Új Nógrád, 1990. május (1. évfolyam, 24-49. szám)

1990-05-15 / 35. szám

I Cue 9B C7ÍU ______ 1 ___ _ M EGYEI NAPILAP T A képviselők (balról jobbra): Bilecz Endre, Herczeg János, Kovács Gábor, Juhász Péter, Speidl Zoltán és Pál József. Fotó: Rigó Tibor Képvisélök a tanácson Miben segít az interpelláció? Szűkebb pátriánk ország- gyűlési képviselői, valamint a megyei tanács és a nógrá­di városi önkormányzatok vezetői tartottak kölcsönösen előnyös megbeszélést tegnap délelőtt, a salgótarjáni me­gyeházán. A honatyák, akik közül csak Tóth Sándor nem volt jelen, tájékoztatót hallgattak meg a közigazgatás gondjai­Dr. Körmendy József, a megyei tanács elnöke a töb­bi között elmondta: appará­tusukban a tapasztalható lét­bizonytalanság ellenére sem indult meg az elvándorlás, a szakgárda alkalmas a felada­ról, időszerű tennivalóiról, ezt követően mindannyiun­kat érdeklő és érintő ipar-, il­letve foglalkoztatáspolitikai, területfejlesztési kérdések­re kértek és kaptak választ. Néhány témában a tanácsi szakemberek hívták fel a képviselők figyelmét, misze­rint: sokat segíthetne egy jól sikerült parlamenti in­terpelláció ! tok ellátására. Megnyugtató számukra a-győztes pártok ígérete, tudniillik: a jövőben nem a politikai elkötelezett­ség, hanem a szakértelem számít majd egy adott poszt megtartásában, vagy elnyeré­sében. Miközben a megyénél jól képzett szakemberek dolgoznak, okvetlenül szük­ség lesz a falvakban a tiszt­ségviselők minőségi cseréjé­re. Végezetül annak a véle­ményének adott hangot, hogy az új helyhatósági választá­son nem induló tisztségvi­selők sorsát megnyugtatóan kell majd rendezni. Pál József, Speidl Zoltán és Juhász Péter képviselők egyaránt kérdéseket tettek fel a súlyosbodó foglalkozta­tási gondokkal kapcsolatban. A válaszokból kiderült: je­lenleg megyénkben mintegy 1600-an vannak munka nél­kül, s számuk a jövőben to­vább növekszik, hiszen az (Folytatás « 2. oldalon.) Kétezres létszámleépítést jeleztek „Renitens" pedagógusok „... Az ország 3 ezer , 500 oktatási intézmé­nyéből 270 ~renitens« iskola képviselői talál­koztak a minap Szek- szárdon... Azok ta­nácskoztak, akiknek az innovációs tevékenysé­gét a Közoktatás-fej­lesztési Alap kurató­riuma egy évvel ezelőtt méltónak tartotta az elismerésre... Nógrád megyéből is részesültek néháfiyan a ... bi­zottság kitüntető fi­gyelmébe. ..” Írásunk a 4. oldalon olvasható. Nyakig az MHSZ- betonban „Ülök a Balassagyar­mati Városi Rádió- klub taggyűlésén és a HA600-at (Gonda Sán­dor elnök) hallgatom.” Az MHSZ jogutódszer­vezetének klubmunká­járól a helyszínen szer­zett tapasztalataival és a kapcsolódó előzmé­nyek feltárásával szá­mol be Szőke Zsuzsa az 5. oldalon. Bicskei megérkezett A munkaügyi bíró­ság döntése alapján Bicskei Bertalan újra elfoglalta helyét a lab­darúgó-szövetségi kapi­tányi székben, így két szakvezetője van válo­gatottunknak. (Informá­ciónk és jegyzetünk a 7. oldalon.) A résztvevők a müncheni Prof. G. Biermann előadását hallgatták meg elsőként. (Fotó: Bábel László) Biztonságot, szeretetet kér gyermekünk Orvoskongresszus kezdődött Salgótarjánban — Menj már! Hagyj bé­kén, most nem érek rá! — hárítja el sok szülő nap mint nap szeme fénye kö­zeledési próbálkozásait. Nem mintha gonosz volna. Csak hát valóban reménytelenül küzd az idővel, rengeteg a dolga. S bele sem gondol, hogy csemetéjének törődés­re, biztonságérzetre leg­alább olyan szüksége van, mint ételre, ruhára. S mindenekelőtt szeretetre, mely Dante szavaival élve mozgat napot és csillagot. Az utóbbi évtizedben erő­teljesen szaporodik a gyer­mekpszichiátriai esetek szá­ma. Sok kiskamasz, szülei tudta nélkül keresi fel a szakorvost, tőle remélve segítséget kudarcélményei feldolgozásához. Az ijesztő jelek arra figyelmeztetnek, hogy sem az iskola, sem a család nevelése nem segíti eléggé egészséges fejlődé­süket. A közhelygj^nús megálla­pítás napi valóság a gyer­mekpszichiátriával, -ideg- gyógyászattal és -idegsebé­szettel foglalkozó szakor­vosok számára. Közülük vesznek részt mintegy két­százan a Salgótarjánban hétfőn kezdődött háromna­pos orvoskongresszuson, hogy körbejárják a baj okait és a kezelés módjait. A tudományos ülésen, me­lyet a Magyar Gyermek- orvosok, a Magyar Ideg-, és Elmeorvosok Társasága, a Magyar Idegsebész-társaság gyermekneurológiai, pszi­chiátriai és idegsebészeti szekciója, valamint házi­gazdaként a salgótarjáni Madzsar József Kórház- 'Rendelőintézet Gvermek- és Ifjúsági Ideggondozója rendezett, három nap alatt több mint hatvan előadás hangzik el. Dr. Reichard Jenő, kór­házi főigazgató főorvös megnyitója után a Mün­chenből ideutazott G. Bier' mann professzor tartotta az első előadást. A családi hát­teret megvilágítva szólt a gyermekneurózisról, rámu­tatva, hogy a gyermekre ne­hezedő óriási várakozási nyomást a család nem ké­pes szeretettel, biztonság- érzettel ellensúlyozni, ehe­lyett megpróbálja a gyer­meket a felnőttek rendjébe beszorítani. Védekezésül a gyermek magatartászava­rokat produkál, „rosszalko­dik”, s a megtorlásul ka­pott büntetés egyáltalán nem segít helyzetén. Ördö­gi körben vergődik, s lár­más tünetekkel figyelmez­teti a felnőtt-társadalmat: nem találja biztonságos he­lyét sem a családban, sem az iskolában. A szakorvos a hozzá forduló bajbajutottakon pró­bál segíteni. A szülő-gyer­mek kapcsolat, a társada­lomban megélt összes em­beri kapcsolat gyógyítása azonban ettől tágabb prob­léma. Privatizáció?! Törvtny nincs — döntés sincs Dr. Gyetvai Györgyné, a Salgótarjáni Városi Tanács vb-titkára tájékoztatott a hétfői vb-ülésről. A napi­rendi pontok közül a priva­tizáció a magánvállalkozá­sok, a kereskedelem és a szolgáltatás területén, témát — Megfogalmazódott a vitában az is; nagyon je­lentős, hogy a jelenlegi ta­nácstörvény hogyan módo­sul az új önkormányzati törvénnyel. Meghagyja-e a tanácsok ellátási felelőssé­gét, és ehhez milyen esz­emeljük ki. Ennek előter­jesztője Széli József tef- osztályvezető volt. — Év elején, amikor a munkatervet jóváhagytuk, még bíztunk benne, hogy el­készül a privatizációs tör­vény. De köztudott, hogy a parlament nem foglalkozott vele, feltehetően ősszel ke­rül az Országgyűlés elé. — A felvezetésben el­hangzott, miután nem lát­juk, hogy a magán- és álla­mi szektor aránya hogyan alakul, ennélfogva azt sem tudjuk, milyen körre terjed ki. és milyen mértékben. közrendszert rendel. Ugyan­akikor a telekrendezés kér­dését is fel fogja vetni. Az is kérdés, ha .magántu­lajdonba kerülnek az üzje- tek, mennyi beleszólása lesz a tanácsnak a profilváltás­ba. — Rendkívül nehéz most előre látni a tanácsok fel­adatát. Emiatt nem is hoz­tunk döntést a kérdésben — de mit is hozzunk?! Meg kell várni a privatizációs és az önkormányzati tör­vényt. .. (dudellai) _________________íl_________ * „ Kétszáz holddal Beszélgetésforgácsok a vállalkozójelölttel Győri István hugyagi ol­vasónktól két levelet hozott a posta. Az egyikben arra kér, hogy közöljük azt a nyílt levelet, amelyet dr. Hütter Csaba (akkori) mezőgazda- sági és élelmezésügyi mi­niszter úrnak küldött, a má­sikban pedig — levelezőlap — arról tájékoztat, hogy töb- bedmagával kénytelen le­mondani lapunkat, az ŰJ Nógrádot, mert nyílt levelét nem közöltük. „Ez a sajtó~ szabadság, a demokrácia? Kénytelen leszek más laphoz fordulni" — zárja gondola­tait. * Otthonában, a konyhában beszélgetünk levélírónkkal. Rokkantnyugdíjas. A ter­melőszövetkezet megszerve­zésekor 20 holdat vitt a kö­zösbe, ahogy mondja, elvet­ték tőle. Egyetlen napot sem töltött munkával a kialakuló nagyüzemben. Kenyerét ke­reste egyszer a vasútnál, majd a rendőrségnél, végül a Volántól ment nyugdíjba. — Megértem, hogy a válasz­tás előtt nem közölték a le­velemet, de következő a har­ci helyzet: — összeszámlál­tam, hogy községünk­ben .16 földtulajdonosnak van örököse. Nem tudom, hánvan igénylik vissza ko­rábbi földjeiket, — utal, sejteti, miről akar beszélni, s ezzel a bevezetővel mint később kiderül,- le tudjuk azoknak a neveit, akiknek szándékában áll a lapunk­tól való eltávolodás. * Az őrhalmi termelőszövet­kezet vezetősége, a közgyű­lés határozatának megfele­lően kijelölte a visszaigé­nyelhető földterületeket. Ez vonatkozik Hugyagra is. A 3700 hektárból, a felajánlott terület 695 hektár, jóval több, mint amennyinek visz- szaigénylését kérték. Az ed­dig beérkezett 80 főből 30 jogosult csak az 1987. évi földtörvény alapján föld jé nek visszaigénylésére. TI-1 gvagrói ketten, 66 hol ' ■ <■■ lezték ez irányú szili.:• -..a- kát. (Folytatás a 3. tilda n.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom