Új Nógrád, 1990. május (1. évfolyam, 24-49. szám)

1990-05-15 / 35. szám

1990. MÁJUS 15., KEDD 3 Huszonegy embernek biztosit munkalehetőséget a szarvasgedei varroda, melyet a balassagyarmati Balassa Ruházati Kisszövetkezet üzemeltet. A helybeli és a környe­ző településeken lakó asszonyok különféle női divatruhákat állítanak elő. Az NSZK-exportra kerülő nadrágszoknyákat képeinken Darics Pálné, Rácz Tiborné, Kovács Ferencné és társaik varrják össze. — Rigó — Salgi iban Jészi Oszkár kör alakul Kétszáz holddal kezdenék. vv 99 (folytatás az 1. oldalról) „Megosztják a parasztsá­got. Szembeállítják a je­lenlegi aktív termelőszövet­kezeti tagokat az egyéniek­kel" — írja levelének első részében Győri István. Hosszasabb disputa után kiderül, hogy a következő­ket érti alatta: A termelőszövetkezeteket az állam jelentős összegek­kel támogatja, az egyénie­ket pedig nem. Mi hát a valóság? A megye közös gazdaságai 1989-ben bizonyí­tották, hogy az elvonás és a támogatás mértéke több százmilliós elvonást jelent az állam számára. Később megkérdem: tud­ja-e hány szövetkezet van a megyében, s múlt év alap­ján hány került nehezebb pénzügyi helyzetbe, illetve hány veszteséges. tudja-e, hogy az 1987-es földtörvény miként jelöli meg a föld­visszaigénylés módját, felté­teleit? — Ahány község, annyi­nak kell [enni. Nem sokkal később úgy folytatja: talán összevonták őket? Ahogy a rádióban hallottam, sok a veszteséges... Visszatérve a nagyüzemi mezőgazdálkodásra való or­szágos áttérés időszakára, az úgynevezett hőskorra, a töb­bi között így fogalmaz: — Idegileg a mai napig sem múlt el az emberekben az akkori helyzet. Ennek kapcsán azt mondja: — Egyéni korában ő határozta meg, mikor, mit csinál. A mezőgazdasági munkákat mindig időben kellett elvé­gezni. 'az állatok rendszeres gondozást igényeltek, a te­heneket is meg kellett fej­ni. Később nehezményezi, hogy eltemetik azokat az élőiket, akiket rákényszerí- tettek arra, hogy bérrab­szolgaként éljenek. Mit mutat a gyakorlat? Eddig hét termelőszövetke' zeti tag lépett ki és igé­nyelte vissza földjét. A töb­biek továbbra is a bizton­ságot nyújtó bérrabszolga­ságot, termelőszövetkezetet vállalják. Kifogásolja, hogy amit ők annak idején . szántónak használtak, most legelőként tartják nyilván. Szerinte sok a parlag terület. Rados Já­nos tsz-elnök válasza: aki a téesz területén parlagot talál, azt ingyen megművel­heti. Valóban földátrendező­dés — minősítés — történt az elmúlt években. Ugyanis a szakemberek szerint csak ott szabad árunövényt ter­melni, ahol jövedelmezőbb. A többit legelőiként kell hasznosítani. Abban egyet­értek a levélíróval, hogy a termelőszövetkezeti mozga­lom kezdeti időszakában, az átszervezés után kevés volt a szakember, alacsony szín­vonalú a gépesítés, hogy esetenként az önkéntesség elvét is megértették. Ami pedig az állatállomány csökkentését illeti, az össze­függ az országos árpolitiká­val és azzal a közgyűlési határozattal, mely szerint csak azt szabad termelni, ami nyereséget hoz. Levele további részében közli: .,Tévedés lenne azt hinni, hogy nem kellenek a termelőszövetkezetek. Csak velük lehet kiiktatni a. lánc- kereskedő monopolistákat. A szövetkezésben van pz erő és a jövő A nagyüzemben lévő szakemberek tudása pedig a piackutatáshoz, az Javaslat a miniszteri posztokra Jön az új CASCO — nem biztos, hogy drágább lesz Mi indokolta a május elsejei CASCO-díjemelést, számit- hatnak-e az autósok további áremelkedésre — erről érdek­lődött a Hungária Biztosító illetékesénél az MTI munka­társa. — Az alakuló Jászi Osz­kár kör pártoktól függet­len. Több pártból is van érdeklődő, esetleg leendő tag, aki a szociálliberális vonalra állt rá, ösztönösen, vagy tudatosan. Van. aki ilyen gondolkodású, de nem ismeri Jászi Oszkárt, van, aki tudatosan tudja vál­lalni — mondja Rákos Csaba, akivel az alakuló­ban lévő társaságról be­szélgettünk. — Mi a céljuk a Jászi Oszkár körrel? — A pártok eszméi nem hatják át a gondolkodás egész spektrumát. Jelentős különbség van a konzerva­tív és a kommunista pólu­sok között, például a li­beralizmus kérdésében. Gondolom minden párt­ban akadnak olyanok, akik szívesen részt vennének egy olyan pártközi. és pártok politikájától függetlenül működő társaság munkájá­ban. amely szellemi, elem­ző-, alkotóműhelyként kí­ván működni. — Mivel kívánnak foglal­kozni? — A kör feldolgozza a XX. század eleji magyar polgári radikalizmus esz­merendszerét, és benne Já­szi Oszkár liberális szocializmuselméletét, a nyugati szociálliberális el­méleteket. Ezt összeveti a pártok politikájával, meg­vizsgálja, hogyan hat ez az ország politikai életére, és beépíti a köztudatba a li­berális gondolkodás elemeit. Tehát nem pragmatikusan politizáló szervezet lenne a Jászi Oszkár kör. Mint szellemi alkotóműhely, el­sősorban ösztönző hatása lehet a közéletre, a poli­tikára, a tudományra. Prob­lémákat vethet föl, bár ez talán nem ennek a kör­nek a feladata lenne. — Hogyan látja. Salgótar­jánban lesz-e olyan réteg, amely csatlakozik önökhöz? — Feltételezem, hogy igen. Mindenképpen több közösségre vágyó vagy ép­pen alkotni vágyó ember van, például az értelmisé­gek között, akik szeretné­nek egy laza csoportosu­lásban, valamilyen szelle­mi alkotómunkában részt venni, mint ahányan tag­jai valamilyen szervezet­nek. — Sok ismerőssel beszél­gettünk eddig is politiká­ról, ideológiáról, közélet­ről. de ezeknek nem volt szervezeti keretük, meg­maradtak utcai és kocsmai beszélgetéseknek. — Mikorra várható meg­alakulásuk? — Mihelyt sikerül ösz- szetoboroznom azt a lelkes csapatot, akikről úgy gon­dolom, szívesen részt vesz­nek ebben a munkában. .. Dudellai Ildikó Javaslat a miniszteri posztokra Folyik a találgatás a kormány tagjainak sze­mélye iránt. Felröppennek nevek, hogy másnap le­gyen mit cáfolni, hogy helyet adjon az új ne­veknek. A megbízott mi­niszterelnök a folyamat­ban lévő koalíciós tárgya­lások miatt érdemben nem nyilatkozik. Most itt ragadom meg az alkal­mat, hogy tanácsot, illet­ve tippet adjak egy-kél névvel. Kezdeném a me­zőgazdasággal. Itt biztos, hogy a kisgazdák adják o minisztert. Van egy jó­hangzású név a számuk ra: Dózsa György. Picit radikális, de közel áll □ parasztsághoz. Szorgal­mas ember, afféle korán kelő. Igazságügy: Juszti- cia, legalább fesz egy nö is a kormányban. Ar ne zavarjon senkit, hogy az egyik szemén ideigle­nes kötés van. Az elmúlt negyven évben történt né­hány jogtalanság a tisz­tánlátás jegyében. Fontos poszt az egészségügy. Ta­lán ez van a legjobban lerobbanva. A volt mi niszter asszony kifeszitet- te a szociális védőhálót, de lefelejtette felemelni, igy aki beleesett agyon is ütötte magát. Ide egy igazi jellem kellene, én Hippokratészre gondol­tam, kérdés, hogy vállal­ja-e. Utoljára hagytam a pénzügyek miniszterét, is­merve a költségvetési szervek költekezési ked­vét, félek ide egy Dárius is kevés lehet.- soós ­Sulkó Ágnes főosztályve­zető elmondotta: a jelenlegi mintegy 950 ezer ügyfelet fi­gyelembe véve. a Hungária pillanatnyilag 100 forint díj­bevételre átlagosan 135 fo­rint kártérítést fizet ki. A díjemelés azonban nem lehet végleges megoldás annak ér­dekében, hogy a biztosító ne fizessen rá. hiszen csak azok­nak magasabb a díja, akik 1990 májusától kötötték meg a CASCO-t. s az is el­képzelhető, hogy visszaesik az .érdeklődés e módozat iránt. Magyarázatként hoz­záfűzte, hogy az eddigi CAS­CO díja a gépkocsi új érté­kének átlagosan 20—30 ezre­lékébe került. Ezt az ezrelé­ket emelték fel most átla­gosan 40—50-re, ami még mindig nem éri el a nyugati országokban szokásos mér­téket. Számos országban ugyanis százalékban fejezhe­tő ki a biztosításért fizeten­dő összeg. Az emelésre nem­csak azért volt szükség, s a biztosító nemcsak azért fi­zet rá a CASCO-ra, mert az új kocsik árai emelkedtek, hanem azért is, mert az al­katrészekért és a munkadí­jakért fizetendő számlák többszörösükre növekedtek. Különösen gondot okoz, hogy a Nyugaton használtan vásárolt gépkocsikhoz több­eredményes értékesítéshez szükséges. Ne szóljanak bér le, ne írják elő, miként gaz­dálkodjon a termelőszövet­kezet.” * — Miért nem igényeltem vissza a szüleim által be- adott-elvett földet? — is­métli a kérdést, majd vála­szol: — Ilyen adózási rend­szer mellett nem kell! Vé­leményem szerint 5—10 holdból nem lehet megélni. Foglalkozom azzal a gondo­lattal, hogy önálló gazdálko­dó leszek, de csak akkor, ha kedvezőbbek lesznek a hitel- és adózási feltételek! Kétszáz holddal kezdeném. Azokkal szövetkeznék, akik visszaigényelték a földjüket és készek az együttműködés­re. Ha ez is kevés, akkor bérelnénk a szövetkezettől. Tartanánk 50 tehenet, 100 darab sertést a szaP°rula- tával együtt. Tőkebevonással pedig kialakítanánk a falusi turizmust, a termelőszövet­kezet tulajdonában lévő Csujta-tó környékén. Hár­man, bevonva a családtago­kat, oldanánk meg a felada­tokat. Még nem beszéltem azokkal a fiatalokkal, aki­ket lehetséges társként tar­tok számon — vélekedik az 58 éves rokkantnyugdíjas. * Levelét a következőkkel zárja: „Végig kisértem az önök mostani munkáját. A legszimpaUkusabbak: Né­meth Miklós miniszterelnök. Békési László pénzügumi- niszter és ön. 'dr. Hiitter Csaba úr. Minden elismerést megérdemelnek azért a munkáért, mein az önök életéből sok erőt és ideget kivesz. További ió egészsé­get. sok ‘sikert és ín mun­kát kívánok a kátyúba ra­gadt szekér kiemeléséhez. Vertesz Károly nyíre nincs alkatrész, s ha akad is, a devizaszorzó a né­met márka esetében például a 200 forintot is elérheti Márpedig a szerződésben fog­laltak értelmében az alkat­részekért az új értéket térí­tik, a munkadíjat pedig számla ellenében, teljes egé­szében kifizetik A Hungária éppen ezért, újfajta CASCO-módozat ki­dolgozásán munkálkodik. Vál­toznak a feltételek és a fi­zetendő díjak, ám nem biz­tos. hogy egyértelműen emelkednek az. árak. Az el­képzelések szerint ugyanis valószínűleg választani le­het majd, hogy a tulajdonos milyen kockázatokra, kárese­tekre kívánja megkötni a biztosítást. Mindenképpen arra töre­kednek. hogy nagyobb le­gyen a választási lehetőség, s azok is megköthessék a biztosítást, akiknek szűkö­sebbek az anyagi lehetősé­geik, és úgy vélik, hogy szá­mos kockázatot önerőből ki tudnak küszöbölni. A tervek szerint a Hungá­ria Biztosító még ez év utol­só negyedében bevezeti az új módozatot. Mindenesetre — mint elmondták — a régeb­ben kötött CASCO-k továbbra is érvényben maradnak. Visszhang a „Pártszakadás”-ra Kedves Soós Űr! A közelmúltban, május 9-én közzétett Pártszakadás című jópofáskodására az ÜJ Nógrádban engedje meg, hogy egv-két ész­revétellel éljek. Márcsak azért is. mert azt gondolom, hogy többünknek az írott sorok mellett az író (főként indítéka), az össze­függésekben pedig az ok-okozat is szokott mondani valamit. Cikkét végigolvasva (szíves elnézését ké­rem. ha nem az ön szándékával egyező) több tő következtetésre is jutottam: — Ha nem tévedek ön írásban nem spó­rol a jelzőkkel és az ostort pattogtatva az ironizálás leplével sem tudja eltakarni, hogy nemrég választották el (vagy ahhoz igen közel áll) a csöcstől. s ennélfogva ön egy igen nagy sértődöttségben áll. — Nem. illetve igen nehezen tud veszí­teni. ezért igyekszik tartani minden híd­főállást. . .. s olyan ügyekkel terheli ma­gát, s köszörüli a torkát, amelytől a balkáni modor sincsen távol. Kivehető írásából: soha nem éhezhette az ázott föld illatát, s elképzelhető az is. hogy faluhelyen is csak tsz-szervezéskor járt. A fentiek miatt- tárgyilagosságát el sem várom Az viszont zavar. hogy keveri (nem ismeri) a hegedűt, meg a zongorát. A skizoféniáról is csak annyit, hogy a szóban forgó főügyészt — az nem más hibája, ha ón nem rendszeres olvasó — tudatom: egy­értelmű és lehető legnagyobb többséggel tisztségében megválasztották. Az. hogy ki volt ávós. ki pufajkás, vagy ,,’56-ban sehol sem volt" s hogy ez érdem-e. vagy sem? írassa be gyermekét a hittanra és azzal foglalkozzon. Nincs tudomásom ar­ról. hogy ezen prókátorkodással önt vala­ha is megbízták volna a kisgazdák. Egyébként ne keseredjen. írásának mesz- sziről megismerni a jellegét. . . ez az a stí­lus. mely a földönfutók alá még ma is tap­lót tart. Kérem, ne másokat ostorozzon, s ha nem tapsol is. vegyen tükröt a kezébe. az önvizsgálat gondolom nem árt. . . Később pótkérdést is kaphat. . . Van egv olyan érzésem — ezért talán a jövőben erről írjon —. hogy önhöz (vagy megbízójához) a spontán privatizáció, a li- baíarm, az itt-ott van telek — ha áttétele­sen is — de közelebb áll! Fenes Endre A szerk. megjegyzése. Szerettük volna az érintett és eredetileg fiktívnek! tekintett írást legalább részben újra közölni az ért­hetőség okán. ez azonban nem volt lehet­séges. Soós úr írása ellenállt, nem szabdal­ható fel. Marad a „visszhang" puszta köz­lése és az alapos gyanú, hogy így csak ke­vesen értik miről van szó! A tanulság is kézenfekvő: színes írást (inget) nem érde­mes magunkra venni. . .

Next

/
Oldalképek
Tartalom