Nógrád, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-19 / 65. szám

MAI AJÁNLATUNK MISKOLCI STÚDIÓ: 5.55: Műsorismertetés, hírek, időjárás. — A stúdió vendége: Tel.: 35-510. 6.20: Észak-ma­gyarországi krónika. 6.30: Hí­rek. lapszemle. 7.30: Szóvá tet­ték. megkérdeztük. 7.55: Napi összefoglaló és a másnapi mű­sor ismertetése. Szerk.: Cson­ka László. 16.30—18.30: Keres­kedelmi. információs, zenés műsor. MOZIMŰSOR : Salgótarjáni Apolló Mozi: Fél 4-től: Kém, aki szeretett engem. Színes angol kémko­média. Háromnegyed 6-tól: Szarvasvadász I—II. (16). Szí­nes, szinkronizált amerikai film. — Apolló Kamara: Yes­terday. Színes lengyel film. — Kohász: Őrület. Színes, szink­ronizált francia—amerikai bűn­ügyi film. — Balassagyarmati Madách: Fél 4-től. háromne­gyed 6-tói és 8-tól: Egyik ko­pó. másik eb. Színes, szinkro­nizált amerikai filmvigjáték. — Madách Kamara: Kabaré (16). Színes, zenés amerikai film. — Bátonyterenyei Petőfi: Leszá­molás (16). Színes, szinkroni­zált amerikai akciófilm. — Pásztói Mátra: Fél 6-tól: Dobd ki anyut a von.Mbol! Színes, szinkronizált amerikai filmvig­játék. — Szécsény : 6 órától: Erotikus fantázia (16). Színes olasz erotikus film. — Érsek- vadkert: Véres játék. Színes, szinkronizált amerikai kaland­film. — Rétság: Vaklárma. Szí- •nes. szinkronizált USA-film- vigjáték. Napi Intervideo- ajánlat Az ördög nem alszik Rendezte: Bánky Viktor. Fő­szereplők : Csortos Gyula, Tol- nay Klári. Hajmássy Miklós. (Bánky V. filmjei az Intervi- deónál: All a bál. Régi ke­ringő. Eladó birtok: Csortos Gy. filmjei az Intervideónál: Rákóczi nótája. Külvárosi őr­szoba. Szerelmi láz. Hazajáró lélek. Fekete gyémántok, Hyp- polit. a lakáj). Most már vadászhatnak Vizsgáztak a teendő Nimródok Színházi esték Klasszikus színmű — megrendítő előadás — Az Egerek és emberek a Népszínházban — Fegyverdörgéstől zajlott ked­den délelőtt a MAVOSZ sal- góbányai lőtere. Itt rendezték' meg ötvenöt résztvevővel az állami vadászvizsgát. A va­dászjelöltek elsőként társasá­guknál végeztek egy alapos tanfolyamot, de az eredményes vizsgához ez még kevésnek bizonyult. Otthon elméleti anyagokon kellett magukat átrágni, temérdek szakkönyvet elolvasni. A salgóbányai lőtéren — más megyék szokásaitól elté­rően — nem úgynevezett tesztlo- pos válaszokat kellett adniuk, hanem szóbeli kérdésekre „kiselőadásokat" kellett tarta­niuk. Akik ezen szerencsésen túljutottak, kapták kézbe a duplacsövű sörétes fegyvert. Ebből kellett hat kilőtt ko­rongból minimum kettőt porrá zúzniuk. Csodálatosképpen az 55 vadászvizsgára jelentkező­ből egy sem bukott meg. A vizsgáztatók — Kollár Jó­zsef, megyei vadászati. fel­ügyelő, és Rottenhoffer Attila, a MAVOSZ megyei fővadásza szerint - a hölgy vadászjelöl­tek komolyabb felkészülésről tettek tanúbizonyságot, mint az erősebb nem képviselői. A vizsgáztatók azt már csak zárójelben jegyezték meg, hogy örömükre szolgált: az úgyne­vezett „felső tízezerből” senki sem jelentkezett a vadászvizs­gára, sőt „illetékes helyekről” sem érkezett támogatást, se­gítséget kérő üzenet. sólymos Ismét bebizonyosodott: a közönség megérzi, ha kü­lönleges élményben, vala­mi meghatározhatatlan több­letben lesz része a „csak" jó előadásokhoz képest. A Népszínház józsefvárosi tár­sulata által színre vitt Egerek és emberek című Steinbeck-darabot Salgótar­jánban telt ház, feszült vá­rakozás fogadta. Efár a szer­ző neve s a mű világsikere eleve jó cégérnek bizonyult az érdeklődés felkeltésé­ben, az előadás katartikus hatását nem lehetett előre tudni, biztosra venni. An­nál is kevésbé, mert nem úgymond vezető színház vendégszerepeit, nem első vonalbeli művészek léptek fel. John Steinbeck (1902—68) a huszadik századi ameri­kai irodalom kiemelkedő alakja, egyike a világszer­te legnépszerűbb íróknak. Első regénye — az Egy ma­rék arany — 1929-ben je­lent meg, de valójában az 1937-ben írott Egerek és emberek — S. Kaufmann ál­tal — dramatizált változatá­nak tartós sikere révén lett közismert. 1962-ben — egye­bek közt az Erik a gyü­mölcs, a Lement a hold, az Edentöl keletre című regé­nyeiért — Nobel-díjat ka­pott. £lete utolsó szakaszá­ban aktívan politizált. A vietnami háború melletti kiállása felemás visszhan­got váltott ki. Egész életében hű ma­radt viszont Kaliforniához. Bárhol is élt, bármivel is próbálkozott, mindig nosz­talgiával gondplt a napfé­nyes tájakra, a San Fran­cisco környéki Salinasra, szülővárosára. A természet vonzásában eltöltött gyer­mekkora mindvégig ihlető forrása volt művészetének. Az Egerek és emberek magányos, nincstelen sze­replői is a Salina-íolvó völ­gyében vándorolnak farm­ról farmra, munkát és ke­nyeret keresve, napszámos­nak szegődve. Miközben mindennapi betevő fala­tokat is csak kemény fizi­kai és erkölcsi próbatételek árán tudják megszerezni, szabad idejükben saját föld­ről, házról, állatokról, vete- ményeskerlről ábrándoznak, addig is felejtve a hontalan­ságot, a számkivetettséget, erőt gyűjtve a kitartáshoz. George — a tervek értel­mi szerzője — szabadságra termett, életrevaló fiatalem­ber, aki függetlenségét az­zal korlátozza, hogy párt­fogásba veszi a hatalmas erejű, túláradó érzelmű, de szellemileg korlátolt Len- nie-t. Bensőséges kapcsola­tukat rendre megzavarja, életüket veszélybe sodorja Lennie hirtelen természe­te s leküzdhetetlen vágya, hogy mindent — egeret, ku­tyát. nvulat, női testet — megsimogasson, ami pu­ha, selymes tapintású. A szeretetéhség okozza a vesz­tét is: akaratlanul meg­fojtja gazdája feleségét s. hogy ne kerüljön a boszr szút lihegő farmer kezé­be, George saját kezűleg ontja ki barátja életét. Az álom szertefoszlik, betelje­sülés helyett tragédiába tor­kollik. „Ábrándozás az élet megrontója, / Mely, kanosa­iul, festett egekbe néz" — mondta Vörösmarty s lé­nyegében ez a véleménye Steinbecknek is, de egyszer­smind fel is oldozza az il­lúziókba kétségbeesetten ka­paszkodó, nehéz sorsú em­bereket* E drámát csak abban az esetben érdemes műsorra tűzni, ha akad a társulat­ban — vagy vendégként meghívható — a „nagy mamlasz" szerepére alkal­mas színész. A józsefvárosi színház Kfánitz Lajos sze­mélyében saját soraiban ta­lált rá az ideális Lennie- re. Az erőteljes testalkatú, mackós járású Kránitz hi­telesen jeleníti meg a fé- keveszett indulatú, ugyan­akkor jámbor. tudatosan senkinek nem ártó, lassú gondolkodású és akadozva beszélő óriáscsecsemőt. El­hisszük neki, hogy sír, ha megbánt embert, vagy álla­tot s vele együtt véljük lát­ni a mesebeli farmon sza­ladgáló kisnyulakat. Jó volt ismét — mintegy két évti­zed távlatából — találkoz­ni Kránitz Lajossal, aki számos nézőben — így e so­rok írójában is — a szol­noki Szigligeti Színház sal­gótarjáni „tájolásainak” hős­korát idézte fel. Ugyancsak korrekt. jó alakítást nyújt a többi sze­replő is. Őszinte, mély át- érzéssel ábrázolja Rosta László George markáns fi­guráját. Tyll Attila a cson­ka kezű, kitörni szintén hiába igyekvő mindenest, Hável László az öreg néger szolgát, aki bőre színe miatt is szenvedni kényszerül. A népes férfikoszorút jól el­lenpontozza Andai Györgyi, érzékeltetvén az unatkozó, kívánatos szépasszony bol­dogtalanságát. Hagyományos előadásve­zetés jellemzi Giricz Mátyás rendezését. Divatos hókusz­pókuszok nélkül, egyszerű, tiszta eszközökkel dolgozik s mégis — vagy talán ép­pen ezért — nagy hatásfok­kal. Maradéktalanul sikerül érvényre juttatnia az író bárhol és bármikor aktuális gondolatait. Az atmoszféra­teremtést jól szolgálják Gyarmati Agnes találó dísz­letei és jelmezei. Az ilyen körülmények láttán még jobban érteni, hogy miért áhítoznak emberi feltétek után Steinbeck hősei. A kiegyensúlyozott, meg­bízható összmunka, a jó értelmű szakmai alázat — mind a szerző, mind a kö­zönség iránt jelenti azt * a pluszt, amely ezt a produk­ciót kiemeli a rutin teljesít­mények sorából s magya­rázza a nyílt színi tetszés- nyilvánítást, az előadás vé­gi vastapsot. A nagy fővárosi társula­tok árnyékába kényszerülő Népszínház — mint gyakori itteni vendégjátékai bizo­nyítják — évek óta követ­kezetes munkát végez s az önmaga által magasra tett mércét rendszerint sikerül átvinnie. Hasonló színvona­lú előadásokkal minden bi­zonnyal a jövőben is szí­vesen látott vendég lesz a József Attila Művelődési Központ színpadán. Dr. Csongrády Béla 4MDF a Magyar Demokrata Fórum MEZŐGAZDASÁGI PROGRAMJA Ez így tovább nem mehet!' A Magyar Demokrata Fórum azt akarja, hogy • a magyar mezőgazdáság törjön ki abból a válságból, amibe az elmúlt negyven év taszította, • a föld legyen végre a parasztságé, a falun élőké, • az árak a tényleges piaci értékeket tükrözzék, • a parasztságtól elvett földeket a jelenlegi vezetők ne árusíthassák ki, • a bűncselekményeket elkövetett vezetők kerüljenek bíróság elé. Mindezt úgy akarjuk elérni, hogy • eközben ne kerüljön veszélybe az ország élelmiszer ellátása és az agrárexport, • igazságot szolgáltassunk parasztságunknak az elszenvedett bűnökért. Céljaink eléréséhez a földek tulajdonjogát magánkézbe kívánjuk adni, ezután mindenki maga döntheti el, hogy maga műveli, bérbe adja vagy közösen művelik. Természetesen adható, vehető, örökölhető lesz a föld. A gyors kilábaláshoz szükségesnek tartjuk továbbá, hogy • a közösségek (falvak, helyi önkormányzatok stb.) kapják vissza eredeti tulaj­donaikat, * • oktatási rendszerünk segítse a jól képzett mezőgazdasági vállalkozói réteg létrejöttét, • a fogyasztók és termelők érdekeit egyaránt sértő kereskedelmi rendszer szűn­jön meg, helyette szerveződjön tényleges piac, • a parasztságnak legyenek saját érdekképviseleti szervei, újságjai, rádió és te­levízió műsorai. Az első lépések már megtörténtek, gazdaköreink, népfőiskoláink működnek, a külföldi tanulmányutakat, szakembercseréket szervezzük. 1989 legnagyobb sikerű vállalkozása az MDF PIACOK szervezése volt. Kiiktattuk az árfelhajtó kereskedelmet, közvetlen kapcsolat létesült termelő és vevő között. 1990 március 10.-én és minden szombaton újra MDF PIACOK az ország sok városában! A MEZŐGAZDASÁG NEM CSAK A PARASZTSÁG l GYE! Kérjük ezt a lapot adja tovább ismerőseinek. Az MDF-nek nincsenek milliói, csak így tudunk mindenkit elérni. Köszönjük. A Magyar Demokrata Fórum helyi szervezete Tárgy: Föld visszaigénylés ügyében tájékoztató Alulírott kijelentem, hogy vissza kívánom igényelni az alábbi mezőgazdasági ingat­lanaimat, illetve azoknak megfelelő aranykorona értékű terület tulajdonjogát. Név: ..................................................................................leánykori név: ........................ Sz ületési hely: ................................................................., év: ..., hó: ... , nap: .. Állandó lakása: ................................................................................................................. Foglalkozása:..................................................................................................................... V isszaigényelt földterület nagysága:.....................................................................hektár Tulajdoni lapszáma és helyrajzi száma:........................................................................... Ö sszes aranykorona érték:......................................................................................... I génylés jogcíme: tulajdonos, örökös, egyéb; mégpedig: .................................. (a megfelelőt aláhúzni) Milyen elképzelése van a föld hasznosítására a visszaszármaztatás után: magam művelem, bérbeadóm, eladom, közös művelésbe hagyom, vásárolok hozzá, egyéb; mégpedig: ............................................................. ( a megfelelőt aláhúzni) Kelt,...........................................................hely, év: .................... hó: ... , nap ... a láírás Az új földtörvénnyel kapcsolatos elképzeléseinkről a Magyar Demokrata Fórum helyi szervezetei tudnak felvilágosítást adni. Kérjük ezt a lapot adja tovább ismerőseinek. Az MDF-nek nincsenek milliói, csak így tudunk mindenkit elérni. Köszönjük. (Politikai hirdetés)

Next

/
Oldalképek
Tartalom