Új Nógrád, 1990. április (1. évfolyam, 1-23. szám)

1990-04-11 / 8 . szám

4 uninznii 1990. ÁPRILIS 11., SZERDA MAI AJÁN LATUNK KOSSUTH RADIO: MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.05: Hangszemle TV 1.: 8.20: Eco-mix. Gazdasági magazin 9.00: Képújság 8.45: Levelekre röviden 9.05: Tévétorna 8.50: Külpolitikai figyelő nyugdíjasoknak 9.05: Napközben. (Elő.) 9.10: Szünidei matiné: Közérdekű magazin Sütő András: 11.10: Népdalkörök és Csillagvitéz. citerazenekarok Bábmesejáték (1987.) 11.30: Cseres Tibor: (Ism.) Őseink kertje, Erdély. 10.05: Bálint Agnes: XXI/12. rész Szimat Szörény szimatol 12.45: Törvénykönyv. IX/5. rész: Enyém, mienk, kié? A táncmester (ism.) 13.05: Klasszikusok 10.30: Stúdió ’90. délidőben 11.30: Képújság Zenekari muzsika 16.30: Képújság 14.05: A céda nyúl. 16.40: Déli videoújság. II 2. rész A szegedi körzeti stúdió 14.47: Népballada műsora 15.05: Metronom. 16.50: Správy. Hírek szlovák Zenebarátok órája nyelven. A szegedi 16.00: Tizenhat óra. körzeti stúdió műsora Hírmagazin 16.55: A felhők katonái. 16.15: Zeneiskolásoknak, Fejezetek a magyar ka­zeneiskolások tonai repülés történe­muzsikálnak téből. Magyar doku­16.25: Kenguru. mentumfilm-sorozat. Sportműsor gyerekeknek III/1. rész: A kezde­17.05: Védtelenül? tektől 1919-ig (FF) A pedagógusok 17.25: Báli az istenek szigete (érdek) védelmében NSZK-rövidfilm. 17.30: Hamarosan halljuk 17.50: „Lennék föld felett őket lengő ének” Verskoncert 18.00: Esti magazin 18.45: Reklám 18.30: Háttér 18.50: Esti mese. 19.05: Sportvilág 19.00: Színházi este. 19.15: Láttuk, hallottuk. I. rész. olvastuk. Művészet­Beszélgetés Spiró György és művelődéskritika —Másik János: 19.40: A Bakfark Consort Ahogy tesszük című játszik darabjáról 19.50: Gong. 19.20: Reklám 20.05: A külpolitikai rovat 19.30: Híradó műsora 20.00: Reklám 20.33: Legenda és valóság. 20.05: Színházi este. Száz éve született II. rész. Beniamino Gigli. XII/4. Spiró György—Másik 21.05: Márai Sándor hazatér. János: Ahogy tesszük Emlékezés az íróra, Dalmű a Máról születésének 90. három felvonásban. évfordulóján A Vígszínház előadása 22.00: Hírvilág. 23.15: Híradó 3. Hírek, tudósítások. 23.30: Asztalitenisz Európa­kommentárok, sport bajnokság. Közvetítés 22.30: Vallások világhíradója Göteborgból, felvételről 23.Ó5: Szólistaegyüttesek madrigálfelvételeiből TV 2.: 23.44: Pablo Casals Kudlik Júliával gordonkázik és Rózsa Péterrel PETŐFI RADIO: 17.00: Képújság 17.15: Tv 2. 8.05: Rivaldafényben: Benne: Reklám, riportok, Bradányi Iván időjárás, zene 9.03: Lógok a szeren 17.45: Mozaik. 10.00: Kis magyar néprajz Telefonos játék 10.05: „Szállj költemény" 18.00: Telesport összeállítás a költészet 18.25: Gyerekeknek! • napjára 1. Erna és a nagypapa. 10.50: Hajszálgyökerek Március. ,.Trianon titkai” Angol kisfilm 11.03: Családi tükör 2. Dixi. 11.33: Rólunk van szó! Dixi. 11.40: Mi van a patakban? öreg néni. Óvodások műsora Magyar rajzfilm 12.00: Nótaarchívum 3. Vrungel kapitány 13.03: A tegnap slágereiből kalandjai. Szovjet 14.00: A magvar rock and roll­rajzfilmsorozat. király. Zenés beszélgetés XIII/3. rész Komár Lászlóval 18.46: Tv 2. 15.05: Poplabor 18.50: Ausztria—Magyarország. 16.00: Tartóshullám Válogatott labdarúgó­Könnyűzenei magazin mérkőzés. Közvetítés 17.03: ötödik sebesség. SaJzbi'rgból Ifjúság, politika, 20.50: Tv 2. kultúra. 21.00: Híradó 2. 18.00: Kölyökrádió 21.20: Tv 2. 18.30: Popregiszter. 21.30: Napzárta Toples. Válogatás 22.15: Szünet. a nemzetközi sláger­Grúz rövidfilm listákról 22.35: Felkínálom. 19.03: Garázs 23.20: TV 2. 19.35: Konc ntrációs táborok BESZTERCEBÁNYA: 20.05: Albumajánlat 1. MŰSOR: 21.03; Közkívánatra! 22.00: A Rádiószínház 9.00: Iskolásoknak bemutatója. 9.20: Tv-játék. (Ism.) 23.03: Sporthiradó 11.00: Szórakoztató vetélkedő 23.1IK: A dzsessz története, (ism.) 80 64. rész 16.15: Kék fény BARTÓK RADIO: 16.55: A nap percei 17.10: Siketek tv-klubja 9.10: Mahler: IV. szimfónia 17.35: A népművészetről 18.20: Sorozat a dohányzásról 10.05: Magyar írás. 18.35: A második János Pál A rádió irodalmi Dók.-film hetilapja 19.00: Esti mese 10.50: Láng István 19.10: Gazdasági jegyzetfüzet fúvósműveiből 19.30: Híradó 11.13: Zenetörténeti 20.00: Dók.-film értéktár 20.20: A Júlia-hadművelet. 12.05: Tosca. Angol tv-film. l. rész Részletek Puccini 21.15: Portréfilm operájából. 21.55: Asztalitenisz-EB 13.00: XII. előadóművész­felvételről fesztivál 13.45: Romantikus 2. MŰSOR: kamaramuzsika 14.49: Zenekari muzsika 15.25: A szlovák labdarúgó­16.05: Wágner: Lohengrin. kupa döntőmérkőzés Háromfelvonásos opera. közvetítése II. felvonás 17.20: A ,.VV system” együttes 17.37: Kamarazene korabeli műsorából hangszereken 17.55: Csehszlovákia—Canada. 18.30: V materinskom jazyku. Jégkorongmérkőzés. A Magyar Rádió szlovák Az 1. szünetben: nyelvű nemzetiségi Esti mese műsora Szegedről 20.20: Megnevezés nélkül. . . 19.05: Mesterségünk címere. Találkozás érdekes Tv, video és társai: emberekkel és témákkal híradástechnikai tárgyak 21.30: Híradó szerelői. ..doktorai” 22.00: ViláPbíradó 19.35: Kapcsoljuk a Zene­22.15: Megi-----'■zcs nélkül. akadémia nagytermét Folytatás (élő) Közben: MOZIMŰSOR: 20.35: A pópa. Riport. Salgótarjáni Apolló Mozi: 21.25: Hangszerszólók Fél 4. háromnegyed 6 és 8: 21.59: Salzburgi ünnepi játékok Vissza a iövőben. 2. Színes. 1989. IX 1. rész szinkronizált amerikai sci-fi 23.09: Napjaink zenéje. kalandfilm. 8 órától: Utolsó II 1. rész csepp. — Aoolló Kamara: Me­MISKOLCI STÚDIÓ: teo. H6* Színes magyar film. — Balassagyarmati Madách: 5.55: Műsorismertetés, hírek. Fél 4. háromnegyed 6 és 8-tól: Robotpárbal Színes. szinkro­időjárás. 6.15: Információk. nizált hongkongi sci-fi. Ma­6.20: Észak-magyarországi kró­dách Kamara: Monsieur Hire. nika. 6.30: Hírek. lapszemle. Színes francia film. — Rátonv­6.45: Gazdaságközeiben. 7.30: terenvei Bánvász: 9 és fél hét. Szóvá tették. megkérdeztük. (16> Színes, amerikai oszicho­Ablak az országra. 7.55: Mű­delikns főm. — Rátonvterenyei sor-összefoglaló és a másnapi Petőfi: Coll niri ötszázért. — program ismertetése. Szerk.: Hibbantak H6> Pásztó: Fél 6 Tolnai Attila. 16.30—18.30: Ke­és fél 8-fói • Túl a csúcson. reskedelmi. információs, zenés Színes, szinkronizált amerikai műsor. kalandfilm. Holland zenekar Tartanban Az Utrechti Egyetem Szimfonikus Zenekarát lát­ta vendégül a közelmúlt­ban Salgótarján, pontosab­ban annak maroknyi kö­zönsége. A szimpatikus társaság többsége egyetemi hallgató, de felfedezhető volt néhány tanáruk is a fiatalság sorai­ban. A karmester Bruno de Greeve nagybőgősből lett karnagy. Jelenleg a gronirr geni és zwolleni konzerva­tórium docense. A koncert előtt sajnála­tosan nem kaptunk semmi­féle szóbeli beharangozást. Erre kurtán-furcsán a 2. rész elején került sor, pe­dig a „jó bornak is..Né­minemű tájékoztatást a Jó­zsef Attila Művelődési Köz­pont áprilisi HIVOGATÓ­ja adott, ami azonban ke­veseknek volt birtokukban. Szívesen hallgattam volna Rozgonyi István' közvetlen, élvezetes konferanszát. Elsőnek F. Martin Es- quisses című műve hang­zott el. Debussys az indítás: szordinók a vonósokon, fu­vola- és klarinétbetétek. A nagyjából három részre tagolható műben sokféle stílus ötvöződik; kevés az egyéni hang. A középtétel­ben érdekes ka marázásnak lehettünk tanúi: 1 második hegedű, 1 brácsa, 3 cselló játszott a fafúvókkal. (Eb­ből a két fagott tetszett.) Ezután határozottabb és mo­dernebb hangzásvilággal zá­rult a nem túl mutatós mű. De ki is az az F. Martin? Nálunk először szerepel ez a név. Nos: Frank Martin svájci zeneszerző 1974-ben Hollandiában. Naardenben halt meg. Előbb Genfben zongoristaként és csemba- listaként működött; ezek után 10 évig ugyanitt, majd Kölnben zeneszerzést taní­tott. Művei között kamara­művek, balladák, oratóriu­mok, versenyművek, ope­rák (Shakespeare és Moli- ére nyomán), zongoraver­senyek sorakoznak és egy rekviem. Másodiknak Beethoven G-dúr zongoraversenye csen­dült fel. A szólista részéről hiányoltam az átszellemült- séget. Elfogadhatóan leját­szotta a hangokat, de sem­mi ihletettség, költőiség... Nem éreztem a zene meg­rendítő hatását — a katar­zis elmaradt. Szünet után jött az igazi „nagyágyú”: Brahms IV. szimfóniája. Az 1. tétel jó indítása után kissé szét­esett a darab; a karmester — aki túl sokat foglalko­zott a hegedűszólamokkal, s szinte elbalettozta szá­mukra a dallamot és a rit­must — nem tudta a mű­vet felépíteni. Talán leg­jobban a 3. tétel sikerült, ez nyerte el többünk tet­szését. A zenekarról: dicséretes, hogy e fiatalok (s ilyen so­kan!) effajta muzsikával foglalkoznak. Nem szakjuk. Abszolút amatőrök. Ezt a szót említve önkéntelenül is összehasonlítást tesz a hang- versenylátoga'.ó, s persze a legkézzelfoghatóbb példa jut eszébe: a „hazai pálya” hazai zenekara Vélemé­nyem szerint a Salgótarjáni Szimfonikus Zenekar nívó- sabban meg tudta volna ol­dani e feladatot. A fúvósok mindenképpen fölöttük áll­nak. A vonósoknál — nos. ez a fájó pont: irigylésre méltó volt a hollandok lét­száma: 14 elsőhegedű, 12 második hegedű, 8 cselló és 6 bőgő! Sokat jelent a lét­szám, de persze nem min­dent. Náluk például örök gondok voltak a magas han­gokkal. Ha a 2. pótvonal felé járt a dallam, a három­vonalas cé és a fölötti han­goknál, a játékosoknak technikai problémát oko­zott: A basszus szólam tet­szett csupán maradék nél­kül. Magamnak azzal zártam a koncert tanulságait átté­telesen értelmezve a köz­mondást: „Nem mind arany, ami fénylik”, tehát nem so­kat veszített az a pár száz ember, aki nem jött el. Ugyanakkor mégis sajnál­tam, hogy nem hallották többen, mert akkor és ez­után tudnák (tudták volna) értékelni igazán a hazait. B. Ä. Fotó: Rigó Költészef napján, egy hé fiel április 4 áfán,,. Tavaszodik. Egyre több a fény... Hosszabbak a na­pok. Ha van egy perced, ol­vass el egy verset, és nézz rá az életedre! Ijesztő, vagy felemelő, amit látsz? A körülmények hatalmát 1990. április 11- én mentségül felhozni már hiábavaló. Vádolni is feles­leges. A vádak ugyan egy- től-egyig igazak lehetnek, de a vakító tavaszi fényben egyre szánalmasabb lecke lesz leírni, sorjázni őket, rímeltetni őket. . . A körülményeknek fs megvannak a maguk men­tőkörülményei, átfonják a fél világot. S az ilyenekre hivatkozók írhatják vala­hol megint a szánalmas leckét a körülmények kö­rülményeire nehezedő bu­taságról, öröklött tekintély­tiszteletről, gyávaságról. Ezen a tavaszon kivirág­zik a fényben a nyilvánva­lóság: az átlagos magyar ál­lampolgár attól ma már nem feltétlenül kell robot- minőségben, rabszolgajel­mezben éljen, hogy az El­bától a Kárpátokig orszá­gok, népek fél évszázadon át gyarmati minőségben ve­getáltak. miközben a félel­metes és gólemléptű biro­dalom jóhiszemű, vagy ör­dögien gonosz harcot ví­vott a proletár világforra­dalom győzelme jegyében, ahelyett, hogy saját állam­polgárainak egy szikrányi békességet, emberséget, jó­létet adott volna. . . Sőt. Mindig volt érvényes ürügy-filozófiája, magya­rázat a Joszip Viszariano- vics lábai alatt élők elégedetlensége, ,lázadása el­len. . . Az Aurora ágyúlövé­sétől a nagy háború kitöré­séig, jó két évtizeden át lehetett a nyomorúság gyá­szos felelősségét visszahárí­tani az időben azelőtt léte­zett birodalomra. Az érve­lést erősítené, a nyomorú­ságot mentegetni kínálkozott még az intervenciós, polgár- háborús korszak nagy vér­áldozata, valóságos apoka­lipszise. Ezeken, mint egy trambulin deszkáján át lehetett dobbanni a husza­dik század közepére, hogy aztán a fasizmus feleit ara­tott győzelem káprázatos ér­tékű részvényeit megint két-három évtizeden át le­hessen lengetni, loboatatni minden új gondolat ellené­ben. Nem is beszélve a folyton készülő, új meg új imperialista intervenció miatt szükséges összefogás, fegyelmezés pallosáról, a sztálini „rendről”. .. A nyolcvanas évekre fel­növekvő nemzedékek érték­rendjébe, gondolataiba a sok évtizeden át bevált, nyomorúságmagyarázó ér­velések új változatai már nem voltak bepréselhetök semmilyen hazugsággal, semmilyen manipulációval. Fenyegetéssel és erőszakkal se! Maradt tehát a nyo­morúság, a rabszolgaság, a kétségbeejtő züllés, rotha­dás ténye. Meztelenül. Tá­masztékok nélkül. Ebből a fenyegető helyzetből remél­nek immár négy-öt eszten­deje feltápászkodni, biro­dalommentő átalakítással ki­kapaszkodni a korábbi gyarmatosítók... A kétségbeesett erőlködés recsegése-ropogása hallat­szik az egész világon. Nem kell többé félni a biroda­lomtól. A félelmet el kell felejteni! Kelet-Európa gyarmati ál­lapota rövid úton felszá­molható. Most ezen az úton járnánk Magyarországon is, ha az útjainkon lévő negy- venesztendös sártól, sze­méttől egyáltalán tudunk közlekedni. De az utak, a hidak letisztogathatók. Az ország birtokba vehető. A jövőről gondolkodva sok­féle nézet, javaslat keresi igenlésünket és rokonszen- vünket. Azt bizonyosan el kell fogadni, hogy a „Kö­rülmények Hatalma” nevű keleti banya összezsugoro- rodott. Fázik, üszökszagú. Létezik még, de félni tőle, ujjal mutogatni rá? Ostoba­ság. Nézz rá a saját életedre, mutass rá önmagadra! Egy ember! Egy szabad ember! Nézz egyre mélyebbre! Ke­resd meg a saját felelőssé­gedet, tűzd ki a saját cél­jaidat! Monoton verkli­hangon. remegő bárányhan­gon ne szólalj meg többé! Saját hangodon szólalj meg ezen a tavaszon! Akard azonnal megváltoztatni bi­zonytalan robotéletedet! A szabadság, az értelmes mun­ka fedezet lesz a változás­ra, és az akarat, a szigorú­ság most hegyeket mozdít­hat. Ki ne akarna boldo­gan élni? Ki ne akarna gye­rekeinek, unokáinak lak­ható világot teremteni? örökül hagyni? Fél évszázada az egész világon kibiztosították a fegyvereket. A húsba vá­gódó golyó iszonyatát 1956 nem hagyta elfelejteni. Me­gint kibiztosított fegyve­rek. . . Garantálni a robot­létezés folytonosságát! De ennek most vége van! Fegyverek kibiztosítása helyett értelmes jövő be­biztosítására van lehető­ség. A félelem foszládozó rongyszőnyegét senki nem tudja már újra szőni! Vég­leg szétfoszlik. Nézz rá az ébresztőórád­ra, és igazítsd hozzá egy új időszámításhoz! Tanulj! Ne légy ints a költészet hatalmára! Erdős István

Next

/
Oldalképek
Tartalom