Új Nógrád, 1990. május (1. évfolyam, 24-49. szám)

1990-05-02 / 24. szám

megyei napilap „Melyből a nemzet sorsa jön ki majd" A magyar parlamentarizmus újjászületése A magyar történelem „határidőnaplójába" nem szokták előre bejegyezni a jeles napokat. Akárcsak néhány hete is észrevétlen siklattuk volna át az új parlament alakuló ülések időpontjául megsza­bott dátum fölött. És most mégsem kell hozzá különös prófécia, hogy leírjuk: az új parlament születésnapja egy­ben a magyar parlamentarizmus újjászületése» napjaként vo­nul be a történelembe. Hisz a magyar választópolgárok több mint negvvenesztendei szünet után küldhetnek, sza­bad, többpárti választással képviselőket az ország házába. A történelmi időmértékkel is kiemelkedő; alakuló ülés előkészítése szinte minden tekintetben eltér a megszokot­tól. Nem előzi meg a parlamenti bizottságok hagyományos üléssorozata, ami pedig az utóbbi években már egyfajta politikai lakmuszpapírnak számított. Nagyjából kijelölte, milyen mederben, miről folynak majd a plénum előtt a viták. Noha a kimenetelt illetően sosem lehetett kétségünk. A döntéshozatalnál, a kormánytöbbség nem forgott veszély­ben. Erre legfeljebb az utóbbi hónapokban akadt néhány szabályt erősítő kivétel, amikor az egypárti parlament po­litikai legitimitásának hiánya egyre nyilvánvalóbbá vált. Épp azoknak a demokratikus ellenzéki és reformerőknek a fellépése nyomán, amelyek most, május 2-án birtokba ve­szik a Parlamentet. A politikai rendszerváltás időpontja szinte kínálja a le­hetőséget a mérlegkészítésre, s egyúttal arra is, hogy távo­labbra tekintsünk. Ami az előbbit illeti, dőreség tagadni: a leköszönt parlament utolsó szakaszában — ha külső tár­sadalmi. nyomásra is — megpróbált felnőni a történelmi feladathoz. Törvényeket alkotott, amelyek katalizátorává lettek a békés rendszerváltásnak. Az egyesületekről, a partokról, a népszavazásról, a' választásokról szóló "örvé­nyek megalkotóinak érdemei mellett igazságtalanság volna szó nélkül elmenni. S a történelem bizonyára feljegyzi a kerékasztal-tárgyalások históriáját is, ami már a parlamen­ten kívüli erők erősödő beleszólási jogát is reprezentálja. Az Országgyűlés önfc.loszlatása után — miközben már úgy tűnt, hogy elsuhan mellettünk a kelet-európai forradalmak vonata — csendes forradalmi gyümölcsei lassan beértek. Az országgyűlési választások kiírásával felgyorsultak az események. Több mint ötven párt szállt egyszeriben ringbe a mandátumokért. A közvélemény fokozatosan ráhangolódott a parlament alakuló ülésére:. ahová a háború utáni parlament) elnökét is elvárják. Személye jelképezi, hogy a magyar parlamen­tarizmus milyen irányba tart. Hogy napjaink törvényhozói és politikusai ott akarják folytatni, ahol az alkotmányjogi fonál megszakadt. Még a parlamentarizmus címszava mel­lől is kiradírozva a mögöttünk hagyott negyven évet. A parlamenti pártok már egymás közt eldöntötték, hogy a T. Házban ki hol foglal majd helyet. Hogy az emelvénytől jobbra ülnek a kormánykoalíciót alkotó pártok honatyái, majd őket az SZDSZ, a FIDESZ, az MSZP, végül pedig a „halszélen” a független képviselők1 követik. Arról is döntöttek, hogy az ideiglenes köztársaságelnököt a koalíció adja. de a megbízott elnök a parlament élén bizonyára a második legerősebb párt, az SZDSZ egyik képviselője lesz. A pártok erősorrendje ha­tározza meg a bizottsági tagság arányát is. Az alakuló ülésszak a szakértők szerint legalább kétna­pos lesz, ési a második nap ad megbízást a köztársasági elnök a kormányalakításra a legerősebb párt, az MDF ve­zetőinek. Ezt azonban megelőzi a Németh-kormány le­mondása, noha a kabinet, mint ügyvezető kormány, hiva­talban marad. Az új kormány megalakulására azonban az alakulói ülésen még nem kerül sor. Halaszthatalanul dön­teni kell viszont a képviselő-tiszteletdíjakról, a költségté­rítés átmeneti szabályairól. Meg kell választani a tíz ál­landó és az öt ideiglenes bizottság tagjait is. Az alakuló ülés kezdetén beszámol a parlamentnek a választásokról az Országos Választási Bizottság elnöke, valamint a Bel­ügyminisztérium megbízott vezetője, aki a választásokkal összefüggő állami feladatok teljesítéséről ad számot. A FIDESZ javaslatára törvénybe iktatják az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékét, az lesz az első törvény, amit az új parlament elfogad. Az alakuló üléssel közjogi, szervezett értelmében létre­jönnek Magyarországon is egy folyamatosan működő, de­mokratikus, többpárti parlament működési feltételei. A továbbiakban a honatyákon múlik, hogy az ország legfőbb népképviseleti testületé az összlakosság érdekeit hogyan szolgálja. A képviselők rendkívüli történelmi fe.’elősségére a napirend előtt a költő sorai is emlékeztetni fogják majd a honatyákat. PETŐFI SÁNDOR A NEMZETGYŰLÉSHEZ írt költeménye örökérvényűen fogalmazza meg ezt az el­várást: „Számot vetett-e mindenik magában Minő dologra iszánta el magát? Nagy a dicsőség, melyet mindegyik Szerezhet itten, de tudjátok-e, Csak nagy munkáért jár ez a dicsőség!” S akik majd május 2-án választóik akaratából ténylegesen ott állnak a terem küszöbén „Melyből a nemzet sorsa jön ki majd”, remélhetőleg nem csupán akarják, de képesek is vállalni ezt a sors­fordító nagy munkát. Bodnár Lajos MII SZAMUNKBAN Negyvenezer „apróságot" gondoznak... Ezt a munkát nem le­het másnapra halasztani — vallja az érsekvad­kerti Deszpót Mihályné és Gálik Istvánná. A helyi tsz baromfitelepén dolgozó asszonyokkal készített írásunk az 5. oldalon olvasható. Horoszkóp április 30- ntájus 6-ig összeállításunkból — mely a TVR Hét című hetilap nyomán készült — mindenki megtudhat­ja, mi jellemző rá a sze­relemben? \ (6. oldal) Ma: .forduló ,a labdarúgó NB 1.11-ben f Szerdárií 17 órakor ke­rül sor it Síküveggyár SE—Metripond SE baj­noki összecsapásra Sal­gótarjánban. Beharan- gozónkat, valamint az ünnepekben játszott NB III-as és megyei I. osztályú mérkőzések tu­dósításait a 8. oldalon olvashatják. Bush fogadja a litván miniszterelnököt George Bush amerikai el­nök csütörtökön rövid meg­beszélésen fogadja Kazimi- era PrunSkiene litván mi­niszterelnököt — jelentette be kedden a Fehér Ház. Mar­iin Fitzwater szóvivő kije­lentette, hogy a találkozó pusztán „magánjellegű" lesz, és nem jelez semmiféle vál­tozást az Egyesült Államok Litvániával kapcsolatos po­litikájában. Hangulatkép a vizslás! rendezvényről így ünnepeltünk a 100. május 1-én Majális minden mennyiségben 1990. május ,1. Ezen a napon szerte a világban meg­emlékeztek a munka, az alkotó ember, a szolidaritás nemzetközi ünnepéről. A megyénkben rendezett vidám, szórakoztató programokat röviden igy jellemezhetnénk: majális minden mennyiségben. A nap ugyan nem sütött hét ágról, de a kissé felhős, borongás időjárásra igy sem lehet panaszunk. Ünnepeltünk, igyekezve elfeledkezni meglévő gondjainkról. Összeállításunkban a centenáriu­mi események közül, néhány hangulatáról számolunk be. Vizslás: a hazaiak nyerték a kötélhúzást Zeneszó ébresztette tegnap reggel a vizslásiákat, hiszen ez is részét képezte az egész napos, mozgalmas program­nak. A majálisnak a falu közepében lévő térség adott helyet, ahol egymást követ­ték a rendezvények. A szomszédos futballpá- lyán nyolc kispályás labda­rúgócsapat vívott ádáz küz­delmet, két négyes csoport­ba osztva. Lapzártáig még nem kaptunk hírt a győz­tes együttesről, így a nevét nem tudjuk közölni, de az bizonyos: míves serleget ka­pott jutalmul. A gyermekek különféle ügyességi játé­kokban mérték össze a tu­dásukat, a többi között volt hátrafelé futás, hulahopp- karika-gurító verseny, béka­ügetés, zsákban szaladás. A legjobb étvágyúak lekváros- kenvér-evésben is megmér­kőztek. A felnőttek sem maradtak izgalom nélkül. A rönkdo­bálóverseny résztvevőit is sokan buzdították, de a kö­télhúzó két csapatnak több százán szorítottak. Nem " vé­letlenül, hiszen az évszáza­dok óta civakodó Kazár és Vizslás tíz-tíz erős legénye húzta a kötelet. A győztes Vizslás tanácselnöke, Sándor Tibor érthető boldogsággal nyilatkozta: — Focistáink megmutat­ták, hogy nemcsak a bőr­labdához értenek. Természe­tesen állom a szavamat, megveszem a láda sört a csapatnak. — Jómagam is megtoldom eggyel — szólt közbe Bakos János, a művelődési ház ve­zetője. — Jövőre megpróbálunk revánsot venni — jelentette ki a vesztes Kazár tanács­elnöke, Salamon Ferenc. Thürmer Gyula, az MSZMP elnöke is Vizsláson vendé­geskedett, s rövid megemlé­kezést tartott. Később a Sza­badság című lap vezető új­ságírói tartottak fórumot Sajnos, a legfinomabb bog­rácsost nem sikerült meg­kóstolnunk, miivel máshová szólított bennünket a króni­kás! teendő. Azt azonban a tévedés terhe nélkül leír­(Folytatás a 2. oldalon.) Vasárnap sokakat vonzott Salgótarjánban az MTTSZ Tanács- köztársaság téren rendezett bemutatója, melyen többek között sárkányrepülőket, különféle modelleket tekinthettek meg az ér­deklődők. -RT­llíium wellciil az MSZK-ba Május elsejétől, tehát kedd­től megszűnt a vízumkény­szer Magyarország és az NSZK között. Az erről szó­ló megállapodást még már­cius 24-én írta alá Buda­pesten, Horn Gyula magyar és Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminisz­ter. Alföldy Tádé, a Külügy­minisztérium főosztályveze­tője az MTI érdeklődésére elmondta: Olaszország és az NSZK után várhatóan a Benelux államokkal és Fran­ciaországgal is hasonló meg­állapodás születik. Vélemé­nye szerint egy éven belül a magyar állampolgárok lé­nyegében egész Európában szabadon, vízumok nélkül utazhatnak. Hozzátette azon­ban, hogy az a turistákra és az üzletemberekre vonatko­zik, mert a vízumkényszerek eltörlése nem jelent szabad letelepedést, illetve munka- vállalási lehetőséget más or­szágokban. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom