Nógrád, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-09 / 58. szám

MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: *.20: Pártok választási műsora. 7.20: Pártok választási műsora. 8.05: Hangszemle. 8.20: Sokszemközt az egész­ségről (ism.) 8.50: Külpolitikai figyelő 9.00: Napközben (Élő) 11.05: Népdalok, néptáncok 11.37: Üt a láthatatlan ház­hoz. Epizódok Lénárd Sándor önéletírásából. Bécsből Rómába. 12.30: Pártok választási műsora. 12.50: A föld, amelyen élünk. 13.00: Klasszikusok délidőben 14.05: Erről beszéltünk 14.35: Népdalfeldolgozásokból 15.00; Magyar írás. A Rádió irodalmi heti­lapja. 15.50: ,,Hegyi beszédek felé...” Tóth Árpád versei. 16.00: Tizenhat óra. 16.15: Hangoló 17.00: Orvosi tanácsok 17.05: Nyertesek és vesztesek Riport. 17.30: Fúvószenekari hang­verseny á 6-os stúdió­ban. 18.05: Láttuk, hallottuk. olvastuk — az iroda­lomról. 18.20: Levelekre, röviden. 18.30: Esti magazin 19.15: Pártok választási műsora. 19.20: Sportvilág 19.40: Dunántúli és moldvai csángó népdalok. 19.50: Gong. 20.00: Kártyalapok a Panda­játékból. 20.30: Díjnyertes zeneszer­zőnk. V 3. Sáry Lász­lóval beszélget Varsá­nyi Zsuzsa. 21.00: Kilátó. A Rádió világirodalmi hetilapja. 21.45: Hajszálgyökerek 22.00: Hírvilág 22.30: Már’eg PETŐFI RÁDIÓ: 7.34: Sportreggel 8.05: Az izraelita felekezet negyedórája 8.20: Rivaldafényben: Julio Iglesias. 9.05: Tea hármasban. 10.00: Kertbarátok műsora. 10.05: Idősebbek hullámhosz- szán. 11.05: Ó. ó. ó. nagymami...” Nagymamák, nagypa­pák és unokák műsora. 12.10: Nóták 12.53: Édes anyanyelvűnk (ism.) 13.05: Pophullám 14.00: Péntektől péntekig (Élő) 17.05: Kölyök rádió 17.30: Ötödik sebesség 18.30: Popregiszter. 19.05: Garázs. 19.35: Zenés hallomások é3 vallomások (Élő) 21.05: A Special EFX dzsessz­együttes játszik. 21.30: Cigányfélóra. 22.00: Népdalkörök pódiuma 22.30: Bemutaliuk John Fo- gcrty 1973-as ..Blue Ridge Rc.ngers’* című countrylemezét. 23.10: Sporthiradó 23.20; Brazil dallamok 24.00: Zenés játékokból. BARTÓK RÁDIÓ: 6.00: Muzsikáló reggel 9.15: Barokk zene 10.04: Zenetörténeti értéktár 10.30: Zengjen a muzsika 11.00: XX. századi operákból. 12.05: Zenekari muzsika 13.00: Hallgassuk újra! 14.00: A Juiliiard-van-ósné- gyes játszik. 15.06: Zenekari cperarészle- tek. 15.45: Nemzetközi éneklő if­júság. 16.0.5; Üjraolvasva. Széchenyi István: Hitel, (ism.) 16.15: Felejthetetlen hang­versenyek. 17.21: Zenekari muzsika. 18.30: Hiányjel. Ami a nyolcadikos tör­ténelemkönyvekből ki­maradt... 19.05: Dallamok nyomában. 19.35: Monteverdi: Orfeo. Közben: Kb. 20.35: Külföldi tudósoké a szó Kb. 20.45: Tornai József verse Kb. 20.50: A hangverseny­közvetítés folytatása. Kb. 22.05: Romantikus dallamok 22.12: Bemutató. Komolyze­nei újdonságainkból. 23.27: Zenei panoráma. MISKOLCI STÜDIÓ: 5.55: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 6.15: Információk. 6.20: Észak-magyarországi kró­nika. 6.30: Hírek, lapszemle. 6.45; Tükörkép szolgáltatások­ról. 7.30: Szóvá tették. meg­kérdeztük. 7.45: A mikrofon­nál: dr. Pénzes Géza főorvos. Szerk.: Monos Márta. 16.30— 18.30: Kereskedelmi, informáci­ós. zenés műsor. MAGYAR TELEVÍZIÓ: TV 1.: 9.00: Képújság 9.05: Tévétorna 9.10: Jeunesses musicales. NSZK-film. 9.40: Felelet. Déry Tibor regényének tévéfilmváltozata. VIII/2. rész (1975.) (FF.) (ism.) 10.45: Az angol ház. Angol ismeretterjesztő filmsorozat. IV 4. rész. Technikai fejlődés. 11.10: Képújság 16.45: Képújság 17.00: Péntek délután Évgyűrűk Nyugdíjasok műsora. 17.30; Téka. Közhasznú informá­ciók. 17.40: Riportfilm. 17.55: Reklám 18.00: Ablak. Közéleti szolgáltató műsor. 19.00: Esti mese. A nagymama ajándéka. Szovjet bábfilm. 19.10: Tévémozi-előzetes. Az Eltűntnek nyilvánít­va című filmhez. 19.25: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Tévémozi. Eltűntnek nyilvánítva. Amerikai film (1082). 22.00: Reklám 22.05: Választási vitaműsor. 23.05: Főszerepben a színész: Jack Lemmon. Amerikai portréfilm (ism.) 23.55: Híradó 3. TV 2.: Sugár Ágnessel és Rózsa Péterrel. 17.Oo: Képújság 17.15: Tv 2. Benne: Reklám Riportok Időjárás Zene. 17.45: Torpedó. Telefonos .játék. 18.00: Telesport i 18.25: Gyerekeknek! Tom és Jerry. Amerikai rajzfilmsoro­zat (ism.) 1. A másnapos macska. 2. Robin hűdeügyes fegyvertársai. 3. csendet kérünk! 18.45: Tv 2. 19.00: Dylan. Francia tévéfilm. (Feliratos!) 20.37: Fejezetek az első világ­háborúból. Amerikai dokumentumfilm-soro- zat. XXVI 20. rész: A németek fekete napja (FF.) 20.58: Tv 2. 21.00: Híradó 2. 21.20: Tv 2. 21.30: Napzárla. 22.15: Saint-Saens: Sámson és Delila. Opera három felvonásban. Közvetítés a londoni Covent Gar­den operaházból. Angol film. (Feliratos!) Kb. 0.45: Tv 2. BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 9.00: Iskolásoknak 9.15: Kicsinyek műsora 9.40: Publicisztikai, magazin (ism.) 10.20; Albert. Tv-filrn (ism.) 15.35: Nemzetközi publiciszti­kai műsor. 16.05: Mezőgazdasági magazin 16.45: A nap percei 17.0U: Egyszerű házasság 17.25: Operettmelcdiák 18.00: Nézetek és álláspontok 18.45: A polgári fórum műsora. 19.00: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Japán természetfilm­sorozat. 20.25: Az utolsó románc. Spanyol tv-sorozat. 21.15: Dokumentumfilm. 21.35: Vetélkedő. 22.05: Kiábrándultak. Tv-játák. 23.50: New beat. Belga zenés műsor. 2. MŰSOR: 16.30: Ecuadori pillanatok. Magyar dokumentum- film1. 16.55: A híradó magazinja. 17.25: Jégkorongmérkőzés. Az első szünetben: Esti mese. 20.00: Férfikézilabda-vb-mér- •közés. 21.30: Híradó 22.00: 'Világhíradó 22.15: A párbeszéd stúdiója. MOZIMŰSOR: Apolló Mozi: Amerikai nin- dzsa. 2. Színes, szinkronizált amerikai •akciófilm. — Apolló Kamara: Rövidfilm a- gyilko­lásról (18). Színes lengyel film. — Balassagyarmati Madách: Háromnegyed 6 és 8-tól: Eroti­kus fantázia' (16). Színes, olasz erotikus film. — Ma­dách Kamara: Zabriskie Point. Színes amerikai film. — Pász­tó: Egyik kopó. másik eb. Szí­nes.- szinkronizált amerikai filmvígjáték. — Szécsény: Pi­lóták a kék égen. Színes, szinkronizált iapán- háborús film. — Karancslapujtö: A .ke­ményfejű. Színes, szinkronizált olasz kalandfilm. — Nagylóc: Vaklárma. Színes, szinkronizált amerikai filmvígjáték. — Ér- sekvadkert: Ca-'l Girl, ötszá­zért — Hibbantak (16). Szí­nes. szinkronizált amerikai bűnügyi film. — Rétság: Szarvasvadász. I—II. (16). Szí­nes. szinkronizált amerikai film. HÓGflÉBfsTÁJAKON. É8KEZETT... Mindennek van határa — Te Lajos, vonul­junk fel és követeljük a napi nyolcórai szó­rakozást, nyolcórai pi­henést és nyolcórai al­vást! — De Jenő, hát a munkával mi lesz? — .Ve légy már any­nyira követelődző! örüljünk, ha ezt meg­adják. Próba Pécskő Áruház, ismerős felállás: félszeg vevő már másodszor somfordái oda a hűvös, fáradt arcú el­adónőhöz. Kosarában két parányi melltartó. Megpróbálhatja — kapja kérdésére a választ, miután megmutatta, nány dargbot visz be a fülkébe. Pár perc alatt végez, kijön, s a zok­nik közt matató eladót fi­gyeli. Az éppen máshoz fordul, így „láttamoztatás" nélkül teszi vissza az ap­ró holmikat a halom tete­Megyei kórustalálkozó Szécsényben Hitet tettek a dal és a zene mellett Hagyományokhoz híven Szécsényben, a II- Rákóczi Ferenc Művelődési Központ­ban rendezték meg a na­pokban. a megyei kórustalál-, kozót. A bemutató jó . ke­resztmetszetet adott me­gyénk kórusmuzsikájának jelenlegi helyzetéről. Van­nak csoportok, amelyekkel szinte minden bemutatón ta­lálkozunk, s felléptek olya­nok is, akiket az idén lát­tunk először. Az 1990-es fesztivált Erkel Ferenc szü­letésének 180. évfordulója jegyében rendezték. Ä kórustalálkozót Fasang Árpád zeneszerző karnagy nyitotta meg. Elsőként a hazaiak az aranyoklevéllel minősült Erkel Ferenc ve­gyes kar jól szerkesztett műsorát hallhatták. A cso­port Borda István karnagy vezényletével nagy meggyő­ződéssel, hittel tolmácsolta az előadott műveket. Meg kell említeni a két zongora­kísérőt, Csuka Lászlót és Szeifertné Dénes Zsuzsan­nát, akik nem „tolakodóan ”, a csoporttal jól harmonizál­va kísérték az előadást. Most mutatkozott be a Nógrád Megyei Rendőr-főka­pitányság énekegyüttese. Gúthy Éva vezényletével. Csak biztatni lehet őket, hogy az önmaguk örömére s mások örömszerzésére folytassák tovább a szabad idő eltöltésének ezt a for­máját. Meghatottan hallgattam a bátonvterenyei bányász­férfikórust, amelyet Fehér Miklós dirigált. Nem csak azért, mert manapság o'yan ritka a férfikórus, hanem azért is, mert dalaik önma­gukról, a kemény emberi helytállást követelő mun­kájukról szóltak. Az énekük meggyőző volt, mert szívből jött. Tetszett Sólyom József szólóéneke. A bátonvterenyei pedagó­gus női karral, amelyet Ven­ter László vezényelt, most találkoztunk először. A jó hangerőt képviselő csoport nehéz művek előadására vállalkozott. Határozott, tiszta előadásuk méltán ér­demel figyelmet. A salgótarjáni Liszt Fe­renc kamarakórus egyik patinás csoport megyénk kóruséletében. Szép, tiszta szólamok. jó összhangzat jellemezte bemutatóikat. Meggyőző volt karnagyuk, Gúthy Éva szuggesztív ve­zénylete. Megyénk másik kiemelke­dő csoportja, amely több magyar és nemzetközi si­kert tudhat magáénak, a balassagyarmati városi és szövetkezeti vegyes kar. Mostani előadásuk is szép zenei élményt jelentett. Em­ber Csaba vezényletével ismét hitet tettek a dal, a zene mellett. A találkozó méltó zenei befejezése volt Vivaldi Credó-ja, amely­nek interpretálásában a ba­lassagyarmati zeneiskola ta­nárainak zenekara is részt vett. A csoport magas szín­vonalú szakmai felkészült­ségét igazolja az oratórium szinte agitatív jellegű elő­adása. Az idei nívódíjat, s a ve­le járó 25 000 Ft-ot a balas­sagyarmati városi és szövet­kezeti vegyes kar kapta. A Kórusok Országos Taná­csának díját a bátonvtere- nyeí bányászférfikórusnak ítélték oda. Kiemelkedő kar­nagyi munkájáért Gúthy Éva részesült elismerésben. A dí­jakat Kapás József, a Nóg­rád Megyei Tanács főosztály­vezetője adta át. — Szenográdi — Armandó berlini évei jére. Utána az előbbi kontyos szőkétől más fazont kér; olyat, ami nincs kirakva a vevő elé. Válaszul kérdő tekintet mered a kosa­rára, mire magyarázza: ja, igen, egyik sem jó, mind­kettőt visszatettem. Erre amaz gúnyosan. pattogva kioktatja: máskor tessék megmutatni, hogy vissza­rakja! Mert ha megmotoz­zák, majd meg lesz sértve! A vásárolni szándékozó szégyenkezik, s megtekin­tésre udvariasan odanyújt­ja táskáját, szatyrát. Moz­dulatát nem méltatják fi­gyelemre. Szó nélkül szem­ügyre veszi, amit mutat­nak neki, megköszöni, de egyiket sem kéri. Sápad­tan helyére teszi a kosa­rat. (m. j.) A mai európai gondolko­dásban a halál tudata mint­ha nem is érintené az éle­tet. A modern ember nem tud mit kezdeni a halálél- ménn.vel. Azt hisszük, hogy a hirte­len, erőszakos vég minket megkímél, kivételek va­gyunk. Sokan érezzük úgy, hogy a kegyetlen, s szá­munkra megoldhatatlan, nehezen elviselhető jelensé­geket eleve el kell utasíta­ni. Ügy teszünk, mintha nem is léteznének. Armandó egy hónapig megtekinthető kiállításán szembetalálkozunk a leple­zetlen tragédiával, a lappan­gó és kimondhatatlan borza­lommal. Felidéződnek Rad­nóti szavai: „Oly korban éltem én e földön, mikor az ember úgy elal- jasult, hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra, s míg balhitekben hitt s tajtékzott téveteg, befonták életét vad kény­szerképzetek.” Azt képzelné az ember, hogy a boldogság nyomait már csak a vizekben, he­gyekben, a fák, a virágok, az állatok körében lehet megtalálni. „Egész munkásságát meg­határozza az erőszak felis­merése: kiindulási pontja egy gyermekkori trauma; emlékei a II. világháborúról, hiszen az amersfooti kon­centrációs tábor mellett nőtt fel.” (Részlet Marie-Fran- coise Poiret előszavából.) Ez a vidám, korosodó hol­land festő, aki eredeti ne­vét nem árulja el, 1979 óta Nvugat-Berlinben él. Budapesten, a Műcsarnok három hatalmas termében Armandó berlini éveiben készített, fekete és fehér színekben megfogalmazott művei szinte ránehezednek a nézőre. Sűrű. s homokkal kevert olajfestékkel fes­tett képei, állítása szerint tájképek. Talán inkább a feldolgozhatatlan fájdalom, keserűség, mások bűnei mi­att érzett lelkiismeret-fur- dalásának expresszíven megjelenő képi változatai. A zilált ecsetkezelés, a fe­ketékben felvillanó fehér fajdalomvonalak s a néha megjelenő vörös vércseppek nyomasztólag hatnak a szem­lélőre: mégis hosszú perce­kig toporog a teremben. A természet, a táj — ami­nél szebb talán nem is lé­tezik — „Bűnös táj”, „Kri­minális táj”. Még a fa is, ami veszélyben van, maga is önpusztító világunkban — bűnös. Emlékeztet, hallgat. Az utolsó terem egy nagy sikoltás. Munch előre kive­tített sikolya, amit ő csak vízióban látott, sa40-esévek embere át is élt. A falakon körberakott koponyaszerű alakzatok szája egyre erősebb sikoly­ra nyílik. A kiállítást Frank János rendezte. Mindenkinek ajánlom, aki képes szembenézni emberi történelmünk legnagyobb bűneinek egyikével. Ne fordulhasson elő még egyszer! Halászná Szilasi Ágota FILMJEGYZET Rövidfilm a gyilkolásról Az egész nem több egy óra huszonnégy percnél. A ma megszokott kétórás fil­mek világában ez valóban rövidfilm. A témája és meg­valósítása — végső soron, ami a vetítővászonra ke­rült — azonban megren­dítő. térdre kényszerítő, megdöbbentő, borzalmas és riasztó. hosszú hallgatás­ra kényszerítő erejű remek­mű. A film eleve absztrakció, és ha filmművészetről van szó. akkor kifejezetten olyan elvonatkoztatás, amelyben a lényegest sikerrel választ­ja el az alkotó a lényeg­telentől. A fekete-fehér film ily módon még tovább el­vonatkoztat, hiszen maga a valóság színes, ha nem ép­pen tarkabarka. Krvsztof Kieslowski filmje abszolút lényegre törő és nem első­sorban azért, mert fekete­fehér, hanem ahogyan egv félelmetes, de mélyen em­beri gondolatot elmond a bűnről és bűnhődésről a mozgókép nyelvén. Mindezzel csak azt akar­tam mondani, hogy az iga­zán jó filmek mintha még mindig fekete-fehérben ké­szülnének. Mintha ez a lát­szólagos színtelenség biz­tosítaná, hogy a lényegre koncentráljunk, mintegy ön­kéntelenül is terelgetve szo­morú hétköznapoktól el­nyűtt, színes kalandokra vá­gyó tudatunkat. Kieslowski nem kímél bennünket. Ke­ményen, szinte kegyetle­nül, a fekete-fehér hihe­tetlen sok árnyalatával mu­tatja meg, kik is vagyunk és mik is lehetünk. Ka­landra hív ő is, szédülete­sen izgalmasra, de ez nem gvermekdedjáték, hanem komoly és akár életre szó­ló hatású is lehet. Maga a történet öt mondatban el­mondható. Egy fiatal fiú kószál Varsó lepusztult utcáin. Egy taxisofőr az autóját csillogó fényesre mossa. Egy fiatal joghallga­tó államvizsgázik. Hármó­juk sorsa keresztezi egy­mást és ebből a találkozás­ból csak egyikük élete foly­tatódik. Mindeközben lá­tunk egy brutális gyilkossá­got és egy legális, bői” tönbeli akasztásos kivég­zést. De, hogy hőseinkben mi játszódik le, az itt nem igazán leírható. Hogy mi késztet valakit gyilkolás­ra, és hogy mi késztet egy társadalmat olyan törvény­kezésre, amely törvénye­sen, de gépiesen öl? Ez az, amin eltöprenghetünk, és még azon is, hogy jól van-e ez így! A mozgásokkal, karak­terek, magatartások ábrázo­lásával és a véletlenek já­tékával remekül egyen­súlyozó filmben kevés a dialógus. A rövid párbe* szédekkel mégis olyan em­beri mélységek tárulnak fel, amelyek valószínűleg mindenkit elbizonytalaníta- nak eddigi előítéleteiben és a végletes döntések meg­hozatalával, a halálbüntetés megtartásával kapcsolat­ban. Tekintve, hogy egy 1988­ban készült lengyel film­ről van szó, nyilvánvalóan politikai vonatkozásokat, utalásokat is várnak sokan Kieslowskitól. Nos. van­nak is ilyenek. A valósá­gosnál is nyomasztóbb a környezet és a társadalmi feszültségek ott vibrálnak a levegőben, de a fűm nem ezzel akar foglalkozni, in­kább azzal, ahogyan éle­tünket nagyon sokszor a véletlen események és je­lentéktelennek induló talál­kozások befolyásolhatják. A bennünk rejlő agresszivi­tással, amit a tehetetlen­ség és a véletlenek gyil­kos indulattá hevítenek, és amit egy újabb gyilkosság­gal torol meg az adott tár­sadalom. Kulcsszó lehetne itt a józan tolerancia, vagy­is nem az ostoba jámbor­ság, hanem az emberek egymással szembeni meg­értő küzdelme, de ez már igazából nem a film, ha­nem annak továbbgondolá­sa. A Rövidfilm a gyilko­lásról lehet, hogy időben valóban rövid, ám abban biztos vagyok, hogy hatá­sa hosszú-hosszú időre ma­radandó. Bodnár Mihály *

Next

/
Oldalképek
Tartalom