónőt” foglalkoztat és ezt a rendszert Magyar- országon is megteremti — nyilatkozta James E. Prés* ton, a cég elnöke és üzletvezetője. Mint megjegyezte: Magyarországon óriási pótolnivalók mutatkoznak minőségi termékek terén. Ezt a keresletet az Avon mintegy 220 termékből álló kínálattal fogja kielégíteni elfogadható árakon, forintért. tartalmáról a közvélemény keveset tud, miként a kritikus térségek támogatásáról sem hallottunk. Egyszóval ez a testület nem a megye összproblémájával foglalkozik. A létező gazdasági gondok és a következményeik megkövetelik, hogy a szakszervezetek éljenek tagságuk érdekében a jogosítványaikkal. — Nincs kellő mennyiségű építőipari megrendelés. Az állami lakásépítés a korábbi évek egynegyedére esett vissza. Az OTP megkezdett lakásépítkezéseket állít le, a magánlakás-építési, lakáskorszerűsítési kedv is csökkent, és akadozik a lakáscsere is — összegez Nagy József. — A titkári tanács is így látja a helyzetet? — Igen. Egyes építőanyagipari termékek iránti kereslet nagyon visszaesett, erősen sújtja az ágazatot az importliberalizáció, amelynek átgondolatlan bevezetése lehetetlen helyzetbe hozta a kerámiagyárakat, eladhatatlan készletek halmozódtak fel termelőnél, kereskedőnél egyaránt. Közmunkákra, állami lakások építésére lenne szükség, amelyeket a szociális helyzet is indokoltan követel. Ehhez a meglévő gyártó- és építőkapacitást a jövő érdekében át kell menteni. — Mit tehetnek e lehangoló helyzetben? — Véleményünk szerint az egész nógrádi térséget foglalkoztatási szempontból hátrányos helyzetűnek kell tekinteni és úgy is kezelni. Bátonyterenye kritikus körzetté válása megtörtént, Balassagyarmat kritikus körzetté való besorolását pedig kezdeményeztük. De szükség van több más sürgős intézkedés megtételére is. — Konkrétan mire gondol? — Nógrád megye helyzete mindenképpen indokolná egy megyei hatáskörű koordináló, jövőt alakító szervezet létrehozását a pártok, tanácsok, érdekképviseleti szervezetek képviselőiből. Soron kívül ki kell dolgozni a gazdasági problémák, foglalkoztatási gondok enyhítésére vonatkozó programjaikat. — A szakszervezet mit kíván tenni a munkanélkülié - kért?T — Az eddigiek során a tisztségviselők felkészítésével, különböző kiadványainkkal, a szakszervezeti jogosítványokkal való élésre és azoknak a lehetőségeknek a kihasználására irányítottuk a figyelmet, amelyeket a törvények biztosítanak a munkahely nélkül maradóknak. Most. az előbb említett felhívás.jellegű kezdeményezésünkön túl olyan megoldást kell találnunk, ami már a munka nélkülivé vált tagjaink anyagi gondjait enyhíti. Olyan módszer kimunkálásán dolgozunk, amellyel elkerüljük a rászorulók kiszolgáltatottsági érzésének a növekedését. Ehhez anyagi feltételekre, pontos nyilvántartásra, segélyezési rendszerre, módszerre van szükség. Szorosabb kapcsolatokra törekszünk, a munkahelyi alapszervezetekkel, ágazati szövetséggel, munkaerő-közvetítő szervekkel, munkáltatói érdekképviseleti szervekkel. Ezekben a kérdésekben a szövetségünk szövetségi tanácsa a közeljövőben dönt. Nagy József gondolataiból egyértelműen kitűnik, hogy a gazdasági problémák következtében az érdekvédelem ténylegesen szakszervezeti feladattá vált, a gondokon túljutni — megyei vonatkozásban — új tartalmú összefogással és az erők egyesítésével lehet. R. A. Alom es uolosag (Folytatás az 1. oldalról.) nincs elegendő tőkénk, ezért csakis összefogással lehetne célt elérni. Bármikor készek vagyunk újrakezdeni a megbeszéléseket. . . — Pásztó és környéke idegenforgalmi szempontból fehér foltnak számít. Holott közeledik a világkiállítás, s ez a rendezvény jó apropója lehetne a lehetőségek kiaknázásának. — Magam is így vélem. A főiskola vendéglátó karának idegenforgalmi szakán diplomáztam, tehát a téma szívügyem. Mert nemcsak gyógyvize van Pász- tónak. hanem műemlékekben is gazdag. A várostól három kilométerre található az ország egyik legszebb fekvésű víztározója, amely valóságos horgászparadicsom, s a tó környéke lovaglásra, sétakocsikázásra kialakítható. A Hasznosról gyalog megközelíthető Nyikom-tetőn európai szintű sárkány repülő-versenyek lebonyolítására alkalmas helyet alakítottak ki, a vállalkozó kedvűek sárkány- repülőzhetnének. Pásztótól huszonöt kilométerre magasuk Galyatető, negyvenre Kékes tető, mindkettő kiváló klimatikai gyógyhely, a téli sportot kedvelők Mekkája. Ennél is közelebb, mindössze tizennyolc kilométerre fekszik a világ- örökség listáján szereplő Hollókő. Akkor még nem is szóltam a Mátra és a Cserhát rengetegeiről, amely kínálja a gyalogtúrákat, a természetjárást. — Szívesen hallgatnám tovább az idegenforgalmi érdekességek felsorolását, de úgy vélem: eltértünk a tárgytól, a gyógyvíz hasznosításától. Bár ennek az adottságnak a kiaknázása vélhetően összefügg a többi lehetőség hasznosításával. — Ez az alapja! Kapcsolatban állunk egy norvég céggel, amely Budapesten szándékozik megépíteni egy száz faházas motelt. Ameny- nyiben sikerül, úgy ezután Pásztói is bekapcsolnánk ebbe a rendszerbe, s a strand melletti szabad területen húsz faházas, nyolcvanszemélyes motelt hoznánk létre. Itt helyeznénk el a külföldi vendégeket. A teljesen kihasználatlan huszonöt helyiségből álló nagymezői kis- kastély is kitűnően alkalmas volna ilyen célra.. A helybeli állami gazdaság egyik egysége olyan reumakenőcsöt állít elő, amelyet hamarosan Svédországban is forgalmaznak. A külföldi céggel kapcsolatban állunk, a munkásait ideutaztatná üdülni, illetve gyógykezelésre, s a gyógyvizes, reu- makenőcsös gyógykezelés kiegészülne reumaolaj és reumatea alkalmazásával. A strandi medencék befedése is elképzelhető. Az idegenforgalmi propagandát magunkra vállaljuk... — Csakhogy önöknek nincs pénzük... — Éppen ezért szeretnék alakítani egy részvénytársaságot. Ennek tagja lehetne a megyei és a pásztói tanács, a pásztói kórház, a strandot üzemeltető Nógrád Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat, belépnénk mi, bevonnánk valamilyen pénzintézetet. Természetesen a helyi áfész is tagja lenne, apportként hozná azt a ma kihasználatlan konyhát, amely felfejleszthető volna kétszáz adagosra. Szerintem két-háromszáz millió forintra volna szükség. — Mit szól a ‘nagy léptékű tervhez a pásztói tanács elnökhelyettese, Tolnay Béla? — Mi is azon vagyunk, hogy fellendítsük a környék idegenforgalmát, ám az álmot mély szakadék választja el a valóságtól. Az itt fell.eihető adottságok ugyanis nem igazán kuriózumok, hiányzik az egyediségük. Kiváló menedzseléssel persze, ide lehetne csalogatni a vendégeket, de ehhez nekünk sem pénzünk, sem szakemberünk nincs. Maradva a gyógyvíznél: nincs megkutatva, hogy növelhető-e a kút hozama, továbbá mennyi ideig elegendő a víz? A Köjál engedélye is hiányzik a víz ivókúrára való használatához? A nagymezői kiskastély eladó, ára 6,2 millió forint, plusz az áfa. Egyébként örülnénk neki, ha sikerülne a Lóránt István által elmondottakat megvalósítani, a tanács lehetőségei szerint támogatja. Heinz Frigyes, a Nógrád Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat főmérnöke így vélekedik: — A strandot bérbe adtuk, mert üzemeltetése gazdaságtalan volt. A gyógyvízzel kapcsolatban sok a bizonytalanság, például csökkent a hőmérséklete A talpponton korábban plusz 32 fokos volt, most már csak 29 fokos, s a kórházban is csak melegítés után tudják gyógyászati célra használni. Különben minden jó vállalkozást pártolunk, nem zárkóznánk el a társulásban való részvételtől. Nos, reménykedjünk benne, hogy az álom mihamarabb valósággá válik! Kolaj LászÜó Érdemi intézkedéseket sürgetnek a szervezett dolgozok
