Új Nógrád, 1990. április (1. évfolyam, 1-23. szám)
1990-04-17 / 12. szám
1990. ÁPRILIS 17., KEDD II C-Jj'l'drí‘/ 3 Gomba alakú termeszvárak Észak-déli irányú termeazvár A természet csodái II nagy építészek: a termeszek A termeszek külsőleg nagyon hasonlítanak a hangyákra. A föld szinte minden meleg országában elterjedtek. Túlságosan is érzékeny bőrük kívánja a meleget, az árnyékot és a nagy páratartalmat. Ilyen hely azonban kevés van a természetben. ezért a termeszek maguk gondoskodnak a megfelelő feltételekről. Ter- meszvárakat építenek, és zárt világukban maguk biztosítják az állandó páratartalmat, és hőmérsékletet. Így aztán meg tudnak élni száraz. szavannákon és sivatagokban is. Váraik az állatvilág legcsodálatosabb építménye; közé. tartoznak. Némelyik nyolc méternél is magasabb! Külső faluk föld és nyál keverékéből készül, néhány fajta az ürüléket is felhasználja az építésben Ezek az anyagok hamarosan betonkeménnyé válnak. Csákánynyal és feszítővassal lehet csak lyukat ütni az ilyen falon! A vár belseje sok. kisebb kamrára osztott. A f.ej-r lettebb fajoknál a vár közepén található a királyi kamra. Ebben él a királynő egy kifejlett hímmel, a királlyal. A királynő naponta negyvenezer petét is rak. A dolgozók ezeket gondjaikba veszik, átviszik őket a keltetőkamrákba, majd a kikelő lárvákat szorgalmasan etetik. Sok fajuk gombát tenyészt, ez a kedvenc táplálékuk. Váraikat a mindenkori klímának megfelelően alakítják ki. Az esős trópusi. őserdőkben váruk csúcsára védőtetőt építenek, ezért ezek olyanok: mint egy óriás gomba. Egy ilyen esernyő alatt , a vár tökéletesen száraz marad. A száraz sivatagokban a páratartalom biztosítása okoz gondot. Sebaj! A vár belsejében mély kutat ásnak a földbe, míg el nem érik a talajvizet. A Kara-kum sivatagban harminc méter mélyről hozzák fel a vizet, amivel kamráik falait benedvesítik. Ausztrália szavannáin a forró déli napsütés jelent veszélyt. Itt rendkívül keskeny .várakat építenek, amelyek oromoldala pontosan északra és délre mutat, így a forró déli órákban a keskeny felületet éri a napsütés. A reggeli és az esti órákban nagyot zuhan a hőmérséklet. A napsugarak ilyenkor a széles oldaláról érik a falat, s így felmelegítik azt. Honnan kapnak friss levegőt? Váraikban kitűnő szellőzőrendszert építenek ki. Az építmény külső falán mély vá.jatokat vezetnek felülről lefelé. A légcsatornák a vár pincéjéig nyúlnak, felül pedig légkamrában találkoznak. Szellőztetésük automatikus. Ahol sok élőlény él együtt szorosan, ott fel- melegszik a levegő. Így van ez náluk is. A meleg levegő felfelé száll, és összegyűlik a felső légkamrában. Innen a finom légcsatornába kerül, melynek kifelé légáteresztő fala van. Az elhasználódott levegő itt eltávozhat és friss levegő nyomulhat helyére. A friss hűvösebb levegő lesülv- lyed a vár aljába, s ezzel az áramlási kör bezárul. Építészek! Csodáljátok meg ezt a végtelen erőt, mely ezeket a parányi lényeket nagyszerű mesterekké tette, hogy élhessenek kapott ajándékuk jussán, szélsőséges viszonyok közepette is. Á virágok második élete Hídvégi Judit képei Bevallom őszintén, amikor megkaptam a meghívót a szé- csényi II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központtól Hidvégi Judit virágképei kiállításának megnyitására, egyfajta előítélet alakult ki bennem, de nem azért, mert nincs hagyománya e műfajnak. Egyszerűen arra gondoltam, hogy amit a természet megalkotott oly csodálatosan, hogy lehet azt új formában, új tartalommal megtölteni, újraértelmezni? Maga a kivitelezés azokat a tiszavirág-életű képeket juttatta eszembe, amelyet kisdiákok készítenek a természetben található különböző tárgyak felhasználásával. Mindezt azért írtam le, mert a kiállítást látva kellemesen csalódtam. Minden képnek megvan a maga önálló élete. Jó kompozíciók, dekoratív kivitelezés, ahol a formák és a színek harmonizálnak. Nem túlzók, ha azt mondom: a látványuk esztétikai élményt nyújt. A képeket szemlélve úgy tűnt. hogy Hidvégi Judit a korábban élő majd elhullt, elszáradt élettelen növényi részeket oly mesterien illeszti egymás mellé, hogy azokat ismét élettel tölti meg. Az ő képein élik tovább életüket. Meddig élnek ezek az alkotások? A virágképek egyik hátránya a rövidebb élettartam, hiszen a növényi részek eltöredezhetnek, s ezzel a kompozíció nagyon sokat veszíthet értékéből. Készítésükben nem vagyok jártas, de laikusként is megállapíthattam, hegy jól preparáltak a növényi részek, s az alkotás olyan technikával készült, amely garantálja a hosszú élettartamot. Amit még meg kell említeni, azok a képkeretek. Az alkotó jó érzékkel válogatta ki a legmegfelelőbbeket. Jól zárják a teret, kiemelik a kompozíciót. Emelik az alkotások értékét Szabó Szilvia versei, amelyek jól harmonizálnak a képek gondolataival. Hidvégi Judit „veszélyes" műfajt választott. A művészetet kétféleképpen lehet művelni: jól, vagy rosszul. Az utóbbinak nincs értelme. Ha a virágképeket valaki egy kicsit is rosszul készíti, könnyen a giccs mezején érezheti magát. A látott képek arról győztek meg, hogy Hidvégi Judit átérzi az alkotás belső fe'elősségét, önmaga és mások gyönyörködtetésére készíti szép virágképeit. A kiállítás április végéig tekinthető meg a szécsényi. II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központban.- szenográdi Orvostudományi adatbank A Szojuzmedinform tudományos termelési egyesülés olyan szervezet, mely nemrég kezdte meg a Szovjetunióban az orvostudományi információk és .tudományos-orvosi könyvtárak tevékenységének koordinálását. Létrehozásában a számítástechnika felhasználásával először dolgozták ki a szakemberek igényeit legjobban kielégítő információs szolgálat automatizált technológiáját. Külföldön érdeklődést keltett a nemzetközi szovjet orvostudományi információs bank. Először is azért, mivel az orvostudományi, egészségügyi és biológiai' adatbankok örvendenek a legtöbb felhasználónak. A másik, nem kevésbé fontos momentum, hogy a szovjet tudósoknak számos érdekes, eredeti elgondolása van. Sajnos, a nehéz hozzáférhetőség következtében a külföldi szakemberek e műveket ritkán említették, illetve idézték. Ma ezekhez a forrásokhoz könnyen hozzá lehet férni. A, Szojuzmedinlorm tudományos termelési egyesülés a vezető szerve a Világűr az egészségért nemzetközi programnak, mely széles távlatokat nyit az űrtechnika felhasználása előtt a műholdas. audiovizuális összeköttetések megteremtéséhez. A program lehetővé teszi, hogy különböző országok szakemberei kölcsönösen konzultáljanak egymással, kicseréljék tapasztalataikat, értesítsék egymást a természeti csapásokról, vagy ipari katasztrófákról. Az egyesülés ezenkívül magánszervekkel és társadalmi szervekkel együtt különféle tervek megvalósításában vesz részt, li- ■cenceket, technológiákat, szabadalmakat vásárol, szociológiai, demográfiai, és egyéb kutatásokat végez a szovjet orvosi műszer kereslet-kutatása érdekében. A Szojuzmedinform első partnerei a külkereskedelmi tevékenység terén az Egyesült Államok. Anglia. Ausztria és Brazília. „ Saasa 9 |r"[|, M M ■■ ffl Újabb sorok — régiekről Dr. Meszlényi Mihály gyémántmisés kanonok I Istennel való teljes megbékéltségben, mindig mosolyogva, mélytüzű szemeivel tekint ki Budapesten Bajza útcai lakása ablakán a gyémántmisés kanonok: dr. Meszlényi Mihály, akit II. János Pál pápa kitüntetőlevélben ■ köszöntött és akinek gondolatai naponta szállnak vissza kedvenc városába Balassagyarmatra, ahol legszebb fiatal éveit élte. • Lakásuk a Siiyitö-telepen volt, köze] a vasútállomáshoz. Édesapja, a vasúti fű- töház vezetője ..ellenzéki ember'' híréten állott, nagy tekintélye volt. Mihály fia 1901-ben született, aki okosságával. bátorságával már kiskorában feltűnt. Mint kis gimnazista, már reggel lel. hétre leszaladt az apácák zárdája- ■ ba. ahol hittanára: Blázsik Károly szentszéki tanácsos — későbbi bérma- keresztapja — misézett, néki ministrált. Édesanyja a kis Misit különös gonddal öltöztette, a Kammermayer Károly utcában lévő divatos gyermekruhaüzlet- ben vásárolta néki a szebbnél szebb ruhákat. Emiatt aztán egy kis konfliktusa is támadt az apácafőnöknővel, aki gyakran csipkelődött vele a „feltűnő" ruhák miatt. A rátarti ifjú eleinte tűrte a megjegyzéseket. de később kifakadt: „Ne foglalkozzon a ruháimmal, inkább avval, hogv ne púderezze magát, mert az nem illik egy apácához.” Nagy megaláztatás volt ez a főnökasszonyra és csak a megértő. nagy pedagógus, a melegszívű Blázsik . „Karó bácsi" tudta az ügyet simán elintézni. E hittanár urat a diákok nagyon szerették, a tűzbe mentek volna érte. Mi, akiket szintén tanított, tudjuk bizonyítani. Csodálatos varázserővel tudta akaratát diákjaival megszerettetni. Nagyszerű pedagógus volt, aki a békfe- beli liberális világban a szabadgondolkodás viharainak a diákok körében történő lecsendesítéséhez nagyszerűen értett. Csupasziv ember volt, akinek kezéből számtalan, bátor, hitvalló, hazafias nemzedék került ki. Több mint ötven papot nevelt az egyháznak, meggyőző tanácsaival és nagyszerű példájával. Fő célja volt: közelebb hozni az ifjúsághoz Isten országát. Az ő ötlete volt Balassagyarmaton letelepíteni a szaléziártusokat. Idejét, pénzét energiáját diákjaira áldozta. Megalapította itt a Mária Kongregációt (később a felnőttekét is), továbbá a gimnáziumi cserkész- csapatot, amit néhai Scitovszky János alispánról nevezett el. Aki az ő tanítványa volt, az örökre eljegyezte magát Krisztussal. És itt érdemes egy kicsit megállni és visszaidézni tanítását. A vérünkbe sulykolta, hogy a világ számára a legnagyobb veszélyt a „felvilágosodás” korának megjelenése jelentette. A racionalizmus szelleme egyre- másra oltogatta a hit fényeit. Mindent az észből kiindulva akart megmagyarázni „csak azt hiszem, amit látok" s ezzel Isten létének elismerésében nagy kavarodást szült. Az alaposan fel nem készült elméket megzavarta, a próféták jövendöléseit. Krisztus tanítását, csodatetteit, a megváltás és feltámadás tényét, a mennybemenetelt, a Szentlélek működését, ezrek és ezrek vértanú-feláldozását kétségbe vonta, az evangélium értékét lebecsülte. Vigyázzatok fiaim — hangoztatta nemegyszer— jöhet még idő a ti életetekben is, hogy egy ideológiai fertőzés, az ateizmus és ennek alapját képező materialista világ fogja megrontani a ti istenes, tiszta lelkivilágotokat és feladja nektek a leckét, hová akarsz tartozni?! Jézushoz, vagy a Sátánhoz?! Ha az utóbbit választanád, akkor vi- 1 seined kellene az erkölcsi összeomlás, a gazdasági, a politikai, világnézeti gon- | dók minden terhét. Mert. ha nincs g Isten, akkor nincs vallásoktatás, nincs te- 1 kintély és szülői tisztelet, ' akkor nincs | szeretet sem és akkor majd élesre íe- g nik a kardokat, nemzet nemzet ellen támad, jönnek a háborúk az anyagi javak | birtoklásáért és már senki sem gondol || arra, hogy lelke van és a halál után | jón a nagy számonkérés, ott fogsz vizs- 1 gázni az Ür előtt, hogyan éltél ezen . a I földön. - ■» 1 Ilyen és hasonló előadások hangzottak el hittanárunk szájából, csoda-e, ha Meszlényi Misi szívében termékeny talajra találtak a szavak, aki egyszer édes- É anyjával elutazott Mária Zellbe, a kegy- helyre. Ott buzgón imádkozott és a nagy :| átélésben úgy látta, hogy a Szűzanya szobrának keze megmozdul és őt magá- I hoz hívja. E látomás annyira hatással 1 volt rá, hogy a negyedikes gimnazista, a 14 éves Misi még ott a kegyhelyen közölte szándékát édesanyjával: pap szeretne lenni! Végtelen nagy volt a szülök j öröme. De akadt egy kis nehézség, mert 1 Misiké még alacsony volt, „tökmagnak'’ is hívták, ám a jó Csernoch János bibo- j ros úr a felvételinél hitelt adott Misi szavainak. aki az aggodalmaskodásra J kijelentette: „Majd belenövök a reverendába !" A hercegprímás végül Nagyszombatba küldte szemináriumba. Itt a Magyar Ki- É rályi Gimnáziumban a hírneves Hudi- I ma Emil volt az igazgató, akinek nagy ' | szigora közismert volt. Sokat kellett ott tanulni, de a bátor és szorgalmas fiú nem ijedt meg. Sokszor . előfordult, hogy gyertya mellett a mellékhelyiség előcsarnokában kellett tanulnia, mert a nappa- J li tanulószobát estére zárva tartották, ő Jf pedig kitűnő tanuló akart lenni. Rá kellett dolgoznia. Kamara^ József wwmmmmMmmmmmmsxímzt-'íWMmmmmmws-'- smmmh
