Új Nógrád, 1990. április (1. évfolyam, 1-23. szám)
1990-04-19 / 14. szám
I. ÉVF., 14. SZÁM ÁRA: 4,30 FORINT 1990. ÁPRILIS 19., CSÜTÖRTÖK MEGYEI NAPI LAP Jóniusban nyit a budapesti tőzsde Szociáldemagógla nélkül Pártok egymás közt % Megvárni az önkormányzati törvényt? A FIDESZ, az MDF, az MSZDP, az MSZMP, az MSZP, az SZDSZ és a Vállalkozók Pártja közös megbeszélést folytatott Salgótarján és környéke településpolitikájáról, a városfejlesztés önkormányzati jellegéről és lehetőségeiről. A megbeszélést kezdeményező MDF elképzeléseit dr. Várkonyi József ismertette: „Mi úgy ítéltük meg, hogy a választások után nagyon fontos volna, ha a helyi kérdésekben a pártok véleményt cserélnének. Javaslatokat tegyenek, esetleg közös gondolatokat fogalmazzanak meg, célokat állítsanak ösz- sze. Függetlenül a politikai élettől és érdektől. Lényegében közös véleményalkotásról lenne szó, amelyet mi nem kívánunk jegyzőkönyvezni — tehát. nem akarjuk hivatalos rangra emelni az elhajózottakat.” A fórum javasolta egy „szakember-orientált bizottság” létrehozását, amely „párt- semlegességi alapon szerveződik és a legégetőbb bajok orvoslására programot dolgozna ki”. Dr. Németh Lajos (MSZDP) szintén kiemelte a szakemberek fontosságát, továbbá egy meglepő javaslatot tett: „Mivel a lakosságban, az emberekben erősen él a szolidaritás, ezért esetleg lehetne csökkenteni a munkanélküliséget úgy, hogy az eddig sem túl magas fizetések mellett, 1500 forinttal kevesebbet keresnének havonta olyan vállalatoknál, ahol hajlandóságot mutatnának a dolgozók a 6 órás munkaidő bevezetésére”. Ezt követte az SZDSZ álláspontja, amelyet Skoda Róbert és Kaszás Erika terjesztett elő. Véleményük szerint azok a problémák —, amelyek megbeszélésére most a pártok összegyűltek —, majd az önkormányzati törvény által szavatolt, helyhatósági választásokon nyernek végső megfogalmazást. „Minden egyes pártnak arra kell törekednie, hogy saját programot dolgozzon ki és azzal versenyezzen! Természetesen az SZDSZ szakembergárdája is fontosnak ítéli meg a munkanélküliség problémáját és az ezzel összefüggő szociálpolitika kialakítását; az oktatás, az infrastruktúra fejlesztését; a mezőgazda- sági és az ipari privatizációs folyamatok koordinálását — (Folytatás “ ?• oldalon.) A budapesti értéktőzsde június 21-én alakul meg hivatalosan — jelentette be Hardy Ilona, az értékpapír- kereskedelmi titkárság vezetője Szerdán a magyar— amerikai üzleti fórumon, amelyet a Magyar Közgazdászhallgatók Egyesülete — a közgazdászhallgatók nemzetközi szervezetének, az AIESEC-nek a magyar tagozata — rendez Budapesten, a Hotel Agróban. A kétnapos előadás-sorozaton magyar és amerikai egyetemi hallgatók, magyar gazdasági szakemberek, vállalatvezetők vesznek részt. A tanácskozáson Hardy Ilona elmondta, hogy az értékpapír-kereskedelmi megállapodáshoz, amely a budapesti értéktőzsde jogelődjének és előfutárának számít, már 28 bank és pénzintézet csatlakozott. (MTI) Csigavadászok Ragtapaszok, megállítótáblák megye-, sőt országszerte: „Csigaátvétel". Tanyák, falvak, városok apraja-nagyja járja az er- dőt-mezőt műanyag szatyrokkal a kézben, vagy hátizsákkal a vállon. Csigát szednek. Tarjánból Gyarmat felé haladva fotós kollégámmal célba vettünk egy zöld kabátos „csigavadászt”. Barátságosan elbeszélgettünk, de mikor kiderült, hogy az „újságtól vagyunk”, bezárkózott, mint az a csiga a házába, amit ő is keres: „táppénzen vagyok, és ha ezt megtudják..." Balázs Bertalanné, a Padok-major alatt hajlong a csalán alá: — Itt, ezen a vizes részen talán szerencsénk lesz. Igaz, itt elkel a gumicsizma. A férjem Anitával, ötéves kislányunkkal, a meredekebb domboldalakat járja. Velük van a kutyánk, Csöpi is, aki ugyan még nem érzékeli az orrával a csigákat, de legalább a kislányra vigyáz. Nálunk Kishartyánban 85 forintért veszik át a csigát kilónként, ha a méretet megüti. A hetvenesztendős kishartyáni Lazsán Mihállyal a lőtéri bekötőút sorompójánál találkoztunk: — Harminc évet dolgoztam bányában, a Katalin-aknából mentem nyugdíjba. Most reggel hat órakor fogtam a szatyrot, és kiballagtam ide csigát szedni. Nem sokat találtam, így fél tizenegyig talán nyolc kilót szedhettem, de nyugdijamhoz ez nagyon jól jön. Az átvevők Ságújfaluból járnak ki két-három naponta, addig még talán tudok szedni pár kilót. „Csigaátvevő hely” hirdeti a tábla Kisterenyén, a Rákóczi út 150-es szám alatt. Osgyáni Ferencné, a mérleg előtt osztályozza a behozott árut: — Ez is üres, ebben sincs semmi, ez is üres, ez is üres — és az udvarra dobálja az üres csigaházakat. Kik szedték ezt, gyerekek? A mérleg nyelve az így osztályozott csigahalmot három kilogrammra tartja. — Ez kétszáznegyven forint, mi egy szügyi kft. megbízásából szedjük össze a gyűjtött csigát és nyolcvan forintot adhatunk érte kilónként. Alig megy el az egyik gyűjtő, érkezik a másik. Lénárd József terjedelmes szatyrot hozott magával, az olasz és a francia konyha kedvelőinek remekével tömve: — Vasárnap és hétfőn szedtük a feleségemmel. Mátranová- kon dolgozom, a Ganz-MAVAG acélszerkezeti gyárában, de fizetéspótlásként, no meg a jó levegőért érdemes hasznosan is a szabadban lenni. Sólymos László (Fotó: Bábel László) Határ menti polgárvédelmi kapcsolataink Salgótarjánban kerül sor arra a háromnapos védelmi jellegű találkozóra, ame- lyen a magyar és a csehszlovák határ; menti közigazgatási körzetek polgári védelmi szervezeteinek katonai vezetői vesznek részt. A tegnap kezdődött találkozó annak a folyamatos együttműködésnekl a megnyilvánulása, amely a közös védelmi feladatok egyeztetésében. az együttműködés mind szélesebbé válásában fejeződik ki. Szabó Miklós alezredes, megyénk polgári védelmi törzsparancsnoka — többek között — arról adott információt, hogy a találkozón a katasztrófavédelmi feladatok kerülnek az előtérbe. Szemléletet és cselekvést orientáló közös szakmai, elméleti és gyakorlati kérdések megvitatásába bekapcsolódnak az országos hátországvédelmi és polgári védelmi szervek képviselői is. A találkozó résztvevői ellátogatnak Visontára is, ahol a Gagarin Hőerőmű védelmi rendszerével ismerkednek. Fotó-szöveg: — Rácz — Műemléki világnap Április 18~át az UNESCO és a ICOMOS (Műemlékek és Történeti Együttesek Nemzetközi Tanácsa) 1983- ban műemléki világnappá nyilvánította. Ez alkalomból szerdán a Kultúrinnov székházában Felelősség az építészeti örökségért címmel magyar—izraeli kollokviumot rendeztek. Magyarországon — mint sok más országban — 1984 óta emlékeznek meg ezen á napon a műemlékekről, az építészeti örökségről. Immár hagyományossá vált. hogy a nagyszámú vidéki megemlékezés, helyi program mellett az Országos Műemléki Felügyelőség és az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság tudományos tanácskozása a műemléki világnap központi rendezvénye. Az elmúlt években több érdekes témát tárgyaltak meg. így 1987-ben a kastélyok helyzetéről, 1988- ban a történeti városok új nemzetközi chartájáról, tavaly pedig a műemlékvédelem és a turizmus kapcsolatáról tartottak beszámolókat. Az idei műemléki világnapon első ízben került sor nemzetközi eseményre, az izraeli—magyar műemléki kollokviumra. A rendezvény megnyitóján Baráth Etele építésügyi államtitkár méltatta a 'műemléki világnap jelentőségét, majd a kollokvium résztvevői a budai várnegyed rehabilitációs tervéről, parasztházaink jövőjéről, a magyarországi zsinagógák tipológiájáról és Jeruzsálem városáról hallgathattak meg előadásokat. Nem hajlandók lemondani Nem könnyű a mai erőteljes, központi elvonások közepette előteremteni azt a pénzt, ami az; elért élet- és munkakörülmények színvonalmegtartásához szükségesek, s növelni a közösség javát szolgáló, szociális célokra szánt összegeket, figyelembe véve a jelentős és folyamatos áremelkedéseket. A Nógrádker vezetősége a dolgozók egyetértésével az idei esztendőben sem hajlandó lemondani az elért színvonalról. Sőt, az elmúlt évi nyereségből az idén 1,7 millió forinttal többet, azaz 6,2 milliót költenek szociális! juttatásokra. Ebből az összegből január 1-vel valamennyi dolgozónak biztosították a havi 500 forintos étkezési hozzájárulást. Az üdülést segítő támogatási összeg 120 ezer forinttal emelkedik. Segély címén 30 ezer forinttal kaphatnak többet! a rászorulók. Háromszázezer forintot használnak fel lakásépítés támogatására. ugyancsak 300 e^er forintba kerül a jövőt szolgáló oktatás, továbbképzés.
