Új Nógrád, 1990. április (1. évfolyam, 1-23. szám)
1990-04-29 / 23. szám
LAPOZGATÓ I. 6VF.. 23. SZÁM ARA: 5,30 FORINT 1990, AFRIUS 29., VASÁRNAP MEGYEI NAPILAP Mai májusok ... Csak nagyítóval, vagy távolról nézve hasonlítanak a régiekhez. Persze nem a hajdan letűnt világokéihoz, hanem a közelmúltbeliekhez, amikor még virágzott az üzemi négyszög, és az általuk harapóba zárt dolgozóknak kötelezővé tették a zászlós, dics- himmuszos, dübörgő jókedvű felvonulást. Amikor — mert ne feledjük, vidám nép a magyar, sanyarúságán is képes, ha keserűen is, nevetni — vicceket találtaik ki, és terjesztettek szájról szájra a csoportdiktatúra proletárjai hivatalos ünnepeinkről. Április 4-e így lett például a „csöbörből vödörbe” ünnepe, május elseje pedig a „kikelet”-é. Hogy miért éppen ezé? Mert élve a döcögős szójátékkal: ki kel(l)et(t) vonulni, holott mindenki haza szeretett volna menni. De ne folytassuk a gondolatsort, túlságosan olcsó fogás lenne apáink hitén, rítusain elmélkedni. A kinevettetés ellen amúgy sincs gyógyszer. Mi a biztosíték, hogy unokáink netán nem rajtunk fogják-e majd köszörülni a nyelvüket?... 1989 sok szempontból a tisztulás, a tisztábban látás éve volt. Tavaly már sokkal egyszerűbben zajlott le a május elsejei ünnepség. Takarékosságra hivatkozva — persze mindenki tudta, vagy sejtette, hogy valójában a politikai változások, a kommunista egvedülva- lóság leépülése miatt — elhagyták városainkban, nagyobb településeinken az egy-, vagy többórásra tervezett, forgalomelterelő, -megbénító tömegdemonstrációt, csak a nagygyűlés maradt meg, tovább szédítve a népet. Az üzemek, intézmények, szövetkezetek vendéglőkben, a szabadban hangulatos társas összejöveteleket szerveztek, kulturális és sportműsorral, ;vagy puszta' baráti, kollegiális csevegéssel. Ezek az ünnepségek gyermekkorom (az ötvenes évek) hangulatát, versengő örömét és őszinte vidámságát idézték vissza. Mert törődtem is én akkor a politikával, fogalmam sem volt róla, hogy esetenként miért hallgatnak elt vagy suttognak előttem a szüleim meg más felnőttek, engem a bokszmeccsék és a labdarúgó-mérkőzések, a mezei és zsákban futó versenyek izgalmai, a maskarába öltözött amatőr színjátszók bohóckodásai és játékos rémísztgetései ragadtak meg. Az eltelt évtizedekben a kommunista trendszerek nagy, nemzetközi, politikai seregszemlévé fejlesztették május elsejét, megfosztva bensőséges hangulatától. Emiatt most sokan gyanúsan tekintenek rá. A kommunista vezérek kisajátították és eltorzították, mint például augusztus 20-án Szent István királyunk ünnepét. Persze május elseje esetében adódott is okúik erre, hiszen megünneplése eredendően munkásmozgalmi indíttatású és tartalmú. 1886-ban e napra hirdetett általános sztrájkot az Amerikai Munkás Szövetség, és Chicagóban ekkor lőttek bele a 40 ezres sztrájkoló tömegbe, ott halt meg a rendőrök golyóitól hat munkás. E megmozdulás eredménye lett Chicagóban a nyolcórás munkanap. A fellendülő munkásmozgalom, a Párizsban 1889-ben, a hírhedt feudális börtön, a Bastille lerombolásának 100. évfordulóján összeült II. Internacionálé mementóként nyilvánította május elsejét ünneppé, melyet egy esztendő múltán világszerte megünnepeltek. A szocialisták és szociáldemokratáik, minthogy akkor bolsevikoknak, kommunistáknak még hírük-hamvuk sem volt. Mit ünnepiünk, mit ünnepelhetünk manapság május elsején? Miféle örökségnek tekinthetjük? Május elseje továbbra is a munka ünnepe', ß dolgozó, teremtő, alkotó emberé, legyen az kétkezi vagy szellemi foglalkozású. Ezen a napon az építő cselekvést, a konkrét tettet és véghezvivőit, létrehozóit ünnepeljük. Vagyis önmagunkat. Ezért is cselekednénk helytelenül, ha a rendszerváltással együtt elvetnénk május elsejét. Ezzel ugyanis önmagunkat, létezésünk alapját kérdőjeleznénk meg. Az előrelátó, körültekintő ember viszont csak a fölöslegessé váló holmit dobja ki a szemétdombra, a munka pedig aligha lesz valaha is nélkülözhető. Persze ne kötődjünk az ünnep negatív, torz hagyományaihoz. Nincs szükségünk a valóságot elfedő uj- jongásra, hurrázó zászlólengetésre, kötelező felvonulásra, ködösítő nagygyűlésre. Emberléptékű és ember- melegségű ünnepet akarunk, őszintén, kedvünk szerint, előírások nélkül, szabad akarattal és választással ünnepelni. Mert tudnunk kell: egyre többen vannak olyanok, akiknek nincsen ünnepelnivaló kedvük, nincs mit ünnepelniük. Éppen elvesztették munkahelyüket, vagy éppen elvesztésének réme fenyegeti őket. 1989 januárjától létezik hazánkban ismét munkanélküli-segély: egy és negyed év alatt 1352 Nógrád megyei férfi és nő részesült belőle. Számuk a szerkezetváltás előrehaladásával, a veszteséges üzemek felszámolásával csak emelkedik. Egy magára adó társadalomnak rájuk is kell gondolni, tehát a munka ünnepén nem feledkezhetünk meg súlyos helyzetbe került honfitársainkról sem. Ugyanúgy, mint az ünnep születésének idején, és később is... A mai és holnapi május elsejék egészen mások lesznek, mint amilyeneket az utóbbi négy évtizedben megszoktunk. Ne sajnáljuk. Sőt, tegyünk meg minden tőlünk telhetőt, hogy mások lehessenek. Emlékezetes majálisok! S. L. Személyi változások a menel rendir- likapitányságoe Dr. Túrós András rendőr vezérőrnagy, országos főkapitány, belügyminiszter-helyettes tegnap, Salgótarjánban, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányságon parancsnoki értekezletet tartott, ahol személyi változásokkal kapcsolatos parancsokat hirdettek ki. A belügyminisztériumi államtitkár április 30-ai hatállyal nyugállományba helyezte Skoda Ferenc rendőr ezredest, megyei főkapitányt. Az országos rendőrfőkapitány május 1-ei hatállyal megbízta dr. Egyed Lajos rendőr ezredest, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság Vezetésével, s dr. Németh István rendőr alezredest a főkapitányhelyettesi feladatok ellátásával. Bezárják a berceli üzemet... (Rigó Tibor fotóriporterünk képes beszámolója az ötödik oldalon.) „Leveles az erdő, virágos a rét..." Ünnepi események a megyében ...Mire emlékeztet minket » századik május elseje? A munkásszolidaritásra? A munkásjogot köyetelő tüntetésekre? A .Munkát, kenyeret!” jelszó harsogására, amely talán ma is jól hangzana? Az érzésem, hogy napjaink politikai harcai, a bizalmatlanság, a remény érzésének hiánya hatja át a mai május elsejét. A programok ismerete alapján megyénkben lesz; spontán, szervezett, elkülönült, átmeneti politikai célokat szolgáló és — szerencsére a többség — majálisokra emléMHSZ-jogutódszervezetek alakulnak Nógrád megye 114 MHSZ- klubjából eddig 104 csatlakozott a Magyar Technikai és Tömegsportklubok Szövetségéhez. A hét végén Balassagyarmaton és Szécsény- ben már megválasztották a koordináló jogkörű és szakmai segítő városi elnökségeket is. Balassagyarmaton Csordás Ferenc, Szécsényben Ispán Bertalan lett a társadalmi elnök, míg a szakmai jellegű feladatokat Balassagyarmaton Ldeczki János, Szécsényben pedig Végh Gábor végzik a jövőben. Mindkét városi küldöttértekezleten megválasztották azokat a küldötteket is, akik május 11-én a megyei küldöttértekezleten képviselik az MTTSZ helyi klubjait. keztető, egyaránt. Szécsényben az MSZP és a szakszervezetek városi szövetsége szervezi az ünnepi eseménysorozatot. A kulturális program 10.30-kor kezdődik a ligeti szabadtéri színpadon. A sportesemények között sor kerül a Rá- kóczi-kupa kispályás labdarúgó-mérkőzésre, pályára lépnek az öregfiúk, lesz karatebemutató is. Este divat- bemutatót szerveznek a Skála kínálatából, majd OHIO- koncerten szórakozhatnak a fiatalok. A Rétság környéki települések közös kiemelt ünnepi eseményére Tolmácson kerül sor. Tíz órakor kezdődik a program, a kastélykertben lesz a kulturális műsor. Gondoltak a gyermekekre is, részükre játszóházat szerveznek. Este majálisbál zárja az eseménysort. Salgótarjánban a Tanács- . köztársaság téren délelőtt — a József Attila Művelődési Központ gyermekprogramjával párhuzamosan — az SZDSZ salgótarjáni csoportja várja azokat, akik közelebbről meg akarnak ismerkedni, vagy kapcsolatokat létesíteni a Független Szak- szervezetek Ligájával. Az érdeklődőknek kis ajándékkal kedveskednek... Balassagyarmaton a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ szervezett színvonalasnak ígérkező rendezvényeket a munkaszüneti napokra. Tegnap Vigadó címmel nosztalgiabálon szórakoztak a résztvevők. Ma pedig 16 órától megyei fúvós- zenekari találkozó lesz. ahol fellépnek NSZK-beli és csehszlovák előadóművészek — a Musikkapelle Hei- menkirch, a nova-dubni- cai fúvószenekar —. illetve a Majorette csoporton kívül a salgótarjáni Kohász fúvószenekar és a házigazda balassagyarmati városi (Folytatás a 2. oldalon.) Mi van az elektronikus ceruza mögött? „Tessék egy bécsi boltra gondolni...” A jövö a salgótarjáni Táncsicsban Ügy tetszik, egyelőre még változatlanul hajlamosak vagyunk arra, hogy a keleteurópai — benne a magyar — demokrácia esélyeit latolgatva úgyszólván automatikusan a politika kerüljön előtérbe, a rendszer- váltást a többi között a többpártrendszerben, a plurális, alkotmányos jogállamiság kialakításában tételezzük. Joggal. Mindez ugyanis egyik meghatározó előfeltétele a társadalmi fel- szabadulásnak, bár önmagában korántsem azonos a demokratikus átalakulással. Ha viszonylag belátható időn belül nem követi mindezt az egyébként régóta égetően szükséges gazdasági modernizáció beindítása, illetve fölgyorsítása, a régió és Magyarország a reményét is elveszítheti a Nyugat- Európához való felzárkózásnak, sőt, végső soron a demokráciának is, hiszen mélyreható polgárosodás nélkül — aminek alapja a gazdasági autonómia — csak a demokratikus közélet látszatával lehet számolni. A politikai változások után tehát most jön a neheze, a gazdaság forradalmának megvívása, ami nem megy áldozatok nélkül. De talán még ennél is • fontosabb, hogy ezalatt nem általában politikát kell érteni, hanem gondolkodásmódot és módszert. Kinek-ki- nek a maga helyén! Szemléletváltozásra van szükség az élet minden szférájában, így természetesen az oktatásban is. Mást és másképpen kell tanítani valamennyi iskolatípusban, ahol a jövő nemzedékének mindenekelőtt meg kell szoknia az önálló gondolkodást és dolgozást, ami az egyedüli járható út. A többi között, e kérdésekről váltottunk szót dr. Rozgonyi József közgazdász tanárral, a salgótarjáni Táncsics Mihály Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközép- iskola igazgatójával. ☆ — Arról már hosszabb idő óta sok szó esik, hogy át kell alakulnia a közoktatásnak, ezen belül a szakképzésnek. Ma a gyerekek kétharmada valamilyen szakképzésben vesz részt, ennek a súlya tehát a középfokú oktatásban meghatározó. De az lesz a jövő gazdasága szempontjából nemcsak az aránya, hanem várható szerepe miatt is. Ennek tudatában kérdezem, milyen változások látszanak mielőbb szükségesnek? — Erre ma még nem lehet pontos választ adni, hiszen a vita a különböző I tudományos műhelyekben még folyik. Mindenesetre annyi már régóta nyilvánvaló, hogy ez a forma jelenleg túlspecializált és túlzottan szakosodott. Ami a mi intézményünket illeti, úgy vélem, a jövőben valószínűleg a kereskedelem fogja integrálni a közgazdaságtant, és nem fordítva. Arról van itt szó, hogy az eddigi közgazdasági gondolkodás „felépítette” az árut, azaz a költségeket, árakat, és a vevő ennyiért (Folytátit a 3. oldalon.)
