Új Nógrád, 1990. április (1. évfolyam, 1-23. szám)
1990-04-11 / 8 . szám
1990. ÁPRILIS 11., SZERDA 5 POSTÁMBÓL | Nem felejtettük el ígéretünket! íme a levél: „Március elején megjelent a NÓGRÁD napilapban. hogy az olvasóknak lehet szavazni, hogy melyik újságíró nyeri el az 1989. évi közönségdíjat, melyet március 15-én jognak átadni. Én és — gondolom — több olvasó küldött szavazatot, de a Főszerkesztő Űr elfelejtette (?) közölni, hogy melyik újságíró lett közönségdíjas. Vagy nem fért bele a napilapba? Az biztos, hogy egy előfizetővel kevesebb lesz a NÓGRÁD lapjának, mert becsapta az olvasókat.” * A levél kapcsán több gondolaton kénytelen eltöprengeni a szerkesztő. Először is sehogyan sem fogja fel ésszel, miért nem lehetett a fogalmazónak és küldőnek ezt az ártatlan közleményt aláírni. Mert azt már megszoktuk napi munkánk során, hogyha elmarasztalnak, becsmérelnek bennünket, azt rendszerint névtelenül teszik. No, de ilyen egyszerű kritikát...? Akkor legalább meglenne a hitelesség ténye és tudata. Ám így? Ugyanis nem azt ígértük, hogy március 15-én adjuk át a .közönségdíjat, hanem a nemzeti ünnepünk alkalmából rendezett sajtónapi ünnepségen. Hogy erre nem kerülhetett sor, annak a legtöbb szavazatot kapott kollégánk sajnálatos betegsége szabott gátat. Egyszerűen nem lehetett ott az ünnepségen. Nevét azonban nem felejtettük el közölni. Március 14-én a lap első és második oldalán megjelent tudósításban leírtuk: az 1989. évi közönségdíjat Kelemen Gábor főszerkesztő-helyettes nyerte el, aki a múlt évben — és előtte évekig — a megyei lap rovatvezetője volt. Munkatársunk írásai rendszeresen megjelentek a Magyar Nemzetben is, s körülbelül egy évtizede Bakszekér címmel riportkötetet is megjelentetett. Sajnáljuk, hogy anonim levélírónk figyelmét elkerülte a közlés. Sajnáljuk azt is, hogy ebből messzemenő következtetést von le, és lemond lapunk előfizetéséről. Indoka teljesen megalapozatlan. Hasonlít annak az olvasónknak a szóbeli fenyegetőzéséhez, aki ugyancsak előfizetésének lemondását helyezte kilátásba, ha nem közöljük dicsérő sorait az őt betegségében ápoló orvosokról, nővérekről. De hát milyen alapon? Hiszen sok ezer embert gyógyítanak odaadással, szakmai tisztességgel kórházainkban. Különben is az egészségügyi dolgozók esküje erre szól. S a jó munkáért nem jár nyilvános köszönet más hivatásvagy szakmabelinek sem. Legfeljebb új szolgáltatásként a hirdetési rovat személyi híreiben. A jó munka ma már alapkövetelmény. Ennek anyagi-tárgyi és szellemi feltételeit kívánjuk megteremteni mostani lapunknál, az Új Nógráditól is. Olvasóink jogos kritikája és bizalma mellett. (ok) BM-intézményből középiskola Kerepestarcsán Megszűnik a Belügyminisztérium tartalékostiszt-képző iskolája Kerepestarcsán — erről született megegyezés a Belügyminisztérium és a helyi tanács között. Két évvel ezelőtt egy parlamenti interpelláció nyomán került nyilvánosságra a helyi tanács azon kérése, miszerint szeretné visszakapni a BM kezelésében levő egymilliárd forint értékű épületegyüttest, amelyet közoktatási célokra hasznosítana. A hosszas huzavona után, létrejött megállapodás alapA Kisalföld délnyugati körzetének, Vas megye északi és nyugati részének, valamint Szombathely .és térsége áramellátásának javítására 120 kilovoltos távvezeték épül Csorna és Szombathely között. Az 57 kilométer hosszú vezeték egy kettős rendszer második szakasza. Az első ján, a BM fokozatosan átadja az épületeket a tanácsnak, és 1991 szeptemberétől már megindulhat itt a középiskolai oktatás. Szó van arról, hogy a leendő középiskola egyházi kezelésbe kerül, legalábbis nyolcezer környékbeli lakos aláírásával ilyen kérelem érkezett a kerepestarcsai tanácshoz. A népakaratnak megfelelően, a tanács meg is kezdte ez ügyben a tárgyalásokat a római katolikus egyház illetékeseivel. már Győrből kiindulva korábban megépült Csornáig, egy elágazás pedig Kapuváron át egészen Sopronkö- vesdig. A nyugati országrész legfontosabb villamosvezetékrendszerének kiépítése az Észak-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat 163 millió forintos beruházásában jövőre fejeződik be. Autópálya-építés Hiányzó hitelek Jó ütemben halad az új autópályasávok építése Győr és Tatabánya között. Ismeretes, hogy a fél autópálya — két sáv — már korábban elkészült a teljes autópálya legfontosabb műtárgyaival, együtt, de a 47 kilométeres szakaszra még így is kétmilliárd forintot kell költeni. A hátralévő földmunkák és a betonozás befejezése után az év végén már négy sávon indulhat meg a közlekedés. Befejeződtek a Győrt elkerülő 23,1 kilométeres útszakasz előkészítői munkái is. A tervek engedélyezése folyamatban van, s ha a megfelelő hitelek rendelkezésre állnak — mintegy 5—7 milliárd forintba kerül ez a szakasz —, a kivitelezés is elkezdődhet, s az előzetes értékelés szerint 1994-ben átadhatják. A világkiállítás megrendezése szükségessé teszi majd további 47 kilométernyi autópálya megépítését is Hegyeshalomig, ami mai árakon több, mint 10 milliárd forintos beruházást igényel. (MTI) 120 kilovoltos távvezeték épül RIDS — új francia felfedezés Jelentős felfedezést tett a kor pestise, az AIDS kutatása terén a francia országos egészségügyi kutatóintézet marseilles-i laboratóriumában Jean-CIaude Chermann professzor. Sikerült megtalálnia a szervezetben egy olyan antitestet, amely meggátolhatja az AIDS-vírus kifejlődését. Bár a kísérletek egyelőre csak laboratóriumi keretek között, „inn vitro” mutatták meg az antitest működését, a világ hatmillió vírushordozója számára felvillantják a reménysugárt, hogy néhány éven belül kifejleszthetik a vírus elterjedését gátló gyógyszert is. Az Anti—Beta 2 mikroglo- bulin nevű antitest meggátolhatja a vírus behatolását a lymphocitákba, illetve annak további szaporodását a szervezetben. Az A-IDS-be- tegség hordozója, az úgynevezett HIV-vuus ugyanis úgy pusztítja el a szervezet immunvédettségét, hogy a lymphocita sejtekbe behatolva elszaporodik és elpusztítja azokat. Az antitest érzékeli a vírus „betörési kísérletét”, jelzést adhat róla, sőt megfelelő körülmények között meggátolhatja a szaporodási folyamatot. Az antitest a sejtek külső felületén helyezkedik el, s ha a „jelzést” időben észlelik, a vírus jelentkezését már a korai szakaszban felfedezhetik. A francia tudós, aki korábban a világhírű francia Pasteur Intézetben dolgozott, évek óta foglalkozik az AIDS kutatásával. Mostani felfedezésével, amelyet Journal of Virology című szakfolyóiratban ismertetett, saját megállapítása szerint közelebb lehet jutni az AIDS vírusának működéséhez, a szervezetben végbemenő folyamatokhoz. Ez korántsem jelenti, hogy a tudomány már most megoldhatja a betegség kifejlődésének meggátolását, de elősegítheti az ilyen irányú kutatásokat, s ha sikerül megakadályozni, hogy a HIV-vírus beléphessen a szervezet immunvédelmét adó sejtekbe, akkor kifejlődését is meg lehet gátolni — érvel. így a felfedezés, a szakértők szerint új utat nyithat a terapeutikai, a gyógyítást szolgáló kutatások előtt. Félúton Hollókő Hollókő április 4-től „csak” a Világörökség részének s nem a Nagylóc- cal közös községnek tekinti magát. 240 aláírással kezdeményezték a szétválást, amiben a tanácstagok döntöttek. Lakatlan lakóházak — ófaluból élő falu — meg- járkáltatott idős emberek — az áfész ajándékba kapott lehetőségei — a vállalkozók az új önkormányzatra építenek. Lassan egy éve, hogy mind erősebben fogalmazzák meg Hollókőn a közös községi tanácsból való kiválás igényét. Majd 15 éve esik a falu fejlesztésének jelentős része. Nagylócon ezt sok ember vette] úgy, hogy az ő pénzükből építenek nagy falut a szomszédban. Hollókőn viszont azt mondták, hogy a közös pénzből ők a kisebb részt kapták. Egy volt ottani népművelő, Liszkai Zsuzsa néprajzkutató szerint azonban az ófalu fölfejlesztése ugyanolyan szocialista nagy- beruházás, mint Salgótarján fejlesztése. (Mindenféle esztétikai összehasonlítás tilos!) Pazarló, át nem gondolt, szívességi, elvtársi alapokon való I beavatkozás volt ez a falu életébe. Az adottságok jók voltak, azáltal, hogy nem voltak. Vízhiány, rossz utak, i ritka buszjáratok, szegényes ellátás, mindez alkalmassá tette a falut, hogy a hetvenes években is hasonlíthasson egy század eleji magyar falura. A dolgoknak ez csak a történetiségéhez tartozik. Ami látható: a műemlékileg védett Hollókő, bepucolt, szép palóc házaival, a világ különböző tájairól érkező turistákat marasztaló falu képe, ami fölött ott ma- gaslik az újjáépülő vár, emlékeztetőül, hogy ez Csák Máté földje volt. Az önállóság első lépését már megtették. A tanácstagok közös megegyezéssel, egyhangúlag döntöttek a szétválás mellett. A Nóg- rád Megyei Tanács még a héten fölterjeszti a Belügyminisztériumba véglegesítésre, amire áldást az ideiglenes köztársasági elnök ad majd. Ezek azonban már csak formaságok. Hollókőn már nem, az omladozó tanácsrendszerben gondolkodnak. Az új önkormányzat feladatait beszélik át, hogy az önkormányzati törvény bo’épésekoij rögtön indulhassanak. Túlvannak az új rendezési terv vitáján, amire meglepően nagy figyelmet fordítottak az ittélők. Az alig egy hete volt rendezvény már többről is szólt. Sugár Gizella tervezőmérnök munkájához sok szempontot toldottak, még az ittélők: Sztrémi János, Kovács Pál, Kelemen Lajos, Nagy Ignác például azt kérdezte: „Tudja-e valaki, hány új ház épült itt az elmúlt évben?” A kérdést maga is költőinek szánta, hisz a teremben ülők mind tudták, hogy az elmúlt 8 évben, 5 új ház épült! ..Hogyan lesz Hollókő élő falu? — kérdezte Isoán Dániel. — Az ófaluban jószerivel csak öregek élnok. Fiatalok ott. a mostani árakon házat venni nem tudnak. 30—40 év múlva nedig az Újfalu öregszik el —« ha még lakják —, közintézmények viszont az ófaluban vannak, s nem ott. ahol a lakosok nagyobbik része él. Télen nehéz a nagyköves utcákon a lejárás, pedig ott van orvosi rendelő, posta, óvoda. Hogy lehet kiváltani az ott lévő intézményeket? „Bélák Dezső tanácselnök reálisan fogalmaz, amikor azt mondja, hogy: „Nem hiszem, hogy az áfész, vagy az iparcikk itt építeni fog maguknak, amikor az ófaluban mindern megvan.” A műemlék-felügyelőség által felújított épületekből a falu most méfj nem sokat profitál. Az áfész vállalta, hogy a frissen felújított vendéglő épületét kezeli, étkezteti méltányos áron a 10 (!) alsó tagozatos gyereket, és az öregek napközi otthonának néhány fős látogatóját, s cserébe bevételezi Hollókő idegenforgalmának egy jelentős részét a vendéglátással. Hogy ez jó üzlet, az ittélők sem vitatják, mindössze azt szeretnék, ha a bevétel az ő kasz- szájukba kerülne. így felszabadulhatna még egy — alibiként 6 éve használatlan álló parasztház, aminek bérbeadásából újabb lehetőségek teremhetők. Tarnóczi Lajos javaslata szerint az ófaluban lévő középületek kiválthatók lennének akképp, hogy aki idegenforgalmi hasznosítás céljára épületet szeretne, az az újfaluban építse meg a falunak is tetsző csereépületét. Ezzel Isoán Dániel javaslatát látszik megoldani. Az összeiövetel után még késő éjszakába nvúlik beszélgetésünk a helybéliekkel. Tarnóczi László Lakodalomban sok az éhes száj... ,,A szükség és a gyakorlat volt a mesterem” Relativitás A relativitás elmélete íorradalmasitotta a fizikát - tanítják az iskolában. Albert Einstein ugyanis felismerte, hogy a tér és az idő sem független, abszolút kategória, hanem attól a mozgási rendszertől függ, amelyben a megfigyelő áll. Vagyis viszonylagos. Einstein az elmélet kidolgozásáért Nobel-dijat kapott. Ezzel szemben mit tudunk Miiévé Marie tevékenységéről? A tankönyvek agyonhallgatják, a lexikon egy sorra sem érdemesíti. A méltatlanul elfeledettek közül, úgy, látszik, most emeli ki két kutató: egy német nyelvész és egy amerikai fizikus (Senta Troemel-Ploetz és Evan Harris Walker), nem kevesebbet állítva, mint azt, hogy: „Albert Einstein rendkívül fontos ötleteket lopott el az első feleségétől, amelyekkel aztán később forradalmasította a klasszikus fizikát." A washingtoni keltezésű hír adós marad a bővebb részletekkel, csupán arra hivatkozik, hogy a nyelvész és a fizikus azokból a levelekből mutatta ki Einstein jellemhibáját, melyeket az a volt feleségéhez írt. — Huszonöt évig gazd- asszonykodtam a falusi lakodalmas házaknál. Pontosan emlékszem: 227 lagzi- ban ették a főztömet, s ettől sokkal többet jelent az, hogy dicsérték is a fogásokat — meséli a mátracser- pusztai Bozó Istvánná. Az idős asszony sokgyermekes családban született. Korán özvegységre jutott, férje Kanadában halt meg. — Harminckét esztendősen, két gyermekkel támasz nélkül maradtam. Tíz évig cselédeskedtem, majd dajka lettem az óvodában, de jól jött mellette az a kereset, amit a házaknál kaptam. Egy-egy alkalommal száznál mindig több vendéget kellett jóllakatni, s bizony nagyon ügyeltem, hogy legyen mindenből elegendő az asztalon. Hogy kitől •tanultam főzni? — A szükség és a gyakorlat volt a mesterem. Megtudtam azt is Bozó- nétól, mi a finom lagzis töltött káposzta készítésének a titka. — A töltelék fele hús legyen. .. Voltam olyan háznál, ahol a háziasszony spórolásból több rizst akart tetetni bele, csakhogy mikor nem látta, kiigazítottam az arányokat... Máskor egy egész marhát kellett feldolgoznom, persze, azért volt segítségem is. A leg-' több helyen már kora reggel feltettük a tűzre a hatalmas fazekakat, lábasokat, s kora délutánra lehetett tálalni a gulyáslevest, sült hurkát, savanyú káposztával. A süteményt á rokonság, a násznép o thon sütötte. Az volt ám az igazi! Estebédre 30—35 tvúkból főzött húslevest. Töltött káposztát, rántott húst adlak, s még éjszaka is tálaltak, rendszerint pecsenyét. Hajnalban pedig következett a székely káposzta. — Jól emlékszem, egyszer bejött hozzám valaki a konyhára. hogy eldicsekedjen: hat tányér levest evett meg, annyira ízlet- neki a főz- töm. Hát ettől nagyobb elismerés nem is kell egy gazd- asszonynak, azt hiszem. Meg aztán ázerettem ezeket a mulatozásokat, a jókedvű emberek engem is elszórakoztattak. Egy nem mindennapi esetre is emlékszik Bozó Istvánná: — Az egyik lakodalomban a menyasszony észrevétlen elszökött a régi szeretőjével. .. A násznép semmit nem vett észre az egészből. Ment a dínomdánom, csak a vőlegény búslakodott, a szülők pedig szégyenkeztek. De reggelre visszajött az új asszony a hites urához, aki hamar megbocsátott neki. És boldogan éltek, akár a mesében. . . Cs. A.