Új Nógrád, 1990. április (1. évfolyam, 1-23. szám)

1990-04-07 / 5 . szám

imnmu 1990. Április 7., szombat *5 ?hf*Mer Mihály világa Sehe i*i r Mihail művészi iran\ /., ata magányos és kőr­szerű. Nem a görcse is divat­ban maradás vágya vezérli, min. ;mrr n\.> k ■ irtársát. Termő 6 is < ti esett a i\ l * * H /Ái .\1í!unV állásain. A/ .... üi viszonylag hamar kialaki i tolt a a maga jeilegze­les \ I' ágii!, mellben gara­bonc ;a s játékmester módjára a mod !ern európai iránvza­tőkből es a nép*. pu raszt i kult un a hagyom án\ aiból mentei ■emtette a magv ;ar pop­art sa iát s c iltozaf it a n iái; •> megyebe n. Med­\ gyesegy házár. 1‘»27-ben szü­letem i t-s to gyermekkorát falun töltötte, ahol még vál­tozatlanul éltek a népszoká­sok A hetipiac és a vásá- ; e intették a ritmiku­st:: ’smó*ínrié. mo/gnlma^ tisztaságú munkássága való­jában leginkább egy magyar Disney-land létrehozására alkalmas. Már főiskolás kora óta ki­állító művész. Tanulmányait Budapesten, Rudnay Gyulá­nál kezdte. Első, 1962-es Csók galériabeli kiállításán koloritgazdag, expresszív ké­pekkel jelentkezett. Müvein n formát szétfeszítve forró indulatok burjánoztak. Mű­vészi fejlődése nyomon kö- \ethető kiállításain. 1969-ben ismét a Csók Galériában, ! 968-ban Kaposvárott és Medgvesegyházán, 1970-ben Vácott, 1974-ben Pécsett és Cegléden, 1975-ben Szege­den, Hajdúszoboszlón és Bé­késcsabán, 1976-ban Egerben, Dunaújvárosban és Kecské­re Schöner Mihály Budapest című festménye * újdonságot, a népi ünnepek egy vidám fajtáját — pecse­nyesütőkkel, mézeskaláeso- sokkal, pékekkel, a mutatvá­nyosok bódéival, a céllövöl­dével, a hajóhintával és a ringlispíUel. Ezt az élményanyagot so­ha nem felejtette el. Ez az az alapréteg, mely évtizedek múltán is inspirálja műveit, amelybőf létrehozta a maga több jelentésű, nemcsak a giermekeknek szóló pszeudo- játékvilágát. Sok humorral, groteszkséggel telített, több műfajra kiterjedő, népdal­méten, 1977-ben Veszprém­ben, 1983-ban Szegeden volt többek közt tárlata. Művei országhatárainkon kívül, Varsóban, Párizsban és Lon­donban is sikert arattak. A hatvanas évek elején lírai, önvallomásos, expresz- szív korszaka véget ért. Szi­gorú rendre vágyott, konst­rukciókat keresett, színvilága puritánná vált. „Ügy érez­tem. hogy a formák a ma­guk puszta megnyilvánulá­sukban is elegendők, hogy érzéseket keltsenek... Olyan stílust kerestem, és igye­Schéner Mihály portréja keztem megteremteni, ami kommunikációt jelent köz­tem és a közönség között" — vallotta. A festészetről áttért a szobrászatra. „Festő vagyok, de úgy éreztem, hogy a fes­tészetnek ki kell költöznie a síkból. Rádöbbentem, hogy ha a festészet bármennyire is igyekszik, nem tudja mind a három dimenziót ábrázol­ni. Nem tudja a dolgok hátsó, rejtett oldalát meg­mutatni. A plasztika viszont erre is képes, sőt ezen túl: térszituációkat tud terem­teni.” Ebbe az irányba indult, s ma már a képzőművészet határait a szcenikus művé­szetekig terjesztette ki a’ Gyalogcsillaggal, Csukás Ist­ván mesejátékának formába öntésével, melyet a Békés megyei Jókai Színház művé­szeivel hívott életre. Először a hagyományos népművészet elemeit olvasztotta munkái­ba a jellegzetes technikák­kal együtt, a mézeskalács- ütőfa-faragást, a spanyolo­zást, a tülökvésést a pásztor­faragás egyéb formáival, de a formaképzésben a konst­ruktivizmus szervezési irány­elveit követte. Színvilága fo­kozatosan élénkült, amint az új téma- és motívumkor, a paraszti és vásári élményvi­lág megkövetelte. Műtárgy­együttesein azonban nemcsak az egykori paraszti kultúra él tovább új. humorral telí­tett, modern formában, ha­nem a magyar költészet is pártfogóra talál. Schéner műfajban, médi­umban sokrétű műegyütte- sei a nézők beleérzőképes- ségére építettek. miközben egy különös, népi mesejáték szereplőjévé avatták. B. I. Nem is száz, valójá­ban több tízezer a megkülönböztethető s/m.a nyalatok száma. A küznvelvben, az átlagember szókincsében száznál jóval több szó van a színárnya­latok megnevezésére (a la- zacrú/saszíntől az olajzöldön at az éjfeketéig). A színek sokféleségénél érdekesebb az élettani és lé­lektani hatásuk. Kísérleti­leg kimutatták, hogy a színek hatnak az ember hő­érzékelésére: hideg szín árnyalatokkal: világoskék­kel világoszölddel festett falú szobában ' ugyanolyan hőmérsékletet hűvösebbnek érzünk, világos melegsár­ga színezés esetiül ugyan­ezt melegebbnek éljük át. A meleg színek látása ser* kentoteg lint a vegetatív idegrendszerre, a hideg szí­nek fordítva. A vörös, sár­ga. barna színek — főleg bizonyos árnyalatok — kel­lemetlenül izgató, kifejezet­ten idegesítő hatásúak is le­kérnek Ismert n kék és a d, -zm kellemes meg- :, -lelátó hatása. Ezért hasz* na, már égére több kór­A pszichológus válaszol A százszínű világ Iv;;: . tu .sok Csoda v t.elán ra • .1 közöm­én ;oi i szamára, tetszés, Vonzódás, ' ■ taszító érzés. ■ ■ í a; el * . tuk­zelmekkel. a lelkiállapot­tal. Élénk, dinamikus, vi­dám emberek szeretik a sok­színű díszítéseket, szíve­sen hordanak piros, sárga vagy tarka ruházatot. Ked­vetlen. csalódott, szomorú emberek ezeket elutasít­ják. egyszínű, sötét tónusú ruhát húznak, a pasztell­színeket kedvelik jobban. Megfordítva: a fekete, szür­ke. sötétbarna, sötétkék színek iinnepélvességet, ko­molyságot árasztanak, pi­cit visszafogják az ember féktelen kedvét, sőt el is szomorodhatunk a sötét függönyök, a szürke égbolt, a fekete gyászruhák láttán. A ragyogó sárga, piros színek viszont „feldobják" az embert. felélénkül, feltá­mad benne az életkedv és életöröm. Bizonyos színek iránti vonzódás, vagy ellenszerv az ember személyiségére, ér* zelernvilagára. indulati sza­bályozol iságáru is rávilágít Több pszichológiai teszt­vizsgálatban felhasználjuk a színekben rejlő informá- ■ lókat például színárnyala­tok közül kell kiválogatni a tetszőket és a nem tet­szőket, vagy beleszőni azo­kat egy jelentésadásba. Is­merőseinket találóan jel­lemezhetjük egv-egy szín- árnyalattal: van< aki „vilá­goskék”, van, aki „barna." A különböző kultúrák­ban a színeknek sajátos jelentésvilága, szimboliká­ja alakult ki. Al gyász szí­ne Európában a komor, lehangoló fekete (más kul­túrákban más), ugyanakkor a komoly ünnepélyességei is a fekete. (ruha. díszítés stb.) fejezi ki. A világoskék a szelíd nőiesség jelképe. A piros, vörös árnyalatok gazdag jelentéstartalom­mal bírnak. Élettani élénkí­tő hatásúak és a tűz. vér, nap színével való rokonság miatt jelképezik a vidám­ságot, a pezsdülő életerőt, a szeretetet és szerelmet, de az erőt, elszántságot, a ha­ragot. a harcot is. A fehér, a tisztaság, üdeség. ártatlan­ság. béke és hit színe (me­nyasszonyi ruha, konfirmá­lás!, áldozási öltözék, bé­kegalamb, stb.) A zöld pe* Épületeket vásároltak az átképzési intézményeknek Miskolcon, Özdon és Nyír­egyházán már megvan az epület az át- és továbbkép­ző intézmények létrehozásá­hoz. Pécsett pályázat útján keresnek helyet az intéz­ménynek. A szolgálatok ezekben a városokban a ter­vek szerint már a jövő év Szeptemberétől fogadják a munka nélkül maradókat — tájékoztatta Sum István, az Állami Bér- és \ Munkaügyi Hivatal átképzési csoportjá­nak munkatársa az MTI-t. Miskolcon 140 millió, Öz- don 18 millió, Nyíregyházán 30 millió forintot fordítot­tak a Foglalkoztatási Alap­ból, illetve a megyei, városi tanácsok költségvetéséből az épületek megszerzésére. Pé­csett — az FA-t terhelő egy­re több kiadás miatt — olyan megoldást keresnek, hogy közös vállalkozás részeként vagy alapítványként adja át valamelyik vállalat, intéz­mény a szükséges épületet. A kiírt pályázatra már több vállalat jelentkezett, közülük választanak. Ez a központ egyidejűleg 150—200 ember­nek nyújt ma;d segítséget, lehetőséget adva eev-egv ke­resett szakma elméleti és gyakorlati elsajátításához. A pécsi intézmény korszerű felszereléséhez segítséget ajánlott fel az amerikai munkaügyi kormányzat. Miskolcon, az ingatlanke­zelő vállalat korábbi iroda­házát, műhelyeit, Özdon, a kohászati továbbképző in­tézményt, Nyíregyházán, a régi zeneiskola épületét ala­kítják át. A korszerű tech- -nikai felszereléshez világ­banki hitelt vesznek igény­be. A miskolci és az ózdi központ létesítésében írorszá­gi szakértők segítenek a ter­vezéstől, a felszereléstől egé­szen az átadásig, s a mód­szertan betanításáig. A ter­vezőmunkát. irányításukkal már megkezdte a Lakóterv, az NSZK munkaügyi kor­mányzatának támogatását a nyíregyházi központnál kí­vánják hasznosítani. A miskolci központban és az ózdi, nyíregyházi kihe­lyezett tagozatokon évente 8—10 ezer munkanélkülivel foglalkozhatnak különböző szinteken. írás-olvasás taní­tásától egészen a magas szintű továbbképzésig. Mis­kolcon egyidejűleg három­százan, Nyíregyházán és Özdon százan-százan tanul­hatnak. Szemérmetlen kérdések A vetkÖzés divattörténctfí Beszélgetés dr. Sárdy B. Ferenc társadalcmkulalóval — A fa csupán addig él, amíg a kérge, az ember pedig addig, amíg él benne a szeméremérzet. Ha a nyárra gondolunk, olykor úgy tűnik, nyugodtan elfe­lejthetjük ezt a régi, arab közmondást, nem gondolja? — Elfeledhetjük, ez ugyan­is a középkor viselkedési szokásaira utal. Márpedig minden kornak megvoltak a ruházattal, a beszéddel, a gesztusokkal kapcsolatos szabályai. Ezek be nem tar­tása bűn volt, de minden­képpen szégyenérzetet kel­tett. Vagyis azt az érzést, hogy a szóban forgó, sze­mély alábbvaló másoknál, hogy kedvezőtlen véle­ményt alkotnak róla. Ebből máris kitűnik, hogy nem lehettek örökérvényű nor­mák; a mai felfogásunk is változik tehát. És erről bár­ki meggyőződhet, hiszen a szemérmesség-szégyente­lenség téma úgy jellemez­hető, hogy egyaránt támad­ják és védelmezik, keresz­dig a remény színe, a kike­letkor mindig megújuló ter­mészet, az új élet fakadásá- nak a szimbóluma. A színek élettani hatását és szimbolikáját felhasz­nálják társadalmi méretek­ben a zászlók, címerek, jel­vények megtervezésekor, épületek beréndezésénél. díszítésnél, a reklámok, a ' csomagolás készítésénél, és persze a ruhadivatban. Néha tudatosan (régi ha­gyományokra támaszkod­va). néha ösztönösen hasz­náljuk a színek érzelmi hatását és jelképes jelen­tését a virágok ajándékozá­sakor. Jól láthatóan mást „mond" a kék ibolya, a fe­hér szekfű, a vörös rózsa — vagy mondjuk a kardvi­rágok közül a hófehér. a halvány rózsaszín, meg a sötétbordó. Jó, ha' tudatosan is meg­választja az ember a színe­ket a lakás festésekor, dí­szítésekor, a ruha vásárlá­sakor. Ügy alkalmazzuk a színeket, hogy azok egyé­niségünket kifejezzék a többiek számára. Tartsuk szem előtt, milyen hatást kívánunk elérni a színek­kel : például, hogy lakásunk megnyugtató legyen, az öl­tözetünk komolyságot vagy erőt sugárzó. A színek har­móniája szebbé varázsolja a mindennapjainkat. Dr. Ignácz Piroska tesháború folyik ellenei és védelmében. Attól függ, me­lyik táborból szemléljük a dolgokat. S ugyebár az is közismert, hogy igen sokan nosztalgiával emlegetik a régi szép időket. — Végül is kinek van igaza? — Nehéz, talán nem is lehet egyértelműen dön­teni. Mondok két példát. Általános tapasztalat, hogy még ma is feszélyezettnek érzi magát a legtöbb nő, ha az orvos előtt le kell vetkőznie. Ezzel szemben a strandokon — és elsősor­ban Nvugat-Európában — már befogadták a monoki- nit; nem zavarja a viselő­jét, a többiék meg igye­keznek feltűnés nélkül hoz­zászokni. — Dellát ön is említet­te. hogy él még a nosztal­gia a többség által elfoga­dott. de már kikezdett öl­tözködési. vagy ha úgy tet­szik vetközési szokás iránt... — Azt gondolom, hogy a szemérmes, avagy sze­mérmetlen viselkedés pon­tos megítélése a leglátvá­nyosabb példája lehet a kö­zös egyet , nem értésnek. Tény, hogy a társadalomban jelentős liberalizálódás ját­szódott, le, számos tabu dőlt le, de pontosan senki sem tudná megmondani hogy hol is tartunk. — Arra gondol, hogy hol tartunk mi magyarok, vagy a tágabb közösség ? — Csak a szűkebb körre gondolhatok, hiszen1 példá­ul Európa északi és déli része között is óriási az el­térés. A finnekről és a své­dekről köztudott. hog.i meztelenül szaunáznak együtt a vendégeikkel. Ugyanakkor Palermóban, Szicíliában, néhány évvel ezelőtt egy bíró megbün­tetett egy dán túristalányt. mert forrónadrágban járt- •kelt >a műemlékek között. Ott természetesnek veszik a meztelenséget, itt a leg­szívesebbem Donatello Dá­vidjára is gatyát adnának... — Az ön példájánál ma­radva: a Dávid-szobornak szánt fürdönadrág végül is egyfajta divatfelfogást kép­visel. A monokini is. Az egyiket már elfogadták. a másikat még botránykőnek tekintik. Hol van tehát a sokat emlegetett közszemé­rem? — Azt hiszem, nem lehet pontosan meghatározni, de azt tudjuk, hogy a nevelés terén kell keresni. Arról van szó. amire otthon, az isko­lában, a különféle közössé­gekben tanítottak bennün­ket. Tehát olyan viselkedés- forma, amely ma is változik Szoktuk mondani, hogy íz­lésről nem lehet vitatkoz­ni. A közszeméremről lehet, noha ez is ugyanúgy a társadalom lenyomata, mint az ízlés. Az egyén valaki­től eltanulhatja,1 lehet, hogy ebben éppen a divat segí­ti őt. Más kérdés, hogy ma­napság már többnyire szexuális vonatkozásban szokták említeni a vitatko­zók. noha tudjuk, hogy a fogalomkör bővebb: „sze­mérmetlenül hazudik, sze­mérmetlenül lop" — ezt is lehet mondani jellemzés­ként. Inkább azonban az intimitással kapcsolatos magatartásra vonatkoztat­juk. — És elsősorban a nők magatartására, miért? — Ma a nő, si itt főleg K^zép-Európára gondolok, végsí sorban a testét szer­zi vicsza. Arra törekszik, hogy ezt minél kisebbl szé­gyenérzettel, tehát fokoza­tosan tegye. Ne felejtsük el. hogy alig két nemzedék ment el azóta, hogy a nők még bokáig eltakarva jelen­tek meg a strandokon — Hogyan határozná meg röviden a szemérmességet? — A szemérmesség a sze­relem egyik fegyvere. A leghatékonyabbak közül. —- Aki tehát monokinit vesz fel. az lefegyverzi ön­magát? — Ezt nem' mondanám. De az biztos, hogy aki leveszi a felső részt, az többnyire nincs tisztában vele. hogy a teljes látvány kevésbé ha­tásos, mint ami csak sej­tet. — Mit ért azon. hogy a szerelem egyik leghatéko­nyabb fegyvere? — A kevésbé szép nők­nek lehetőséget ad, hogy palástolják tökéletlenségü­ket, a szebbeknek, hogy ki­emeljék erénveiket. — Végül is mit tanácsol­na? — Az a véleményem, hogy a függönyt nem sza­bad azonnal felhúzni. A színházi példánál maradva: a közönség mindig szívesen él a boldog várakozás tu­datában. Azonban az is kí­nos, ha a függönykezelő el­késik. — Miért? — Mert a néző felkel és hazamegy, vagy átmegy egv másik színházba, és akkor a művészek sikerélménye is elmarad. D. M.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom