Új Nógrád, 1990. április (1. évfolyam, 1-23. szám)
1990-04-24 / 18. szám
I. ÉVF.. II. SZÁM ARA: 4,30 FORINT I Á maqyar nyelv hete M wKKMKmKuuam&MKmwwwmit. m wmmmmmBmamKmmammmBmmmxsamamsaBaeeamaM Megnyitóünnepség a régi megyeházán Balassagyarmaton Lőrincze Lajos a TIT Országos Magyar Nyelvi Választmányának elnöke köszöntötte a résztvevőket. (Fotó: Bábel László) A patinás egykori megyeháza adott otthont a magyar nyelv hete országos megnyitóünnepségnek Balassagyarmaton. A zsúfolásig megtelt díszterem hallgatóságát a Balassagyarmati Dalegylet — Ember Csaba vezényletével — palóc népdalcsokorral köszöntötte. Molnár Istvánná, a TIT balassagyarmati titkára, így fogalmazott bevezetőjében: „A nyelvet formálni, a magyar nyelvért tenni, sokat és egyre többet kell. Mi ezért nagy szeretettel és tisztelettel adunk szállást ennek a rendezvénynek, mert érezzük fontosságát.” Köszöntötte a megnyitó résztvevőit: Pusztai Ferenc államtitkárt, Lőrincze Lajos tanár urat, a TIT Országos Magyar Nyelvi Választmányának elnökét, Bencédy József nyugalmazott főiskolai főigazgatót, Deme László nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanárt és dr. Fe- rencz György igazgató főorvost, a Nógrád Megyei TIT elnökét. Az elsőként felszólaló Lőrincze Lajos utalt a nyelvhét aktuális címére, amely „A reformkor nyelvétől reformjaink nyelvéig” megnevezéssel hirdeti a rendezvénysorozatot. Lényegesnek tartotta annak tisztázását, hogy nem pusztán nyelv és politika viszonyáról van szó, hanem a közösség ügyeként kell értelmezni a politikát. Mindé*) új változás mögött ott húzódik az élet és a nyelv viszonya! Konkrétabban foglalkozott a nyelv és a közösségek összefüggésével, melyről a következőket mondta: — „A család- és keresztnevek kialakulását, változásait vizsgálva azt kell megállapítanunk, hogy egy- egy névforma, névtípus megjelenése mögött kisebb-na- gyobb társadalmi változás van.” E témához tartozónak ítélte meg Lőrincze Lajos, a falu, város és utcaneveink formavilágát, illetve ezek .megváltoztatását. Furcsa konglomerátumokat hoztunk létre, melyet a természetes névadási forma szerint képtelenségekké fajultak. Öva intett attól a divathullámtól, amely utcaneveink újravál- toztatását indította el: „Az előző társadalmi rendszer névadási ceremóniáit, nem válthatja fel egy hasonló indíttatású ceremónia!” Az országszerte megalakult „Névadó bizottságok” munkáját így összegezte: „a mostani helyzetet az alakította .ki, hogy az eredeti, természetes névadási mód megszűnt. Az a módszer, (Folytatás a 2. oldalon.) Megkezdődött Budapesten a Nyitott égbolt konferencia Nógrádi siker Hatan képviselték Nógrád megyét a napokban azon a versenyen, ahol öt megye — így Pest, Békés, Hajdú, Heves és Nógrád — dolgozók középiskoláinak hallgatói mérkőztek. Magyar irodalom kategóriában a salgótarjáni dolgozók középiskolájának harmadik osztályos tanulója Homoki Éva az első helyen végzett. Teljesítményét, az „aranyérem” mellett a Békés megyében alapított Szabó Pál-díjjal is jutalmazták. Űgyszintén az első helyen végzett fizikából a balassagyarmati iskola végzős hallgatója, Sárosi Kornél. A verseny szabályai alapján, mindketten megkapták a jeles érettségi vizsga minősítést is. Hétfőn reggel megkezdődött Budapesten, a Nyitott égbolt tárgyalássorozat második fordulója. A NATO- hoz és a Varsói Szerződéshez tartozó 23 ország képviselői a közelmúltban megtartott ottawai eszmecsere folytatásaként most azzal a céllal ültek tárgyalóasztalhoz a magyar fővárosban, hogy a lehetőségek szerint, május 12-ére kidolgozzák az egymás országaiba szabad ellenMost már biztos, hogy április 29—május 1 között Szegeden kerül megrendezésre az országos diákfórum. Ehhez (mint már közöltük) semmiféle eszközt nem biztosít a művelődési miniszter. Március elején engedélyezte ugyan a fórum megrendezését, vállalva ezzel a pénzügyi hátteret is. Március végére azonban megváltoztatta előző döntését, miszerint az országos őrző berepülést engedélyező szerződést. A szabad ellenőrzésnek teret engedő Nyitott égbolt koncepciót Bush elnök tavaly májusban elevenítette fel egy beszédében. Ugyanakkor az ellenőrzési rendszer gondolata már három és fél évtizedes múltra tekint vissza. Dwight Eisenhower amerikai elnök, a négy nagyhatalom 1955-ös genfi csúcstalálkozóján feldiákfórumot szeptemberre halasztja. Elhatároztuk, hogy ameny- nyiben még kivitelezhető, megvalósítjuk eddigi elképzelésünket. Fellebbező levelünket figyelmen kívül hagyták, de ami a legérdekesebb, még akkor sem kaptuk volna meg a pénzt, ha valóban szeptemberre halászijuk! Ezért levélben fordultunk az ifjúságpolitikai kormányvetette, hogy a kelet és a nyugat kössön egyezséget egymás kölcsönös légi fényképezéséről, elkerülendő a nem kívánatos katonai meglepetéseket. Nyikita Hruscsov, az akkori szovjet vezető azzal söpörte le a javaslatot az asztalról, hogy az „merész kísérlet a Szovjetunió elleni kémkedésre”. Az elmúlt évek újraéledő (Folytatás a 2. oldalon.) biztoshoz, Klárikné Cser Erzsébethez, aki ígéretet tett arra, hogy biztosítja a szükséges 900 ezer forintot, ami a cikk megjelenéséig már az Iskolapolgár Alapítvány számlájára kerül. Sokan őrültségnek tartják, hogy mégis megrendezzük, de a magyarázat igen egyértelmű. Országunkban nincs alanyi jogú, szervezett érdek- (Folytatás a 2. oldalon.) „Sokan őrültségnek tartják Mégis lesz országos diákfőrum! Speidl Zoltán kosxöntőjével Megnyílt a III. Tarjam Tavasz rendezvénysorozata Tegnap délután Salgótarjánban a Tanácsköztársaság téren szakadó esőben Speidl Zoltán salgótarjáni ország- gyűlési képviselő megnyitotta a III. Tarjáni Tavasz elnevezésű rendezvénysorozatot. I Megnyitó beszédében a képviselő bizakodva szólt arról, hogy nem következhet el olyan idő, hogy ne tudjanak pénzt előteremteni a közművelődésre. Az anyagiak mellett természetesen elengedhetetlen a becsület, az elszánás és az akarat, és így nem lehet akadálya an- ' nak, hogy jövőre ugyanitt, ugyanilyen színvonalas rendezvénysorozat kezdődjön, a város, és a város vonzáskörébe tartozók, valamint a megye más részéből érkezettek örömére. Rövid megnyitója végén a képviselő felolvasta azoknak a vállalatoknak, üzemeknek a nevét, amelyek segítsége nélkül nehéz lett volna a Tarjáni Tavasz megrendezése. Ezután a pódiumon a Nógrád megyei koncort-fúvós- zenekar műsorát hallgathatták meg az esernyő alatt álló érdeklődők. Lengyel szakácsok a narancsban Mit esznek a beszkideki hegyilakók? A tarjáni tavaszi program keretében a Karancs Szálloda rendezi április 23— 28 között a lengyel gasztronómiai hetet. A vendég ezúttal a Beszkidek fővárosából Bielsko Bialából, a Hotel Magurából érkezett szakácsstáb. Karácsonyáé Sándor Gabriellától, a Hotel Karancs igazgatójától megtudtuk, hogy három éve állandó szakmai kapcsolatot tartanak a lengyel partnerekkel: — Ez évben a Magúra a „soros” nálunk. Ök áprilisban—májusban jönnek, mi szeptemberben—októberben mutatjuk be választékunkat az ő szállodájukban. Ez részint tapasztalatcsere, részint jutalom dolgozóinknak. A lengyel szakácscsapatot Wanda Pach dirigálja: — Konyhánk tőként abban különbözik a magyarokétól, hogy mi több zöldséget, halat, és kevesebb fűszert használunk. Itt, most a beszkideki hegyilakók, a gorálok ételeiből adunk kóstolót. A tarjáni rendezvény egyik szervezője Cisowski Jan, az ORBIS legyei utazási iroda budapesti képviseletének vezetője: — Fő feladatunknak tartjuk, hogy a legszélesebb körben mutassuk be Magyarországon hazánkat, megismertessük önökkel az igazi Lengyelországot. Mert nem csak Zakopáne, Kato- wicze, Krakkó létezik, van még számtalan látnivaló. Egyébként önökkel szemben mi „vezetünk”, hiszen a statisztikai adatok szerint tavaly 4 és fél millió lengyel állampolgár járt itt A testvérszálloda a bi- elsko-bialai négycsillagos Hotel Magúra igazgatója, Sztanislaw Malysiak elsőként a Beszkidek fővárosáról, a 126-os Polski Fiatok gyáráról, a „100 ipar váro(Folytatás a 2. oldalon) Beszkideki menüt készít a lengyel csapat: az előétel ma- jonézes hering, majd királyleves tésztaborsóval, főételként beszkideki csülök, végül Magúra kehely. I
