Új Nógrád, 1990. április (1. évfolyam, 1-23. szám)

1990-04-19 / 14. szám

4 imnmn 1990. ÁPRILIS 19., CSÜTÖRTÖK MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RÁDIÓ: MAGYAR TELEVÍZIÓ: 8.05: Hangszemle TV !.: 8.20: Ez aktuális 8.50: Külpolitikai figyelő 9.00: Képújság 9.05: Napközben. (Élő) 9.05: Tévétorna Közérdekű magazin nyugdíjasoknak 11.10: Archív felvételek 9.10: Barenboim 12.45: Válaszolunk Beethovenről. hallgatóinknak Angol filmsorozat. 13.05: Klasszikusok délidőben Waldstein-szonáta. 14.05: Üjraolvasva. (Ism.) Budapesti Szemle 9.35: Tetthely. 1840—1841 NSZK bűnügyi 14.15: Zenei tükör. tévéfilmsorozat. Kérdések, feleletek, Fekete hétvége (ism.) újdonságok. 11.10: Mozgató. érdekességek Torna mozgáskorlá­15.05: A negyvenharmadik év. tozottaknak Rekviem Weöres 11.20: Képújság Sándorért 16.20: Képújság 15.48: öt régi tánc 16.30: Foci angol módra... fúvószenekarra XV. rész 16.00: Délutáni krónika 16.50: Pannon krónika. 16.15: Dallamok nyomában 17.00: Vijesti. Hírek szerb­16.45: Labirintus. horvát nyelven. A pécsi Zenei rejtvények körzeti stúdió műsora fiataloknak 17.05: Hármas „csatorna” 17.05: Gazdasszonyképző IV 3. rész: Az alkal­17.30: Hamarosan halljuk őket mazkodó és a rendhagyó 18.30: Ráadás 17.55: Kozmosz. 19.05: Sportvilág Amerikai dokumentum­19.15: Láttuk, hallottuk, film-sorozat, XIII/11. olvastuk. Művészet­rész: Az emlékezet és müvelődéskritika tartóssága 19.30: Hol volt. hol nem 19.00: Reklám volt. . . 19.05: Esti mese. 19.40: Moldvai és dunántúli Linda mesél. népdalok 19.15: Lottósorsolás 19.50: Hajszálgyökerek 19.20: Reklám 20.05: Tanakodó 19.30: Híradó 21.05: A zongora poétája. 20.00: Reklám VII .3. rész 20.05: A hét műtárgya. 21.45: Záray Márta énekel 20.10: Szomszédok. 22.00: Késő esti krónika Teleregény, 78. fejezet 22.30: Maholnap. 20.40: Reklám Műsor a ma egyete­20.45: Hírháttér. mistáiról a holnap Nézetek, vélemények értelmiségének közérdekű kérdésekről 23.33: A kolozsvári Magyar 21.30: Képes nóták Opera története. különkiadása. VIII,6. rósz Madonna videoclipjeiből PETŐFI RADIO: 22.00: Krasznahorkai László: Kárhozat. 8.05: Rivalda fényben. Tévéfilm 24.00: Híradó 3. , A twist. 9.03: .30 éve hunyt el TV 2.: Eddie Cochran 10.00: Slavko Avsenik Radvánvi Dorottyával fuvósegyhitese Avsenik­és Dömsödi Gáborral müveket játszik 17.00: Képújság ío.l.i: Édes anyanyelvűnk. 17.15: Tv 2. 10.20: Opera slágerek Benne: 10.50: Peres, poros iraiok. Bányatarsulati iskolák Nógrádban 11.03: Bioritmus. Életmód, egészség, környezet 11.23: Gramofonsztárok; Artie Shaw zenekarának lemezeiből 12.00: Hallgatónóták 13.03: Nosztalgiahullám. Liverpooltól a progresszív beatig. Beatles-stúdióverziók. 10. 14.00: Lelátó. Kárpátalján 14.30: ..Rosszcsontok” 15.05: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót. (Élő) 15.20: Magnóról magnóra 10.00: Játék, tízezer forintért 17.03: Gordiusz. Magazin töprengőknek, korhatár nélkül 18.00: A mi utcánk. . . A Ráday utca. 18.30: Pop regiszter. Csak fiataloknak! 19.03: Jut eszünkbe. . . 19.30: A Poptarisznya dalaiból 20.20: Ha én ülnék Karinthy bűvös székében... 21.03: Világostól világosig 21.26: A Magyar Rádió népi zenekara játszik 22.00: Kaba récsü törtök 23.03: Sport híradó 23.10: A Doors együttes összes nagylemeze. X 4. rész 23.52: A ..Tekr 6" VOkál felvételeiből IJARTOK RÁDIÓ: 9.10: új operalemezeinkből Purcell: Didó és Aeneas. Há romfel vonásos opera. 10.09: A Nemzetközi Rádió- egyetefn műsorából 10.39: Beethoven: B-dúr duó klarinétra és fagottra 10.56: Ella István örgona­és a debreceni Kodály­ként s hangversenye 12.38: Csajkovszkij: Rómeó' és Júlia, nyitányfantázia 14.00: Kurt Weill. VP4. révz 15.01: Szimfonikus zene 17.00: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót. (Élő.) 18.00: Andrea és Giovanni Gabrieli-motetták. 18.15: Hainan közvetítjük Sztravinszkij: A léhaság fi t j a 18.30: In limba matorna. 19.05 • MIKRO-fon. Mikroelektronika. számítógép. in form a ti ka 19.35: Szik lav Erika énekel 20.25: Salzburgi ünnepi játékok 1989. IX 2. rész 22.01: Anna Tomova-Sintow ooerafel vételeiből 22.54: Napjaink zenéje. Barcelonai kortárszenei hét. 1989. Napi Intervideo-ajániat Amcsik Magyar felirattal. Ren­dezte: John Schlesinger. Főszereplők: Richard Gere, Vanessa Redgrave, William Devone. Reklám, riportok, időjárás, zene 17.45: Kérdezz! Felelek. Egri János műsora 18.00: Tclesport. 18.25: Gyerekeknek! Az elsüllyedt világok. XXVI 15. rész: Teda és a szent jelvények. Francia rajzfilmsorozat, (ism.) 18.53: Tv 2. 19.00: Tarz.an és az amazonok. Amerikai kalandfilm (1945.) (FF) 20.12: Tv 2. 20.35: Mesél a filmhíradó. . . 21.00: Híradó 2. 21.20: Tv 2. Benne: Nézze meg az ember! 21.25: Férfikosárlabda BEK-döntő. Közvetítés Zaragozából 23.00: Tv 2. Napzárta BESZTERCEBÁNYA : 1. MŰSOR: 9.00: Iskolásoknak 9.20: Angol tv-film. (ism.) 10.15: Helyszíni közvetítés a Nemzetgyűlés tanácskozásáról 17.25: A nap percei 17.35: Vetélkedő 18.20: Autósok, motorosok magazin ja 19.00: Esti mese 19.10: Gazdasági jegyzetfüzet 19.30: Híradó 20.00: Hollywood. Angol tv-sorozat 21.00* Publicisztikai magazin 21.40: özvegy asszonyok Angol tv-sorozat 22.30: Az ő sorsuk. Dók.-sorozat 23.00: A Nemzetgvülps tanácskozása. 2. MŰSOR: 16.40: Kapcsolatok stúdiója. Ifjúsági műsor 17.50: Esti mese 18.00: Slovan Bratislava— Int°r Bratislava. Labdarúgó-mérkőzés. II. félidő 18.50: Csehszlovákia— Norvégia vb-jégkorong- mérkőzés felvételről 19.50: Szovjetunió—USA vb- jégkorongmérkőzés 21.20: Labdarúgó- összefoglaió 21.30: Férfi kosárlabda BEK- döntőmérkőzés közvetítése 23.00: Híra'' 23.10: Világhiradó MOZIMŰSOR: Salgótarjáni Apolló Mozi: Fél 4-től: Olivér és társai. Szí­nes. szinkronizált amerikai rajzfilm. Háromnegyed 6 és fél 9-től: Született július 4-én. Színes, szinkronizált amerikai film. — Kamara: Montenegró (18). Színes svéd film. — Ba­lassagyarmati Madách: 8 órá­tól : utolsó csepp. Színes ame­rikai krimi. — Kamara: Bet­ty Blue (18). Színes francia film. — Pásztói Mátra: Fél 6 és fél 8-tól: Nicsak. ki beszél? Színes, szinkronizált amerikai filmvígjáték. — Szécsényi Rá­kóczi: 6 és 8-tól: Tutajosok. I—TI. (16). Színes magyar- francia film. — Jobbágyi: Túl a csúcson. Színes, szinkronizált amerikai kalandfilm. „Szép magyar beszéd" verseny A Kazinczy-díj Alapít­vány keretében 1973. óta szervezett „Szép magyar be­széd” verseny idei országos döntőjét április 19—21-én Szegeden rendezi a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola. A vetélkedőn a pedagógus- képzéssel foglalkozó felső- oktatási intézményekből a házi versenyeken legjobb­nak bizonyult két-két hall­gató vesz részt. Az idén először meghívást kaptak a teológiai akadémiák, vala­mint a határainkon kívüli nemzetiségi területen mű­ködő főiskolák képviselői is. 66 évvel ezelőtti reklám fl/lonociklin az Uhu-val „A vállalkozások korát él­jük”, hallhatjuk, olvashatjuk mindenféle médiában. Ehhez viszont nemcsak töke, de egy elviselhetőbb adópolitika, és nagyon jó, igazi klasszikus rek­lámtudás is szükséges (lenne)! Nemcsak én gondolom így. Alakultak már erre a célra, kü­lön reklámügynökségek, tanít­ják, oktatják a reklámisme­reteket alap-, közép- és leg­magasabb fokon, „nyugati mintára". Pedig a magyarok például az üzleti világban (amikor hagyták persze, amikor volt ilyen nálunk) ugyancsak ötle­tesek tudtak lenni! Miként Balassagyarmaton is történt valamikor az 1924-es eszten­dőben. ,,A kőbányai Polgári Serfő­ző és Szent István Tápszermű­vek Részvénytársaság Buda­pestről a reklám módfelett ér­dekes és eddig nem látott formájával lepte meg váro­sunkat. A héten két napon keresztül két német artista jelent meg Balassagyarmat forgalmas ut­cáin s a délelőtti és délutáni órákban egykerekű biciklin, monociklin bravúros ügyesség­gel járta be a legforgalma­sabb helyeket a kormánynél­küli egyetlen kerékből álló jár­művön és közben a közkedvelt »Uhu« cikóriakávé reklámját osztogatta. Elképzelhető, meny­nyi nézője akadt ennek a nem mindennapi, sőt Balassagyar­maton először látott látvá­nyosságnak. A helybeli és fa­lusi közönség határozottan szívesen foqadta ezt az ame­rikai jellegű reklámot." Gyarmaton 1924 júliusban megjelenő újságból jegyzetel­tem ki a korabeli tudósítást, és csakis azért, mert nagyon tetszett!-kés Eg if et idep eg%fet oda Beültem a moziba, és meg­néztem egy csehszlovák fil­met! Igaz, előtte egy kicsit bizonytalankodtam. Végül is ez ma már szinte mazo- chizmusnak, önsanyargatás­nak számít, hiszen a legjob­ban betiltott régi filmek­től a legújabb ultraszuper­produkciókig, tetőtől talpig amerikai minden — magá­ra kicsit is adó — mozi mű­sora. Hogy néha miként kerül bele e.gy-két más, mint például ez a csehszlo­vák film? Azért persze Vera Chytilova megérdemel egy kis figyel­met. Nemcsak mert a cseh új hullám azon jeles kép­viselőinek egyike, aki nem disszidált 1968 után, hanem, azért is, mert még mindig tud jó filmeket rendezni. A „jó” ugyan nem a legmeg­felelőbb kifejezés, hiszen sokan nem tartották „jó­nak” sem a Világ automa­ta büfét, sem talán legje­lentősebb alkotását a Száz­szorszépeket, mert csak majd hét év kényszerpihenő után rendezhetett újra fil­met. Tény, hogy az eltiltás után Chytilova nem is erőltette a vegytiszta expe­rimentális nyelvezetet bár filmjeinek mindig van egy kis ilyen „beütése”. 1979- től aztán már mi magyarok is szinte minden filmjét megvettük, de azt ne kí­vánja senki, hogy fel is so­roljam mind a tizennégyet. Nagy részüket láthattuk a moziban, és legutóbb a tv- ben volt sorozata. A lényeg, hogy általában mélyon em­beri és hihetetlenül meg­értő humora van, ugyan­akkor szinte mindegyikben ott van valami nemesen vi­selt, szomorú dráma. A hoz­záértők rögtön rávágják: hát persze, ez a cseh új­hullám! Igen, de Chytilova bármennyire is nő, sokkal keményebb, mint például a nálunk is jól ismert Jirzi Menczel, és kevésbé hatása vadász, mint például a szin­tén cseh új hullámosként in­dult Milos Forman. Ter­mészetesen szakmailag is van olyan felkészültségű, mint bármelyikük. Ugyan­akkor harcos és politizáló alkatú. Csakhogy az idő megy, bár 1988-ban — a film készítésének évében — még Csehszlovákiában is állni látszott. A hölgy azonban utálta ezt azi álló­vizet és a saját eszközr/vel. módszereivel a filmekkel próbálta felkavarni. A helyzetet utálta, de az em­bereket megértette. Több­rétegű filmjeinek tehát ép­kézláb sztorit adott, humort és bájt adagolt hozzá, a vé­gére pedig becsempészte a drámát. A néző nézte és él­vezte, egyszer csak valami keserűt érzett és ha hajlan­dó volt elgondolkodni a látottakon, akkor rájöhetett, hogy mi lett a jó szándék­ból, hogyan lr,‘t sírás az örömből, baj a bájból. Chytilova is azok közé a kelet-európai művészek kö­zé tartozott, akik érzékel­tették) sejtettek valamit a valóságról, de jelbeszédre kényszerültek. Sorok között, képek között volt az igaz­ság üzenete. Hatásos befejezés lenne, ha ezután azt írnám ide, hogy lám, győzött az igaz­ság. A baj csupán az, hogy fogalmam sincs, mi is az igazság. Annyiféle van be­lőle, hogy nem látszik az igazi. Talán nem túl jó öt­let, hogy elkerültem a film fordulatos sztorijának le­írását, bár nem rossz tör­ténet. Kellett volna humo­rát is elr.meznij hiszen a szatirikus éle ezt megérde­melte volna. A drámai for­dulat is elég jó, de a leg­nagyobb dráma az lenne Chytilova és mindannyiunk számára, ha szó nélkül hagynánk minden filmet, ami nem amerikai és nem utraszuper-produkció. Bodnár Mihály Orökcsokor a vázában Otthonunkat sok-sok apró tárggyal, kézimunkával, ke­rámiával díszítjük, szőnyeg­gel. függönnyel „öltöztet­jük".., Ezek mellett a legfon­tosabbak a cserepes zöldnö­vények, amelyek nem csu­pán szemet nyugtatok, ha­nem abban is segítenek, hogy lakásunk levegője ne legyen annyira száraz. Napjainkban egyre nagyobb tért hódít a szárított — sokszor színezett — ki- sebb-nagyobb csokrok, for­mára kötött virágdíszek di­vatja. Ezek valóban időtál- lóbbak, igen mutatósak, de elég drágák is. Aki azonban ügyes, maga is készíthet ha­sonlót... Jó ezt megtanulni, hiszen itt a tavasz, s jön a nyár is! Erdőn-mezőn sétál­va. sok olyan hétköznapi szí­nű és- formájú növényt, me­zei virágot, bogyós ágat ta­lálhatunk. amelyekből ma­gunk is készíthetünk örök- csokrot, hozzáillesztve egy­egv nád buzogányát. egv- egv érdekes formájú ágat, vagy mást... A szárított csokornak szánt növényeket ne tegyük vízbe — ellenkezőleg: fejjel le­felé fordítva, száraz és hű­vös helyen szárítsuk ki azo­kat. Ha ez megtörtént, fúj­juk be hajlakkal, hogy ke­ményebb és tartósabb le­gyen, s, ha netán lakásunk színeihez illeszkedő színű csokorra vágyunk, fújjuk be színezőfestékkel is. Ezeket a csokrokat nem szabad a hagyományos mó­don leporolni, mert széttöre­deznek. Elég, ha naponta le- fúiiuk róluk a port, s ha már szürkéssé válnak, egy újabb hajlakkfújás után visszanyerik eredeti színü­ket. Ezzel a módszerrel hosszú hónapokra megőrizhetjük szeretteinktől ajándékba ka­pott /rózsacsokrunkat is, A japán virágkötészet mestere- itől'megtanulhatjuk, hogy a már nem bimbós, de még nem is teljesen kinyílt rózsá­kat — néhány napig tartó, fejjel lefelé történő — szá­rítás után. egy kis lakkos beíújás segítségével, akár fél évre is megőrizhetjük, vázá­ban tarthatjuk. A szárított rózsák kicsit összetöpöröd­nek, a leveleik is érdekesen felkunkorodott formát ölte­nek, de éppen ebben van a különlegességük, a szokatlan- ságuk és a szépségük. Sokan — pénz hiányában — művirágokkal, teszik tele a vázáikat. Ezekről messzire „kiabál" művi mivoltuk, s a legügyesebben elkészített művirág sem tud versenyre kelni a természetessel. A szá­rított, magunk készítette örök­csokor sokkal ízlésesebb, szebb, jobban idézi a termé­szetet. Cseréljük ki ilyenek­re a művirágokat! Marcus Aurelius új otthona Marcus Aurelius szerény bosszúi állt a római közle­kedésen azért a sok szen­vedésért, amelyet a kipu­fogógáz okozott neki csak­nem semmivé foszlatva a halhatatlan császárt. A cézár kétszeres élet­nagyságé. majdnem négy és fél méteres lovas szobra évtizednyi távoliét után visszatért csaknem eredeti helyére. a Capitolium dombjára. A két külön­leges, átalakított teherautó, amely szállította, jókora fennakadást okozott az olasz főváros közlekedésé­ben. Marcus Aurelius 1800 évig állta a sarat és csodával ha­táros módon átvészelte év­századok minden pusztítá­sát, mígnem a motorizáció szmogja és a savas esők le nem sújtottak rá. 1981-ben egy borongós januári na­pon azonban jöttek érte és elvitték restaurálni. Most térhetett csak vissza. de nem a díszes talapzatára, amelyet Michelangelo ter­vezett számára, amikor a teret övező épületeket is a Róma dicső múltját jelké­pező remekműhöz igazítot­ta. Az aranyozott bronz­szobor a múzeumban ta­lált új otthonra. Hol a helye Marcus Aure- liusnak? — a vita évek óta tart az Örök Városban. A rómaiaknak természetesen a város fénykorát és az ókori civilizáció csúcsát idézi a szobor. A lokálpat­rióták szívéhez nőtt, s szá­mos anekdota fűződik hoz­zá. Az egyiket akkor em­legették leggyakrabban, arpikor a Tiberis túlsó partján gondos kezek igye­keztek ismét lehető leg­jobb formájába hozni. Az a mondás járta, hogy akkor jön el az utolsó ítélet, ami­kor a császár és lova is­mét régi pompájában tér vissza a Capitolium terére. Nos most visszatért, igaz nem a térre és nem a csá­szár és lova, hanem a lo­vas szobra — ezért a világ végére még várni kell. Amint várni kell még ar­ra is, hogy végleg lezá­ruljon a vita, vajon a ca- pitoliumi talapzaton az eredeti tizennyolc évszáza­dos szobornak. vagy an­nak pontos másának kell-e ékeskednie. A városi lakosság in­kább arra hajlik, hogy előbb-utóbb az eredetit kell visszaállítani. A mű­történészek és restauráto­rok viszont a másolat mel­lett kardoskodnak, legin­kább azért, mert egyelőre nem találtak még olyan védőréteget, amely megóv­hatná a műremeket, ha szabad téren marad. Április 1-én egy Cesare Esposito nevű építész az éjszaka leple alatt üveg­szállal erősített papírmasé- ból már felállította a lo­vas szobor mását a valódi talapzatra. Szándéka sze­rint azért, hogy bizonyítsa „Marcus Aurelius igazi he­lye a téren van”. A rend­őrök azonban néhány óra elteltével eltávolították.

Next

/
Oldalképek
Tartalom