Új Nógrád, 1990. április (1. évfolyam, 1-23. szám)
1990-04-10 / 7 . szám
4 1990. ÁPRILIS 10., KEDD ummn MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RÁDIÓ: *.05: Hangszemle. *.20: Mikor, ha nem mostt 8.50: Külpolitikai figyelő 0.05: Napközben (Élő) Közérdekű magazin. 11.10: Postabontás 11.30: Cseres Tibor: őseink kertje, Erdély. XXI/11. rész. 12.45: Világhírlap. Nemzetközi sajtószemle. 13.05: Klasszikusok délidőben. 14.05: Poggyász. Tudnivalók utazóknak 14.35: Dzsesszmelódiák 15.05: Az író és a zsaroló. Hangjáték. 16.00: Tizenhat óra. 16.15: Muzsikáló természet. 16.20: „Ég szülte földet, föld szülte fáját...” Az emberélet születéstől halálig. A felnőttkor küszöbén. 17.05: PAF-műsor. 18.00: Esti magazin. 18.30: Háttér 1S.05: Sportvilág. 19.15: Láttuk, hallottuk, olvastuk. Művészet- és müvelődéskritika. 19.40: Bakonyi lakodalmas dalok. 19.50: Hajszálgyökerek. „Trianon titkai”. 20.05: Kiszorítósdi. 20.35: Ojdonságainkból. Népzenei felvételek. 21.05: Nyugat—keleti átjáró. 22.00: Hírvilág. 22.30: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót (Élő) Kb. 23.35: Szimfonikus táncok. PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Rivaldafényben: Francia popsztárok. 9.03: Társalgó. 10.00: Operettkedvelőknek. 10.50: Versarchívumunkból. 11.03: Kapaszkodó. Gyógypedagógiai szerviz. 11.40: Ki kopog? A Gyermekrádió műsora. 12.00: Asztali muzsika 13.03: Popzene sztereóban. 14.00: Hozott anyagból. ...avagy így rádiózunk mi. 15.05: Csúcsforgalom (Élő). 17.03: Kamaszpanasz. 18.00: Kataposta. 18.30: Popregiszter. Fiataloknak I Kívánságműsor. 19.03: Talpalávaló. 19.30: Daráló. Folytatásos ifjúsági történet 20.00: Másvilág. Kísérletek a megbomlott HARMONIA hely ráállítására.- 21.03: PAF-műsor. 21.20: „Nóta-só”. A rádióhallgatók kívánságaiból. 22.20: Diákírók — Sárváron. 23.03: Sporthíradó. 23.10: A Doors együttes összes nagylemeze. X/3 rész 23.49: Zenés játékokból BARTÓK RADIO: 9.10: Rómeó és Júlia. Részletek Gounod operájából. 9.50: A budapesti fúvósötös felvételeiből. 10.20: A magyar nyelv századai. 10.35: Gyilkos! 10.47: A moszkvai vonósok hangversenye a moszkvai Csajkovszkij konzervatórium nagytermében. 12.05: Ivan Szuszanyin. Részletek Glinka operájából. 13.00: Rádiószínház. Blőse úrék mindenkinek tartoznak. 14.00: Weelkes-motetták. 14.17: Zenei tükör. Kérdések, feleletek, újdonságok, érdekességek. 14.46: A kamarazene kedvelőinek. 16.05: Wagner: Lohengrin. Háromfelvonásos opera. I. felvonás. 17.14: Zenekari muzsika 18.30: Na maternjem jeziku. 19.05: In der Muttersprache. A Magyar Rádió német nyelvű nemzetiségi műsora Pécsről. 19.35: Kapcsoljuk a pesti Vigadót (Élő) Közben: Kb. 20.20: Külföldi tudósoké a szó. Kb. 21.35: Pengetősmuzsika 21.50: Romantikus zene 22.23: Szvjatoszlav Richterrel Szibériában. V/3. 23.08: Rádiószínház. Zenés játék. MISKOLCI STÜDIÖ: 3.55: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 6.15: Információk. 6.20: Észak-magyarországi krónika. 6.30: Hírek, lapszemle. 6.45: Tájak, sorsok, életképek. 7.30: Szóvá tették, megkérdeztük. 7.45: Bírósági jegyzet. Szerk.: Szegedi Erzsébet. 16.30— 18.30: Kereskedelmi, információs. zenés műsor. MAGYAR TELEVÍZIÓ: TV 1.: 8.50: Képújság 8.55: Tévétoma nyugdíjasoknak. 9.00: Békalesen. Amerikai dokumentumaim. 9.50: Telelottó. !•.»•: Szünidei matiné. 10.50: Bálint Agnes: Szimat Szörény szimatol. IX/3. rész: Az énekmester. IX/4. rész: A fejedelmi sonkacsont (ism.) 11.40: Mozgató. Torna mozgáskorlátozottaknak. 11.50: Képújság 16.05: Képújság 16.15: Pannon krónikái A pécsi körzeti stúdió híradóműsora. Dél-dunántúli hírek, információk, események. 16.25: Nachrichten. Hírek német nyelven. A pécsi körzeti stúdió műsora. 16.30: Nas ekran. A pécsi körzeti stúdió szerbhorvát nyelvű nemzetiségi magazinja. 17.00: Népzene — zenekarra. Maros Rudolf: Erdélyi verbunk (ism.) 17.05: Huszadik századi irányzatok. Képzőművészeti filmsorozat. Giacomo Bállá és a futurizmus. 17.55: RTV-közönségszolgálat. 18.00: Számadás. Gazdasági negyedóra. 18.20: Üj Reflektor Magazin. Érdekvédelmi riport- műsor. 19.05: Reklám. 19.10: Esti mese. 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Tövismadarak. Amerikai tévéfilmsorozat. X/5. rész. 20.50: Reklám 20.55: Stúdió ’90. A Televízió kulturális hetilapja. 21.55: Add tudtul fiaidnak. Dokumentumfilm. 22.55: Asztalitenisz Európa- bajnokság Közvetítés Göteborgból, felvételről. 23.25: Híradó 3. TV 2.: Endrei Judittal és Déri Jánossal. 17.00: Képújság 17.15: Tv 2. Benne: Reklám Riportok Időjárás Zene Teledoktor. Orvosi tanácsok. 17.45: Mozaik. Telefonos játék. 18.00: Telesport 18.25: Gyerekeknek! Atomhangya. Amerikai rajzfilmsorozat. 18.46: Tv 2. 19.00: A labdarúgó-világbajnokságok története, 1954. IX/1. rész. 20.00: Tv 2. Benne: Célkoncert. 21.00: Híradó 2. 21.20: Tv 2. 21.35: Videovilág Videolevél Herskó Jánostól (ism.) 21.55: Tv 2. Napzárta. 22.40: Az öreg. NSZK bűnügyi tévé- filmsorozat. Egy láthatatlan nyomai (ism.) Kb. 23.40: Tv 2. BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 9.00: Iskolásoknak 9.20: Tv-játék (ism.) 10.45: Sportviszhangok (ism.) 11.55: Tv-börze. 16.20: Katonákról. Sorozat. 17.10: A nap percei 17.25: Fúvószene 18.05: Hatan voltunk. Tv-sorozat. 19.00: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Beszámoló egy párbajról. Tv-játék. 21.40: Jean Gabin. Francia dók.-film. 22.30: A párbeszéd stúdiója 2. MŰSOR: 16.15: Tévé zenei szótár. Sorozat. 16.30: Kapcsolatok stúdiója. Ifjúsági műsor. 17.40: Csehszlovákia—Svédország. Jégkorong- mérkőzés. A 2. szünetben: Esti mese. 19.30: Fiatalok tv-klubja. 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Asz^'it-nisz-EB. Felvételről. MOZIMŰSOR: Apolló Mozi: Fél 4. háromnegyed 6-tól: Vissza a jövőbe 2. Színes, szinkronizált amerikai sci-fi kalandfilm. 8 órától: Utolsó csepp. Színes amerikai krimi. — Apolló Kamara: Me- teo. (16) Színes magyar film. — Balassagyarmati Madách: Fél 4. háromnegyed 6 és 8-tól: Robotpárbaj. Színes, szinkronizált hongkongi sci-fi. — Madách Kamara: Monsieur Hire. Színes francia film. — Bátony- terenyei Bányász: 9 és fél hét. (18) Színes amerikai pszichode- likus film. — Pásztó: fél 6-tól: A herceg menvasszonva. Színes. szinkronizált amerikai mesefilm. — fél 8-tól: Túl a csúcson. Színes, szinkr. amerikai kalandfilm. — Rétság: Amerikai nindzsa 2. Színes, szinkronizált amerikai akciófilm. A Beatles, 1990. Vastaps a Thália művészeinek Színházi hangverseny: meglehetősen furcsa műfaji megjelölés. De mi mást lehetne mondani egy olyan előadásra, .amelyet a Thália Színház produkciójaként hirdetnek a plakátok, valójában azonban nem más, mint Lennon- és McCartney- dalok füzére? Ugyanis a Salgótarjánban bemutatott változatban csak utalás történik még arra a laza keretjátékra is, amely a fővárosi helyszínen vélhetően színházi jellegűvé avatja négy prózai színész zenei teljesítményét. E fanyalgónak tetsző bevezetésből nem az következik, hogy a Beatles-kon- cert ne okozott volna nagy élményt a színháztermet zsúfolásig megtöltő — főként fiatalokból és nosztalgiázni hajlamos középkorúakból álló — közönségnek. „Olyan volt az egész, mint a hatvanas években” — mondta egy I zeneértő néző kifelé jövet, s ezzel nemcsak a tiszta szándékú, amatőr módot dicsérte, hanem az ezzel járó felszabadult hangulatot is. Közhely, hogy a mai negyvenesek „nagy nemzedékének” a beat-mozgalom nemcsak zenét, hanem általános érvényű szimbólumot is jelentett. A lázadás, a konvenciókkal szakító magatartás, egy természetesebb, emberibb világ jelképét. „Mi sohasem lettünk konformisták. Az emberek azt mondogatják, nekünk, hogy kordába kellene szorítanunk magunkat, de mi sohasem hittünk nekik. Azt is mondták, hogy illő lenne polgári öltözékekben járnunk. De ha az embernek van önbizalma,! sohasem ölti fel ezt az egyenruhát, egész életében. akárhányan is akarják ráerőszakolni. Mi nem építésznek, festőnek, vagy írónak tanulunk. Hanem egyszerűen létezni. És eny- nyi az egész” — mondta George Harrison a lovaggá ütött „liverpooli gomba- fejűek” egyike. Ez az önmagukat nyiltan vállaló, puritán „ars poetica” hatotta át zenéjüket, és ezzel tudtak közösségteremtő erőt kifejteni, milliókat mozgósítani Londontól New Yorkig, Tokiótól Budapestig. Közel tíz éven át voltak az élvonalban, az úgynevezett könnyűzene sajátos ágának meghatározóiként. Nem csoda, hogy hatásuk sem szűnt meg a zenekar 1969-es feloszlásával. Vágyaik, eszményeik egy része ígéretnek, illúziónak bizonyult, de aligha vitatható, hogy a világ arculatán megőrződött kezük nyoma. Indirekten részük van a népeket, országokat, közelítői változásokban, a békétlennek látszó emberi természet jobbrafordításá- ban. „Cipőhöz kaptafát” — gondolta Forgács Péter, amikor kitalálta a Mindhalálig Beatles alapötletét, és Munkácsy Miklós, amikor megírta a forgatókönyvét. Egykor volt zenészek — ma az értelmiségi pálya rögös útját járó férfikorú emberek — húsz év elteltével találkoznak ismét egymással egy bárban és Amerikába került társukkal. Mesélnek életükről, játszanak, álmodoznak. Barátjuk a képzelet szárnyán eljuttatja őket egy amerikai fesztiválra is, ahol minden fellépő együttesnek egy ismert, népszerű zenekart kell imitálnia, ök a Beatles-t utánozzák... Ennyi az eredeti sztori, amelyet Mikó István kellemes humorral elegyítve mesél el a salgótarjáni közönségnek. Tőle tudni meg ajt is, hogy Győri Péter e produkció kedvéért szerződött a Tháliába, Incze József pedig szintén e célbóll tanult meg dobolni. A nemes szándék, a nagy igyekezet nem volt hiábavaló: „igazi” Beatles-zenét sikerült tolmácsolniok. Lenyűgöző az a muzikalitás, amellyel az alkalmi magyar „együttes” tagjai — színész létükre — rendelkeznek. Mikó esetében ez nem újság, de a többiek — kivált Forgács Péter — zenei tehetsége most derült ki igazán, a széles nyilvánosság előtt. Négyen tucatnyi hangszert kezelnek —1 mesterien —, kitűnően és sokoldalúan énekelnek s mellesleg angolul szólaltatják meg az Imagine, a Help! á Lady Madonna, a Michelle, az Ob- La-Di, Ob-La-Da, a Rock And Roll Music és más világhírű dallamok szövegét. Szinte hihetetlen, hogy keletkezésük idején e számok bizonyos körökben a „lélekromboló, vademberzene” kategóriájába tartoztak, minthogy azon is csak mosolyogni lehet, hogy a hosz* szú haji — két évtizeddel korábban — ideológiai, erkölcsi „közellenséget” jelentett. A Thália Színház művészeinek kezdeményezése nagy szolgálatot tett annak bizonyításában, hogy a Beat- les-zene és — nyomában a -mozgalom — nem átmeneti divat volt csupán, hanem élő legenda immáron több generáció számára. Törekvéseiket egyértelműen visszaigazolta a közönség reagálása, a ráadást többször kikényszerítő lelkes fogadtatás, ami egyúttal azt is bizonyította, hogy a József Attila Művelődési Központ jogos igényt elégített ki, amikor bérleten kívül műsorra tűzte e szabálytalan produkciót. Dr. Csongrády Béla Kell a reklám! u/annak kedvenceim. “ Nem csak színben és virágban, de van kedvenc mosóporom, telefonszámom, sőt, újságom is. Valamiért vannak. Van, amit meg tudnék indokolni, van, amit nem. Azt viszont egyáltalán nem tartom megindo- kolhatónak, amikor egy kedves (vagy nem is kedves) hang tudatja velem, hogy egy bizonyos márka az ÉN mosogatószerem, töltőtollam, akármim. Lassan oda jutok, hogy hirtelen beálló személyiségzavarom esetén be kell kapcsolnom a televíziót. Végignézem (-hallgatom) a reklámokat, és máris összeáll a kép — magamról. Így azonnal tisztában lehetek azzal, hogy melyik az én lapom, melyik szervezet áll hozzám legközelebb — és ezek az apró dolgok mindmind jellemeznek engem. Könnyen lehet, hogy az így kialakult „önképemen” én csodálkozom a legjobban — ez lennék? —, de majd megszokom. j§ következő lépésben (ha ** ez a jövő útja) talán majd azt kell megszoknom, hogy agilis reklámpropagandisták kiütik a számból a cigarettát (mert ez nem az ÖN márkája), kiveszik a kezemből az újságot, (mert ez nem az ÖN lapja),.. Kell a reklám, úgymint figyelemfelkeltés, vagy figyelembe ajánlás. Na de ebben a formában?! (dudellai) Az Úr útjai végtelenek Az Űr útjai, köztudottan végtelenek. így tehát nincs mit csodálkozni azon, hogy a bergamói Szent Bertalan- templom plébánosa, Alvaro Durante atya a vasárnap esti mise végén, az aznapi labdarúgó-mérkőzések eredményét ismerteti a híveivel. Mint a La Repubb- lica megírta, a „szentbeszéd” nem szorítkozik az eredmények puszta közlésére, hanem az atya szakszerűen kommentálja is a forduló eseményeit, a tabella állását. Szakértelméhez nem férhet kétség, mixel 18 esztendeig röplabda- játékves&tő is volt. Ami pedig az objektivitást illeti, Ütő gardon a holland ismerősnek A fafaragás Hegedűs latra kedvenc foglalatossága Favágók körében biztosan ismerősen cseng a Mátranovákon élő Hegedűs Imre neve. A fa megmunkálása ntár gyermekkorában a kedvenc foglalatossága volt.- Nagymamám Nyirmed-pusztán lakott, és én nagyon szerettem nála a padláson kutatni. Egyszer találtam egy szépen ^ifaragott kanalat. Megtetszett, s gondoltam, én is csinálok olyat. Tíz év körüli lehettem akkor. Olyan jól sikerült, hogy mindjárt faragtam egy sótartót is. A következő művem kicsit később született meg: ez volt a csanak, vagyis amolyan pohárféle. A család biztatására ezután fogott hozzá szobrok készítéséhez. Példaképének tekinti id. Szabó • István, Kossuth-díjas szobrászművészt, akinek minden kiállítását megnézi. Hegedűs Imre hobbija révén sok helyen megfordult már. így például Tatabányán, Pécsett, Balassagyarmaton és Erdélyben is, ahol az ottani mesterektől a székely kapu mintáinak faragását is megtanulta. Munkájával számos díjat nyert a kiállításokon. Tavaly is szép sikert ért el egy országos pályázaton - faragott lócájával és bölcsőjével. — Most például holland ismerősöknek készítek egy különleges hangszert, a neve: ütő gardon. Nagyon időigényes darab, s magam is kíváncsi vagyok, milyen hangot ad majd. Minimális mennyiségű és végtelenül egyszerű szerszámokkal- dolgozik. Azt tartja: lehetne bármilyen márnos, ezen a téren az Ata- lanta kétségkívül nagyobb teret kap a többi csapathoz képest, szurkolói elfogultság miatt. Durante plébános úr rendszeresen készül e fontos információs szerepre: mise előtt meghallgatja az olasz rádió „Mérkőzések percről percre” című műsorát, jegyzeteket készít, és ennek alapján mondja el véleményét a fordulóról. Sportszeretek mellett vitathatatlan emberismeretről tanúskodik, hogy a totó- gyilkos eredmény közlésekor nem néz a híveire, inkább az égre emeli tekintetét. kás készlete, nem az a fontos.- Dolgoztam már Borsos Miklósnak is. Lerajzolta. hogy milyen zongoraszéket szeretne, én pedig kifaragtam neki. Hegedűs Imre sok szobrától megvált. A Rák Ellenes Alapítványnak is elküldte három remekművét. Ezek kalapács alá kerültek, az egyik 17 ezer forintért kelt el. Ilyen nagy összegű egyéni adomlány nem volt több akkor.- Ha már ennyit kínlódtam és kitanultam a fafaragás minden fortélyát, szeretnék belőle megélni. Nem egyszerű a dolog, s egyelőre sajnos, csak azt tudom mondani, hogy amivel imádok foglalkozni, arra nem jut elegendő i.dőm. Ha lenne indulási tőkém, talán bele mernék vágni főállásban is. De szerencsére, mindezek ellenére sok örömet szerzek vele magamnak, s tán másoknak is. Cierhalmi Adél J