Nógrád, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-13 / 62. szám
4 NO(iRAI) 1990. MÁRCIUS 13., KEDD MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: #.20: Pártok választási felhívása 8.0.»: Hangszemle. 8.20: A biológusok ..Csernobiija"? 8.50: Külpolitikai figyelő 9.00: Napközben. (Elő) 11.05: Postabontás. 11.33: Utazás a koponyám körül. Karinthy Frigyes regényét felolvassa. Gáti József 12.50: VilaghirLap. Nemzetközi sajtószemle 13.00: Klasszikusok délidőben. 14.03: Poggyász. 14.33: Dzsesszmelódiák a 70-es évekből 15.00: A Rád!eszinház 1989. évi dokumentumpályázatának díjnyertes műsora. III. díj. Az öreg huszár. 15.54: Rólunk van szó! 16.ü0: Tizenhat óra 16.15: Muzsikáló természet. Amerikai ökörszemek. 2. 16.20: ..Ég szülte földet, föld szülte fáját. . Az emberélet születéstől halálig. 5. rész: Gyerm ekélet 17.00: Groteszk. Eörsi István versei 17.05: A véges végtelen. Az első ezredforduló tudományossága 17.30: A Szabó család 18.05: Láttuk, hallottuk. olvastuk, a zenéről 19.39: A Muzsikás együttes játszik 19.50: Beszélni nehéz 20.00: A Kontroli-liga. Pálfi Balázs riportja 20.30: Újdonságainkból Népzenei felvételek 21.05: A Rádiószinház 1989. évi dokumentumpályázatának díjnyertes mii-era. 11 díj Felejthetetlen éveink. Nc’< a lágerben. Csaba Klári dokumentumműsora 22.00: Hírvilág 22.30: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót. (Elő.) Kovács Béla kit rinétozik. a Danubius vonósnégyes játszik. 23.30: Operaáriák PETŐFI RADIO: 8.05: Rivaldafényben. Magyar énekesnők 9.05: Társalgó. Ötvenöt perc irodalomkedvelőknek 10.05: Operett,kedvelöknek 11.05: Kapaszkodó. Gy ógy ped agógiai szerviz 11.41: Ki kopog? A Gyermek rádió műsora 12.10: Asztali muzsika 13.05: Popzene sztereóban 14.00: Látogatás a múltunkban. . . .ahogy a hangarchívumból látjuk 15.05: Csúcsforgalom. (Élő) 17.05: Kataposta. 17.30: Kamaszpanasz 18.30: Popregiszter 19.05: Talpalávaló. Táncházról, muzsikáról, fiataloknak 19.3°: Daráló. Folytatásos ifjúsági történet, ism. 20.00: Kapcsoljuk a 8-os. stúdiót. (Élő) A Stúdió H hangversenye 20.30: A hanglemezbolt könrr ilizenei újdonságaiból 21.05: Mi lesz veled magyar akác? 21.15: Rólunk van szó! 21.20: ..Nótr -có*\ a rádióhallgatók kívánságaiból 22.10: Ponyván Válogatás a XIX. szazad magyar ponyva- irodalmából 23.20: Könnvűzenei stúdiónk új felvételeiből BARTÖK RÁDIÓ: 9.15: Bruckner: VIII. szimfónia 10.31: Ládafia. Szigethy Gábor műsora 11.00: Helsinki biennálé. 1989. Hangverseny Karlheinz Stpckhaupen műveiből, a Savoy Színházban 11.46: Járdánvi Pál: Fantázia é« változatok egy magyar népdalra 12.00: Faust. Részletek Gounod operájából. 13.0«: ..Adj levegőt annak, ki azt szomjúhozza” Ó-egyiptomi irodalmi műsor 14.11: A Magyar Rádió és Televízió gyermek- kórusa énekel 14.31: Zenei tükör 15.00: Schubertiada 1989. X '8. rész. Robert Holl Schubert dalban «versenye a hohenemi vár lovagtermében 16.05: Zenekari muzsika 17.26: Operarészletek 17.50: Magyar zeneszerzők 18.30: Na maternjem jeziku. 19 05: Tn der Muttersprache. 19.35: Erkel: Névtelen hősök. 9 Vígopera, két részben 21.03: Bécsi muzsika 21.42: A 'aus-anne-i kamarazenekar Richard Strauss hangversenye, a montbenoni casino Paderewski-term ében 22.29: Kurt Weill. G?ua Miklós sorozata. VI 2. rész 23.29: Egy falusi nótáriusnak leetVi’p'bb nest-budai utazása.. . MISKOLCI STÜDIÖ: 5.55: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 6.15: Hírek, információk. 6.20: Esza.k-magyarorszagi krónika. 6.30: Hírek. lapszemle. (Kossuth). 6.45: Tájak, sorsok, életképek. 7.30: Szóvá tették. megkérdeztük. 7.45: Bírósági jegyzet. Szerk.: Pap Zsolt. 16.30—18.30: Kereskedelmi. információs, zenés műsor. MAGYAR TELEVÍZIÓ: TV 1.: 9.00: Képújság 9.05: Tévétcrna nyugdíjasoknak 9.10: A lövóhal. NSZK ismeretterjesztő rövid-film a különleges, vízspriccelő vadász- módszeréről nevezetes halról. 9.30; Hármas ..csatorna”. Múlt századi magyar arcképcsarnok. Tábornokok a csatatéren. (Lsm.) 10.15: Panorama. Világpolitika percről percre (ism.) 11.0«: Mozgató. Torna mozgáskorlátozottaknak 11.10: Képújság 16.10: Képújság 16.20: Pannon krónika. 16.30: Nachrichten. Hírek német nyelven. 16.35: Nas ekran. A pécsi körzeti stúdió szerb- horvát nyelvű nemzetiségi magazinja 17.05: Számadás. 17.20: RTV közönségszolgálat 17.25: Legyen a vendégem! Rátonyi Róbert műsora 18.00: Kozmosz. Amerikai dokumentum- íilm-sorozat. XIII 6. rész: Utazók meséi 19.05: Reklám 19.10: Esti mese.. 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.0«: Reklám 20.05: Tövismadarak. Amerikai tévéfilmsorozat XT. rész 20.50: Reklám 20.55: Választási vitamüsor 21.55: Stúdió ’90. 22.40: Kézenfogva. Érdekvédelmi műsor az értelmileg sérült embereknek és segítőknek. 23.00: Híradó 3. TV 2.: Endrei "Judittal" - és Dömsödi Gáborral 17.00: Képújság 17.15: Tv 2. Benne: Reklám. Riportok. Időjárás. Zene Teledoktor. Orvosi tanácsok 17.45: Mozaik. Telefonos játék 18.00: Telespert 18.25: Gyerekeknek! 19.«0: Mandela. Angol tévéfilm, II i. rész 20.06: Tv 2. Benne: Hat, Asz. A Nívó Kft. és a- Rákóczi hanglemezkiadó és menedzseriroda közös műsora 20.35: Fejezetek az első világháborúban. Amerikai dokumentum- film-sorozat. XXV1/21. rész: Az argonne-i erdőben (FF) 21.00: Híradó 2. 21.20: Tv 2. 21.40: Férfikosárlabda KEK-döntő. Közvetítés Firenzéből, felvételről 23.10: Tv 2. Napzárta. BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 9.00: Iskolásoknak 9.20: Tv-film (FF) (ism.) 10.45: Sportvisszhangok 11.55: Tv-börze 16.05: Katonák m-agazi-nja 16.55: A nap percei 17.10: Divat a filmekben 17.40: Süketek tv-klubja 18.«5: A vejminki doktor, tv-sorozat 19.00: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Fandy ó Fandv. Cseh film 2l.30: Koncert. Komolyzene 22.15: A párbeszéd stúdiója 2. MŰSOR: 19.30: Híradó 20.0«: Fiatalok tv-klubja 21.30: Híradó 22.00: Világhiradó 22.15: Hidak építése. NSZK-tv-film MOZIMŰSOR: Salgótarjáni Apolló Mozi: Harlemi éjszakák. Színes, szinkronizált amerikai krimi. — Apolló Kamara: Meghalni a szerelemért. Színes, szinkronizált amerikai film. — Balassagyarmati Madách: fél 4. háromnegyed 6 és 8 órától: Pilóták a kék égen. Színes, szinkronizált japán háborús film. — Madách Kamara: Rövidfilm a gyilkolásról. (18) Színes lengyel film. — Bá- tonyterenye: Harapás. (16) Színes olasz horror. — Pásztó: fél 6 és fél 8-tól : Erotikus fantázia. (16) Színes. olasz erotikus film. — Rétság: Egyik kopó. másik eb. Színes. szinkronizált amerikai filmvígjáték. Nyitott Borsod-Abaúj-Zcntplón nie gyei alkotó pedagógusok tárlata univerzum A galaxisok szuperhalmazai az univerzum legnagyobb ismert szerkezetei. Ezek a több száz millió fényév kiterjedésű halmazok tartalmazzák valamennyi galaxis többségét. Általában megnyúlt alakúak, és óriási terek választják el egymástól őket, amelyekben a galaxisok — és feltehetően valamennyi anyag — sűrűsége tízszer-százszor kisebb. Az amerikai Lick obszervatórium csillagászai nemrégiben két ilyen óriási rendszert tanulmányoztak, megmérve a szuperhalmazokban levő egyes galaxisok látóvonalbeli sebességét. A mérésekből kitűnt, hogy mind az 14514-22, mind pedig az 1625—43 katalógusszámú szuperhalmaz több mint 300 millió fényévnyire nyúlik ki. Az egyes galaxisok eltérő sebességéből meghatározhatták a szuperhalmazok — látható és láthatatlan — anyagának teljes tömegét. A jelenlévő anyag csak 6—16 százaléka annak, amennyi az univerzum tágulásának a megállításához szükséges lenne. Ezért — jóllehet a galaxisközi terek is hihetetlen mennyiségű láthatatlan anyagot tartalmaznak — az univerzum tágulása időtlen időkig folytatódik majd. A borsod-abaúj-zempléni alkotó pedagógusok közösségének nógrádi bemutatkozása valószínűleg nem lesz országos visszhangú képzőművészeti esemény. A megyeszékhely négy iskolagalériájában most megrendezett kiállításegyüttesük a maga nemében mégis példaértékű és rangos vállalkozás. Amellett, hogy tömegeket megérintő kulturális kínálat: megyénk rajztanárai számára alkotói ambíciókat fokozó fórum és megismerési lehetőség, a két szomszédos tájegység képzőművésztanárainak, szakmai-emberi közeledését demonstráló nemes gesztus. Arról nem is beszélve, hogy az ötven kiállító köze! százötven műve, a talán még ma is élő előítélet — „aki tudja, csinálja, aki nem tudja, tanítja" — meggyőző cáfolata. Mert borsod-abaúj-zempléni kol légáink művészi fokon művelik szakmájukat. S ezt a szakmát jól tanítani másképp nem is lehet. A négy iskolagaléria nagyjából a képzőművészet mű- faji-technikai ágai szerint osztozik a kiállítási anyagon. A Gagarin Galériában olajjal, akvarellel és színes krétával készült tájképek. csendéletek, textilképek (batikok) és szobrok, a Lo' vász József Általános Iskolában nagyrészt egyedi grafikák, a Madách Galériában sokszorosított grafikák (Ír nómetszetek, rézkarcok) és kisdomborművek, a Petö- falvi Általános Iskolában pedig zömmel szintén olajjal készült tájképek, csendéletek láthatók. A művek túlnyenrm részét műfaji és alkotói-szemléleti rokonság jellemzi. A műfaji azonosság okai talán abban kereshetők, hogy a tájkép és csendélet — mint tematikusán közömbösnek látszó, de az érzelmi-hangulati önkifejezésre annál jobban alkalmas formák —, a képi átírás és szakmai, technikai kísérletezés legközvetlenebb eszközei. A szintén általánosnak mondható konstruktív, „kubista” szemléletmódra már nehezebb egyértelmű magyarázatot adni. Talán a tájék ilyen természete, talán az alkotók között lehetséges lelki rokonság, esetleg a közös műhellyel érthetően velejáró egymásra hatás, vagy az irányító mester szemléleti kisugárzása lehetnek ennek előidézői. Természetesen több. a művészi feladatvállalás más útját járó alkotó is van az itt bemutatkozók között. Műveik alig vagy egyáltalán nem látványvezéreltek. Az alkotás folyamatában érzelmi-gondolati élményeikből indulnak ki. belső látásukra hagyatkoznak, a képi kifejezés öntörvényei szerint komponálnak. így azután rangsorolás helyett az egyéni ízlés és igény alapján válogassunk közöttük. Számomra Alvári Dóra geometrikus és amorf formákból ötvözött, pasztelles színvllágű, lírai hangulatú domborlinói és porcelánkepei, Borsos István hol tömbszerű, zárt, hol oldottabb, organikus formavilá- gű márvány kisplasztikái, Rézmúvesné Nagy Ildikó finom tollrajzai, Fábián Katalin monokróm, de dinamikus formabontású csend' életei, Kecskemétiné Törő íren feszesen konstruktív tájképéi a legszimpatiku- sabbak. A kiállítást szervező szak- tanácsadók (Rézművesné Nagy Ildikó és Lórántné Presits Lujza) és a rendező kollégák (Szabó Ágnes és Varga István) munkája elis- ismerésre méltó. Gáspár A. Nem azonos az intelligenciával Az alkotóképesség Annak az embernek, aki magas fokú alkotóképességgel (idegen szóval: kreativitással) rendelkezik, másokénál nyitottabb az érdeklődése, rugalmasabb a gondolkodása; képes a nézőpontját változtatni, a feladatmegoldásban új irányokat keresni, és szokatlan mégöldááókat találni, eredeti ötletekkel előállni. A kreativitás végső próbája természetesen maga az alkotás (műszaki újítás, feltalálás. tudományos felfedezés, művészeti alkotás), de ennek hétköznapi fokozatai: a mindennapi apró újítások a munkában, és az eredeti szellemességek a társalgásban, szintén rendkívül fontosak és hasznosak. A kreativitás a szellemi képességek egyik fajtája, eg.v sajátos gondolkodásmód, mely általában nem egy részterületen, hanem több téren és módon nyilvánul meg az embernél, általános ötletességként, találékonyságként, eredetiségként. Nem azonos az intelligenciával, még kevésbé a logikus gondolkodással. A logikus gondolkodáshoz (például a szöveges matematikai példák megoldásához, a barkochbázáshoz stb.) tipikusan konvergens (eg.v irányba haladó) megközelítésre van szükség.- A kreativitás jellemző gondolkodási technikája viszont, a divergencia, vagyis a szer- teágazás. Annak sikerül ez, aki gondolatmenetét, asszociációit minél szélesebb körben tudja „szétterjeszteni”, minél többfelé — szokatlan területekre is — képes „szerteágazni”, és ezt hosszan, gyorsan és irányait gyakran váltogatva teszi. Az iskolarendszer régen a memória gyakoroltatását, az utóbbi időkben a logikai gondolkodás fejlesztését tűzte ki célul. A kreativitás módszeres fejlesztése még késik. „Az iskolai munka ritkán kedvez a kreativitásnak, sok esetben inkább ellene dolgozik” — írta Mé- rei Ferenc 1973-ban. Lényeges változás azóta sincs, A tanterv és a tanóra fegyelme általában nem tűri a tervezett gondolatmenettől való elágazást, és a tanuló önálló véleményének nyilvá- vánitását, a „présként gondolkodást”. Pedig a kreativitás fejleszthető képesség! És jól belátható, mekkora jelentőségű lenne a tudomány, a technika, az egész gazdasági és szellemi élet fejlődésében, ha kreatívabb emberekből állna az ország népessége. Az alkotóképesség vizsgálatában hazánkban is többféle kreativitástesztet alkalmaznak, ezekben többnyire az ötletek termelékenységét, a gondolkodás rugalmasságát és eredetiségét pontozzák. A kreativitás fejlesztésére egy játékos jellegű, csoportos tréningmódszert dolgoztunk ki, nevezzük agytornának. Lényege a divergens asszociálás (képzettársítás) gyakoroltatása az ötletek szabad áramlását biztosító légkörben. Az eddigi tapasztalatok alapján jól használható gyermekek és felnőttek alkotóképességének fokozására; szélesebb körű gyakorlati alkalmazása ezután kezdődik. Az iskolai munkában, minden tantárgyban, többféle játékos megoldás keresésére lehetőséget adó feladatokkal lehetne biztosítani hosszabb távon a gyermekek ötletességének kibontakozását. A kreativitás nemcsak képesség, hanem egy sajátos értékrend és életszemlélet is, magában foglalja a gondolkodás szabadságának belső igényét, a szokatlanság iránti bátorságot, az újnak a tiszteletét, a játék gyermeki örömét. Ha a társadalom — a munkahely, az iskola és a család — mindezeket lehetővé teszi, értékként állítja és jutalmazza az egyén megnyilvánulásaiban, akkor megalapozza a személyes alkotóképességet és az alkotó társadalmat. I»r. Ignácz Piroska Becsületes költészet „Kövek arcából kilépve” A nyolcvanas évek derekán figyeltem fel először a verseire a Mozgó Világban. Jó versek voltak, elárulták a költő tehetségét. Azóta mindig elolvasom Kanizsa József verseit. Amikor a minap kezembe vettem frissen megjelent válogatott verseit, kissé megrémültem. A Szirmon az árnyék című kötet borítója ijesztett meg. Egy giccses sárga rózsa látható a borítón. Kérdés, mennyi köze van a szerzőnek a rózsához. Kanizsa József, a Zala megyei' Zaj kon született 1942-ben. Parasztok, olajbányászok, erdészeti munkások között nőtt fel. Nála különösen fontos az indíttatás, ez megtapasztalható a versek elemzésekor is. Mindig vonzódott a közösségekhez, a többi között tagja a Krúdy Gyula Irodalmi Körnek (titkára) és a Berzsenyi társaságnak. A kötet indító ciklusa visszavisz a házhoz. Szó szerint, mert ez a címe is. A pitarban című szép verssel kezdődik a kötet. Kommentár nélkül állják itt a költemény: „Anyám botján támaszkodó idő molyrágta kötényt lebegtet (Odvas-kerí- tések) moha-virágai nyílnak (S a vályogház veréb-szemeinek) riadt tükrén pára- hályog j A pitarban mamaarcú vasárnapok ülnek.” A ciklus további részében felszínre kerülnek az emlékforgácsok, megjelenik a szülőföld. A második fejezet szervesen kapcsolódik az elsőhöz. Olyannyira hasonlatos az elsőhöz, hogy nem is értem, miért törte ketté. Kicsit soknak tűnik — így együtt — a hasonló karakterű vers. Óhatatlan az ismétlés, s ez megbosszulja magát. Ügy érezzük magunkat, akárha zárt kertben járnánk. Görcsössé válik az akarat, a szimpla sorok nem mindig lendülnek át a költészet mezejére. Például: a Leltározom című versben: .......szüleim sírja -kőkereszt ! bevésett nevekkel. . . Nem értem, mit keresnek a kötetben az olyan művek, mint a Tiszta érzés. Egyetlen eredeti sor található benne — Mélyül a sötét —, a többi igencsak slágergya- nűs. K anizsa gyönyörű sorokat is elejt. „Érdekből szól a trombita” vagy „Karon fognak a bokrok”. Talán a legszebb, legegységesebb vers a Kövek arcából kilépve. Ez a munka az, amelyből leginkább kiviláglik a költő tehetsége. „Valahol a tér tenyerébe kövek arcába rejtőzött makacsságom. .. — írja Kanizsa. Harmadszori olvasás után is űgv érzem, valami hiányzik a válogatott kötetből. Mindvégig vártam a meglepetést, de nem érkezett meg. Tiszta, becsületes költészettel találkoztam, ám elmaradt a reveltatív erejű felfedezés. Nagy veszély rejlik abban, hogy a költő csak a múltat, a közvetlen hatásokat írja meg. Egysíkúvá válhat a költészete. Félő, megreked ezen a szinten. A továbblépéshez kegyetlenül szembe kell néznie önmagával, a valósággal. Kanizsa József jó költő, hiszem, hogv lesz ereje, tehetsége felismerni a szirmon az árnyékot. És ami az árnyék mögött van. Jót tett volna a kötetnek, ha Czine Mihály szigorúbb Kanizsával szemben. Vonatkozik ez Linka Ágnesre, a szerkesztőre is. Talán majd legközelebb. (Krúdy Gyula Irodalmi Kör, 1989.) Ádám Tamás
