Új Nógrád, 1990. május (1. évfolyam, 24-49. szám)
1990-05-15 / 35. szám
1990 MÁJUS 15.. KEDD iun?nznj 5 Tied a ház, magadnak szépíted Kistarján út 8. lakói megunva a ház körül és játszótéren uralkodó rendetlenséget, önkéntes társadalmi munkát szerveztek. Összeszedték a lomot, lenyírták a füvet. A csúszdát és a hintát feledtetve a kicsik minduntalan a fűnyíró körül settenkedtek. Azon a délutánon ez volt számukra a legnépszerűbb játék. Lehet, hogy már nem divat, de ettől még néhány bokor és facsemete is elültetésre került, bízva majdan árnyékot ad az itt játszóknak. Kép, szöveg: Horváth Változásra érett érettségi Kétszáz/éve,. 1788-ban. Poroszországban IL. Frigyes Vilmos iskolai főtanácsának rendeleté előírta, hogy a „nyilvános iskolából távozó, minden ifjút előzetesen meg kell vizsgálni az általuk látogatott iskolában, és részletes bizonyítványt kell kapniuk érettségükről vagy éretlenségükről”. Ezzel intézményesítették az érettségi vizsgát, a matúrát. Előírták, hogy a vizsgán jelen kell lennie a tartományi iskolatanács képviselőjének, pénzbírsággal büntették azokat a tanárokat, akik „megkísérelték valamely rosszul felkészített ifjú átsegítését a vizsgán". Nálunk, csakúgy mint az osztrák örökös tartományokban , 1851-ben írták elő az érettségi bevezetését. Szabályozták a vizsga célját, helyét, feltételeit, lebonyolítását, tantárgyait és követelményeit. Az akkori szabályzatnak egyes részei ma is időszerűek, mint ahogy az a függelék is, amely a vizsga követelményeit így foglalja össze: „nem a gimnáziumi ismeretek legmagasabb csúcsait írják elő, hanem a tudás szilárd törzsanyagát, ebben azonban nem holt tudást kívánnak. hanem az ismeretek élő feldolgozását”. Jelenkori érettségi vizsgáink célját pedig így határozza meg a pedagógiai lexikon: „.. .annak megállapítása, hogy a jelölt szert tett-e a vizsgatárgyak tantervi anyagában alapos tudásra, gondolkodóképességre, össze tudja-e kapcsolni ismereteit a gyakorlattal... kialakultak-e benne, a tantervben meghatározott készségek”. Napjainkban, amikor az érettségi nem jelent egyben belépőt a felsőfokú intézményekbe, hanem csak felvételi vizsgára, vagyis jelentkezésre jogosít - némileg csökkent a tekintélye. Csökkent azért is, mert már nem a vagyonos osztály monopóliuma, hiszen egyre többen teszik le a különféle gimnáziumokban, szakközépiskolákban az érettségit. Nálunk mostanában a 18 éves korosztály 40 százaléka. Magyarországon az általános iskola nyolcadik osztályát elvégző tanulók 90 százaléka belép valamilyen középfokú oktatási intézménybe, ám 15 százalékuk nem fejezi be tanulmányait. Akik viszont elvégzik a gimnázium, illetve szakközépiskola évfolyamait, azok csaknem valamennyien meg is jelennek az érettségi vizsgán. A múlt század derekán Magyarországon az írásbeli érettségi tárgyak között az anyanyelv, a latin, a görög, a matematika és a nem kötelező idegen nyelv szerepelt. Szóbeli vizsgát kellett tennie anyanyelvből, latinból, görögből, történelemből, földrajzból, matematikából, természetrajzból és fizikából. Noha azóta sokszor változott, bővült a vizsgatárgyak száma - például 1861-ben a vallástannal is - nem változott az, hogy az érettségi írásbeliből és szóbeliből áll. Május közepén az idén is országszerte megkezdődnek az érettségi írásbelik. Valamennyi iskolatípusban kötelező magyar nyelvből és irodalomból, valamint történelemből érettségizni, az előbbiből írásban és szóban, az utóbbiból csak szóban. A gimnáziumok diákjai egy választható idegen nyelvből szintén írásban és szóban, matematikából csak írásban vizsgáznak. Az ötödik tantárgyat, amelyből kötelezően érettségizni kell, a fizika, a kémia, a biológia, a földrajz, a technika, egy idegen nyelv, vagy valamelyik gyakorlati fakultatív tantárgy, és bizonyos esetekben ének, zene, rajz -és műalkotás tantárgyak köréből választhatják. (A felvételik tantárgyi kötöttségek miatt vannak, akik hat tantárgyból érettségiznek.) A szakközépiskolákban a magyar és a történelem mellett legalább egy szakmai-elméleti tárgyból, valamint szakmai gyakorlatból kell érettségizni és az iskola szakjellegétől függően kötelező lehet a matematika, a fizika, a biológia, az idegen nyelv. Természetesen előfordulhat, hogy az egyik iskolában kiváló eredménnyel érettségizett tanulót a másik iskola közepesen végzett diákja lepipálja az egyetemi felvételin. Az érettségi vizsga eredménye, mint köztudott, nem befolyásolja a felvételi pontszámokat. A tanuló maximálisan megszerezhető 120 pontjából hatvanat középiskolai eredményei alapján hozhat magával, a másik hatvanat a felvételin kaphatja meg. 1952 óta az érettségi elvált a felsőfokú iskolai felvételi vizsgától. Mégis, újabban mód van a kétféle vizsga összekapcsolására. Egyelőre a gimnáziumokból jelentkezőknek csak egyes tantárgyakból, azoknak pedig, akik a szakközépiskolából a szakirányú főiskolára jelentkeznek, teljeskörűen. Ilyenkor összevont érettségi és felvételi vizsgát tehet a tanuló a főiskola által delegált elnökkel kiegészült vizsgabizottság előtt. Ezen a diák is, a felvételiztető is előnyös helyzetben van: a tanuló megszokott iskolai környezetében felszabadultabban produkál, a főiskola képviselője pedig alaposabban meggyőződhet a leendő hallgató képességéről, hiszen nemcsak a felvételi tárgyakból nyújtott szereplése alapján ítélheti meg. Vannak olyan elképzelések, hogy legyen az érettségi vizsga belépő a felsőfokú iskolába, ne kelljen felvételiznie annak, aki sikeres érettségi vizsgát tett. Ebben van is valami igazság, bár nálunk a tömeges egyetemre jutásnak nincsenek meg a szervezeti, tárgyi, személyi és technikai feltételei. Tény, hogy nálunk az érettségi vizsgák mostani színvonala nem elégíti ki a felvételik igényeit, mert eltérő az iskolák képzési nívója, adottsága, követelményrendszere. De iskolatípusonként még az érettségi vizsgaszabályzat is eltérő. Az új, közös vizsga- szabályzaton most dolgoznak a Művelődési Minisztériumban. E koncepió egyik újdonsága a kétszintes érettségi. Az A szintű megfelel majd a főiskolai, egyetemi felvételiknek, a B szintű csak érettségi bizonyítványt ad. Azt majd mindenki maga dönti el, hogy melyiket választja. Az egyetemi felvételivizsga-botrány, az érettségi tételek körüli tavalyi és idei visszásságok egyaránt árra figyelmeztetnek, a kulturális kormányzatnak sürgősen foglalkoznia kell az érettségi és az egyetemi felvételi reformmal. A Magyar Honvédelmi Szövetség (MHSZ) félkatonai szervezet volt, amely tömegsportjelleggel működött. Korábbi parlamentünk 1 milliárd 250 millió forintos költségvetést szavazott meg tavaly az MHSZ-nek. Ebből - bevallottan - 650 millió forint volt a bérköltség. Ez a bérezési díj a főfoglalkozású tiszteket, azaz a váll-laposokat illette meg. A költségvetésből a Magyar Rádióamatőrök Szövetségének (MRASZ) 8 milliót juttatott az MHSZ, idén már csak 2 millió ez az összeg. Már 1989. december9-én tudta az MHSZ, hogy mit szeretne. Csakhogy a rádiósok meg azt szerették volna, ha 500 küldöttjük döntheti el, hogy mi legyen a szövetség sorsa. Ez ügy kezdődött. hogy három héttel az országos küldöttértekezlet előtt, felkérették Salgótarjánba a helyi klubok, szakosztályok képviselőit. A megyén összegyűlt 40-50 rádióamatőr egy brosúrát kapott a kezébe, amiről akkor és ott derült ki, hogy ez már nem is az a brosúra, amit eredetileg kiadtak - ugyanis az eredetit nyáron adták ki! Ez azonban nem változtatott a tényen: a tagok sem az eredetit, sem az utóbbit, még soha az életben nem látták. Ennek ellenére azt várták tőlük, hogy a majdnem negyvenoldalas „alapszabály-tervezetet” jóváhagyják és egyöntetűen emelgessék a kezüket. Áldozati bárányként - az azóta már menesztett - Szabó József megyei szakfőtitkárt szemelték ki; miközben a „váll-laposok” - Lőrincz István és Kéri György alezredes - a háttérből figyeltek. Akkora volt a felháborodás, hogy nem sikerült a „kedvező” döntést kicsikarni. Végül abban egyeztek meg, hogy mindenki hazaviszi az irományt, megmutatja egy jogász szakembernek és a tagsággal közösen kialakítanak egy elképzelést, amelyet újravéleményeznek a megyén. Az országos értekezlet előtt egy héttel, ismét rriegjelentek hát az érintettek a megyei MHSZ- központban. Persze - vagy ki tudja miért? - jóval kevesebben voltak, mint előzőleg. Mivel a vita továbbra is akörül folyt, hogy az „amatőrök” semmiféle garanciát nem láttak az MHSZ égisze alatt a szövetségi megújulásra, ezért a többiek úgy vélekedtek, hogy most már rövid az idő és majd az országos értekezleten dől el minden. A fővárosi MOM „Sztálin-ba- rokk” székházában rendezték meg az országos küldöttértekezletet. Mindenki megkapta - így mondják - a „bégetőcéduláját”, méghozzá új pecséttel. Olyan új pecséttel, amely cégnek a nevét. eleddig egyetlen küldött sem ismerte! Sokan akkor tudták meg, hogy ők egy olyan valaminek a tagjai, amiről nem is tudták, hogy a tagjai. Persze az „amatőrök” is tartogattak egy kis meglepetést: számítógépen átfuttatott problémapontokat nyújtottak át a levezető elnöknek, mivel nem akartak meddőn vitatkozni. Sajnos, ismét csalódniuk kellett. Hiába változtattak meg értelmetlen programpontokat; hiába választottak szakmailag is kvalifikált főtitkárt - a MRASZ- tagság továbbra is egy olyan jogutód „alegysége” maradt, amelynek „vezérkara” vízfej! Ugyanis az értekezleten derült ki, hogy nem a jogutód, hanem a konkurens ROE (Rádiósok Országos Egyesülete) finanszírozta a MRASZ főtitkárának konferenciaköltségeit. Márpedig az lARU-konferencia a világ rádióamatőreinek olyan nemzetközi találkozója és tanácskozása, amelyen a magyarokat évtizedek óta jegyzik. Ez a jegyzés, kizárólag a rádiósok megszállottságának, fanatizmusának köszönhető. mivel legtöbbjük saját zsebből hobbizik. Azért saját zsebből, mert az MHSZ kitermelte önmaga „tenyészsportolóit”. Ezt az állandó stábot utaztatja és sztá- rolja, egyik országból a másikba. A többség tehát vegetál. Az MHSZ 1989. október 2-án megszűnt. Jogutódja a Magyar Technikai Tömegsportok Szövetsége (MTTSZ). A helyi rádióklubok a MRASZ-on belül önállóan tevékenykedhetnek, ami azt jelenti, hogy nem függnek többé az MHSZ-tői. Csak az MTTSZ-től! Ugyanis egy jóváhagyott minisztertanácsi rendelet értelmében: azon egyesületek, amelyek nem kívánnak az MHSZ jogutódjához csatlakozni , azok ingatlan vagyona - az állami tulajdon fennhatósága mellett - a Művelődési Minisztérium kezelésébe kerül át; ingó és technikai vagyonuk felett pedig a Magyar Néphadsereg - mint tulajdonos - gyakorolja a kezelői jogot. Most már érthető, hogy Nóg- rád megye 114 MHSZ-klubjából, miért csatlakozott 104 az MTTSZ-hez! Ülök a Balassagyarmati Városi Rádióklub taggyűlésén és a HA60()-l (Gouda Sándor elnök) hallgatom: „1969. április 20-án alakult a klub. Jelenleg negyven tagja van. Ez valamivel kevesebb, mint az előző évek nyilvántartott tagsága. Hangsúlyozom a nyilvántartott tagságot, ugyanis a hivatalos statisztikák kedvéért tagként vezettünk olyan embereket is, akik egy év óta nem fizettek tagdíjat, vagy két éve nem vettek részt a klubtevékenységben... Harmincegy klubtag adóengedélyes és nálunk van a megye talán legfiatalabb adóengedéllyel rendelkező amatőr rádiósa, ifj. Jusztin István 14évestanuló. Ami az anyagiakat illeti, a tagdíjunk havi tíz forint. Mivel az MHSZ megszűnt, így tagsági bélyeget már nem alkalmazunk; a MRASZ-tagság éves díja 300 forint. Az önálló keresettel nem rendelkezők, illetve a nyugdíjasok éves tagdíja 150 forint... Tizenöt fő minősített távírászt képeztünk, de sajnos a híradósképzés széthullott. Ez betudható annak a társadalmi folyamatnak, amelynek része az MHSZ felbomlása is. Tavaly 22 ezer forint kézpénztámogatást kaptunk az MHSZ-től és kétszáz méter kábelt. Idén 16 ezer forintja van a klubnak, amiből tízezer forint a megyei támogatás. Ha nem csatlakozunk, akkor a jogszabály értelmében elvehetik a helyiségünket, elvihetik a technikai felszereléseinket - amit a honvédségtől kaptunk. De le kell majd mondanunk az adótoronyról is, amit társadalmi munkában építettünk. Tehát, széteshet mindaz, amiért dolgoztunk!” „Ez zsarolás” - jegyezte meg csendesen a HA6NM; a „szuperbemérő” pedig így foglalt állást: „Etikátlannak tartanám, ha úgy vennék részt a klubvezetésben, hogy nemmel szavaztam a csatlakozásra!” A klub alapító tagja HG6NR mosolyogva mondta: „Én nem akarok az öttagú vezetőség tagja lenni, mert én is nemmel szavaztam. De az ellenőrző bizottságban szívesen részt vennék. Legalább ellenzék is legyen, ha már ekkora a demokrácia!” Én pedig úgy csatlakozom ehhez a szimpatikus társasághoz, hogy VY 73!- szőke Még ebben a hónapban átadják a felújított óvodát Mohorán. K. M. Kép: Rigó T.
