Új Nógrád, 1990. április (1. évfolyam, 1-23. szám)

1990-04-19 / 14. szám

I. ÉVF., 14. SZÁM ÁRA: 4,30 FORINT 1990. ÁPRILIS 19., CSÜTÖRTÖK MEGYEI NAPI LAP Jóniusban nyit a budapesti tőzsde Szociáldemagógla nélkül Pártok egymás közt % Megvárni az önkormányzati törvényt? A FIDESZ, az MDF, az MSZDP, az MSZMP, az MSZP, az SZDSZ és a Vál­lalkozók Pártja közös meg­beszélést folytatott Salgótar­ján és környéke település­politikájáról, a városfejlesz­tés önkormányzati jellegéről és lehetőségeiről. A megbeszélést kezdemé­nyező MDF elképzeléseit dr. Várkonyi József ismertette: „Mi úgy ítéltük meg, hogy a választások után nagyon fontos volna, ha a helyi kér­désekben a pártok véleményt cserélnének. Javaslatokat tegyenek, esetleg közös gon­dolatokat fogalmazzanak meg, célokat állítsanak ösz- sze. Függetlenül a politikai élettől és érdektől. Lényegében közös véle­ményalkotásról lenne szó, amelyet mi nem kívánunk jegyzőkönyvezni — tehát. nem akarjuk hivatalos rang­ra emelni az elhajózottakat.” A fórum javasolta egy „szak­ember-orientált bizottság” létrehozását, amely „párt- semlegességi alapon szerve­ződik és a legégetőbb bajok orvoslására programot dol­gozna ki”. Dr. Németh Lajos (MSZDP) szintén kiemelte a szakem­berek fontosságát, továbbá egy meglepő javaslatot tett: „Mivel a lakosságban, az emberekben erősen él a szo­lidaritás, ezért esetleg lehet­ne csökkenteni a munkanél­küliséget úgy, hogy az ed­dig sem túl magas fizetések mellett, 1500 forinttal keve­sebbet keresnének havonta olyan vállalatoknál, ahol hajlandóságot mutatnának a dolgozók a 6 órás munkaidő bevezetésére”. Ezt követte az SZDSZ ál­láspontja, amelyet Skoda Ró­bert és Kaszás Erika ter­jesztett elő. Véleményük sze­rint azok a problémák —, amelyek megbeszélésére most a pártok összegyűltek —, majd az önkormányzati tör­vény által szavatolt, helyha­tósági választásokon nyernek végső megfogalmazást. „Min­den egyes pártnak arra kell törekednie, hogy saját prog­ramot dolgozzon ki és azzal versenyezzen! Természetesen az SZDSZ szakembergárdá­ja is fontosnak ítéli meg a munkanélküliség problémá­ját és az ezzel összefüggő szociálpolitika kialakítását; az oktatás, az infrastruktú­ra fejlesztését; a mezőgazda- sági és az ipari privatizációs folyamatok koordinálását — (Folytatás “ ?• oldalon.) A budapesti értéktőzsde június 21-én alakul meg hi­vatalosan — jelentette be Hardy Ilona, az értékpapír- kereskedelmi titkárság veze­tője Szerdán a magyar— amerikai üzleti fórumon, amelyet a Magyar Közgaz­dászhallgatók Egyesülete — a közgazdászhallgatók nem­zetközi szervezetének, az AIESEC-nek a magyar tago­zata — rendez Budapesten, a Hotel Agróban. A kétnapos előadás-soroza­ton magyar és amerikai egyetemi hallgatók, magyar gazdasági szakemberek, vál­lalatvezetők vesznek részt. A tanácskozáson Hardy Ilona elmondta, hogy az ér­tékpapír-kereskedelmi megál­lapodáshoz, amely a buda­pesti értéktőzsde jogelődjé­nek és előfutárának számít, már 28 bank és pénzintézet csatlakozott. (MTI) Csigavadászok Ragtapaszok, megállítótáblák megye-, sőt országszerte: „Csi­gaátvétel". Tanyák, falvak, városok apraja-nagyja járja az er- dőt-mezőt műanyag szatyrokkal a kézben, vagy hátizsákkal a vállon. Csigát szednek. Tarjánból Gyarmat felé haladva fotós kollégámmal célba vet­tünk egy zöld kabátos „csigavadászt”. Barátságosan elbeszél­gettünk, de mikor kiderült, hogy az „újságtól vagyunk”, bezár­kózott, mint az a csiga a házába, amit ő is keres: „táppénzen vagyok, és ha ezt megtudják..." Balázs Bertalanné, a Padok-major alatt hajlong a csalán alá: — Itt, ezen a vizes részen talán szerencsénk lesz. Igaz, itt el­kel a gumicsizma. A férjem Anitával, ötéves kislányunkkal, a meredekebb domboldalakat járja. Velük van a kutyánk, Csöpi is, aki ugyan még nem érzékeli az orrával a csigákat, de leg­alább a kislányra vigyáz. Nálunk Kishartyánban 85 forintért ve­szik át a csigát kilónként, ha a méretet megüti. A hetvenesztendős kishartyáni Lazsán Mihállyal a lőtéri bekö­tőút sorompójánál találkoztunk: — Harminc évet dolgoztam bányában, a Katalin-aknából men­tem nyugdíjba. Most reggel hat órakor fogtam a szatyrot, és kiballagtam ide csigát szedni. Nem sokat találtam, így fél ti­zenegyig talán nyolc kilót szedhettem, de nyugdijamhoz ez na­gyon jól jön. Az átvevők Ságújfaluból járnak ki két-három na­ponta, addig még talán tudok szedni pár kilót. „Csigaátvevő hely” hirdeti a tábla Kisterenyén, a Rákóczi út 150-es szám alatt. Osgyáni Ferencné, a mérleg előtt osztályoz­za a behozott árut: — Ez is üres, ebben sincs semmi, ez is üres, ez is üres — és az udvarra dobálja az üres csigaházakat. Kik szedték ezt, gye­rekek? A mérleg nyelve az így osztályozott csigahalmot három kilo­grammra tartja. — Ez kétszáznegyven forint, mi egy szügyi kft. megbízásából szedjük össze a gyűjtött csigát és nyolcvan forintot adhatunk érte kilónként. Alig megy el az egyik gyűjtő, érkezik a másik. Lénárd Jó­zsef terjedelmes szatyrot hozott magával, az olasz és a francia konyha kedvelőinek remekével tömve: — Vasárnap és hétfőn szedtük a feleségemmel. Mátranová- kon dolgozom, a Ganz-MAVAG acélszerkezeti gyárában, de fi­zetéspótlásként, no meg a jó levegőért érdemes hasznosan is a szabadban lenni. Sólymos László (Fotó: Bábel László) Határ menti polgár­védelmi kapcsolataink Salgótarjánban kerül sor arra a háromnapos védel­mi jellegű találkozóra, ame- lyen a magyar és a csehszlo­vák határ; menti közigazga­tási körzetek polgári vé­delmi szervezeteinek katonai vezetői vesznek részt. A tegnap kezdődött talál­kozó annak a folyamatos együttműködésnekl a meg­nyilvánulása, amely a közös védelmi feladatok egyezte­tésében. az együttműködés mind szélesebbé válásában fejeződik ki. Szabó Miklós alezredes, megyénk polgári védelmi törzsparancsnoka — többek között — arról adott infor­mációt, hogy a találkozón a katasztrófavédelmi felada­tok kerülnek az előtérbe. Szemléletet és cselekvést orientáló közös szakmai, el­méleti és gyakorlati kérdé­sek megvitatásába bekap­csolódnak az országos hát­országvédelmi és polgári vé­delmi szervek képviselői is. A találkozó résztvevői el­látogatnak Visontára is, ahol a Gagarin Hőerőmű védelmi rendszerével ismerkednek. Fotó-szöveg: — Rácz — Műemléki világnap Április 18~át az UNESCO és a ICOMOS (Műemlékek és Történeti Együttesek Nemzetközi Tanácsa) 1983- ban műemléki világnappá nyilvánította. Ez alkalom­ból szerdán a Kultúrinnov székházában Felelősség az építészeti örökségért cím­mel magyar—izraeli kollok­viumot rendeztek. Magyarországon — mint sok más országban — 1984 óta emlékeznek meg ezen á napon a műemlékekről, az építészeti örökségről. Immár hagyományossá vált. hogy a nagyszámú vidéki megemlékezés, helyi prog­ram mellett az Országos Műemléki Felügyelőség és az ICOMOS Magyar Nem­zeti Bizottság tudományos tanácskozása a műemléki világnap központi rendez­vénye. Az elmúlt években több érdekes témát tár­gyaltak meg. így 1987-ben a kastélyok helyzetéről, 1988- ban a történeti városok új nemzetközi chartájáról, ta­valy pedig a műemlékvéde­lem és a turizmus kapcso­latáról tartottak beszámoló­kat. Az idei műemléki vi­lágnapon első ízben került sor nemzetközi eseményre, az izraeli—magyar műem­léki kollokviumra. A rendezvény megnyitó­ján Baráth Etele építés­ügyi államtitkár méltatta a 'műemléki világnap je­lentőségét, majd a kollok­vium résztvevői a budai várnegyed rehabilitációs ter­véről, parasztházaink jövő­jéről, a magyarországi zsi­nagógák tipológiájáról és Jeruzsálem városáról hall­gathattak meg előadásokat. Nem hajlandók lemondani Nem könnyű a mai erő­teljes, központi elvonások közepette előteremteni azt a pénzt, ami az; elért élet- és munkakörülmények szín­vonalmegtartásához szük­ségesek, s növelni a közös­ség javát szolgáló, szociális célokra szánt összegeket, figyelembe véve a jelentős és folyamatos áremelkedé­seket. A Nógrádker vezetősége a dolgozók egyetértésével az idei esztendőben sem hajlandó lemondani az el­ért színvonalról. Sőt, az el­múlt évi nyereségből az idén 1,7 millió forinttal többet, azaz 6,2 milliót költenek szociális! juttatásokra. Ebből az összegből január 1-vel valamennyi dolgozó­nak biztosították a havi 500 forintos étkezési hozzájáru­lást. Az üdülést segítő tá­mogatási összeg 120 ezer fo­rinttal emelkedik. Segély címén 30 ezer forinttal kap­hatnak többet! a rászorulók. Háromszázezer forintot használnak fel lakásépítés tá­mogatására. ugyancsak 300 e^er forintba kerül a jövőt szolgáló oktatás, továbbkép­zés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom