Nógrád, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-27 / 72. szám
4 NOCÍKAI) 1990. MÁRCIUS 27, KEOJ MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 8.05: Hangszemle 8.20: Nemzeti vonások ;i tudományban, ism. 8..>o: Külpolitikai figyelő o.oo: Napközben. (Elő.) 11.05: Népdalok. 11.30: Cseres Tibor: őseink kertje. Erdély ii.45: Világhirlap. 13.00: Klasszikusok clélidőben. 14.05: Poggyász. Tud nivalók u tazokna U 14.35: Dzsesszmelodiák 14.55: a gyermekkor bűvöletében. Szabó Lórim* verse!, ism. 15.00: Rádiójáték-S/.in. Ida Fink: Az asztal ifi.oo: Tizenhat óra. Hírmagazin 10.15: Muzsikáló természet ifi.20: Szinitanoda. A próbáknak ezzel véget it.oo: Urán dollárért. Gec.se Géza riportja U.JO: A Szabó család 18.05: Láttuk, hallottuk. olvastuk, a zenéről ií.40; Farkas Ferenc: Kőműves Kelemen balladája is.50: Beszélni nehez 30.00: Színházi világnap. Közvetítés a kaposvári Csiky Gergely Szín- házból. A kihallgatás. Körsi István dráma ja 31.45: Regi híres onekesek műsorából. Nagyc/sda Obuhova operaáriákat énekel 3'i.tw: Hírvilág 32.30: Mi van <\ számlámon? K«y állampolgár főkönyve 3.1.00: Zenekari muzsika 1*1 rfiH RADIO: it.o.'*: if ive Ida fény lien : Filrnslagerek 0.05: T:\rsalg6. í>sv*nöt perc irodalom- le.-d veinknek ifi.o»: Operett kedvelőknek U.05: Veszélyben. Az Ifjúsági Radio • rdokvédelmi műsora 11.40: Ki kopog? A Gyermek rádió műsora 42.10: Asztali muzsika 13.0.»: Popzene sztereóban 14.00: Sokféle. Szórakoztató irodalmi magazin 44.05: Csúcsforgalom. (Rió.) 17.05: Kalapost;«. A Kólyökradio levelező műsor;« jUfi: Segít hetünk ? .V/ Ifjú-sagi Radio .v, műsora 18.30: PopregisztiM »5.04: l alpa!a\ aló 18.30: Dáraí««'. '«•*«»Iv tatasos ifjúsági Lirn-net isin. 20.00: Ti i*•. \ Belgrad: Radio . /.aurabi Radi«/ <*s a Magyar Radio miiMH at köz\ etiljük, felvetőiről M ÍK- j«» a/ amin; 11: i Kniriceiie io; ; k'.-h i ICTlllÓ*»/.«*' M ■ ' 'ass/ni i beszelne T« /Ili V. • írna K •lünk van szó! 21.20: ...Nota-so". A 1 adiohaligaiok kívánságaiból 22.20: A l tel\ kereső melléklete 23.10: Sporiluraün 23.fo: /.enekozelbci. .♦ hallgató (Kló., RAKTOK RADIO: 9.15: Trajller Gábor orgona hang verseny« . ;> /.onenkndéiriia nagytermében 10.3.5: $zegéjivek. (1rle\ istvan novellája, isin. ti.00: Zenekari muzsika 12.0. 5: La Wally. Részletek Catalan» operájából 13.00: A napok hordaléka. Monolog, több hangra Dér.v Tibor műve rádióra alkalmazva 14.00: Bemutatjuk új kóruslemezünkei. A Montserrati Katedra lis kórusa Rabi«» Casals-motettá kát énekel 14.31: Zenei tükör. 15.00: Zenekari muzsika Ifi.05: Helsinki biennale. 1089. Vili 8.. befejező rész. A Kronos vonósnégyes hangversenye, á Savoy Szinha/baft 17.2«: Holnap közvetítjük. Az MRT szimfonikus zenekarának hangversenye 17.43: Magyar művészek opera felvételeiből 18.30: Na maternjem jeziku. A Magyar Rádió szerb» horvát nyelvű nemzetiségi műsora Pécsről 15.0. 5: In der Muttersprache. A Magyar Rádió német nyelvű nemzetiségi műsora Pécsről 19.35: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. (Elő) Muzsikus vendégség. Házigazda: Antal Imre. Közben: 20.40: Művészet a térben. Kllgl Sándor szegedi szobrászműve ss z e l beszélget Marik István 21.00: a Muzsikus vendégség folytatása. 22.00: Brahms: Hl. szimfónia 22.33: Szvjatoszlav Rich térrel Szibériában. V,»lentyina Csenib«•; dzsi Utijeg\/eteib;»i 23.14: Ganjő bátyó meg a választások. Jelenetek Aleko Konsztantinov bolgár író elbeszéléseiből MISKOLCI STÜDlO: 5.55: Műsorismertetés. hírek. időjárás. 6.15: Információk. 8.20: Eszak-magyarorszagi krónika. 8.30: Hírek, lapszemle. 8.45: Tájak, sorsok, életképek. 7.30: Szóvá tették megkérdeztük. 7.45: Bírósági jegyzet. Dr. Tintái László előadása. Szerk.: Szegedi Erzsébet. 16.30—18.30: Kereskedelmi. információs, zenés műsor. MAGYAR TELEVÍZIÓ: TV l: ».00: Képújság 9.0$: Tévé torn a nyugdíjasoknak 9.10: Só Mihály kalandjai Tévéfiltn Szabó Pál regényéből (l»7t).. ism.) (FF) 10.10: Egy rénszarvaspásztor hétköznapjai. Svéd dók amentum film. ll.Ot): Mozgató. Torna mozgás- korlátozottaknak 11.05: Képújság ifi.40: Képújság 16.50: Pannon krónika. 17.00: Nachrichten. Hírek nemet nyelven. 17.0.5: Unser Bildschirm. A pécsi körzeti stúdió német nyelvű nemzetiségi magazinja 17.35: RTV’-kÖzönségszolgalat 17.40: Szép magyar tánc. Babázó 17.45: Számadás. G a zd asa g i n egy ed ó ra 18.00: A rövid filmstúdiók műhelyéből. MOVI Helios Filmstúdió 1. Minrez grafika 2. Átkelés a Granicuson. 3. Festmények restaurálása 19.05: Reklám 19.10: Esti mese. Frakk. Vándorcirkusz. Magyar rajzfilm t9.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.0S: Színházi világnap. 1990. 23.25: Híradó 3. TV 2.; Endrei Judittal es Antal Imrével 17.00: Képújság 17.15: Tv *2. Benne: Reklám. Riportok. Időjárás. Zene Toledokfoh Orvosi tanácsok. A középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek fejlesztése. 17.45: BUMM!!! Telefonos játék 18.00: Telesport 18.25: Gyerekeknek! Atomhangya. Amerikai rajzfilmsorozat. 1. Menj nyugatra ifjú hangya! 2. Twist Olivér kutyaéletc *3. A megnyúlt nyui 18.46: Tv 2. 19.00: Negro Leó legendája Brazil tévéfilm 19.54: Tv 2. Benne: Célkoncert. Az Erdélyből áttelepült fiatalok megsegítéséért. East egyUucs. 21.00: Híradó 2. 21.20: Tv 2. 21.30: Napzana 22.13: Jazz ’«9. 22.36: Tv 2. 22.40: Szimultán. A belpolitikai fö.szerkeszlöseg müsora 23.25: Tv 2. BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 9.00: Iskola tévé 10.40: Sport visszhang 12.00: Tévébörze 16.15: Csak fiataloknak 17.30: Mai nap 17.45: Objektív 18.20: Haza tájat 19.00: F.sti mese 19.30: Híradó 20.00: Filmbemutató 21.30: Riportok nyomában 22.20: Zene változatok 2. MŰSOR: 16.45: Ifjúsági fórum 18.10: Tájak, emberek, sorsok 19.10: Torna mindenkinek 19.30: Híradó 20.00: Tévéklub 21.30: Híradó 22.00: Világhirado 22.20: Filmparádé «MOZIMŰSOR: Salgótarjáni Apolló Mozi: Egyik kopó. másik eb. Színes. szinkronizált amerikai fllmvígjáték. — Apolló Kamara: Könnyű testi sértés. Színes magyar film. — Balassagyarmati Madách: Fel 4. háromnegyed 6 és 8-tól: Amerikai nindzsa 2. Színes, szinkronizált Amerikai akciófilm. — Madách Kamara: A lovakat lelövik ugye? Színes amerikai film. — Bátony terenyeí Bányász: A szerelem tengere. Színes, szinkronizált amerikai film. — Pásztó: Shirley Valentiné. Színes, szinkronizált amerikai fllmvígjáték. — Rétsági Szellemirtók 2. Színes, szinkronizált amerikai film. A Gellert uszodaj* ..Valamikor nagyon régen. amikor még a budai hegyeket rengeteg erdők borították, amikor u Vérmező helyén tő állt. a Vár- és a Gellérthegyet az Ördögárok zuhogó vize szelte ketté, a melegforrások a hegyek tetején bugyogtak ki a földből" — írja a krónikás. Mivel a hőforrások mind a budai oldalon fakadtak, ide. a Duna jobb partjára települtek a kelták, a rómaiak. (A legrégibb római fürdő romjai még állnak Aquin cumban.) A törökök is fürdői miatt kedvelték meg annyira Budát. Egész sereg új fürdőt emeltettek, a meglevőket bővítették. (A fürdőzés szokása keletről terjedt el Európában. A közös gőzfürdőket a franciák az angolok a mai napig törökfürdőnek nevezik Valamennyi keleti vallás előírja a tisztálkodást, de különösen az iszlám fordít erre nagy figyelmet. Mohamed próféta azt mondta: „a tisztaság fele a hitnek" — A hívőknek minden ima előtt kezüket, arcukat, olykor egész testüket meg kellett mosniuk. Nem csoda, hogy mindenütt fürdőket emeltek.) Budapest fürdőépületeinek jelentős része műemléki védettség alatt áll. Leg régibb ma is álló fürdőépületeink a török korban épülték. A „legfiatalabb" védeti fürdőépület a Gellért fürdő. Ezt az időszakot fogja át. az építészeti sajátosságok bemutatásával a Budapesti Műemléki Felügyelőség mű-, emléki fürdőépületek Budapesten című kiállítása a Budapesti Történeti Múzeumban. Fővárosunk csaknem valamennyi fürdőjének van török vonatkozása Budapest. fürdőkben a világ egyik leggazdagabb városa. Hévizei, ásványi sókat tartalmazó gyógyvizei, messze földön híresek. Egy- egy forráscsoportra több fürdő épült. Mint a Császár és a Lukacs, vagy a gellérthegyi csoporthoz tartozó Gellért. Rudas és Imre (Rác) fürdő. A Lukács fürdő helyén a torok időben a Barat Der- geminen fürdő állt. A régi épület 1699-ben tűzvész áldozata lett. A mai fürdőt Hiíd József emelte, de három nagy restaurálás során a/ eredeti kiasszicizáió épületek más jelleget kaptak. A Lukács fürdőtől északra a Császár fürdő patinás épületéi emelkednek. E / is Hild József alkotása — a múlt század negyvenes éveiből. Mátyás király. Szolimán szultán es Szokoli Musztu- fa pasa építtette, bővíttette a fürdőt. 1570-ben Véli bég fürdője olyan híres volt. hogy Mohamed Ben Baja- zid török író is megénekelte. A két fürdő egymással összefüggő területén 10 hőforrás fakad. 21—50 fokos meszes, kénes gyógyvizét reumás és mozgásszervi betegek gyógyítására és ivókúrára használják. A 63 fokos Lukács- és a 60 fokos Antal-forrás a főváros legmelegebb természetes vize. A fürdő dór oszlopokkal díszített folvosójú. platánfákkal. árnyas udvarán egész sereg márvány tábla. A múlt század közepének legdivatosabb. legkeresettebb gyógyfürdőjének vendégei vésel- ték fel nevüket, s gyógyulásuk körülményeit. Szemben a Lukács és Császár fürdővel, az eredeti, zöld kupolás törökfürdő és a Muszíafa pasa által ása- tott Malom tó. melynek vízililiomait Kitaibe] Pál. a kiváló természettudós ültette. A Gellert tér alatti forráscsoport 40 fokos meszes, kéntartalmú és radioktív hévize a legrégibb idők óta ismert. A mai Gellért helyén a Sáros fürdőnek nevezett tó mellett élt egykor a legendás hírű Szent István remete, akinek prédikációi, csodái és a csodás hatású gyógyvíz — sok beteget gyógyítottak meg. A törökök is használták a díszes — akkori nevén — Acsik Ilidzse fürdőt. S amikor 1686-ban a Sáros fürdő éppúgy, mint az összes többi fürdő, kincstári tulajdonba került, I. Lipót császár személyi orvosának ajándékozta. A XVIII. század elején Buda városa megvette a fürdőt, s 1809-ben egy árverésen eladta. A magánkézbe került fürdő mellé szállót, éttermet építettek, s parkosították a környéket. Az Imre (Rác) fürdő Mátyás király uralkodása idején már állott. A királyi várpalotával boltozatos folyosó kötötte össze. A hagyomány szerint a fürdő mellett lakott Budán jártában Casanova. S a fürdőben keresett vigasztalást, amikor a tabáni vendéglős. Koszties bárddal fenyegetve, kergette el lányától. A török időkben Kücsük Ilidzse néven emlegetett fürdőt 1860- ban Ybl Miklós bővítette tovább. A második világháborúban súlyosan megsérült épület ma újból a főváros nevezetes látnivalói közé tartozik. A fürdőkul túra iránt » múli század közepe óta újból megnőtt az érdeklődés Ma Budapest gyógyfürdő: túlzsúfoltak. Ha csak a hazai betegeket akarnánk megfelelően ellátni, akkor is ké‘. újabb gyógyfürdőre lenne szükség! Pedig a fürdőzés új bő! reneszánszát éli! Kádár Mária ** >'39mv^hmmí h % p&. A Király fürdő kupolája A Rudas fürdő medencéje BEMUTATJUK SZABÓ PÉTER CSELLÓMÜVÉSZT Keze alatt sir a hangszer. Benne van a hazájától megfosztott, szülőföldjéből kitépett szív minden bánata. Erdély panaszos sóhajtása. A Salgótarjáni Szimfonikus Zenekar egyik közelmúltbéli koncertjének szólistája Szabó Péter gordonkaművész. volt aki egy éve települt át Romániából. Marosvásárhelyen született, ahol a „magyarság palotája" hirdette (hirdeti) diktátorbántó kultúránkat. Édesapja zeneszerző, az ottani zeneművészek szövetség elnöke volt, s tagja a Romániai Magyar Dolgozók Szövetségének, csatasorban Nag\ Istvánnal, Sütő Andrással. öt is felszólították a diktátort éltető tömegdalok komponálására, de erre nem volt hajlandó (micsoda Arany János-i helyzet!). Inkább lemond — parancsolta becsülete. Tanított a vásárhelyi színművészeti főiskolán is. de a család helyzete egyre tarthatatlanabba vált. A gyerekek egyelőre csak azt látták, hogy házkutatásokkal zaklatják szüleiket: hullákat kerestek(?!>. Később az apa. anya állását elveszítette, a név tiltott listára került. maga fél évig nem koncertezett. A megváltó útlevélre három évig kelleti várni... Hogyan indult Szabó Péter pályája? Tehetségét mi sem bizonyítja jobban, mint az hogy 12 éves kora óta rendszeresen fellép. Nemzeti versenyeken hat ízben nyeri első helyezési (hiába, a tudást csak el kellett ismerni!): az NDK-ban pedig kü- iöndijat kapott egy versenyen. Az erdélyi magyar zenén nevelkedett — mint anyatejen. Mindig is Imádta a magyar zenét, s megtett mindent, hogy ezt meg is szólaltathassa. Ez azonban nem ment nehézségek nélkül. A műsort cenzúrázták. Előbb el kellett játszani egy bizottságnak, akik — ha túl magyarosnak bizonyult a muzsika — betiltották azt. Kodály például egyenesen „vörös posztó" volt Romániában De a szerző 100. születésnapjára mégis sikerült egy koncertet összehoznia, ahol ó is közreműködött. A közönség székely ruhában jelent meg — a koncert valóságos népünnepéllyé vált! A Kolozsvári Zeneakadémia elvégzése után Jasiba került, de a hároméves kihelyezési törvényt (az el- románosítás egyik módszereként a magyar diplomást Moldvába. a románt Erdélybe helyezték) három hónappal megúszta. Ebbe valószínűleg belejátszott, hogy a három konzervatórium (Bukarest, Jasi, Kolozsvár) végzősei közül az ő eredménye volt a legjobb. Szülővárosába visszaérkezve a helyi zenekar szóló csellistája lett. Az elzárkózás politikájával összhangban a kulturális élet is „belterjessé" vált. A művészek alig utazhattak. Szabó Péter is csupán a szombathelyi és pécsi szemináriumokra ruccanhatott át, ahol Petényi Miklós gordonkaművésszel szoros kapcsolatot alakíthatott ki (s ez tudásának újabb elismerése) 1988-ban ugyan még megjelent egy lemeze Romániában, de helyzetük lehetetlenné vált a szülőhazában. Így települtek át az „őshazába" Legelőször testvéröccse, aki szintén muzsikus: hegedűs, aztán a többiek... A szü- löknek sikerült hamar egyenesbe jutniuk: édesapja a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola docense Szombathelyet). édesanyja gyógyszerész. A fiatal házaspár egyelőre barátoknál húzódik meg Budapesten. Várják a magyar állampolgárságot. a lakáshoz jutást. Szabó Péter jelenleg az Országos Filharmónia ősz* töndíjasa. önszorgalomból Mező Lászlóhoz jár még posztgraduális képzésre, ezenkívül zenekari játékot vállalt még a Magyar Rádió és Televízió együttesében Feleségével — Lénárt Ágota zongoraművésznővel — áprilisban Lengyelországba készülnek szólóestekre. Itteni benyomásairól faggatom. s a válasz kicsit keserű, de nagyon tanulságos. Szomorúan tapasztaljuk, hogy itt a magyarok nem elég magyarok. Értékeinket pazaroljuk, nyelvünket sem ápoljuk, s mindez öngyilkosság. Most hat egy értékes családdal gyarapodtunk Minden ilyen esetben tenni kell érte. hogy gyökeret is verhessenek! Tamási Áron híres mondata jut eszembe: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne". De hol az otthon? Vajon megtalálja-e igazi otthonát ez a fiatal, tehetséges művész? S csak dalol a cselló panaszos férfihangon. .. B. A.
