Nógrád, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-09 / 58. szám
MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: *.20: Pártok választási műsora. 7.20: Pártok választási műsora. 8.05: Hangszemle. 8.20: Sokszemközt az egészségről (ism.) 8.50: Külpolitikai figyelő 9.00: Napközben (Élő) 11.05: Népdalok, néptáncok 11.37: Üt a láthatatlan házhoz. Epizódok Lénárd Sándor önéletírásából. Bécsből Rómába. 12.30: Pártok választási műsora. 12.50: A föld, amelyen élünk. 13.00: Klasszikusok délidőben 14.05: Erről beszéltünk 14.35: Népdalfeldolgozásokból 15.00; Magyar írás. A Rádió irodalmi hetilapja. 15.50: ,,Hegyi beszédek felé...” Tóth Árpád versei. 16.00: Tizenhat óra. 16.15: Hangoló 17.00: Orvosi tanácsok 17.05: Nyertesek és vesztesek Riport. 17.30: Fúvószenekari hangverseny á 6-os stúdióban. 18.05: Láttuk, hallottuk. olvastuk — az irodalomról. 18.20: Levelekre, röviden. 18.30: Esti magazin 19.15: Pártok választási műsora. 19.20: Sportvilág 19.40: Dunántúli és moldvai csángó népdalok. 19.50: Gong. 20.00: Kártyalapok a Pandajátékból. 20.30: Díjnyertes zeneszerzőnk. V 3. Sáry Lászlóval beszélget Varsányi Zsuzsa. 21.00: Kilátó. A Rádió világirodalmi hetilapja. 21.45: Hajszálgyökerek 22.00: Hírvilág 22.30: Már’eg PETŐFI RÁDIÓ: 7.34: Sportreggel 8.05: Az izraelita felekezet negyedórája 8.20: Rivaldafényben: Julio Iglesias. 9.05: Tea hármasban. 10.00: Kertbarátok műsora. 10.05: Idősebbek hullámhosz- szán. 11.05: Ó. ó. ó. nagymami...” Nagymamák, nagypapák és unokák műsora. 12.10: Nóták 12.53: Édes anyanyelvűnk (ism.) 13.05: Pophullám 14.00: Péntektől péntekig (Élő) 17.05: Kölyök rádió 17.30: Ötödik sebesség 18.30: Popregiszter. 19.05: Garázs. 19.35: Zenés hallomások é3 vallomások (Élő) 21.05: A Special EFX dzsesszegyüttes játszik. 21.30: Cigányfélóra. 22.00: Népdalkörök pódiuma 22.30: Bemutaliuk John Fo- gcrty 1973-as ..Blue Ridge Rc.ngers’* című countrylemezét. 23.10: Sporthiradó 23.20; Brazil dallamok 24.00: Zenés játékokból. BARTÓK RÁDIÓ: 6.00: Muzsikáló reggel 9.15: Barokk zene 10.04: Zenetörténeti értéktár 10.30: Zengjen a muzsika 11.00: XX. századi operákból. 12.05: Zenekari muzsika 13.00: Hallgassuk újra! 14.00: A Juiliiard-van-ósné- gyes játszik. 15.06: Zenekari cperarészle- tek. 15.45: Nemzetközi éneklő ifjúság. 16.0.5; Üjraolvasva. Széchenyi István: Hitel, (ism.) 16.15: Felejthetetlen hangversenyek. 17.21: Zenekari muzsika. 18.30: Hiányjel. Ami a nyolcadikos történelemkönyvekből kimaradt... 19.05: Dallamok nyomában. 19.35: Monteverdi: Orfeo. Közben: Kb. 20.35: Külföldi tudósoké a szó Kb. 20.45: Tornai József verse Kb. 20.50: A hangversenyközvetítés folytatása. Kb. 22.05: Romantikus dallamok 22.12: Bemutató. Komolyzenei újdonságainkból. 23.27: Zenei panoráma. MISKOLCI STÜDIÓ: 5.55: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 6.15: Információk. 6.20: Észak-magyarországi krónika. 6.30: Hírek, lapszemle. 6.45; Tükörkép szolgáltatásokról. 7.30: Szóvá tették. megkérdeztük. 7.45: A mikrofonnál: dr. Pénzes Géza főorvos. Szerk.: Monos Márta. 16.30— 18.30: Kereskedelmi, információs. zenés műsor. MAGYAR TELEVÍZIÓ: TV 1.: 9.00: Képújság 9.05: Tévétorna 9.10: Jeunesses musicales. NSZK-film. 9.40: Felelet. Déry Tibor regényének tévéfilmváltozata. VIII/2. rész (1975.) (FF.) (ism.) 10.45: Az angol ház. Angol ismeretterjesztő filmsorozat. IV 4. rész. Technikai fejlődés. 11.10: Képújság 16.45: Képújság 17.00: Péntek délután Évgyűrűk Nyugdíjasok műsora. 17.30; Téka. Közhasznú információk. 17.40: Riportfilm. 17.55: Reklám 18.00: Ablak. Közéleti szolgáltató műsor. 19.00: Esti mese. A nagymama ajándéka. Szovjet bábfilm. 19.10: Tévémozi-előzetes. Az Eltűntnek nyilvánítva című filmhez. 19.25: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Tévémozi. Eltűntnek nyilvánítva. Amerikai film (1082). 22.00: Reklám 22.05: Választási vitaműsor. 23.05: Főszerepben a színész: Jack Lemmon. Amerikai portréfilm (ism.) 23.55: Híradó 3. TV 2.: Sugár Ágnessel és Rózsa Péterrel. 17.Oo: Képújság 17.15: Tv 2. Benne: Reklám Riportok Időjárás Zene. 17.45: Torpedó. Telefonos .játék. 18.00: Telesport i 18.25: Gyerekeknek! Tom és Jerry. Amerikai rajzfilmsorozat (ism.) 1. A másnapos macska. 2. Robin hűdeügyes fegyvertársai. 3. csendet kérünk! 18.45: Tv 2. 19.00: Dylan. Francia tévéfilm. (Feliratos!) 20.37: Fejezetek az első világháborúból. Amerikai dokumentumfilm-soro- zat. XXVI 20. rész: A németek fekete napja (FF.) 20.58: Tv 2. 21.00: Híradó 2. 21.20: Tv 2. 21.30: Napzárla. 22.15: Saint-Saens: Sámson és Delila. Opera három felvonásban. Közvetítés a londoni Covent Garden operaházból. Angol film. (Feliratos!) Kb. 0.45: Tv 2. BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 9.00: Iskolásoknak 9.15: Kicsinyek műsora 9.40: Publicisztikai, magazin (ism.) 10.20; Albert. Tv-filrn (ism.) 15.35: Nemzetközi publicisztikai műsor. 16.05: Mezőgazdasági magazin 16.45: A nap percei 17.0U: Egyszerű házasság 17.25: Operettmelcdiák 18.00: Nézetek és álláspontok 18.45: A polgári fórum műsora. 19.00: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Japán természetfilmsorozat. 20.25: Az utolsó románc. Spanyol tv-sorozat. 21.15: Dokumentumfilm. 21.35: Vetélkedő. 22.05: Kiábrándultak. Tv-játák. 23.50: New beat. Belga zenés műsor. 2. MŰSOR: 16.30: Ecuadori pillanatok. Magyar dokumentum- film1. 16.55: A híradó magazinja. 17.25: Jégkorongmérkőzés. Az első szünetben: Esti mese. 20.00: Férfikézilabda-vb-mér- •közés. 21.30: Híradó 22.00: 'Világhíradó 22.15: A párbeszéd stúdiója. MOZIMŰSOR: Apolló Mozi: Amerikai nin- dzsa. 2. Színes, szinkronizált amerikai •akciófilm. — Apolló Kamara: Rövidfilm a- gyilkolásról (18). Színes lengyel film. — Balassagyarmati Madách: Háromnegyed 6 és 8-tól: Erotikus fantázia' (16). Színes, olasz erotikus film. — Madách Kamara: Zabriskie Point. Színes amerikai film. — Pásztó: Egyik kopó. másik eb. Színes.- szinkronizált amerikai filmvígjáték. — Szécsény: Pilóták a kék égen. Színes, szinkronizált iapán- háborús film. — Karancslapujtö: A .keményfejű. Színes, szinkronizált olasz kalandfilm. — Nagylóc: Vaklárma. Színes, szinkronizált amerikai filmvígjáték. — Ér- sekvadkert: Ca-'l Girl, ötszázért — Hibbantak (16). Színes. szinkronizált amerikai bűnügyi film. — Rétság: Szarvasvadász. I—II. (16). Színes. szinkronizált amerikai film. HÓGflÉBfsTÁJAKON. É8KEZETT... Mindennek van határa — Te Lajos, vonuljunk fel és követeljük a napi nyolcórai szórakozást, nyolcórai pihenést és nyolcórai alvást! — De Jenő, hát a munkával mi lesz? — .Ve légy már anynyira követelődző! örüljünk, ha ezt megadják. Próba Pécskő Áruház, ismerős felállás: félszeg vevő már másodszor somfordái oda a hűvös, fáradt arcú eladónőhöz. Kosarában két parányi melltartó. Megpróbálhatja — kapja kérdésére a választ, miután megmutatta, nány dargbot visz be a fülkébe. Pár perc alatt végez, kijön, s a zoknik közt matató eladót figyeli. Az éppen máshoz fordul, így „láttamoztatás" nélkül teszi vissza az apró holmikat a halom teteMegyei kórustalálkozó Szécsényben Hitet tettek a dal és a zene mellett Hagyományokhoz híven Szécsényben, a II- Rákóczi Ferenc Művelődési Központban rendezték meg a napokban. a megyei kórustalál-, kozót. A bemutató jó . keresztmetszetet adott megyénk kórusmuzsikájának jelenlegi helyzetéről. Vannak csoportok, amelyekkel szinte minden bemutatón találkozunk, s felléptek olyanok is, akiket az idén láttunk először. Az 1990-es fesztivált Erkel Ferenc születésének 180. évfordulója jegyében rendezték. Ä kórustalálkozót Fasang Árpád zeneszerző karnagy nyitotta meg. Elsőként a hazaiak az aranyoklevéllel minősült Erkel Ferenc vegyes kar jól szerkesztett műsorát hallhatták. A csoport Borda István karnagy vezényletével nagy meggyőződéssel, hittel tolmácsolta az előadott műveket. Meg kell említeni a két zongorakísérőt, Csuka Lászlót és Szeifertné Dénes Zsuzsannát, akik nem „tolakodóan ”, a csoporttal jól harmonizálva kísérték az előadást. Most mutatkozott be a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság énekegyüttese. Gúthy Éva vezényletével. Csak biztatni lehet őket, hogy az önmaguk örömére s mások örömszerzésére folytassák tovább a szabad idő eltöltésének ezt a formáját. Meghatottan hallgattam a bátonvterenyei bányászférfikórust, amelyet Fehér Miklós dirigált. Nem csak azért, mert manapság o'yan ritka a férfikórus, hanem azért is, mert dalaik önmagukról, a kemény emberi helytállást követelő munkájukról szóltak. Az énekük meggyőző volt, mert szívből jött. Tetszett Sólyom József szólóéneke. A bátonvterenyei pedagógus női karral, amelyet Venter László vezényelt, most találkoztunk először. A jó hangerőt képviselő csoport nehéz művek előadására vállalkozott. Határozott, tiszta előadásuk méltán érdemel figyelmet. A salgótarjáni Liszt Ferenc kamarakórus egyik patinás csoport megyénk kóruséletében. Szép, tiszta szólamok. jó összhangzat jellemezte bemutatóikat. Meggyőző volt karnagyuk, Gúthy Éva szuggesztív vezénylete. Megyénk másik kiemelkedő csoportja, amely több magyar és nemzetközi sikert tudhat magáénak, a balassagyarmati városi és szövetkezeti vegyes kar. Mostani előadásuk is szép zenei élményt jelentett. Ember Csaba vezényletével ismét hitet tettek a dal, a zene mellett. A találkozó méltó zenei befejezése volt Vivaldi Credó-ja, amelynek interpretálásában a balassagyarmati zeneiskola tanárainak zenekara is részt vett. A csoport magas színvonalú szakmai felkészültségét igazolja az oratórium szinte agitatív jellegű előadása. Az idei nívódíjat, s a vele járó 25 000 Ft-ot a balassagyarmati városi és szövetkezeti vegyes kar kapta. A Kórusok Országos Tanácsának díját a bátonvtere- nyeí bányászférfikórusnak ítélték oda. Kiemelkedő karnagyi munkájáért Gúthy Éva részesült elismerésben. A díjakat Kapás József, a Nógrád Megyei Tanács főosztályvezetője adta át. — Szenográdi — Armandó berlini évei jére. Utána az előbbi kontyos szőkétől más fazont kér; olyat, ami nincs kirakva a vevő elé. Válaszul kérdő tekintet mered a kosarára, mire magyarázza: ja, igen, egyik sem jó, mindkettőt visszatettem. Erre amaz gúnyosan. pattogva kioktatja: máskor tessék megmutatni, hogy visszarakja! Mert ha megmotozzák, majd meg lesz sértve! A vásárolni szándékozó szégyenkezik, s megtekintésre udvariasan odanyújtja táskáját, szatyrát. Mozdulatát nem méltatják figyelemre. Szó nélkül szemügyre veszi, amit mutatnak neki, megköszöni, de egyiket sem kéri. Sápadtan helyére teszi a kosarat. (m. j.) A mai európai gondolkodásban a halál tudata mintha nem is érintené az életet. A modern ember nem tud mit kezdeni a halálél- ménn.vel. Azt hisszük, hogy a hirtelen, erőszakos vég minket megkímél, kivételek vagyunk. Sokan érezzük úgy, hogy a kegyetlen, s számunkra megoldhatatlan, nehezen elviselhető jelenségeket eleve el kell utasítani. Ügy teszünk, mintha nem is léteznének. Armandó egy hónapig megtekinthető kiállításán szembetalálkozunk a leplezetlen tragédiával, a lappangó és kimondhatatlan borzalommal. Felidéződnek Radnóti szavai: „Oly korban éltem én e földön, mikor az ember úgy elal- jasult, hogy önként, kéjjel ölt, nemcsak parancsra, s míg balhitekben hitt s tajtékzott téveteg, befonták életét vad kényszerképzetek.” Azt képzelné az ember, hogy a boldogság nyomait már csak a vizekben, hegyekben, a fák, a virágok, az állatok körében lehet megtalálni. „Egész munkásságát meghatározza az erőszak felismerése: kiindulási pontja egy gyermekkori trauma; emlékei a II. világháborúról, hiszen az amersfooti koncentrációs tábor mellett nőtt fel.” (Részlet Marie-Fran- coise Poiret előszavából.) Ez a vidám, korosodó holland festő, aki eredeti nevét nem árulja el, 1979 óta Nvugat-Berlinben él. Budapesten, a Műcsarnok három hatalmas termében Armandó berlini éveiben készített, fekete és fehér színekben megfogalmazott művei szinte ránehezednek a nézőre. Sűrű. s homokkal kevert olajfestékkel festett képei, állítása szerint tájképek. Talán inkább a feldolgozhatatlan fájdalom, keserűség, mások bűnei miatt érzett lelkiismeret-fur- dalásának expresszíven megjelenő képi változatai. A zilált ecsetkezelés, a feketékben felvillanó fehér fajdalomvonalak s a néha megjelenő vörös vércseppek nyomasztólag hatnak a szemlélőre: mégis hosszú percekig toporog a teremben. A természet, a táj — aminél szebb talán nem is létezik — „Bűnös táj”, „Kriminális táj”. Még a fa is, ami veszélyben van, maga is önpusztító világunkban — bűnös. Emlékeztet, hallgat. Az utolsó terem egy nagy sikoltás. Munch előre kivetített sikolya, amit ő csak vízióban látott, sa40-esévek embere át is élt. A falakon körberakott koponyaszerű alakzatok szája egyre erősebb sikolyra nyílik. A kiállítást Frank János rendezte. Mindenkinek ajánlom, aki képes szembenézni emberi történelmünk legnagyobb bűneinek egyikével. Ne fordulhasson elő még egyszer! Halászná Szilasi Ágota FILMJEGYZET Rövidfilm a gyilkolásról Az egész nem több egy óra huszonnégy percnél. A ma megszokott kétórás filmek világában ez valóban rövidfilm. A témája és megvalósítása — végső soron, ami a vetítővászonra került — azonban megrendítő. térdre kényszerítő, megdöbbentő, borzalmas és riasztó. hosszú hallgatásra kényszerítő erejű remekmű. A film eleve absztrakció, és ha filmművészetről van szó. akkor kifejezetten olyan elvonatkoztatás, amelyben a lényegest sikerrel választja el az alkotó a lényegtelentől. A fekete-fehér film ily módon még tovább elvonatkoztat, hiszen maga a valóság színes, ha nem éppen tarkabarka. Krvsztof Kieslowski filmje abszolút lényegre törő és nem elsősorban azért, mert feketefehér, hanem ahogyan egv félelmetes, de mélyen emberi gondolatot elmond a bűnről és bűnhődésről a mozgókép nyelvén. Mindezzel csak azt akartam mondani, hogy az igazán jó filmek mintha még mindig fekete-fehérben készülnének. Mintha ez a látszólagos színtelenség biztosítaná, hogy a lényegre koncentráljunk, mintegy önkéntelenül is terelgetve szomorú hétköznapoktól elnyűtt, színes kalandokra vágyó tudatunkat. Kieslowski nem kímél bennünket. Keményen, szinte kegyetlenül, a fekete-fehér hihetetlen sok árnyalatával mutatja meg, kik is vagyunk és mik is lehetünk. Kalandra hív ő is, szédületesen izgalmasra, de ez nem gvermekdedjáték, hanem komoly és akár életre szóló hatású is lehet. Maga a történet öt mondatban elmondható. Egy fiatal fiú kószál Varsó lepusztult utcáin. Egy taxisofőr az autóját csillogó fényesre mossa. Egy fiatal joghallgató államvizsgázik. Hármójuk sorsa keresztezi egymást és ebből a találkozásból csak egyikük élete folytatódik. Mindeközben látunk egy brutális gyilkosságot és egy legális, bői” tönbeli akasztásos kivégzést. De, hogy hőseinkben mi játszódik le, az itt nem igazán leírható. Hogy mi késztet valakit gyilkolásra, és hogy mi késztet egy társadalmat olyan törvénykezésre, amely törvényesen, de gépiesen öl? Ez az, amin eltöprenghetünk, és még azon is, hogy jól van-e ez így! A mozgásokkal, karakterek, magatartások ábrázolásával és a véletlenek játékával remekül egyensúlyozó filmben kevés a dialógus. A rövid párbe* szédekkel mégis olyan emberi mélységek tárulnak fel, amelyek valószínűleg mindenkit elbizonytalaníta- nak eddigi előítéleteiben és a végletes döntések meghozatalával, a halálbüntetés megtartásával kapcsolatban. Tekintve, hogy egy 1988ban készült lengyel filmről van szó, nyilvánvalóan politikai vonatkozásokat, utalásokat is várnak sokan Kieslowskitól. Nos. vannak is ilyenek. A valóságosnál is nyomasztóbb a környezet és a társadalmi feszültségek ott vibrálnak a levegőben, de a fűm nem ezzel akar foglalkozni, inkább azzal, ahogyan életünket nagyon sokszor a véletlen események és jelentéktelennek induló találkozások befolyásolhatják. A bennünk rejlő agresszivitással, amit a tehetetlenség és a véletlenek gyilkos indulattá hevítenek, és amit egy újabb gyilkossággal torol meg az adott társadalom. Kulcsszó lehetne itt a józan tolerancia, vagyis nem az ostoba jámborság, hanem az emberek egymással szembeni megértő küzdelme, de ez már igazából nem a film, hanem annak továbbgondolása. A Rövidfilm a gyilkolásról lehet, hogy időben valóban rövid, ám abban biztos vagyok, hogy hatása hosszú-hosszú időre maradandó. Bodnár Mihály *
