Nógrád, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-10 / 59. szám

1990. MÁRCIUS 10.. SZOMBAT NO(iKAI) 3 A KSH nógrádi igazgatósága jelenti . Megyénk mült éve - a számok tükrében A Kereszténydemokrata Néppárt választási nagygyűlése Pásztén Oktatás, művelődés A megj e óvodáiban a férőhelyek száma közel 7 százalékkal csökkent, je­lenleg 8940. Ezt egyrészt az okozta, hogy az új építési szabvány (2 m'-/fő) szerinl átszámították a férőhelye­ket, másrészt pedig az, hogy folytatták a szükségférő­helyek felszámolását. Az óvodás gyermekek száma is mérséklődött 8754-re, tehát 100 férőhelyre 98 gyermek jut. Ez a szám mind a kör­nyező megyékhez (Borsod, Heves), mind az országos átlaghoz viszonyítva ked­vezőbb feltételeket mutat. Számottevően nem válto­zott 1989-ben az egy gyer­mekcsoportra jutó gyerme­kek száma, amely 23. A me­gyék viszonylatában is op­timális, az oktatási törvény létszámhatárához közelítő ez az átlag. A demográfiai hullám to- vábbvonulása miatt az el­múlt évben is csökkent az átalános iskolások és nőtt a középiskolások száma. A megye általános iskoláiban az Í989'90-es tanévben 25 ezer 761 gyermek tanul, 4,5 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Az osztálytermek száma hattal bővült, jelenleg 1090, egy osztályteremre 24 tanuló jut, az országos átlag 26. Várhatóan 1990-ben befeje­ződik Bátonyterenyén 8 tanterem átalakítása. A pe­dagógusok száma 10-zel több mint az előző évben volt. Az egy tanulócsoportra jutó általános iskolások szá­ma kismértékben csökkent a korábbi évhez képest, az 1989 90-es tanévben ez át­lagban 23. Természetesen Nógrád településszerkeze­tének sajátosságaiból adó­dóan a fenti számban a me­gyeszékhely lakótelepeinek A parancsuralmi szemlélet száműzése csaknem * vala­mennyi magára valamit is adó pártprogramból kiol­vasható. Hogy melyik párt mit hir­det, mit mond, lelke rajta, majd úgyis „bevasalja'' raj­ta a választó. A János bácsi földet kért... című minap megje­lent cikk azonban számom­ra több mint elgondolkozta­tó. Részlet a karancslapujtői termelőszövetkezet újság­ban is idézett, idei zárszám­adó közgyűlésének beszámo­lójából: „A földgazdálko­dásban a vezetőség új kon­cepciót alakított ki. Ennek lényege, hogy a földet meg kell művelni.” Több kérdés is lenne, de legalább kettő: 1. Mi volt a tsz földműveléssel kap­csolatos eddigi stratégiája? 2. Amit ősapáink több print ezer éve is tudtak — mi eb­ben a mostaniban az új? A cikket tovább olvasva feltűnik a nagy serénykedés, csak hát megint árulkodik két nem éppen haladó, régi rugóra járó; az oszt és a kér szó. Bizony, bizony, nem köny- nyű lemondani a rendelke­zés, a döntés, az osztás min­denhatóságáról. .. Befejezésül kívánkozik, hogy a közvéleményt félre­vezetni, s egy 75 éves em­30 főn túli zsúfoltsága épp­úgy megjelenik, mint a kis­településeken a 10 fős alsó határt súroló osztálylétszám. A középiskolák nappali tagozatán az előző ‘ tanévi­nél mintegy 10 százalékkal több, 4885 gyermek tanul, akiknek több mint a fele szakközépiskolás. Az osz­tálytermek száma egy év alatt héttel bővült, jelenleg 150. Egy osztályteremre 33 tanuló jut, az előző évi 31- gyel szemben. A kismértékű emelkedés ellenére az or­szágos átlagtól kedvezőbb ez a mutató. A szakmunkásképző inté­zetekben a jelen tanévet 92 osztályteremben 3861 tanuló kezdte meg. Az osztályter­mek száma hárommal gya­rapodott, a tanulóké pedig 8 százalékkal nőtt az előző tanévihez viszonyítva. A nö­vekedés teljes egészében az első évfolyamosoknál kö­vetkezett be. A középisko­lákban és a szakmunkás- képző intézetekben a koráb­binál 30-cal több, 655 peda­gógus, oktat. Megyénkben az 1989 90- es tanévben is két szerve­zetben foglalkoznak felső­fokú oktatással. A Pénz­ügyi és Számviteli Főiskola salgótarjáni intézetében 276 nappali és 264 levelező ta­gozatos hallgató tanul. A Ho Si Minh Tanárképző Fő­iskola salgótarjáni kihelye­zett tagozatára 40-en jár­nak. s 25-en 4 éves, 15-en 2 éves képzésben vesznek részt. A lakosság művelődési, kulturális szokásai az élet­módot befolyásoló tényezők hatására az utóbbi években erősen megváltoztak. A ha­gyományos szolgáltatások iránti érdeklődés csökkent, az új formák, próbálkozá­sok térhódítása még nem jellemző. Az éves költségvetés csök­kenésével a prioritást élve­ző alapellátás gondjai mel­lett reálértékben egyre ke­vesebb jut a tanácsok által bért — az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata sze­rint, és ha jogállamiságot és Európát mondunk — nem illik megalázni! (Az említett alapokmányt kormányunk Helsinkiben aláírta!) Mert János bácsi nem kért, a föld mindig is az ő’ tulaj­dona volt! Fenes Endre Egyházasgerge, Lenin út 96. ☆ Amíg a termelőszövetke­zetnek vezetősége van, ad­dig az hozza meg a dönté­seket. ezt mindenkinek, még a kívülállóknak is tudomá­sul kell venni, ha az nem tetszik is. Olyan önálló gaz­dasági egységről van szó. amely senki által nem befo- lyásoltan hozza meg a dön­téseit. Nem foglalkozom szo­fisztikával. de megjegyzem, hogy a kért szó használata és a vezetőség beszámoló­jában szereplő „szántóföldek aranykorona-értékben paló visszaigényelhetősége” kö­zött nagy a különbség. Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára való hivat­kozást erőszakoltnak, nem idevalónak tartom, és ab­ban önnel teljesen egyetér­tek, hogy amit ír, iaz a fél­revezető. Venesz Károly fenntartott művelődési in­tézményhálózat működteté­sére. Ugyanilyen problé­mával küzdenek a társa­dalmi és más szervek által finanszírozott intézmények. A bevételorientált túlélési politika éppen ezen ágazat társadalmi szerepvállalásá­nak, lakossági szolgáltatásai­nak széles körű terjedését nehezíti. Ezt az ellentétes tendenciát mutatja, hogy a filmszínházak látogatottsá­ga 1985 óta csökken, s je­lenleg az intézményeknek csupán 83 százaléka műkö­dik. Bár a mozilátogatók száma az elmúlt évben meg­közelítette az egymilliót, a látogatottság az egy évvel korábbitól 17 százalékkal el­marad. Ennek az erőteljesen csökkenő tendenciának az eredői a fent említett oko­kon túl, a videotechnika egyéni és szervezett keretek­ben történő széles körű el­terjedésével is magyarázha­tó. A sajtóterjesztés adatainak alakulása is jól tükrözi a társadalmi-gazdasági éle­tünkben bekövetkezett vál­tozásokat. A sajtótermékek terjesztési tendenciájára 1988-ig országosan is kis­mértékű emelkedés volt jel­lemző. Az 1989. évi kimu­tatható ugrásszerű csökke­nést bizonyára befolyásolta a sajtótermékek árrobba­nása. A korábban megfi­gyelt lapok terjesztési mu­tatóinak esését minden bi­zonnyal ellensúlyozta az új médiumok megjelenése, de erre összehasonlítható adatok nem állnak rendelkezésünk­re. A napilapok terjesztett száma Nógrád megyében az egy évvel korábbihoz képest 29 százalékkal, az előfizetői példányok száma 31 száza­lékkal csökkent. Nagymér­tékben esett a Népszabadság, a Népszava, a Népsport irán­ti igény. A NÓGRÁD terjesz­tett összes példányainak szá­ma az előző évinél 27 szá­zalékkal kevesebb. A Ma­gyar Nemzet iránti megyei kereslet viszont ugrásszerű­en, közel 30 százalékkal emelkedett. A hetilapok, fo­lyóiratok közül nem válto­zott számottevően a Rádió- és Tv-újság, valamint a Va­sárnapi Hírek eladott pél­dányszáma. Az építőanyag-ipar hely­zetéről és az építő­anyag-ellátás feladatai­ról nyilatkozott Szűcs Endre ipari miniszterhe­lyettes az MTI munkatár­sának. A tavalyi eredményekről szólva elmondta: a korábbi évek dinamikus növekedé­se után 1989-ben — a lakossági kereslet vissza­esése és a vállalati beruhá­zási pénzeszközök beszűkü­lése miatt —az építőanyagok iránt csökkent az igény. A termelés az első negyedév­ben még 1,2 százalékkal meghaladta az előző évit, a fél év végén azonban már 1.9 százalékkal kevesebb volt annál. A legnagyobb visszaesés az év vége felé következett be, amikor is a vállalatok 11,2 százalékkal termeltek kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az ágazaton belül — az üveg­(Folytatás az 1. oldalról.) A új Magyarország csak demokráciára felnevelt nem­zedék által születhet meg. Az új generáció erős tá­masza az ezeréves keresz­tény kultúra, melynek ér­tékeit kivált a magyar fa­lu őrizte meg, tartásán még a kettős nevelés sem tudott erőt venni. Tóth Sándor költő, mű­fordító, az Üj Ember című katolikus újság főmunka­társa. Ugyanakkor tanár­ember is. Utóbbi hivatásá­ban szögezte le határozot­tan: amikor a keresztény- demokraták azt szeretnék, hogy felekezeti jellegű is­kolák is legyenek, akkor a»t óhajtják, hogy a ke­resztény pedagógusnak soha ne kelljen megtagadni esz­ményeit. Meggyőződését hir­dethesse, taníthassa a ka­tedráról is, hiszen a gyer­meki lélek fogékony, abban az elhintett mag termőta­lajba hull. A nemes gondolatok után Budai Ilona népdalénekes szépívű, tiszta hangja töl­tötte be a tágas termet, majd dr. Hasznos Miklós a párt főügyésze szólt a nagy­gyűlés közönségéhez. Mint mondta, Szent István-i teen­dője lesz a választások után hivatalba lépő új kormány­nak. Amiképp államalapí­tó királyunk a keresztény Európához, a keresztény hithez való odacsatolással mentette meg a pogány ma­gyart, ma hasonló kísérletet tesz újra a nemzet: nyújt­ja a kezét Európának, s az vá-rja őt. A magyar népet nem tud­ta elámítani a Kádár-kor­szak közmegegyezésének alkuja: lehet ételed, italod, lakásod, s talán még egy Trabantod is, de ne szólj bele a politikába, hallgass! Mindhiába volt az ígéret, az elégedetlenség nőttön-nőtt, s a hatalom kényszerűen rádöbbent: a szakadék szé­lén állva vagy együtt bukik a nemzettel, vagy kinyitja a feszültséget levezető szelepe­ket. Az e célra kitalált és megengedett többpártrend­szer afféle Aladdin csoda­lámpájaként működik, a be­lőle kieresztett szellemet fog­ságába visszazárni többé nem lehet. A pártfőügyész a későbbi­ekben kijelentette: tiszteli a reformkommunistákat, hi­szen vállalják annak ódiu­mát, hogy egy esetleges visszarendeződés árát első­ipart kivéve — valameny- nyi szakágazat termelése visszaesett. Ehhez az is hoz­zájárult, hogy a hosszú le­járatú építési kölcsönök fel­tételei drasztikusan megvál­toztak. Az idei helyzetről a mi­niszterhelyettes közölte: 1990-ben az építőanyag-kí­nálat a termékek többsé­génél előreláthatóan egész évben kiegyensúlyozott lesz; a meglévő építőanyag-ipari kapacitások a jelenleginél nagyobb termelésre is le­hetőséget adnak. Ezek a vállalatok most a hitelfelté­telek szigorodása miatt a kereslet további mérséklő­désével számolnak. Ugyan­akkor az infláció miatt olyan építőanyag-vásárlá­sok is várhatóak, amelyek célja kifejezetten csak az értékmegőrzés. A fontosabb építőanyagok közül a miniszterhelyettes sorban ők fizetnék meg. De leszögezte azt is, hogy nem hisz a hatalommentö lát­szateredmények feltálalá­sában, mert hiábavaló az erőfeszítés, ez a rendszer már igazolta önnön műkö­dőképtelenségét. Ma minduntalan az át­menet békességére való in- 1 tést hallják az emberek. A szüntelen figyelmeztetés kapcsán feltette a kérdést dr. Hasznos Miklós: vajon kitől féltik a békét? A nép­től aligha kell, hiszen ele­mi érdeke, s amúgy sincs fegyvere, már csak ezért sem lövöldözhet. Az intést talán a volt elvtársaknak kellene adresszálni. Közeledik Gyümölcsoltó boldogasszony napja, már­cius 25-e. A nemzet az ur­nákhoz járul, ezúttal való­ban választ majd. Kérdés, hogy mi alapján hozza majd meg döntését. Hiszen a leg­jelentősebb pártok szinte csaknem teljesen azonos programmal léptek fel, igen­csak hasonlítanak egymás­hoz a jelszavak is. De egyetlen párt van csak, mely programjának centru­mába helyezte a keresztény világnézetet, s ez a Keresz­ténydemokrata Néppárt. Újabb eligazodási pont­ként szolgálhat napjaink po­litikai kavalkádjában a bi­zalom. A választópolgár ab­ban a pártban bízhat meg, mely képes hiteles eszmék és hiteles emberek felvo­nultatására. Nem igaz, hogy a politika hazug, a kimon­dott szó a politikában is le­het igaz, hiszen összeegyez­tethető vele az erkölcs. Eh­hez azonban tisztakezű és tisztaszívű emberek kelle­nek. A Kereszténydemokra­ta Néppárt vezérfonalát ké­pezik az örök emberi érté­kek. a keresztény erkölcs, s szerint falazóanyagokból az igények idén kielégíthetők. Keresletnövekedés különö­sen a hőtakarékos, égetett falazóanyagok iránt tapasz­talható. Ezért a téglaipar a termelési struktúráját úgy fejleszti, hogy a fokozott hőszigetelési követelmények­nek megfelelő cikkek' folya­matosan az építkezők ren­delkezésére álljanak. A tetőfedő anyagok ellátá­si helyzetén — az elmúlt két évben végrehajtott bé­késcsabai és csornai gyá­ri rekonstrukciók — javí­tottak ugyan, de a piacon továbbra is meglehetősen élénk a kereslet a jó minő­ségű és viszonylag olcsó, égetett tetőcserép iránt. A további fejlesztésekhez a többletforrást azonban már csak a külföldi tőke bevo­nása biztosíthatja. A cement- és mészter- mékellátásban a rubel­akik ezt elfogadják, azok aligha csalódhatnak benne. A kereszt jelében g,\*őzni fog a Párt — tett hitvallást dr. Hasznos Miklós. — Az már önmagában is győze­lem, hogy négy évtizedes üldöztetés után a párt azon tizenkettek egyike lehetett, mely országos listát volt képes állítani, s győzelem, hogy a jelöltállítás alapján a hatodik helyen áll a KDNP. Az embernek joga van a földi boldogsághoz. Az ál­lam akkor cselekszik helye­sen, ha hagyja boldogulni, s minél kevesebbet avatko­zik' bele életébe. Mindenki­nek joga van a szociális biztonságra. Hagyni kell hát, hogy minél többet keresse­nek, az állam is megkapja a magáét adó formájában, s az. adó forintjaiból már hathatósabban segítheti a munkanélkülieket, új szak­mához juttathatja az utcára tett embereket. Végezetül a pártfőügyész leszögezte: a Keresztényde­mokrata Néppárt nem az egyház pártja. Nem szól be­le az egyház ügyeibe, de az egyház sem szabhatja meg a párt politizálását. Csak annyi az azonosság, hogy ugyanazt az értékrendet vallják magukénak mindket­ten. A KDNP politikai párt, nem pedig a papok roham­csapata. A keresztény esz­meiség szellemében kíván politizálni, dölvfösködés nél­kül. valódi szolgálatként. Meleg szavakkal szólt Tóth Sándorról ezután dr. Mészá­ros István, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára. Kijelentette azt is, hogy a kereszténység nem választá­si propagandafogás, nem piaci áru. A képviselőjelölt a megélt és átélt katolikus hitet sugározza. elszámolású cementimport lehetőségének beszűkülése még nem okoz feszültsé­get. Síküvegből — a magyar— amerikai floatüveggyár épí­tési munkálataival össze­függésben — a Pannon- glas Rt. orosházi üveggyár termelőegységének május végi kényszerű leállása miatt, a belföldi árualap ez időre jelentősen visz- szaesik. A gyártók és ke­reskedők most mintegy 5—6 millió négyzetméter húzott- síküveg-, rubel-, illetve dol­lárelszámolású import be­szerzéséről tárgyalnak. A hiány áthidalását a síküveg­import liberalizálása is se­gíti majd. A kerámia burkolóanya­gok megfelelő kínálatát a felfutó termelés, valamint a bővülő importlehetőségek biztosítják. A külföldi ta­pasztalatokra építő korsze­rűsítések az egyszer ége­tett kerámia burkolótermé­kek elterjesztését célozzák. A fából készült ajtók és ablakok körében már ma is értékesítési nehézségekkel küzdenek. ami várhatóan tovább növekszik. Ennek oka a fenyő-, fűrészáru­alapanyagok áremelései. IMapi postánkból Árulkodó reflexek avagy az igazmondás pillanatai (Vége) m Építőanyag-ipari kilátások Kiegyensúlyozott kínálat — Terjednek az ágazati vállalkozások \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom