Új Nógrád, 1990. április (1. évfolyam, 1-23. szám)

1990-04-11 / 8 . szám

1990. ÁPRILIS 11., SZERDA 5 POSTÁMBÓL | Nem felejtettük el ígéretünket! íme a levél: „Március elején megje­lent a NÓGRÁD napilap­ban. hogy az olvasóknak lehet szavazni, hogy me­lyik újságíró nyeri el az 1989. évi közönségdíjat, melyet március 15-én jog­nak átadni. Én és — gon­dolom — több olvasó kül­dött szavazatot, de a Főszerkesztő Űr elfelejtet­te (?) közölni, hogy me­lyik újságíró lett közönség­díjas. Vagy nem fért be­le a napilapba? Az biztos, hogy egy elő­fizetővel kevesebb lesz a NÓGRÁD lapjának, mert becsapta az olvasókat.” * A levél kapcsán több gondolaton kénytelen el­töprengeni a szerkesztő. Először is sehogyan sem fogja fel ésszel, miért nem lehetett a fogalmazó­nak és küldőnek ezt az ártatlan közleményt alá­írni. Mert azt már meg­szoktuk napi munkánk so­rán, hogyha elmarasztal­nak, becsmérelnek ben­nünket, azt rendszerint névtelenül teszik. No, de ilyen egyszerű kritikát...? Akkor legalább meglen­ne a hitelesség ténye és tudata. Ám így? Ugyanis nem azt ígér­tük, hogy március 15-én adjuk át a .közönségdíjat, hanem a nemzeti ünne­pünk alkalmából rende­zett sajtónapi ünnepségen. Hogy erre nem kerül­hetett sor, annak a leg­több szavazatot kapott kol­légánk sajnálatos beteg­sége szabott gátat. Egysze­rűen nem lehetett ott az ünnepségen. Nevét azon­ban nem felejtettük el kö­zölni. Március 14-én a lap első és második oldalán megjelent tudósításban le­írtuk: az 1989. évi közön­ségdíjat Kelemen Gábor főszerkesztő-helyettes nyerte el, aki a múlt év­ben — és előtte évekig — a megyei lap rovatvezető­je volt. Munkatársunk írá­sai rendszeresen megje­lentek a Magyar Nemzet­ben is, s körülbelül egy évtizede Bakszekér cím­mel riportkötetet is meg­jelentetett. Sajnáljuk, hogy anonim levélírónk figyel­mét elkerülte a közlés. Sajnáljuk azt is, hogy ebből messzemenő kö­vetkeztetést von le, és le­mond lapunk előfizetésé­ről. Indoka teljesen meg­alapozatlan. Hasonlít an­nak az olvasónknak a szóbeli fenyegetőzéséhez, aki ugyancsak előfizetésé­nek lemondását helyez­te kilátásba, ha nem kö­zöljük dicsérő sorait az őt betegségében ápoló orvo­sokról, nővérekről. De hát milyen alapon? Hiszen sok ezer embert gyógyí­tanak odaadással, szak­mai tisztességgel kórhá­zainkban. Különben is az egészségügyi dolgozók es­küje erre szól. S a jó mun­káért nem jár nyilvános köszönet más hivatás­vagy szakmabelinek sem. Legfeljebb új szolgálta­tásként a hirdetési rovat személyi híreiben. A jó munka ma már alapkövetelmény. Ennek anyagi-tárgyi és szelle­mi feltételeit kívánjuk megteremteni mostani la­punknál, az Új Nóg­ráditól is. Olvasóink jogos kritikája és bizalma mel­lett. (ok) BM-intézményből középiskola Kerepestarcsán Megszűnik a Belügyminisz­térium tartalékostiszt-képző iskolája Kerepestarcsán — erről született megegyezés a Belügyminisztérium és a he­lyi tanács között. Két évvel ezelőtt egy parlamenti inter­pelláció nyomán került nyil­vánosságra a helyi tanács azon kérése, miszerint sze­retné visszakapni a BM ke­zelésében levő egymilliárd forint értékű épületegyüttest, amelyet közoktatási célokra hasznosítana. A hosszas huzavona után, létrejött megállapodás alap­A Kisalföld délnyugati körzetének, Vas megye észa­ki és nyugati részének, vala­mint Szombathely .és térsége áramellátásának javítására 120 kilovoltos távvezeték épül Csorna és Szombathely között. Az 57 kilométer hosszú vezeték egy kettős rendszer második szakasza. Az első ján, a BM fokozatosan átad­ja az épületeket a tanácsnak, és 1991 szeptemberétől már megindulhat itt a középis­kolai oktatás. Szó van arról, hogy a le­endő középiskola egyházi kezelésbe kerül, legalábbis nyolcezer környékbeli lakos aláírásával ilyen kérelem érkezett a kerepestarcsai ta­nácshoz. A népakaratnak megfelelően, a tanács meg is kezdte ez ügyben a tárgya­lásokat a római katolikus egyház illetékeseivel. már Győrből kiindulva ko­rábban megépült Csornáig, egy elágazás pedig Kapuvá­ron át egészen Sopronkö- vesdig. A nyugati országrész legfontosabb villamosvezeték­rendszerének kiépítése az Észak-dunántúli Áramszol­gáltató Vállalat 163 millió fo­rintos beruházásában jövőre fejeződik be. Autópálya-építés Hiányzó hitelek Jó ütemben halad az új autópályasávok építése Győr és Tatabánya között. Ismeretes, hogy a fél autó­pálya — két sáv — már ko­rábban elkészült a teljes au­tópálya legfontosabb mű­tárgyaival, együtt, de a 47 kilométeres szakaszra még így is kétmilliárd forintot kell költeni. A hátralévő földmunkák és a betonozás befejezése után az év vé­gén már négy sávon indul­hat meg a közlekedés. Befejeződtek a Győrt el­kerülő 23,1 kilométeres út­szakasz előkészítői mun­kái is. A tervek engedélye­zése folyamatban van, s ha a megfelelő hitelek rendel­kezésre állnak — mintegy 5—7 milliárd forintba kerül ez a szakasz —, a kivitele­zés is elkezdődhet, s az elő­zetes értékelés szerint 1994-ben átadhatják. A világkiállítás megren­dezése szükségessé teszi majd további 47 kilométer­nyi autópálya megépítését is Hegyeshalomig, ami mai árakon több, mint 10 milli­árd forintos beruházást igé­nyel. (MTI) 120 kilovoltos távvezeték épül RIDS — új francia felfedezés Jelentős felfedezést tett a kor pestise, az AIDS kuta­tása terén a francia országos egészségügyi kutatóintézet marseilles-i laboratóriumá­ban Jean-CIaude Chermann professzor. Sikerült megta­lálnia a szervezetben egy olyan antitestet, amely meg­gátolhatja az AIDS-vírus ki­fejlődését. Bár a kísérletek egyelőre csak laboratóriumi keretek között, „inn vitro” mutatták meg az antitest működését, a világ hatmil­lió vírushordozója számára felvillantják a reménysugárt, hogy néhány éven belül ki­fejleszthetik a vírus elterje­dését gátló gyógyszert is. Az Anti—Beta 2 mikroglo- bulin nevű antitest meggá­tolhatja a vírus behatolását a lymphocitákba, illetve an­nak további szaporodását a szervezetben. Az A-IDS-be- tegség hordozója, az úgyne­vezett HIV-vuus ugyanis úgy pusztítja el a szervezet im­munvédettségét, hogy a lymphocita sejtekbe behatol­va elszaporodik és elpusztít­ja azokat. Az antitest érzéke­li a vírus „betörési kísérle­tét”, jelzést adhat róla, sőt megfelelő körülmények kö­zött meggátolhatja a szapo­rodási folyamatot. Az antitest a sejtek külső felületén helyezkedik el, s ha a „jelzést” időben észlelik, a vírus jelentkezését már a korai szakaszban felfedezhe­tik. A francia tudós, aki ko­rábban a világhírű francia Pasteur Intézetben dolgozott, évek óta foglalkozik az AIDS kutatásával. Mostani felfedezésével, amelyet Jour­nal of Virology című szak­folyóiratban ismertetett, sa­ját megállapítása szerint kö­zelebb lehet jutni az AIDS vírusának működéséhez, a szervezetben végbemenő fo­lyamatokhoz. Ez korántsem jelenti, hogy a tudomány már most megoldhatja a be­tegség kifejlődésének meggá­tolását, de elősegítheti az ilyen irányú kutatásokat, s ha sikerül megakadályozni, hogy a HIV-vírus beléphes­sen a szervezet immunvé­delmét adó sejtekbe, akkor kifejlődését is meg lehet gá­tolni — érvel. így a felfedezés, a szak­értők szerint új utat nyithat a terapeutikai, a gyógyítást szolgáló kutatások előtt. Félúton Hollókő Hollókő április 4-től „csak” a Világörökség ré­szének s nem a Nagylóc- cal közös községnek tekinti magát. 240 aláírással kez­deményezték a szétválást, amiben a tanácstagok dön­töttek. Lakatlan lakóházak — ófaluból élő falu — meg- járkáltatott idős emberek — az áfész ajándékba kapott lehetőségei — a vállalko­zók az új önkormányzatra építenek. Lassan egy éve, hogy mind erősebben fogalmaz­zák meg Hollókőn a közös községi tanácsból való ki­válás igényét. Majd 15 éve esik a falu fejlesztésének jelentős része. Nagylócon ezt sok ember vette] úgy, hogy az ő pénzükből építe­nek nagy falut a szomszéd­ban. Hollókőn viszont azt mondták, hogy a közös pénzből ők a kisebb részt kapták. Egy volt ottani nép­művelő, Liszkai Zsuzsa nép­rajzkutató szerint azonban az ófalu fölfejlesztése ugyanolyan szocialista nagy- beruházás, mint Salgótar­ján fejlesztése. (Mindenféle esztétikai összehasonlítás tilos!) Pazarló, át nem gon­dolt, szívességi, elvtársi ala­pokon való I beavatkozás volt ez a falu életébe. Az adottságok jók voltak, azál­tal, hogy nem voltak. Víz­hiány, rossz utak, i ritka buszjáratok, szegényes el­látás, mindez alkalmassá tette a falut, hogy a hetve­nes években is hasonlíthas­son egy század eleji magyar falura. A dolgoknak ez csak a történetiségéhez tartozik. Ami látható: a műemlékileg védett Hollókő, bepucolt, szép palóc házaival, a világ különböző tájairól érkező turistákat marasztaló falu képe, ami fölött ott ma- gaslik az újjáépülő vár, emlékeztetőül, hogy ez Csák Máté földje volt. Az önállóság első lépését már megtették. A tanácsta­gok közös megegyezéssel, egyhangúlag döntöttek a szétválás mellett. A Nóg- rád Megyei Tanács még a héten fölterjeszti a Bel­ügyminisztériumba végle­gesítésre, amire áldást az ideiglenes köztársasági el­nök ad majd. Ezek azon­ban már csak formaságok. Hollókőn már nem, az om­ladozó tanácsrendszerben gondolkodnak. Az új önkor­mányzat feladatait beszélik át, hogy az önkormányzati törvény bo’épésekoij rög­tön indulhassanak. Túl­vannak az új rendezési terv vitáján, amire meglepően nagy figyelmet fordítottak az ittélők. Az alig egy he­te volt rendezvény már többről is szólt. Sugár Gi­zella tervezőmérnök mun­kájához sok szempontot toldottak, még az ittélők: Sztrémi János, Kovács Pál, Kelemen Lajos, Nagy Ig­nác például azt kérdezte: „Tudja-e valaki, hány új ház épült itt az elmúlt évben?” A kérdést maga is költőinek szánta, hisz a te­remben ülők mind tudták, hogy az elmúlt 8 évben, 5 új ház épült! ..Hogyan lesz Hollókő élő falu? — kérdezte Isoán Dániel. — Az ófaluban jószerivel csak öregek élnok. Fiatalok ott. a mostani árakon házat ven­ni nem tudnak. 30—40 év múlva nedig az Újfalu öreg­szik el —« ha még lakják —, közintézmények viszont az ófaluban vannak, s nem ott. ahol a lakosok nagyob­bik része él. Télen nehéz a nagyköves utcákon a lejárás, pedig ott van orvosi rende­lő, posta, óvoda. Hogy lehet kiváltani az ott lévő intézményeket? „Bélák Dezső tanácselnök reálisan fogalmaz, amikor azt mondja, hogy: „Nem hi­szem, hogy az áfész, vagy az iparcikk itt építeni fog maguknak, amikor az ófa­luban mindern megvan.” A műemlék-felügyelőség által felújított épületekből a fa­lu most méfj nem sokat profitál. Az áfész vállalta, hogy a frissen felújított vendéglő épületét kezeli, étkezteti méltányos áron a 10 (!) alsó tagozatos gye­reket, és az öregek napközi otthonának néhány fős lá­togatóját, s cserébe bevéte­lezi Hollókő idegenforgal­mának egy jelentős részét a vendéglátással. Hogy ez jó üzlet, az ittélők sem vitat­ják, mindössze azt szeret­nék, ha a bevétel az ő kasz- szájukba kerülne. így fel­szabadulhatna még egy — alibiként 6 éve használat­lan álló parasztház, ami­nek bérbeadásából újabb lehetőségek teremhetők. Tarnóczi Lajos javaslata szerint az ófaluban lévő középületek kiválthatók len­nének akképp, hogy aki ide­genforgalmi hasznosítás céljára épületet szeretne, az az újfaluban építse meg a falunak is tetsző csereépü­letét. Ezzel Isoán Dániel javaslatát látszik megolda­ni. Az összeiövetel után még késő éjszakába nvúlik be­szélgetésünk a helybéliek­kel. Tarnóczi László Lakodalomban sok az éhes száj... ,,A szükség és a gyakorlat volt a mesterem” Relativitás A relativitás elmélete íorradalmasitotta a fizi­kát - tanítják az isko­lában. Albert Einstein ugyanis felismerte, hogy a tér és az idő sem függet­len, abszolút kategória, hanem attól a mozgási rendszertől függ, amely­ben a megfigyelő áll. Vagyis viszonylagos. Einstein az elmélet kidol­gozásáért Nobel-dijat ka­pott. Ezzel szemben mit tudunk Miiévé Marie te­vékenységéről? A tan­könyvek agyonhallgatják, a lexikon egy sorra sem érdemesíti. A mél­tatlanul elfeledettek kö­zül, úgy, látszik, most emeli ki két kutató: egy német nyelvész és egy amerikai fizikus (Senta Troemel-Ploetz és Evan Harris Walker), nem keve­sebbet állítva, mint azt, hogy: „Albert Einstein rendkívül fontos ötle­teket lopott el az első fe­leségétől, amelyekkel az­tán később forradalma­sította a klasszikus fizi­kát." A washingtoni kel­tezésű hír adós marad a bővebb részletekkel, csu­pán arra hivatkozik, hogy a nyelvész és a fi­zikus azokból a levelek­ből mutatta ki Einstein jellemhibáját, melyeket az a volt feleségéhez írt. — Huszonöt évig gazd- asszonykodtam a falusi la­kodalmas házaknál. Ponto­san emlékszem: 227 lagzi- ban ették a főztömet, s et­től sokkal többet jelent az, hogy dicsérték is a fogáso­kat — meséli a mátracser- pusztai Bozó Istvánná. Az idős asszony sokgyer­mekes családban született. Korán özvegységre jutott, férje Kanadában halt meg. — Harminckét esztendő­sen, két gyermekkel támasz nélkül maradtam. Tíz évig cselédeskedtem, majd dajka lettem az óvodában, de jól jött mellette az a kereset, amit a házaknál kaptam. Egy-egy alkalommal száz­nál mindig több vendéget kellett jóllakatni, s bizony nagyon ügyeltem, hogy le­gyen mindenből elegen­dő az asztalon. Hogy kitől •tanultam főzni? — A szük­ség és a gyakorlat volt a mesterem. Megtudtam azt is Bozó- nétól, mi a finom lagzis töltött káposzta készítésének a titka. — A töltelék fele hús le­gyen. .. Voltam olyan ház­nál, ahol a háziasszony spó­rolásból több rizst akart tetetni bele, csakhogy mi­kor nem látta, kiigazítot­tam az arányokat... Máskor egy egész marhát kellett feldolgoznom, persze, azért volt segítségem is. A leg-' több helyen már kora reg­gel feltettük a tűzre a ha­talmas fazekakat, lábaso­kat, s kora délutánra lehe­tett tálalni a gulyáslevest, sült hurkát, savanyú ká­posztával. A süteményt á rokonság, a násznép o thon sütötte. Az volt ám az igazi! Estebédre 30—35 tvúkból főzött húslevest. Töltött ká­posztát, rántott húst adlak, s még éjszaka is tálaltak, rendszerint pecsenyét. Haj­nalban pedig következett a székely káposzta. — Jól emlékszem, egyszer bejött hozzám valaki a kony­hára. hogy eldicsekedjen: hat tányér levest evett meg, annyira ízlet- neki a főz- töm. Hát ettől nagyobb el­ismerés nem is kell egy gazd- asszonynak, azt hiszem. Meg aztán ázerettem ezeket a mulatozásokat, a jóked­vű emberek engem is el­szórakoztattak. Egy nem mindennapi esetre is emlékszik Bozó Istvánná: — Az egyik lakodalom­ban a menyasszony észre­vétlen elszökött a régi sze­retőjével. .. A násznép sem­mit nem vett észre az egész­ből. Ment a dínomdánom, csak a vőlegény búslako­dott, a szülők pedig szé­gyenkeztek. De reggelre visszajött az új asszony a hites urához, aki hamar megbocsátott neki. És bol­dogan éltek, akár a mesé­ben. . . Cs. A.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom